Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
Jövőre újra itt Visszapillantás az ifjúsági nyári egyetemre * ..KORUNK AKTUÁLIS kérdése a világ békéjének megőrzése. a fejlődés, a boldogabb, szebb jövő alakítása. Arról kívánunk vélemény cserélni az ifjúsággal foglalkozó szakemberekkel, intézmények vezetőivel, fiatalokkal, hogy az ifjúság helye, szerepe, feladata hogyan jelentkezik ebben a feszültségekkel teli világban.” A tizedik salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem szervezői, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezetének munkatársai fogalmazták meg ezeket a mondatokat, együttgondolkodó részvételre invitálva magyarokat és külföldieket. Ifjúság, fejlődés, béke. Ebbe a három szóba sűrűsödött a nyári egyetem tartalma. Időszerűségét, érdekességét mi sem bizonyítja jobban, mint a széles körű érdeklődés: az egyetemek közel ISO hallgatója volt, egyes előadásait csaknem kétszázan hallgatták végig; valamint az előadásokat követő konzultációk aktivitása. Különösen sokat' szerepelt egy vékony, magas, fekete fiatalember: a Kongói Nép- köztársaságban élő Joachim Tsengwabéka. Alig volt téma amelyről ne lett volna nyilvánosan előadható véleménye. Az egyik szünetben tudakoltuk tőle: mi készteti hozzászólásra? — A problémák nagy része azonos a világban, legyen sz adott ország bárhol, Európában, Afrikában vagy Ázsiában. Az ifjúság szolidaritása, a béke, a leszerelés — és sorolhatnám tovább — az én népemet is foglalkoztatja. Meggyőződésem, ha egy témát több oldalról világítunk meg, közelebb jutunk a problémához, egyben a megoldás lehetőségeihez. Ezért szóltam rendszerint hozzá. Ügy érzem, hogy ezzel hozzájárultam egy-égy téma elmélyítéséhez..., hiszen az előadók mindig reagáltak a felvetésekre. A kongói fiatalember idén diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán, július végén utazik vissza hazájába. Tagja a szocialista ifjúsági szervezetnek, amelynek összejövetelein beszél majd a Salgótarjánban hallottakról. S mint elmondotta, nagy szükségét érzik ők is az ifjúság együttműködésének, közeledésének, és ebben már értek el eredményeket. A közelmúltban szervezték meg a regionális ifjúsági találkozót Angola, Zaire és Kongó fiataljainak részvételével. Tizenöt ország küldötte vett részt a salgótarjáni Invári egyetemen. A sötét bőrű, gyapjas hajú Negussié Geta- hun Etiópia szülötte. — A nyári egyetem témája, bárhol éljen az ember, mindenütt közvetlenül érinti. A béke, a haladás az élet, a társadalom legfontosabb dolga. Negussié ugyancsak jól ’beszéli a magyart. Tizenhárom éve Budapesten, a Testnevelési Főiskolán szerzett tanári képesítést, s októberben as- pirantúrára tért vissza. A libanoni Kamii Salhub villamosmérnök. Tavaly végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, most doktori disszertációját írja. A Libanoni Kommunista Párt ösztöndíjasa. — örülök, hogy itt lehetek Salgótarjánban. Sokféle véleménnyel találkozhatunk. A mi országunkról naponta hallani Magyarországon is, mindenki tudja, milyen fontos számunkra a béke, a fejlődés. Érdemes volt itt tölteni csaknem két hetet. Ha lehet — 1986 februárjáig maradok Magyarországon —, jövőre is eljövök. Nem fukarkodik az elismeréssel a szőke, szemüveges Karl Gustav Olofsson sem: — NAGY LELKESEDÉST tapasztaltam a magyarok részéről, különösen a kulturális és a politikai kérdésekben. Rendkívül sok tapasztalatot szereztem az előadásokon kívül is, a vitákban, a baráti beszélgetésekben. Különösen a Magyarországról szóló fejtegetések, információk érdekelnek, mert — meg kell mondani — nem sokat tudtunk az országról. Ugyanakkor a barátommal, Billy Ériksson- nal, ő is itt van, marxizmus— leninizmust tanítunk egy gö- teborgi szabadiskolán, és az itt hallottakat jól tudjuk kamatoztatni. Nagyon érdekel bennünket az itteni szocialista építés, a gazdaság működtetése. A svéd fiatalember tagja a Fiatal Kommunisták