Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-12 / 136. szám
Kaposi L«*enteí KÉPERNYŐ Élőn Á Skorpió hadművelet xv/i: i Valetta hadnagy unatkozott. Időnként egy-egy pillantást vetett az ellenőrző berendezés képernyőire, amelyeken különböző hullámok, jelek váltogatták egymást. Az alkonyaiban zöldesen foszforesz- káltak a lámpák, barátságos fényt vetítve a szobára. Kinézett a hatalmas panoráma- ablakon, de a kopár homokdombokon és a gyér, esőre áhítozó cserjéken kívül nem látott egyebet. Elnyomott egy ásítást, és arra gondolt, hogy kár volt cserélnie Mollet főhadnagy- gyal. Az ügyelet amúgy sem szívderítő dolog, hiszen az elmúlt öt évben napló szerint semmi különös nem történt ezan a félreeső ellenőrző állomáson, de ilyenkor, a hét végén, még unalmasabb, mint egyébként. A többiek már biztosan a falu kantinjában üldögélnek és isszák a jéghideg; dobozos söröket. Nyelt egyet, aztán húzott a koíásüvégből. 'Arca elfanyarodott, az üdítő meleg volt és állott. Szeme a naptárra tévedt #997. augusztus 21., szombat. Pont olyan, mint a többi nyári hét vége. Meleg, poros, egyhangú — legalábbis itt. Cigarettára gyújtott, bodor füstíelhőket eregetett. Aztán megpróbált karikákat fújni, mint diákkorában. Halk berregés riasztotta. Megszólalt a komputer. — Ellenőrzési idő. Kérem, ■táplálja be a TX-mező koordinátáit. Ezután automatikus kapcsolás jön létre MZ légi megfigyelőközponttal. A kapcsolást képmagnetofon rögzíti. Kérem, hajtsa végre az utasításokat. Elmosolyodott és arra gondolt, hogy tulajdonképpen minek is ül itt, hiszen a technika mindent elvégez helyette. A TX és más mezők koordinátáinak a betáplálása is csak azért maradt meg a hagyományos módon, hogy az ügyeletes el ne aludjon nagy unalmában. Legyintett egy« és betáplálta, a koordinátákat, majd megnyomaét *gy fehér gombot. — MZ-ké«pont jelentkezzék! A képernyőn zavaros, kusza. elmosódott vonalak jelenten meg. Mintha valami sárga színű fátyol borította volna be az MZ-megfigyelő- központ irányítóhelyiségét. — MZ-központ, jelentkezzék! Ért engem? MZ-központ jelentkezzék! A képernyőn ugyanaz a ku- s*a kép és érthetetlen sercegés. — Mit hülyéskedtek, fiúk. — fakadt ki — jelentkezzetek már végre! A képernyőn mintha mozdult volna valami. — Na — morogta. De csalódnia kellett. Nem jött a megnyugtató hang a távolból. — Mit hülyéskedtek? Lane főhadnagy, jelentkezz már, a kutyafádat! Együtt jártak még az űrkiképző főiskolára, jó barátok voltak. Lane tapasztalt űrhajós, több mint tíz évet töltött már el szolgálatban. Mindig tudja, mit kell tennie. De most nem jelentkezett és Valetta még egy nagyon csípős mondást fogalmazott meg, amikor eszébe jutott, hogy a képmagnó mindent elraktároz. A fene vinné ezt a technikát, gondolta, és ismét megpróbálta hívni a megfigyelőközpontot. Sikertelenül. Maga elé meredt. Eddig még soha nem tapasztalt ilyesmit, és most hirtelen nem tudta, hogy mitévő legyen. Várjon még és próbálja újra, meg újra hívni az MZ-t, vagy jelentsen a földi központi bázisnak? Igaz, a szolgálati szabályzat előírja, hogy a legkisebb rendellenesség esetén is értesíteni kell a bázist, de most egyáltalán nem erről van szó. Legalább a többiek közül maradt volna itt valaki, de hát mindenki elment a kantinba. Ügy döntött, hogy vér még egy keveset. Újra rágyújtott. Aztán mégis benyomott egy piros színű gombot. — Itt