Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

Harminchét év a párt szolgálatában Magas, szigorú tekintetű férfi. E sorok írója immár húsz év óta ismeri Somogy- vári Lajost, a balassagyarmati MÁV körzeti üzemfőnökség vezetőjét. A két évtized alatt volt alkalma megfigyelni em­beri és vezetői arcát: az öröm és keserűség váltakozásait sze­mében. És most, amikor a krónikás szerepére vállalkozik meg-megakad néha tolla a pa- pí'-on. Mégis egy teljes mun­kásélet bontakozik ki előtte, tragédiákkal és boldogságok­kal tűzdelt, igazi emberi sors... SZEGÉNY GYERMEKKOR — VILAGHÁBORÜS ÉVEK A közelmúltban kitüntetett üzemfőnökkel Balassagyarma­ton, hivatalában beszélgettem életéről, pályájáról és . mai munkájáról. Somogyvári Lajos 1928-ban született a csehszlo­vákiai Sárkányfalván. Szülei, cselédemberek. Ö volt a ha­todik. legkisebb gyermekük. A polgári iskolát Érsekúj­váron végezte el, majd szü­lei mellett ő is mezőgazda- sági munkát végzett. A máso­dik világháború szele közsé­gükön is végigsöpört, s mint fiatal leventét, a községet megszállva tartó németek 1344 karácsonyakor elhurcolták munkaszólgálatra, ahonnan december 30-án sikerült meg­szöknie. Falujuktól ekkor 10— 15 kilométerre volt az álló front — amikor a szovjet csa­patok elfoglalták, a községet, a fiatalember több társával együtt örömmel segített lő­szert hordani a szovjet ala­kulatok részére. De egy újabb ellentámadás után 1945 feb­ruárjában ismét a németek kezére került a falu: így a fiatal, mindössze tizenhét éves fiúnak újra a szökés, a buj- dosás jutott osztályrészül. Közben az akkor már hata­lomra jutott nyilasok is ke­resték őt és végül 1945 már­ciusában sikerült is nekik el­fogniuk Somogyvári Lajost. Azon nyomban több társá­val együtt bevagonírozták őket és a vonat elindult ve­lük Németország irányába. Végül is 1945. szeptember 25-én a szovjet katonai veze­tőség által kiállított „irányító levéllel” kezében hazatérhe­tett falujába: különböző gyá­rakban és üzemekben dolgo­zott. 1947. végén egész csa­ládjával áttelepült a magyar- országi Péteri községbe. Még abban az évben belépett a Magyar Kommunista Pártba és alapító tagja lett. Külön­böző fontos pártfunkciókkal bízták meg ezekben az idők­ben a fiatal Somogyvári Lajost. 1 A VASÜT VONZÁSÁBAN — PÁLYAKEZDŐ ÉVEK A fiatal pártmunkás a vas­úthoz 1948 tavaszán kérte a felvételét; a terézvárosi osz­tálymérnökség szakaszán kez­dett el pályám unkásként dol­gozni, majd az év őszén Bu­dapest Nyugati pályaudvarra helyezték * raktári munkásnak. Közben megszerezte az úgy­nevezett alapvizsgákat. 1950-ben az iskola elvégzé­se után Aszód, később Mónor, két év múlva az első magyar szocialista városba, Dunaúj­városba került rendelkező szolgálattevőnek. Innen küld­ték el 1933 augusztusában a budapesti Hársfa utcai állo­másfőnöki tanfolyamra. Üjabb állomása: kinevezték Dorog forgalmi főnókhelyettesének. Közben a pártmunkából be­csületesen kivette részét. Csa­ládot alapított: felesége is vasutas lett. Az 1956-os ellenforradalom idején kommunistához méltó­anviselkedett — a legnagyobb sztrájkok ellenére vasutas­társaival együtt tévékenyen részt vett azokban a munká­latokban, melyek során az Anna-völgyi bányákból folya­matosan szállították á szenet a dorogi erőműbe. Munkájuk eredményeként az erőmű ter­melése egyetlen napig sem szünetelt. 