Körének és a Svéd—Magyar Baráti Társaságnak, s az utóbbi képviseletében vett részt a július eleji nyári egyetem munkájában. Koczka István^ a karanes- fceszii általános iskola igazgatóhelyettese szorgalmas vendéghallgatója volt az ifjúsági nyári egyetemnek. Miért? — Rengeteg olyan dologról hallott az ember, amely érdekel, foglalkoztat. Számos témában új értékeket kaptunk, új megközelítési módokkal találkoztunk. A községi párt- alapszervezet titkára vagyok. Ebben a minőségemben sem árt, ha bizonyos kérdéseket tisztábban látok. Eljárok az előadásokra, és az ember úgy érzi, együtt halad a korral, napra készek az információi. A nyári egyetemen folyó munka komolyságáról, értékeiről magunk is meggyőződtünk. Jól felkészült, a kijelölt témában illetékes és jártas felelősséggel gondolkodó hazai és külföldi előadók működtek a sikerben közre. Kendőzetlenül szóltak korunk és világunk békével, fejlődéssel, ifjúsággal kapcsolatos problémáiról. Elemezték az összefogás, a közeledés nehézségeit, próbálták —, ha a kívánatosnál kisebb mértékben is — felmutatni a kivezető utat. — Teljesítette küldetését a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem — summázta véleményét dr. Bandur Károly, a TIT megyei szervezetének elnöke, az MSZMP oktatási igazgatóságának vezetője. — Témáját a legkülönbözőbb közelítésekkel tárgyalta meg. De a sokféle közelítés ellenére is a lényeges pontokban egyetértettek az előadók és a résztvevők. Egységesen fogalmazódott meg. hogy az ifjúság a társadalom természetes és sajátos rétege, mindenekelőtt helyzete, érdekeltsége alapján. Egyértelműen szögezték le: az ifjúság és a fejlődés elválaszthatatlan egymástól. A változások, az előrehaladó mozgás — más társadalmi csoportok mellett — az. ifjúság legkézenfekvőbb érdeke. Meggyőződéssel vallották: minden nép. társadalom, ifjúság számára a világbéke megóvása a legfontosabb. A háború ma a lét-nemlét problémáját jelenti, tehát a békés egymás mellett élésnek nincs alternatívája. A SALGÓTARJÁNI ifjúsági nyári egyetemet tizenegyedszer is megrendezik, hasznosítva az eddigi tapasztalatokat. Konkrét témáját a későbbiek-1 ben határozzák meg. Annyi viszont már most biztos, hogy több fórumjellegű rendezvény, kiscsoportos foglalkozás szolgálja majd az adott témákban váló elmélyülést. Tehát érdemes lesz a fiatalok problémáival foglalkozóknak jövőre ismét Salgótarjánba jönni. Sulyok László Kulturális napra készülődvén Rimócon érték a régi Sok falunak volt valamikor rezesbandája. Ügy alakult, hogy néhány muzsikálni szerető ember összefogott, rendszeresen találkoztak egymás portáján, és fújták a kis meg a nagy trombitát, verték a dobot, cintányért. Jelesebb falusi, egyházi ünnepeken a rezesbanda húzta a talpalávalót a kocsmakertben. Rimócnak ma is megvan a rezesbandája, őrizve az évtizedekkel ezelőtt kialakult szokásokat. Azt mondják, a banda a huszas évek elején toborzódott, s azóta létezik. A természetes személycserék sem tudták megingatni létét, az emberek hitét tevékenységük, a közös zenélés fontosságába. — Ma is úgy próbálnak, mint hajdan — meséli Kobela András, a falu tanácselnöke. — Egymás házánál jönnek össze. A két Bablena jól ösz- szefogja őket. Ferenc a varsányi téesz faüzemében, Bertalan az építőiparban dolgozik; névrokonok. — Nincs gond az utánpótlással? — Eddig még mindig tudtak pótlásról gondoskodni. Igaz, a fiatalok előtt sokféle más lehetőség van, s így ha nehezebb is bevonni őket a rezesbandába, a megfelelő alanyra mindig rátalálnak. * [ Mi élteti a rezesbandát? Ami lényegében a Röpülj páva. kört is — a hagyományok tisztelete, szeretete, a közösség iránti vágy, a megmutatás, a bemutatkozás örömteljes, jellemet formáló, erősítő alkalma. A rezesbanda nyilvános szereplésekkor együtt lép fel a hagyományőrző együttessel. Muzsikájukra táncolnak a leányok, legények. A Röpülj páva kör megyénk leghíresebb csoportjai közé tartozik. A rimóci