Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

Tájak-korok-múzeumok mozgalom — és könyvei A Tájak-korok-múzeumok közművelődési mozgalom az «uótobi pár év alatt igen je­lentős eredményeket mutat­hatott fői, örvendetesen ki- teljesedett, s ma már átfogja a társadalom minden rété­gét Szervezeti formái is ki­alakultak, így semmi akadá­lya annak, hogy a továbbiak­ban még hatékonyabban szol­gálja azt a célt, Magyarország történelmi, művészeti, termé­szeti értékeinek jobb megis­mertetését, s általa a törté­nelmi tudat egészséges irány­ba történő formálását. . Aki tájakat, korokat, múzeumo­kat, műemlékeket ismer meg, nem egyszerűen szellemileg gyarapodik, hanem közelebb kerül a hazához, az érzelmi azonosulás szálait is erősíti ebben az érzelmeket nem ép­pen kedvelő korban. A mozgalomban résztvevők önként vállalják — belső ösztönzéstől indíttatva — a „kötelező” látnivalók fölkere­sését, á nemzeti múlthoz szer­vesen kötődő emlékek megis­merését. Csoportosan és egyé­nileg egyaránt bekapcsolódhat­nak a mozgalomba. Az évek során többek között vetélke­dők szerveződtek, kialakultak a mozgalom klubjai, amelyek egyre gazdagabb és sokrétűbb közművelődési programokkal látják el tagjaikat. Hogy csak egyetlen példára utaljunk, a Tájak-korok-múzeumok klub­ja Salgótarjánban is igen vál­tozatos programot alakított ki erre az évre csaknem száz tagja számára. A klub tagjai rendszeresen találkoznak a Nógrádi Sándor Múzeumban, utazásokat tesznek, más klu­bokkal bővítik kapcsolataikat, és így tovább. Életképes és mind élénkebb közművelődési mozgalomról lévén szó, ritkábban említ­jük, bár ez sem mellékes kér­dés, hogy ebben az esetben a művelődési törekvések szeren­csésen találkoznak például a belföldi idegenforgalom élén­kítésének céljaival is. Ismere­tes, hogy rendszeres és töme­ges belföldi idegenforgalom nélkül sem a kültöldi turiz­mus, sem a turizmusban ér­dekelt különböző szakágaza­tok és vállalatok rentábilis működése sem lenne elkép­zelhető. Továbbá, a belföldi­ek turizmusának a külföldi idegenforgalom számára al­kalmas területek föltárásában is lehet úttörő szerepe. A ki­rándulók, a természetjárók, vagy éppen a téli sportok kedvelői lehetnek azok, akik­nek nyomában egy-egy vidék- ,re az idegenforgalom is meg- ' indulhat. A belföldi turizmus­nak, amelyet sajátos eszköze­ivel a Tájak-korok-múzeu- mok mozgalom is erősít, fon­tos gazdasági és társadalmi jelentősége van azon kívül, hogy az emberek látóköre bő­vül, kulturális színvonala emelkedik, megismeri hazája történetét, művészeti neveze­tességeit, más tájakat, embe­reket, szokásokat, összevéve, javul ítélőképessége, megér­tőbbé, műveltebbé válik. Van, mit megismerni ebben a kis hazában, a Balatonon, Budapesten, a Dunakanyaron, esetleg a Hortobágyon kívül Is. Nemcsak több, mint száz városunk, mintegy háromezer településünk értékeit, hanem természeti kincseinket is, hi­szen például több, mint há* romszáz természetvédelmi te­rületünk van, amelyeknek nemcsak megismerése, hanem megóvása is fontos a jövő számára. Megjegyzendő, hogy a világ idegenforgalmában A fiatal pedagógusokért Evek óta slágertéma a pe­dagóguskérdés; szinte