1960. szeptember 6- án Balassagyarmatra került állomásfőnöknek. 1966. febru­ár 1-vel megbízták az újon­nan megalakult vonalfőnökség vezetésével, majd 1978. júli­us 1-vel a körzeti üzemfőnök­ség vezetője lett. ISMERETLEN MUNKAKÖR —ÜJGONDOK A budapesti igazgatóság te­rületén a székesfehérvári cso­móponti üzemfőnökség mel­lett Balassagyarmaton alakult meg — az állomás, a fűtő- házídnökség és a vonalfőnök­Mirelitterméhek — kooperációban Újításokkal, kooperációk ki­alakításával törekszik a cse­peli mirelitüzem új termékek előállítására, a választék bő­vítésére, A gyárban helyszű­ke miatt korlátozottak a vá­lasztékbővítés lehetőségei, a vásárlók azonban újabb cik­keket igényelnek. Ezért más üzemekkel lépnek együttmű­ködésre. Elsőként a Jászapáti és Vidéke Áfésszel állapodtak meg mirelit körömpörkölt kooperációban való előállítá­sára. A megállapodás szerint az áfész üzemében készítik elő a sertéslábat, itt tisztít­ják, csomagolják e terméket, a munkához a csepeliek ad­ják az eszközöket is. A fa­gyasztásra kész sertésláb to­vábbi kezelése a csepeli üzem­re hárul. A körömpörköltből évente 30 vagonnal küldenek majd az üzletekbe. Az üzem régóta foglalkozik a mirelit Ravioli — tésztába csomagolt és grillsütőben ki­süthető káposztás húsdarab­kák — előállításának gondo­latával. Bár az ehhez szüksé­ges tészta gyártására nincs felszerelése és helyisége, még­is be fogják vezetni ezt az új terméket. Kooperációra léptek ugyanis a Kalocsai Sütőipari Vállalattal ahol a speciális tészta gyártásának megvannak a feltételei, s így ősszel megindulhat a Ravioli- készítés. Igazi slágercikknek ígérke­zik a húslevesbe való mire­lit grízgaluska. ség összevonásából — az első körzeti üzemfőnökség. — Közösen kerestük azt az utat, amelyeket — az elvek mellett — gyakorlatilag is be kellett s még-még ma is be kell járnunk — mondja az üzemfönök. Ehhez az új és eddig ismeretlen munkához ki kellett építenünk a jó munkatársi kapcsolatokat. Fontos partnerünk lett az üzemfőnökség pártszervezete, a KISZ-bizottság és az újon­nan megválasztott szakszerve. zeti bizottság, melyek élére függetlenített titkárt válasz­tottunk Ferenczi Sándor sze­mélyében. A 11 tagú szb mintegy 70—80 bizalmival dolgozott együtt. Balassagyarmat 1945—1965- ig ipar nélküli város volt. A vezetés kereste a legjobban járható utat és végül a köny- nyű- és gépipar telepítése mellett döntött. így épültek sorra a nagyobb gyárak, üze­mek, mint például a Magyar Kábelműyek helyi gyára, a fémipari vállalat, vagy az Ipoly Bútorgyár, melyek az , alapanyagot, de már a kész, megtermelt árut is vasúton szállították. A kábelgyárban az 1970-es évek végére meg­indult az exporttermelés. Szál­lító partnereikkel jelenleg is ió a kapcsolatuk. Az elmúlt évi feladott áruk súiva pél­dául 470 ezer tonna körül, a leadott áruké is hasonlóan alakult. TOVÁBBI TERVEK — KITÜNTETŐ OKLEVÉL Az üzemfőnök elmondta még, hogy további terveik között szerepel egy kocsimosó­vágány megépitése, valamint egy új Áfor-iparvágány lét­rehozása. A kábelgyárral már régebben szerződést kötöttek közepes konténerek fuvarozá­sára és szeretnék, hogy a .jö­vőben a nagy konténerek szár lítása is meginduljon. — Az eddig elért eredmé­nyeink mellett a legbüszkéb­bek arra vagyunk, hogy ez év április 26-án, itt Balassagyar­maton a Budapesti Vasút- igazgatóság vezetőjétől szemé­lyesen