asszonyok különböző szintű megyei bemutatókon, ünnepségeken alapozták meg hírnevüket, s tovább öregbítették a pár évvel ezelőtti tévészereplés alkalmával. Mostani vezetőjük, Holecz Istvánná — jelenleg a szécsényi áfész felvásárlója — akkor szólistaként eljutott a döntőbe is. Az együttes utoljára június elején szerepelt a nyilvánosság előtt, mégpedig a szomszédos Csehszlovákiában. A nagycsalomjai járási kulturális napra hívták meg vendégszerepelni. Egy autóbusznyi szereplő utazott. — Minek tulajdonítható, hogy ez az együttes fennmaradt a változó körülmények ellenére? Mert aligha árulunk el titkot, ha megjegyezzük: a hetvenes évekbeli lendület után a Röpülj páva mozgalom alábbhagyott... — Kis, egymást jól ismerő közösség a miénk, innen csak egyféle, Szécsénybe visz az út. Itt másabb a szellem, élőbbek, a hagyományok. A szülők már a pici gyerekeknek megvarrják vagy megvarratják a népviseletet. Nálunk az a ritka — részben szégyen —, ha nincs valakinek. A szokások apáról fiúra, anyáról leányra szállnak, és a pávakörben való részvétel is hagyományozódik. Előfordul, hogy benne van az egész család. Vincze Sándornét említhetem, aki állattenyésztő a téeszben, az asszonykórus tagja, neki az együttesben tevékenykedik a két fia is. A hagyományőrző együttes általában saját gyűjtésű helyi népdalokat, táncokat, játékokat mutat be. Tudnak már annyit, hogy nem esnek zavarba, akárhová hívják is őket. — A repertoáron két-há- rom produkció szerepel. Harminc—negyven perces műsort bármikor elő tudnak adni. Kötelező vagy választható? Beszélgetés a kötelezően választható tantárgyakról Fakultáció — néhány éve, amikor a gimnáziumokban bevezették az új formát kissé idegenkedtünk tőle. Mára megszokta a fülünk, szinte természetes lett, oly annyira, hogy szeptembertől már néhány általános iskolában is tanítanak fakultatív tantárgyakat. A fakultáció egyelőre nem kötelező minden általáfeltételeink, aminek a szükségességét a dokumentumok annyira hangsúlyozzák. — S, milyen fakultatív tárgyak oktatását tervezik? — Az egyik csoport feltétlenül felzárkóztató csoport lesz. A mi iskolánkban évről évre negyvenöt—ötven százavannak. S, ez az osztály úgy alakult, hogy a lányok jobbak, a fiúk gyengébbek. , — Milyen témaköröket tartalmaz a háztartási ismeretek fakultáció? — Lakás, lakberendezés, az élelmiszerkészlet, tárolás, a konyha berendezése, a lakás gondozása, ruhatár. Nyolcadikban a háztartási kisgépekkel folytatódik, konyhatechnikai eljárások, táplálkozás, cse- csemögondozás, munkaszervezés a családban, kiskorúak és betegek házi gondozása — sorolja az igazgató a könyvecskéből. — És ezt fiúk, lányok egyaránt választhatják? — Választhatják, de én azt gondolom, ez inkább a lányoké lesz. — A szóban forgó osztály most végezte a hatodik osztályt. Milyen érdeklődésű osztály? Milyen továbbtanulási terveik vannak? — A fiúk túlnyomó többsége dolgozni akar, a lányok közül többen fognak továbbtanulni. A minisztérium tájékozta-' tója szerint az általános iskolai fakultáció célja széles műveltségi alapok megismertetése, a tanulók képességének, önismeretének, személyisegének fejlesztése a különböző tanulói tevékenység útján. „A fakultáció tehát nem a pályaválasztási kényszert kívánja a jelenleginél előbbre hozni, hanem orientáló jellegével inkább az iskolaválasztást teszi megalapozottabbá” A beszélgetés alapján nem győződtem meg róla, hogy ez a cél Endrefalván valóra fog válni. A felzárkóztatás, amely — fakultáció ide vagy oda — nem választás kérdése, hanem a kijelölt tanulóknak kötelező, nem hiszem, hogy elősegítené a pályaválasztást. Ugyanez elmondható a háztartási ismeretekről is, bár kétségkívül hasznos ismeretekhez juttatja a tanulólányokat. Da abban sem vagyok biztos — és vakáció lévén nem kérdezhettem meg őket — hogy a lányok ezt a tárgyat akarják tanulni. Bár „tudnak róla.” A fakultatív tantárgy köte-í lezően választható. Itt azon-' ban