állandó napirendi pont az oktatásügy helyi és területi irányítóinak értekezletein, cikkezik róla a sajtó, a parlament tavaszi ülésszakán szenvedélyes hoz­zászólások figyelmeztettek a pedagógusellátottság mennyi­ségi és minőségi javításának szükségességére. Ezer ága-bo- ga van ennek a mindinkább össznemzetivé váló ügynek, ám a legdöntőbb, legfájóbb probléma belesűríthető egyet­len tőmondatba: Nincs elég •pedagógus. Lassan ott tartunk, hogy még képesítés nélküliek­ből sincs elegendő. Ez idő tájt másfél ezer katedra ma­radna teljesen árván az or­szágban, ha nem lépnének fel rá túlórában helyettesítő pe­dagógusok. Nyugdíjasok, képesítés nél­küli fiatalok munkába állítá­sa, tudjuk, nem igazi megol­dás, de egyelőre ezt kell vá­lasztani, mindaddig, amíg a pálya tekintélye a társadalom szemében nem emelkedik, va­gyis a presztízs és a megbe­csülés nem vonzza az iskolá­ba a diplomás fiatalokat, il­letve nem tartja ott őket. Aligha a pedagógusképzés alacsony keretszámai a fő oka a nehézségeknek — hiszen az évente végző pedagógusokkal két-három esztendő alatt pó­tolni lehetne a hiányzókat —, mindenben más előtt a neve­lői pályát évről évre elhagyók, illetve a tanítást nem vállaló végzős főiskolások és egyete­misták nagy száma ad okot aggodalomra. Akárhonnan közelítünk a peda®ógusellátottsághoz. előbb- utóbb a fiatal nevelők helyze­ténél lyukadunk ki. Ráadásul azért is kardinális kérdés ez, mert a jelenlegi pedagógus- gárda negyed része, mintegy negvvenezer óvónő, tanító és tanár tartozik ebbe a kategó­riába, lévén harmincévesnél fiatalabb. Nincsen könnyű dolguk a pályakezdő pedagógusoknak, főképp a pálya csekély anya­gi kínálata miatt. A legtöbb helyen két és fél—háromezer forint közötti k°zdőfizetéssel fogadják őket. Különösen ne­héz a helyzetük azoknak, akik nem a szüleikkel laknak együtt, mivel — ha nem jut nekik szolgálati szoba vagy egy ágy a pedagógusszálláson — a kis fizetésből ezervalahány fo­rintot albérletre kell költeni­ük. Szinte kilátástalan hely­zet, főképp ha meggondoljuk, hogy a húsz és harminc év közötti fiatalok gondolkodásá­nak középpontjában a család- alapítás áll, amihez a pénzen kívül mindenekelőtt lakásra lenne szükségük, de hát az sem hull az ölükbe a kezdő pedagógusoknak. A tanácsokra vár, hogy mint munkáltatók, minden tő­lük telhetőt megtegyenek a nevelők élet- és munkakörül­ményeinek javításáért. Az if­júság jelenének és jövőjének alakulása elsőrangú társada­lompolitikai kérdés — amikor a fiatal pedagógusokkal törő­dünk (vagy nem törődünk), voltaképpen ebből a politikai tantárgyból vizsgázunk. Ez-ekben a hetekben végez­nek vizsgáikkal az utolsó éves pedagógusjelöltek, aztán meg­kezdődik az álláshelyek elfog­lalása vagy esetleges cserebe­réje. Augusztus végén pedig majd a tanítás kezdetét jelző csengő is megszólal. Tegnap az iskolapadban ül­ni, ma meg föllépni a kated­rára, magyarázni a gyerekek­nek, nevelni őket — izgalmas és nagyszerű pillanat, de igazi próbatétel is egyúttal. Pálya­kezdők mondják, hogy első nagy élményük a munkában, amikor a főiskoláról vagy az egyetemről hozott elvi útra- való szembekerül a gyakorlat,, tál. Nincsen