vehettük át az Élenjá­ró körzeti üzemfőnökség ki­tüntető oklevelet, amelyet az 1983,sban setéit gazdasági ered­ményeink alapján adományoz­tak részünkre. Az ünnepségen megjelent körünkben a vas­utasok szakszervezete buda­pesti területi bizottságának titkára, és az egyik szocialis­ta brigádunk — az Oesovai László vezette II. Rákóczi Ferenc brigád — elnyerte a MÁV kiváló brigádja címet! Somogyvári Lajos üzemfő­nök 56 éves. Beszélgetésünk végén — kérésemre — sze­rényen elém rakja az évtize­dek alatt kapott kitüntetéseit. Nézegetem a kitüntetéseket, köztük a nem régen kapott legbecsesebb Munka Érdem­rend ezüst fokozatát és köz­ben arra gondolok: bízónv, hogy a négv év múlva esedé­kes nyugdíjkorhatár elérése után sem pihen majd ez az egész életében aktív, dolgos pártmunkás és vezető! Hiszen ma is tagja a balassagyarmati városi pártbizottságnak. Élete a példa rá: hogyan kell dolgozni ezért a társada­lomért egv fzig-vérig kommu­nista vezetőnek. Radnai Ketykó István Diákok az üzemben Kifejező karikatúra búcsúz­tatta az iskolai esztendőt a Népszabadságban: az iskola épületéből fékevesztetten tó­dul ki a gyereksereg, az ab­lakból a tanerők megköny- nyebbült mosollyal néznek utánuk. A szemközti épület ablakaiból a szülők hajolnak ki, arcukon kétségbeesett, ko­mor töprengés, látva a közel­gő gyerekhadat. Ugyan mit is kezdjenek velük jó két hónapon át? Kát igen, nem kis gond a szünidős gyerekek nyári programja. A legrosszabb két­ségkívül a programtalanság. A csellengő, unatkozó diákok útja előbb-utóbb rosszra ve­zet, bajba kerülhetnek, bajt csinálhatnak. Sokan közülük a nyári hónapokat használjak fel egy kis pénzkeresetre — munkát vállalnak. A megyei tanács munkaügyi osztályára futnak be az ipar- vállalatok, mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek nyári di­ákfoglalkoztatási igényei. — Idén mintegy negyedszáz gazdálkodó szervezet jelezte ilyen kívánságát — mondja Szigeti Endre, a munkaügyi osztály főelőadója. — Évek óta húsz-harminc között mo­zog a nyári diákfoglalkoztató üzemek száma. A korábbi esztendőkben volt, hogy a hatvanat is elérte. A szabá­lyokat betartva dolgoztatják a gyerekeket, kirívó esetről nem tudunk, gyerekbalesetet sem jeleztek. A tanácsok munkaügyi előadói rendszere­sen ellenőrzik az üzemi gyere­keket: nem túl nehéz-e a munkájuk, illetve lekötik-e őket feladattal. A Salgótarján? Kohászati Üzemek a hagyományos nagy nyári ciákfoglalkoztatók közé tartozik. A kötelező nyári szakmai gyakorlaton kívül idén is várhatóan csaknem kétszáz vakációzó fiatalt fo­gad általában három hétre, de kívánság szerint hosszabb időre is. — A diákok több mint fele saját dolgozóink gyereké — tájékoztat Szabó Károly mun­kaügyi főosztályvezető. — Ez azonban' nem jelertti azt, 'hogy mások elől elzárkóznánk, nem szabtunk határt a diá­kok felvételében. — Milyen munkát tudnak adni nekik? — A főiskolás, illetve egye­temista szünidősök teljesít­ménybéres munkahelyekre kerülnek, zömmel a dróthúzó­ba, vagy a rakodótérre, mások vagont rakodnak ki-be. Ha iparkodnak, az öt és fél ezer forintot is megkereshetik. A gépipari szakközépiskolásokat szakmunkások keze alá adjuk, a közgazdaságiból érkezette­ket pedig a számvitelre, pénz­ügyre. — A tavalyi nyár hozott-e kellemetlen tapasztalatokat? — Nem volt ilyen. Nagyon régen csináljuk mi már ezt, kialakult a