Neptunusz 3. Bázis I-nek jelentem, hogy a 3. ellenőrző forduló alkalmával az MZ-nél rendellenességet tapasztaltam. A kapcsolás létrejött, de nem jelentkeztek. Zavaros kép és sercegő hang volt a monitoron. Jelentést befejeztem. Várom utasításaikat. Újra benyomta a gombot és várt. Tudta, hogy amíg a jelentés átfut az automatikus ellenőrző berendezések sorozatán, legalább egy órába telik. és ugyanannyi, amíg az utasítás visszaér. Elővett egy folyóiratot és olvasgatni kezdte. Két óra múlva valóban megérkezett a parancs. — Intézkedésig ne csináljon semmit. Jelentését elemeztük. Bizottság újra átnézi azt. I. bázis. Vége. Majdnem elszunyókált, amikor ismét berregés riasztotta fel. — Ellenőrzési idő. Kérem, táplálja be a TX-mező koordinátáit. -A betáplálás után automatikus kapcsolás jön létre MZ légi megfigyelőközponttal. A kapcsolást kép- magnetofon rögzíti. Kérem, hajtsa végre az utasításokat. Így cselekedett, majd megnyomott egy fehér gombot. Barátságos férfiarc jelent meg a képernyőn. — Itt MZ légi megfigyelőközpont. Lane főhadnagy. Hogy vagy? Valetta elhűlt. — Mi van veletek? — morogta. — Hogyhogy, mi van velünk? — kérdezte vissza Lane. — Látod, élünk, virulunk... — De hát az előző ellenőrző időnél nem jelentkeztetek. Miket beszélsz? Hogy mikor nem jelentkeztünk? Valetta sóhajtott. Azon gondolkodott, hogy helyesen tette-e, amikor jelentett a központi bázisnak. (FolytatjukJ Emberek és hátterek Egy nyomorék ember (Holnap kiipaszerda), egy „kisember”, bizonyos Kleinmann, ami szó szerinti fordításban is ezt .jelenti a Woody Allen „irodalmi istállóból” (Halál) és egy ugyancsak szó szerint értelmezhető mai boldog ember (Egy boldog ember) vált személyes ismerősünkké a múlt hét televíziós programjai nyomán. De elegalábbis ez a három nagyon is különböző figura uralta a „mezőnyt”, rájuk emlékezünk az eltelt hét utál is, s hogy mennyire különbözőképpen — az is érdekes lehet. Mielőtt azonban belemennek ezekbe az utcákba, amelyek közül egyik-másik bizony zsákutca — W. A.-tól kölcsönözve a képet, hogy azért „stílben” maradjak — egy kis kitérőt teszek. A gyerekeinkről van szól * Úgy adódott, hogy a hétvégét tanulmányi kirándulással egybekötve szó szerint összezárva tölthettem egy nyolcadikos osztállyal, tehát alkalmam volt a tévén nevelkedett új nemzedék „ízlésirányát" némiképp kifigyelni. A környezet azért fontos, mert a szállás közvetlen szomszédságában hideg-meleg vizű fürdő, elérhető távolságokban pedig várromok, világhírre feltört csevicekutak, erdők és madarak vártak ránk, mialatt gyerekeink az üdülő nagytermébe zárkózva nézték a Nincs mese! Telepódium- kabarét (igaz, ez este volt, de ismétlésben ment, kihagyni mégsem lehetett volna semmilyen közös program kedvéért!), szombaton, ragyogó időben, az Aranytallér fesz. tivált és a második részét vasárnap ugyancsak délelőtt eszményi kirándulóidőben; a világ legszebb váráért sem hagyták volna ki az ugyancsak szombati Ember az Atlantiszról sci-fi sorozat új darabját és komoly vita támadt az MNK-kupadöntő valamint vele szemben „élő” Szeszélyes évszakok ' tábora között. Ugyanígy egyértelmű volt, hogy vasárnap a kegyes napsütés ellenére a válogatott kézilabda-mérkőzés kötötte székhez a gyerekeket. Aztán jött a Zenebutik, ami után feltűnően hangosak és izgatottak lettek és aznapra már lőttek is mindenféle külön