olyan ifiúsági parlament, ahol ezt szóba ne hoznák. Elsajátították us^an az elméletet, de valójában üvegbúra alatt nevelkedtek, mert amikor az élet, a gve- reksereg naponta váratlan helyzetek elé állítja őket, ak­kor veszik észre, hogv nin­csen receptjük a bajok gyó­gyítására. A vergődés idősza­ka ez. Vannak iskolák, ahol magukra hagyják a kezdőket, ám rfiind több helyen egv-egy tapasztalt nevelőt állítanak a segítségre szorulók mellé. Egyik naDról a másikra ner- sze nem lehet fölszámolni a fiatal pedagógusok gondtaít De hogv l°ops'-ől lenesre i-»- j yftsünk helyzetükön, arra n'" ] lik mód. P. Kovács Imre n 4 NÓGRÁD - 1984. június 27., szerda szintén növekvő szerepet ját­szanak a természeti látniva­lók, valószínűleg egyáltalán nem véletlenül, hiszen kör­nyezetünk pusztul, s a világ­ban —, sajnos, Magyarorszá­gon is — néhány természeti értéket ma már csak e terü­leteken tudunk bemutatni. Ezek mélyebb ismerete a fe­lelősséget erősítheti. Külön érdemes szólni a mozgalommal kapcsolatban a Tájak-korok-múzeumok Kis­könyvtár gazdagodó kiadvány- sorozatáról. A kiskönyvtár 1979-től megjelenő füzetei — jelenleg tíz forint egy-egy fü­zet ára — Magyarország ter­mészetvédelmi értékeinek, műemlékeinek, múzeumi ki­állításainak ismertetését tar­talmazzák. Minap adták hí­rül, hogy eddig 170 füzet lá­tott napvilágot, több mint két és fél millió példányban. A sorozat kiadványa már meg­érte a második és a harma­dik utánnyomást is. A kis­könyvtár egyes számait álta­lában a helyszínen, múzeu­mokban, műemlékeknél, ter­mészetvédelmi területek köz­pontjaiban lehet megvásárol­ni, de a TKM , Kiskönyvtár­nak már számos" előfizetője is van. Ezek a kiadványok első­sorban a mozgalomban részt­vevők mélyebb tájékoztatását szolgálják, de bárki számára haszonnal forgathatók a kü­lönböző témakörökben. Az egyes fűzeteket szakemberek írják, általában közérthető stílusban. A kis tanulmányok áttekinthetőek, tartalmazzák a legszükségesebb informáci­ókat, esetenként a témával összefüggő újabb kutatási eredményeket. Bemutatják a hazai tájak természeti érté­keit, a nemzeti parkokat, a tájvédelmi körzeteket, termé­szetvédelmi területeket, a barlangokat, arborétumokat és kastélyparkokat. Ismerte­tik a korok műemlékeit, köz­tük templomokat, templom­romokat a XI—XIII. illetve a XIV—XVII. századból, templomokat a XVIII—XIX. századból, várakat, romokat, várkastélyokat, polgárházakat, a XIII—XVII. századból, XVIII. és XIX. századi kas­télyokat, középületeket, lakó­házakat, valamint a népi épí­tészeti és ipari emlékeket, fa­lumúzeumokat, emlékhelye­ket. Megjelennek a sorozat­ban a múzeumok kiállításait ismertető illusztrált tanulmá­nyok is, a régészet, a nép­rajz, a képző- és iparművé­szet, a szakma- és ipartörté­net tárgyköréből. Nógrád megye értékeit ed­dig három füzet mutatta be: Hollókő: Tájvédelmi körzet, Szécsény: Kubinyi Ferenc Múzeum, Salgói természetvé­delmi terület. A közeljövő­ben tervezik újabb nógrádi füzetek megjelentetését is: Szécsény: Műemlékek, Hor- pdcs: Mikszáth Kálmán Em­lékmúzeum, Salgótarján: Nóg­rádi Sándor Múzeum. T. E. nusor KOSSUTH RADIO: 8.25: Magyar művészek operett­felvételeiből 8.54: Beszélni nehéz 9.06: Magyar művészek operett- felvételeiből 9.11: „ELISA”. — Egy új vizsgá­lati módszer 9.40: Kis magyar néprajz 10.05: Okos Marci és az oroszlán 10.29: válaszolunk hallgatóinknak 10.44: Katonadalok 11.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.17: Régi magyar dalok Grabócz Miklós feldolgozásában 14.29: Társadalom és Iskola 15.05: Elő történelem (8/7.) ÍR 12: Kritikusok fóruma 16.22: Brahms: B-dúr vonósné gyes 17.05: Versengő építők? 17.30: ..Ember vagyok és semmi ami emberi, nem idegen tő­lem.” 19.15: Gondolat 20.00: Emlékezetes hangversenyek Kaposi Levente: A Skorpió hadművelet XV/14. — Dorian ezredes! — tűnt fel Orleoni százados. — Kép­zelje, rettenetes dolog történt. Ivano kezében eltört az üveg, amelyben a Delta 12-es volt. Ráfolyt a professzor ruhájára, — Orleoni! — kiáltott Do­rian. — Ne törődjenek sem­mivel. Majd találunk valami megoldást. Azonnal, a lehető legnagyobb sebességgel men­jenek, az MZ-hez. Ahogy oda­értek, rögtön jelentkezzék és a professzor haladéktalanul vi­gye át az Epszilont. — Valami baj van? — kér­dezte dr. Dickson. — Semmi, uram... — vála­szolt kelletlenül Dorian. A képernyőkivetítő a parlament épületét mutatta. Kapuinál őrök álltak. A nagy park padjain öregek üldögéltek, előttük gyermekek játszadoz­tak. A környező utcákon ha­talmas tömeg hömpölygött. Emberek jöttek, mentek, ki és be a boltokba, a vendéglőkbe, az egyik cukrászda előtt kis pódiumon néhányan kávéztak és újságot olvastak. Dorian szinte irigyelte őket a nyugal­mukért. Arra gondolt, még jó, hogy nem tudják, mi vár rájuk. Néhány percen belül füstölgő romhalmazzá válik minden, aztán ugyanez lesz a helyzet a külbiztonsági tanács és a biztonsági szolgálat kör­nyékén is. Aztán az jutott eszébe, hogy talán mégis ria- dóztatni kellett volna. De most már késő. Több száz­ezer embert kimenteni ilyen rövid idő alatt már képtelen­ség. — Berger professzor — je­lentette az ügyeletes. Dorian kikapcsolta a képet és Berger jelent meg az ernyőn. — Tíz perc múlva letelik a határidő. — Tudom, — mondta az- ezredes. — Önt hatalmas felelősség terheli. — Tudom. — Még egyszer figyelmezte­tem, hogy lövünk. Ez az utol­só figyelmeztetésem. — Csak néhány perc hosz- szabbítást adjon Berger. Sis­ley professzor már úton van. Nem kapott feleletet. — Ügyeletes! — szólt Do­rian. — A képösszeköttetést hagyja meg az MZ-vel. — Értettem, uram. De kap­csolom az elnök urat. — Dorian — szólt az elnök. — Mindjárt letelik a határidő. — Én is tudom, uram. — És mit tesz? — Várok, uram. — Nem hangzik túl meg­győzőnek. De ő már nem figyelt sem­mire. A képernyőn föltűnt egy fényesen ragyogó pont, ahogy hihetetlen sebességgel halad egv másik felé. Az órájára nézett, öt óra négy perc volt. A képkiveti- tőn visszaváltott a parlament épületére és számolt magá­ban. Ismét az órára nézett, öt óra nyolc perc, két másod­percet mutatott. És csönd volt. Várt még, aztán kiment egy kávét inni. A többiek nem is mertek kérdezni tőle semmit. — Kemény legény — mond­ta dr. Dickson. — Csak hát mit ér mind­ez? — vélekedett Jackson. — Az Epszilon immár a múlté. Közben Scott lassan lépke­dett előre a szűk folyosón. Zöldes fény derengett. Kezé­ben a sugárfegyvert szórón- gättcl. — Gyertek, fiúk — majd csak lesz valami. — Nem tetszik nekem ez a nagy csend — mondta Har­ry. — Nekem sem — morogta, — de hát tennünk kell va­lamit. A folyosó enyhe ívben bal­ra fordult. Minden lépést ki­tapogatva haladtak. Már egészen közel voltak a vezérlőteremhez, amikor Jim lába megcsúszott. Dermedten álltak meg. De nem történt semmi. Scott odaért a vezér­lőteremhez. Az ajtó félig nyit­va volt, óvatosan benézett. Hirtelen megdermedt. — Meghaltak volna? — kérdezte önmagától. Aztán belépett. A padlón feküdt Sisley professzor vala­mi furcsa helyzetben és négy álarcos. A fegyver kiesett ke­zükből. Scott félrehúzta az álarcokat. — Berger nincs köztük — mondta. — Ezek nem hullák, 6r- nagv — mondta Jim. — In­kább mintha mély kábulatban lennének. Vér sincs sehol. — Vajon mi történhetett velük? — Te, Jim, itt maradsz, Harry te meg velem jössz. Afori A kutya olyan háziállat, amely az összes többi házi­állat közül a legkevésbé tudja magát kiismerni az embereken. (Adolf Nowaczynski) ★ Ahol két embernek ugyanaz a véleménye, ott gyanakod­nunk kell rá, hogy emögött egy harmadik van. (Slawomir Trocki) * A férfiakat olyanoknak kell elfogadni, amilyenek, a nőket olyanoknak, amilyennek lenni akarnak. (Közmondás) * Aki olyan aforizmákat akar olvasni, amelyek mindenben tetszenek neki, az kénytelen maga írni őket. (Adolf Nowaczynski) Meg kell találnunk Bergert. Lassan haladtak előre. Be­néztek minden szobába. Az egyikben Lakeéket, a másik­ban Doodyékat találták. Ugyancsak kábulatban. — Most nem érünk rá ve­lük foglalkozni — mondta Scott. — Meg kell találnunk Bergert. Sorra nyitogatták a helyisé­geket. Felmentek egy lépcső­soron és egy.kis ajtót pillan­tottak meg. — No, ide is benézünk — mondta, bár nem tűnik érde­kesnek. Szűk sötét terem volt. A végében pislákolt valami fény. — Vártam magukat — hal­latszott egy erőtlen, furcsa zengésű hang. — Nocsak, tán nem maga az Scott? — De én vagyok. Berger. — A játszma eldőlt. Nem nyertek se maguk, se én. Nem tudom, mivel kábították el az embereimet. Rám. úgy látszik, a szer csak korlátozottan ha­tott. Még fel tudtam ide jön­ni, a tartalék vezérlő beren­dezésbe. Ez azért van, ha a másik megsemmisül, akkor még innen lehet irányítani. — Adja meg magát! — mondta Scott. Berger felnevetett. — Ne bolondozzon. Látis hol az ujjam. Egy gombon. Ha ezt megnyomom, mind­annyian fölrobbanunk. Hely­reállítottam ugyanis a robba­nószerkezetet, amit korábban hatástalanítottam. Mit szól eh­hez? — Semmit. — Akkor viszontlátásra, valahol egv más életben — mondta Berger és megnyomta a gombot. Scott elköhintette magát. — Én viszont ismét hatás­talanítottam. (A befejező rísz kivetkezik) zmák Ha prózát akarunk írni, kell, hogy legyen mondaniva­lónk, de akinek semmi mon­danivalója nincs, írhat ríme­ket, és mivel ekkor egyik szó szüli a másikat, bár ebből semmi nem következik, mégis ■ úgy lászik, mintha következ­nék. (Goethe) * Paradicsom többféle van, pokol csak egy. (Jean Giono) * A fellázadt majmok úgy döntöttek, hogy revízió aia veszik az evolúciót. (Urszula Zybura) * Az ambíció a kisiklott em­berek egyetlen menedéke. (Sámuel Johnson) 20.5S: Gaál Gabriella és Dóry Jó­zsef nótákat énekel 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Purcell énekegyüttes énekel 22.43: Késő este !2.53: Lemezmúzeum o.lOrSzikora Róbert «zerzemé- nyeiből PETŐFI RADIO: 8.05* A Halié zenekar két Suppé­n.vitányt játszik 8.20: Tíz perc külpolitika (Ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Földön, vízen, levegőben lo.oo: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Délei Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.25: Útikalauz üdülőknek 13.30: Nefelejcs 14.00: zenés délután 14.15: A Kaláka eevüttes új nagylemezéről 14.35: Fúvósátiratok 15.00; niákfod 15.13: Slágermúzeum lfi.no? ■zeriés íátékokbót 16.35: Tudományos könyvespolc 16.40; A Válasz melléklete 17.10: Táncházi muzsika 17.30: MtörMk sebesség 18.35: A King’s Singers és a könnvűzene 19.11; Szerdahelyi János nótáiV 19.45: A Thompson Twins trió feiv/^eieiból 70.35: s^-»ony beleszól T—TÍ. rész 22.00: wny«r dalok — külföld' ptőadók 22.35; Népdalkörök pódiuma 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDJÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.03: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A Mezőgép és az Agroker az aratás sikeréért — Hőségben a kohóknál — Így dol­gozunk a vgmk-ban.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila — Sport. 18.00: Fszak-magyarországi króni­ka. 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.55: Tévétorna (ism.) 10.00: Delta 10.25: Utánam srácok. VI5. rész 10.35: Lyuk a tengerben 11.35: Az aranyhal 12.00: Képújság 16.35: Hírek 16.45: Perpetuum mobile (ism.) 17.30: Képújság 17.35: André Kertész 18.20: Agrárvilág 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.3«: Tv-híradó 19.55: Labdarúgó Európa­bajnokság. A döntő közve­títése Párizsból 21.50; Unokáink is látni lógják — Esztergomot... 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 15.25: Képújság 15.30: VESZPRÉMI TLVETALALKOZÖ.; Foltyn zeneszerző élete és munkássága. Tévéfilm (ism.) 16.50: Jacobi Viktor: Sybill 18.45: Kapás Dezső: Vereség 19.55: ..Vigyél el...’ 20.30: a múlt nyomában 20.55: Mesék a tundráról 21.25: Tv-híradó 2. 21.50: Vőlegény. Magyar film 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Labdarúgó EB. A döntő közvetítése 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az operák világából 23.00: Hírek Z. MŰSOR: 19.3«: Tv-nirado 20.U0: Amikor a félelem ad taná­csot. Tv-film 2. rész 20.35: Incheba ’84. 21.30: Időszerű események 22.00* A közlekedésről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­előtt 10-től, 5 és 8 órától: Piszkos tizenkettő. I—II. (14) Színes, szinkronizált USA háborús ka­landfilm. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től, háromnegyed 6- tól és 8 órától: Sok pénznél jobb a több. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: A patakfia és a nap. Színes. szinkronizált csehszlovák mesefilm. — Pásztói Mátra: \z Ezüst-tó kincse. Szí­nes. szinkronizált NSZK—jugosz­láv kalandfilm. — Karancslapujtöe Gyilkos bolygó. (16) Színes USA film.

Next

/
Thumbnails
Contents