nem beszélhetünk válasz-1 tásról a gyerekek szemszögéből. Én nem hiszek abban, hogy a felnőtt mindig jobban tudja, mi jó a gyereknek, mint maga a gyerek. Nem könnyű egy ilyen kis iskolának úgy bevezetni a fakultációt, hogy az ne egyszerűen plusz tantárgy legyen, hanem az, aminek lennie kell. Da bizosan meg lehetne csinálni.. nos iskolába, csak ott vezethetik be, ahol a feltételek adottak hozzá. De vissza út nincs, ha valahol elkezdték, nem lehet abbahagyni. A megyében kilenc alapfokú oktatási . intézményben vállalkoztak & szeptemberi kezdésre, köztük az endrefal- vi iskola. Lázai Bertalan, az iskola igazgatója két útja között néhány napot tölt itthon, falujában. A kihalt, visszhangos iskolában az évi rendes munkálatokra készülnek, itt beszélgetünk a fakultációról, arról, hogy ők miért vállalták az úttörők szerepét. — Endrefalván nem lesz jelentős gyermeklétszám-nö- vekedés. Az elkövetkező ót évben 1—1 osztályunk' lesz csak minden évfolyamon. S, adottak a tárgyi és személyi — Mi a repertoár legfrissebb sikere? — A hidas játék most a „sláger”. Ez helyi jellegű, és a harmincas években, a Gyöngyösbokrétában rendkívül népszerű volt. Tavaly tanulta be az együttes, az idősebbek adták át a fiataloknak, akik rövid idő alatt nagyon megszerették. De - nemcsak azok örülnek neki, akik játsz- szák, hanem azok is, akik néződ. Olyan híre kerekedett, hogy még filmre is felvették a tavasszal. A Magyar Tudományos Akadémia néprajzosai örökítették meg a rimóci hidas játékot. Ügy hallottam, bemutatják Hollókőn is, augusztus 20-án a Palóc szőttes kulturális napon. A rimóci pávások kedd esténként próbálnak a klubkönyvtárban. Hollókőn velük lesz a rezesbanda is. S amikor közeledik a szereplés ideje, felgyorsulnak az események, egymást érika próbák, vagy ahogyan mondani szokták: éjjel-nappal próbálnak. A rimóclak rendszerint az élen végeztek. Idén megyei bemutatóvá terebélyesedett a hollókői Palóc szőttes. Kíváncsiak vagyunk, hogyan állnak helyt a nagyobb, felkészültebb mezőnyben? lék a cigánytanulók aránya, s nekik szükségük van hátrányaik, hiányaik leküzdéséhez a felzárkóztatásra. Ezen kívül háztartási ismereteket kívánunk tanítani. Esetleg környezetvédelmet. A kettő közül valamelyiket. Augusztusban eldöntjük. Ehhez vannak meg a személyi feltételek. — A gyerekek és a szülök mit szólnak hozzá? — Tudnak róla. A szülőknek is említettük egy összevont szülői értekezleten. — Miért pont ezeket a tárgyakat választotta ki a tantestület? — Hát nézze! — Lázai Bertalan a könyvespolchoz lép, s míg szeme, keze a polcot kutatja, magyarázza tovább. — Megkaptuk a minisztérium ajánlásait, igen itt van. Vegyük sorra. Az ajánlások kö- zötb van ilyen, hogy „Matematika alkalmazásai” — ez magas nekik. Aztán „Föld, víz, levegő” — ez földrajz, de földrajz szakosunk nincs. „Kölcsönhatások a természet- lsen” — ez is oiyan speciális dolog, hogy nem hiszem, hogy választanák. „Ritmus a művészetben”, Számítástechnika” — ehhez kicsik vagyunk, „Irodalom” — egy jobb osztálynál szó lehet róla. „Latin”-ról szó sem lehet, „Eszperantó”-ról szó sem lehet. „Honismeret” — van ilyen szakkörünk. „Munka világa” — ez olyan vegyes, ezt nem is gondolták át. „Tájékozódás az információk világában” — jobb osztály kell hozzá, egyébként szó volt róla, hogy ezt választjuk. És van ez a közlekedési ismeretek fakultáció, ezzel én úgy vagyok, hogy egyébként is annyi baleset történik a gyerekekkel, meg aztán legalább két kismotort be kellene szereznünk, és az drága... — De, ha a gyerekek alaposan felkészülnének a közlekedésre egy fakultatív tárgy keretében, talán nem lenne annyi közlekedési baleset... — Hát, lehet, mi ezt elvetettük. — S, mi szólt a háztartási ismeretek mellett? — Van hozzá tanár, órarendi problémát nem okoz, különösebben bevásárolni se kell hozzá, mert a régi gyakorlati tantárgy eszközei meglőtt Veszprémi Erzsébet NOGRAD - ,1984, július 21., szombat