gyakorlata. Sze­mély szerint bízzuk rá vala­kire a diákot, dolgozónk ezért külön pótlékot is kap. Viszont elvárjuk tőle, hogy ne engedje csellengeni a gye­reket, vigyázzon rá, s min­den lehetséges eszközzel se­gítsen abban, hogy a diákban megfelelő kép alakuljon ki a kenyérkereső munkáról. A nálunk szünidőző gyereknek általában 35—40 százaléka az iskola végeztével itt váltja ki munkakönyvét. A salgótarjáni öblösüveg­gyárban kevés a diáknak va­ló, könnyű munka, de azért, ha sokat nem is, idén is vesz­nek fel vakációzó gyerekeket. — Csomagolnak, matricáz- nak — közli Kohári Kálmán munkaügyi osztályvezető. — Ezek könnyebb, nem baleset- veszélyes munkák, s egy hó­nap alatt kétezer forintot megkereshetnek vele. — Kik vigyáznak rájuk? — Általában a művezetőkre bízzuk őket, gondoskodjanak róluk, adjanak rendszeres munkát nekik, Sajnos, ná­lunk, a rendelések nem túl egyenletesen oszlanak el, ezért a gyerekek hatékony foglalkoztatása sem teljesen megoldott. Felvételük inkább szociális jellegű, ezáltal is megkönnyítjük dolgozóinknak a gyerekek őszi beiskolázásá­nak anyagi terheit. A salgótarjáni síküveggyár­ban már jó előre megkérdez­ték a művezetőket, milyen munkára, hány diákot tudnak fogadni. — Olyan céllal tájékozód­tunk. náluk, hogy a gyerekek foglalkoztatása ne jelentsen, terhet, de elegendő munkát is tudjanak adni nekik — mondja Kincses Antalné, a gyári munkaügyi osztály cso­portvezetője. — Kötelező szakmai gyakorlatra tíz-tizen­öt gyerek jön hozzánk, a gép­ipari szakközépiskolából, őket a tanműhelyben foglalkoztat­juk. Rajtuk kívül még csak­nem félszáz diákra számítunk, zömmel gyári dolgozók gyere­keire. Őket általában az anyagraktárban, vagy a vas­ipari, műszerészműhelyben latjuk el feladatokkal. — Mennyi időt töltenek el a gyárban a szünidősök? — Van, aki egy hónapot, van aki egy hetet, vagy ket­tőt. Előfordul az is. hogy megszakítással; ha közbejön egy üdülés, vagy építőtábor/ utána visszavesszük őket. Pír henhessenek is, de kereshes­senek is. — Mennyi a gyerekek fize­tése? — A nyolc osztályt végzet^ teknek 8,50-es órabért adunk,' a szakközépiskolából jöttek óránként 9,50-et, a főiskolá­sok 11 forintot kapnak. — Mit mutatnak a múlt nyári tapasztalatok? — Semmi bajunk nincs a gyerekekkel. Rendesen dolgoz­nak, a művezetőknek gond­juk van rá, hogy legyen mit. Előtte üzemorvosi vizsgálatra küldjük őket, s megkaoiák a balesetvédelmi oktatást is. Ahogyan az a felnőtteknél is dukál. A válaszok szerint úgv tű­nik, a gyárak szívesen látlak a vakációzó diákokat munká­ra. Az pedig, hogy a gyerekek milyen benyomásokkal veszik kezükbe fizetségüket, még csak ezután válik el. Jó lenne, ha nemcsak a boríték tartal­ma volna nyári nyereségük, hanem ettől jóval több, érté­kesebb is. A munka becsüle­te. tisztelete. S, ezt az útra- valót csak azok adhatják tar­solyukba. akik ez idő alatt foglalkoznak velük, tanítják, fegyelemre szoktatják őket. Szendi Márta Betörésből rablás A személyek javait károsí­tó bűncselekmények közül leggyakoribb, amikor gépko­csikat lopnak, törnek isi és különböző értékeket visznek el. A rendőri munkában igen fontos e bűncselekmények megelőzése, az elkövetők mi­nél gyorsabb felderítése. Természetesen legjobb, ha az emberek vigyáznak személyi javaikra, amit sajnos sokszor nem tesznek. Már pedig az emberek nyugalmának őrzése az egyik fontos