tér. mészetjáró programnak — szépen hazajöttünk. Mindez csak azért érdemel említést, mert pontos képet ad arról, hogy a televízió — képletesen szólva — emlőin nevelkedett nemzedék körülbelül hol tart az érdeklődésben, és hogy maga a televízió mit nyújt „emlői" (csatornái) közvetítésével a nevelésre legfogékonyabb korosztályoknak azokban a „nézettségi” időkben, amikor odakint aranyeső is eshet — bent kiütéssel győz az amerikai vízipók. „aki” miatt ez meg az történik. így meg úgy... * Ha valaki megkérdezné, hogy akkor most mit szerettem volna, ha néznek a gyerekek, azt mondom — az „Egy boldog ember” című portréfilmet Erdélyi Tibor táncművészről. Ezt az emlékezetes és felnőtteknek is tanulságokat hordozó, igazán értékes és szép vallomást azonban „természetesen” este tíz' óra körül vetítették egy Mike And- ros-krimi és Rózsa György után (ágyazási időben). Más szóval, Erdélyi Tibornak meg kellett küzdeni a figyelemért. de hogy ez valószínűleg sikerült is neki, azt nem csak önmagámon mérhettem le. más is úgy volt ezzel a filmmel, hogy elindult a fürdőszobába, aztán leült egy pillanatra, aztán rágyújtott egy-két percre és ott maradt ülve, aztán elfelejtette, hogy hova indult, aztán a könnyekig meghatódott. amikor a táncos az édes- anvjáról beszélt és arra gondolt: milyen jó lenne, ha mindenki így tudna szeretni, aztán meg arra. hogv miből is áll akkor a sokat kergetett boldogság, amiről gyerekeinknek legfeljebb egy discoszám címe és refrénje jut csak eszébe mindenre gondolt, a háttérre, ahonnan Erdélyi Tibor magával hozhatott annyi hamuba- sült pogácsát (szülőföld-szülő- anya szeretetet), amennyi bőven elég lesz egész életére ahhoz, hogy megvívjon a hétfejű sárkánnyal, hogy ne féljen senkitől, hogy szeresse az embereket. Szóval, hogy teg- napian egészséges legyen. Kár, hogy a gyerekeinket nem nagyon érdekli mindez. Előnybe részesítik a vizipókot. Lelkünk rajta. Értékes volt az is, ahogy a gyerekkort elhagyó korosztály rajtaütésszerű gyorsasággal elhagyta a képernyőt, amikor mindjárt a tévéfilm elején kiderült, hogy a Holnap kupaszerda című dráma Szabó Sándor és Öze Lajos meggyőző alakításával mégsem a fociról szól, hanem egy úgynevezett „mai témáról”, nevezetesen arról, hogv miként kell egyes(?) felfogás szerint Végigéim az életet érzelmektől és érzelmes kötődésektől mentesen, hogy aztán a végén mégis az érzelem mentsen meg egy kietlenül siJ vár távozástól ebből az ár- nvékvilágból. Lendvai Györgii iátéka (rendező Nem.err László) túlontúl kiszámítható volt. túlontúl egvszerű. mindenféle áttétel nélküli morn- Hzálásnak lehet ilyen a ké-ú- szinnadi-filmbeli illusztrál ó-' ;ia, és bár pontos képet adott a társadalomban eluralkodó számító, hidesfej típusú emberekről és körnvezetük hasonló reagálásáról — didaktikusán nevelő célzatú is volt a végeredményben „boldog végkifejlettel”. * Nem úgy a Halál című tévéjáték (Gém György rendezése) Garas Dezsővel a főszerepben, aki megpróbált „vu- dialenes” lenni (sajnos), de sem a díszlet, sem a partnerek, sem a színészvezetés nem volt igazán méltó ehhez az erőfeszítéshez. Kár. (T. Pataki) Hová vezetnek a szálak ? Népi hímzőszakkör-vezetők találkozója Jókai Mór élelapja, az Üstökös szerint egy izski polgár parla- menti felszólalásában így — sőt imigyen — szólt hozzá a vadászati törvényhez: „Az lelki vádalomnak óhajtása irányában* azon igénybe kell bele pillantanom, hogy az nagy tisztelendő nemes vitézlő ministeriumnak esztancziába való meghatározása lényegbe iratik, melyből majd ki- hajnallik, hogy a mezőn levő vadacskák letartóztatásában a porciónak ekzekutióját lejjébőez- ni gondolván: tehát szerződésünknek summája első huzassék a világba. (Rövid értelme ez lenne: a vadaszat adassák ki árendába, az áreidaösszeg terjesztessék fel a minisztériumhoz; az adóból a minisztérium annyit el fog engedni, amennyit a vadászatból beadtunk.)” Mikszáth Kálmán is ebből az időből idézet egy abonyi sérelmi föliratot, ahol a türelméből kifogyott törvényhatóság a „kormány önkénye egyensúlyának vasootja” ellen panaszkodott. Méltán írta azt is nagy stílusmüvé- szünk: „Tagadhatatlan, hogy minden nemzet hivatalos nyelvének vannak sajátságai, Angliában csak úgy, mint a legmíveltebb Franciaországban . elütő az okmányok irálya az irodalmi termeitektől, de ezen elütő sajátságok leginkább a terminus technikusokra szorítkozván, sehol sem kulminálnak annyira az érthetet- lenség szándékos hajhászatában, s „Á hivatalnak packázásai" sehol sem ellenkeznek úgy az élő nyelvvel, mint nálunk, hol pedig erre a legkevesebb szükség van. mivel maga az irodalmi nyelv sem tér el a népétől, hanem abból meríti nemcsak erejét, de színét, üdeségét is.” S hogy azért a fejlődés útját is lássuk, s mérni tudjuk, íme egy törvény (kereskedelmi törvény) száz év *előtti, s új (1959- böl származó) megfogalmazásban: 1875: XXXVII. tv. 359. §: A vétel megtekintésre vagy próbára a vevő akaratától függő azon feltétel alatt köttetik, hogy ez az árut megtekintés, vagy megpróbalás után elfogadja. Kétség esetében e feltétel felfüggesztő hatállyal bír. 1959: IV. tv. 374. $: Ma a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. Persze, azért manapság is akadnak szépen kieirkalmazott rendeletek, körlevelek. S a legfőbb veszély seni hárult el még teljesen, az ugyanis, hogy a hivatalos, körülményes stílus behatol, lehatol a köznyelvbe, a mindennapi nyelvbe, s papíroszörgésü rettenetes bürokratikus tolvajnyelvet „eredményez”. A Magyar Nemzet névtelen glosszaírója szedett össze egy cso- korravalót a rádióban, televízióban elhangzott nyilatkozatokból. Valóságos kórlapja a fontoskodó, körülményeskedő, hivataloskodó stílusnak: S aztán a köznyilatkozat! „A főzés és varrás területén is komolyak ismereteink hézagai”. „Másodlagosan kezeljük az elfekvő területeket”. „Vállalatunk nagyon jót értékelte hetvenkettő évben ezt a kérdésesen sikertelen akciót”. „Téli viszonylatban hallgatjuk a rádiót”. „Azokat a családokat a távlati majorokba telepítjük le”. „Megkezdjük a tudományos életnek egyik vonalát hetvenöt esztendőben.” Sokan — úgy látszik — még mindig úgy vélik, hogy a körülményeskedés, agyoncifrázás az igazi stíluserény. Nem árt hivatalos szövegek fogalmazásakor is mindig szemünk előtt tartani azt, amit nem kisebb stílusmüvész, mint Petőfi mondott a sallangos, dagályos stílusról szólva: „Föl nem érem ésszel, hogy vannak a nem-mindennapi emberek közt is olyanok, kik nem tudják vagy nem hiszik, hogy az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály, hogy akiben egyszerűség nincs, abban semmi nincs.” Szilágyi Ferenc A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ módszertani programjainak sorában egyre népszerűbbek azok a baráti-szakmai találkozók, amelyeken a résztvevők az egykori megyei népi díszítőművészeti tanfolyam végzett hallgatói. Az érdeklődés tudatos motiválására kitűnő alkalom volt a közelmúltban a Palóc Múzeumba kihelyezett módszertani foglalkozás. Itt látható egész nyáron át — vidéken először — a reprezentatív „Űrihímzés és festett táblák” című kiállítás. A téma adva volt. A meghívott előadó Kol- tainé Gabi, a kétszeres Kis Jankó Bori-díjas iparművész vezette a foglalkozást. Nemcsak művészet-----és művelődé störténeti előadást tartott, hanem élményszámba menő tárlatvezetésben is részesítette az ősszegyűlteket. A kiállítás gazdag szemléltetéssel szolgált, ahol Bethlen Kata kelengyésládájából való hiteles úrihímzést éppen úgy láthattunk, mint törökös, gránátalmás mintájú miseruhát, vagy azt a házasságkötő terembe készült díszterítőt, amellyel Kottámé elsődíjas lett azon a pályázaton, amely feladatul a házasságkötő termek hímzett textíliákkal való díszítését tűzte ki célul. Az úrihímzés színes, de nem tarka! A kiállított munkák alapanyaga már nem a korábbi bársony, brokát és nehézselyem, különleges szövésű vászon, mégis „kimondták” a szakkörvezetők, hogy mégsem lehet a mindennapok kézimunkájává tenni, mert annyira munkaigényes és főleg olyan anyagigényes (arany- és ezüstszálak, különleges színű hímzőfonalak, vert csipkék stb.). Mégis mindenki örült, hogy legalább közelről láthatott ilyen hímzést, az adaptáció mesterfokon sikerült Koltainé Gabinak. Kultúramentésnek szánta falitábláit is, amelyek ugyancsak itt láthatók. Elmondása szerint, motívumgyűjtő útjain felfigyelt arra, hogy az úrihímzes ornamentikája a reformáció korában felkerült a református templomok mennyezeteire, karzataira, a szószékekre, ezért ő is kipróbálta az úrihímzés motívumait fatáblákra is felvinni, azért is, mert a piktográfia komolyan foglalkoztatja. Sajnálatos, hogy a rendezők nem írták alá a képek címeit. Bár kiváló arányérzékről és színérzékről tanúskodnak fatáblái, mégis vitákra adtak okot, már a szakkörvezetők kis körében is. Az alkotóművész — Koitai- né Gabi — hallgatóságával körbejárta a kiállítást, minden kis képnél magyarázott, sőt Ady- és József Attila-ver- seket mondott, ahogy a téma kívánta. Emlékkönyvébe méltán került megannyi dicsérő bejegyzés, például ez: „Tisztelet a türelmének! Tisztelet a tudásának!” Lőrinczyné Elekes Éva KOSSUTH RADIO: 8.27: ........nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország . . .” IV rész ».00: A hét zeneműve t.30: A soroksári Dózsa György Művelődési Ház fúvószenekara két Hindiért játszik 9.10: Találkozás a Hang-villában 10.0S: MR 10—14 10.35: Verbunkosok kat.onadalok 11.0«: Warga Lívia és Palló Imre opcraát iákai énekei 11.39: A csúnya hercegnő. XV/ll. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.00: Népdalok, néptáncok 14.42: Arcképek a bolgár irodalomból 15.05: Respighi: Régi olasz táncok ni. szvit 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora Ifi.00: Közvetítés a Berlin étteremből ifi.29: Zengjen a muzsika 17.05: Könyvszínpad 17.35: Dunajevszkij: Vidám vásár Bevezetés és aratódal 17.45? A Szabó család 19.15: Új Melódia lemezeinkből 19.55: A szocialista gazdaságelmélet és a szocialista gazdaságirányítás gyakorlata írt. rész ?n.?5: Közkívánatra» 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Néni hangszerszólók ?! 50: Késő este 23,00: Fii muzsika PETŐFI RADIO: 8.0.c: Szatirikus sanzonok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó ío.oo: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél - 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet. Csérek 13.35: Mai magyar zeneszerzők gyermekkórusaiból 13.45: Zenés délután 14.00: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Találkozás a stúdióban Ifi.35: Csúcsforgalom 18.00: Tinitonik 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Buváry Lívia népdalfelvé- teleiböl iy.Ofi; Magyar anekdotakincs XXIV/12. rész 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Az értelmesség társadalma 20.45: Csanádi György nótákat éneke! 20.58: A Rádió Dalszínháza / 23.20: A tegnai slágereiből __________________________ ________________________________ MISKOLCI STÚDIÓ: » , 17.00: Hírek, időjárás, müsoris4 NöoRaÜ - 1934- június 12., kedd J mertetés. IT.üő: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Az évad vége előtt. Filmkritika — Művelődés Mályiban). Szerkesztő: Antal Magda. 18.00: Észak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (ism.) 8.30: Iskolatévé. Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 8.45: Magyar nyelv (ált. isk. I. oszt.) 9.00: Környezetismeret (ált. isk. l. oszt.) 9.20: Fizika (ált. Isk. 8. oszt.) 9.45: Tűz a vízen — Francia film (ism.) 10.45: Amerikai burieszkparádé 11.00: Képújság Ifi.35: Hírek 16.40: Homár, languszta, remeterák 17.00: CsaK gyerekeknek I 17.25: Képújság 17.30: F-jcigáia Luganóban 17.55: Kői: iá ni 18.00: Rubens, V/2. rész 19.55: Vatjí» András énekel 19.20? Reklám 19.35: Tévétorna 19.40: Esti mese (FF) 20.00: Tv-híradó 20.25: Labdarúgó EB. Franciaország—Dánia 22.15: A hét műtárgya 22.25: Egy darab a térből 23.05: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 18.30: Képújság 18.35: Autó-motor sport 18.55: Folyamatos jelenlét. Martyn Ferenc 85 éves. Kb.: 20.40: A szünetben: Tablóképek restaurálása BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Hírek ifi.00: Iskolatévé 16.25: Csehszlovákia—Magyar- ország barátságos férfi- kézilabdamérközés 17.55: Nyugat-szlovákiai magazin 18.20; Esti mese 18.40; Mezőgazdasági magazin 19.30: Tv-híradó 20.00; Nyomorultak, 1. rész 21.40; Arany Prága '84. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedő 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 20.00; Ünnepi hangverseny 21.30: Időszerű események 22.00: Én. Claudius, 5. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 5 és 8 órától: Kelly hősei, I—n. színes. szinkronizált, USA háborús kalandfilm. — Kohász: A harmadik királyfi. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Tarján vendéglő: A birodalom visszavág. Színes. USA fantasztikus kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Az Ezüst-tó kincse. Színes, szinkronizált NSZK— jugoszláv kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8 órától: Gyertek el a névnapomra (14). Színes, magyar film. — Nagybátonyf Petőfi: Hószakadás. Színes, magyar film- ballada. — Pásztói Mátra: tol kiskutya. Színes. szinkronizált USA rajzfilm. — Rétsági Bizonyítási eljárás. (14). Színes, szinkronizált. japán bűnügyi film. — Kisterenye Petőfi: Tütorony. Színes, szinkronizált, kanadai bűnügyi filmvígjáték. — Jobbágyit Kirapák és nagyapák. Seine«, szinkronizált szovjet film.