feladata a rendőri szerveknek, különö­sen az éjszakai rendőri jár­őröknek. Gyakran ellenőrzik a gépkocsivezetőket, nem egy esetben az utasökat és a cso­magteret is megvizsgálják. Ez nem zaklatása a becsüle­tes embereknek, hanem ép­pen védelme az állampolgá­roknak. Ez év június 5-én Nagy Zoltán rendőr törzszászlós, járőrvezető és Kiss Andor rendőr főtörzsőrmester, URH-s rádiós gépkocsivezető teljesí­tett járőrszolgálatot, amikor 0,25 órakor a Vegyépszer előtt egy fehér színű Skoda gép­kocsira figyeltek fel. Abban ■többen tartózkodtak. A gép­kocsit ellenőrizni kívánták, s ahogyan az autó felé köze­ledtek, az nagy sebességgel tovább száguldott. Megkezdő­dött^ az üldözés, Salgótarján és Üjlakpuszta között utolér­ték a megfutamodott Skodát. Igazoltatták őket, s megálla­pították, hogy a gépkocsit Kiss László, Budapest, XIV. Gizella u. 8. sz. alatti lakos vezette, utasai közül Szatmá­ri Kálmán Budapest, VIII. Mátyás a 12. sz. alatti bün­tetett, Orosz Sándor, Buda­pest, VIII. Tavaszmező u. 3., Gacsályi Gábor Fehérgyar­mat, Táncsics u. 67. sz. alat­ti büntetett előéletű lakosok és a fiatalkorú M. István, Budapest, VII. Dob u. 20. sz. alatti lakosok tartózkodtak, akik az igazoltatás során nem tudtak magyarázatot adni ar­ra: mit keresnek éjszaka Sal­gótarjánban, és miért pró­bálkoztak a rendőri ellenőr­zés elől megszökni. Ezt köve­tően a járőrök átvizsgálták a személygépkocsit, abban há­rom festményt, tálcákat és serlegeket találtak. A Skodá­ban tartózkodók arrg sem tudtak magyarázatot adni, hogy ezek a tárgyak honnan származnak, miként kerültek hozzájuk. A járőrök úgy döntöttek, hogy előállítják őket a kapi­tányságra. Eközben rádión kapták az utasítás. Az. ügye­letes tiszttől, hogy menjenek a Vegyépszer portájára, mert onnét lopást jelentettek. így válaszoltak: nem tudják a pa­rancsot teljesíteni, mert öt személy előállítása folyamat­ban van. Az ügyeletes tiszt ezért egy másik járőrző ko­csit küldött a helyszínre. Itt tartózkodott Antal István, Salgótarján, Csokonai u. 2. sz. alatti lakos, aki arról tá­jékoztatta a rendőröket, hogy a kutyaugatásra ment ki az udvarra és látta, hogy há­rom férfi bemászott a kerí­tésen. Azok felszólították, hogy adja át a pénzét. Ütöt­ték, verték az idős embert, sőt amikor a lakásba beha­toltak, rugdosták, összekötöt­ték az asszonyt is. Durva mó­don követték el a rablást. Aztán megindult a forró nyomon történő nyomozás. Még az éjszaka lezajlott a sértettek kihallgatása. Ami ebben az esetben rendkívül érdekes, az hogy a rendőrök ébersége folytán előbb meg­kerültek a rablók, mint ahogy történt a bejelentés. Nagy Zolttán rendőr őrnagy, a salgó­tarjáni városi rendőrkapi­tányság helyettes vezetője irányításával megkezdődött a bűncselekmény felderítése, amelybe később a megyei rendőr-főkapitányság vizsgála­ti osztálya is bekapcsolódott. Az okozott kár csaknem tíz­ezer forint. A rablással erő­sen gyanúsítható személyek közül négyen előzetes letar­tóztatásban várják a vizsgá­lat befejezését, amelyet a rendőrség rövidesen átad az ügyészségnek, ahonnét vád­emelési javaslattal az ügy a bíróságra kerül majd. — somogyvári — Bőséges árukészletei raktároznak a Salgó-Szövker el cikkekkel. Gt. salg útarjáni bázisán, ahonnan a különböző partnereket látják HOGRAD — 1984. június 27., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents