Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
Harminchét év a párt szolgálatában Magas, szigorú tekintetű férfi. E sorok írója immár húsz év óta ismeri Somogy- vári Lajost, a balassagyarmati MÁV körzeti üzemfőnökség vezetőjét. A két évtized alatt volt alkalma megfigyelni emberi és vezetői arcát: az öröm és keserűség váltakozásait szemében. És most, amikor a krónikás szerepére vállalkozik meg-megakad néha tolla a pa- pí'-on. Mégis egy teljes munkásélet bontakozik ki előtte, tragédiákkal és boldogságokkal tűzdelt, igazi emberi sors... SZEGÉNY GYERMEKKOR — VILAGHÁBORÜS ÉVEK A közelmúltban kitüntetett üzemfőnökkel Balassagyarmaton, hivatalában beszélgettem életéről, pályájáról és . mai munkájáról. Somogyvári Lajos 1928-ban született a csehszlovákiai Sárkányfalván. Szülei, cselédemberek. Ö volt a hatodik. legkisebb gyermekük. A polgári iskolát Érsekújváron végezte el, majd szülei mellett ő is mezőgazda- sági munkát végzett. A második világháború szele községükön is végigsöpört, s mint fiatal leventét, a községet megszállva tartó németek 1344 karácsonyakor elhurcolták munkaszólgálatra, ahonnan december 30-án sikerült megszöknie. Falujuktól ekkor 10— 15 kilométerre volt az álló front — amikor a szovjet csapatok elfoglalták, a községet, a fiatalember több társával együtt örömmel segített lőszert hordani a szovjet alakulatok részére. De egy újabb ellentámadás után 1945 februárjában ismét a németek kezére került a falu: így a fiatal, mindössze tizenhét éves fiúnak újra a szökés, a buj- dosás jutott osztályrészül. Közben az akkor már hatalomra jutott nyilasok is keresték őt és végül 1945 márciusában sikerült is nekik elfogniuk Somogyvári Lajost. Azon nyomban több társával együtt bevagonírozták őket és a vonat elindult velük Németország irányába. Végül is 1945. szeptember 25-én a szovjet katonai vezetőség által kiállított „irányító levéllel” kezében hazatérhetett falujába: különböző gyárakban és üzemekben dolgozott. 1947. végén egész családjával áttelepült a magyar- országi Péteri községbe. Még abban az évben belépett a Magyar Kommunista Pártba és alapító tagja lett. Különböző fontos pártfunkciókkal bízták meg ezekben az időkben a fiatal Somogyvári Lajost. 1 A VASÜT VONZÁSÁBAN — PÁLYAKEZDŐ ÉVEK A fiatal pártmunkás a vasúthoz 1948 tavaszán kérte a felvételét; a terézvárosi osztálymérnökség szakaszán kezdett el pályám unkásként dolgozni, majd az év őszén Budapest Nyugati pályaudvarra helyezték * raktári munkásnak. Közben megszerezte az úgynevezett alapvizsgákat. 1950-ben az iskola elvégzése után Aszód, később Mónor, két év múlva az első magyar szocialista városba, Dunaújvárosba került rendelkező szolgálattevőnek. Innen küldték el 1933 augusztusában a budapesti Hársfa utcai állomásfőnöki tanfolyamra. Üjabb állomása: kinevezték Dorog forgalmi főnókhelyettesének. Közben a pártmunkából becsületesen kivette részét. Családot alapított: felesége is vasutas lett. Az 1956-os ellenforradalom idején kommunistához méltóanviselkedett — a legnagyobb sztrájkok ellenére vasutastársaival együtt tévékenyen részt vett azokban a munkálatokban, melyek során az Anna-völgyi bányákból folyamatosan szállították á szenet a dorogi erőműbe. Munkájuk eredményeként az erőmű termelése egyetlen napig sem szünetelt. 1960. szeptember 6- án Balassagyarmatra került állomásfőnöknek. 1966. február 1-vel megbízták az újonnan megalakult vonalfőnökség vezetésével, majd 1978. július 1-vel a körzeti üzemfőnökség vezetője lett. ISMERETLEN MUNKAKÖR —ÜJGONDOK A budapesti igazgatóság területén a székesfehérvári csomóponti üzemfőnökség mellett Balassagyarmaton alakult meg — az állomás, a fűtő- házídnökség és a vonalfőnökMirelitterméhek — kooperációban Újításokkal, kooperációk kialakításával törekszik a csepeli mirelitüzem új termékek előállítására, a választék bővítésére, A gyárban helyszűke miatt korlátozottak a választékbővítés lehetőségei, a vásárlók azonban újabb cikkeket igényelnek. Ezért más üzemekkel lépnek együttműködésre. Elsőként a Jászapáti és Vidéke Áfésszel állapodtak meg mirelit körömpörkölt kooperációban való előállítására. A megállapodás szerint az áfész üzemében készítik elő a sertéslábat, itt tisztítják, csomagolják e terméket, a munkához a csepeliek adják az eszközöket is. A fagyasztásra kész sertésláb további kezelése a csepeli üzemre hárul. A körömpörköltből évente 30 vagonnal küldenek majd az üzletekbe. Az üzem régóta foglalkozik a mirelit Ravioli — tésztába csomagolt és grillsütőben kisüthető káposztás húsdarabkák — előállításának gondolatával. Bár az ehhez szükséges tészta gyártására nincs felszerelése és helyisége, mégis be fogják vezetni ezt az új terméket. Kooperációra léptek ugyanis a Kalocsai Sütőipari Vállalattal ahol a speciális tészta gyártásának megvannak a feltételei, s így ősszel megindulhat a Ravioli- készítés. Igazi slágercikknek ígérkezik a húslevesbe való mirelit grízgaluska. ség összevonásából — az első körzeti üzemfőnökség. — Közösen kerestük azt az utat, amelyeket — az elvek mellett — gyakorlatilag is be kellett s még-még ma is be kell járnunk — mondja az üzemfönök. Ehhez az új és eddig ismeretlen munkához ki kellett építenünk a jó munkatársi kapcsolatokat. Fontos partnerünk lett az üzemfőnökség pártszervezete, a KISZ-bizottság és az újonnan megválasztott szakszerve. zeti bizottság, melyek élére függetlenített titkárt választottunk Ferenczi Sándor személyében. A 11 tagú szb mintegy 70—80 bizalmival dolgozott együtt. Balassagyarmat 1945—1965- ig ipar nélküli város volt. A vezetés kereste a legjobban járható utat és végül a köny- nyű- és gépipar telepítése mellett döntött. így épültek sorra a nagyobb gyárak, üzemek, mint például a Magyar Kábelműyek helyi gyára, a fémipari vállalat, vagy az Ipoly Bútorgyár, melyek az , alapanyagot, de már a kész, megtermelt árut is vasúton szállították. A kábelgyárban az 1970-es évek végére megindult az exporttermelés. Szállító partnereikkel jelenleg is ió a kapcsolatuk. Az elmúlt évi feladott áruk súiva például 470 ezer tonna körül, a leadott áruké is hasonlóan alakult. TOVÁBBI TERVEK — KITÜNTETŐ OKLEVÉL Az üzemfőnök elmondta még, hogy további terveik között szerepel egy kocsimosóvágány megépitése, valamint egy új Áfor-iparvágány létrehozása. A kábelgyárral már régebben szerződést kötöttek közepes konténerek fuvarozására és szeretnék, hogy a .jövőben a nagy konténerek szár lítása is meginduljon. — Az eddig elért eredményeink mellett a legbüszkébbek arra vagyunk, hogy ez év április 26-án, itt Balassagyarmaton a Budapesti Vasút- igazgatóság vezetőjétől személyesen vehettük át az Élenjáró körzeti üzemfőnökség kitüntető oklevelet, amelyet az 1983,sban setéit gazdasági eredményeink alapján adományoztak részünkre. Az ünnepségen megjelent körünkben a vasutasok szakszervezete budapesti területi bizottságának titkára, és az egyik szocialista brigádunk — az Oesovai László vezette II. Rákóczi Ferenc brigád — elnyerte a MÁV kiváló brigádja címet! Somogyvári Lajos üzemfőnök 56 éves. Beszélgetésünk végén — kérésemre — szerényen elém rakja az évtizedek alatt kapott kitüntetéseit. Nézegetem a kitüntetéseket, köztük a nem régen kapott legbecsesebb Munka Érdemrend ezüst fokozatát és közben arra gondolok: bízónv, hogy a négv év múlva esedékes nyugdíjkorhatár elérése után sem pihen majd ez az egész életében aktív, dolgos pártmunkás és vezető! Hiszen ma is tagja a balassagyarmati városi pártbizottságnak. Élete a példa rá: hogyan kell dolgozni ezért a társadalomért egv fzig-vérig kommunista vezetőnek. Radnai Ketykó István Diákok az üzemben Kifejező karikatúra búcsúztatta az iskolai esztendőt a Népszabadságban: az iskola épületéből fékevesztetten tódul ki a gyereksereg, az ablakból a tanerők megköny- nyebbült mosollyal néznek utánuk. A szemközti épület ablakaiból a szülők hajolnak ki, arcukon kétségbeesett, komor töprengés, látva a közelgő gyerekhadat. Ugyan mit is kezdjenek velük jó két hónapon át? Kát igen, nem kis gond a szünidős gyerekek nyári programja. A legrosszabb kétségkívül a programtalanság. A csellengő, unatkozó diákok útja előbb-utóbb rosszra vezet, bajba kerülhetnek, bajt csinálhatnak. Sokan közülük a nyári hónapokat használjak fel egy kis pénzkeresetre — munkát vállalnak. A megyei tanács munkaügyi osztályára futnak be az ipar- vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyári diákfoglalkoztatási igényei. — Idén mintegy negyedszáz gazdálkodó szervezet jelezte ilyen kívánságát — mondja Szigeti Endre, a munkaügyi osztály főelőadója. — Évek óta húsz-harminc között mozog a nyári diákfoglalkoztató üzemek száma. A korábbi esztendőkben volt, hogy a hatvanat is elérte. A szabályokat betartva dolgoztatják a gyerekeket, kirívó esetről nem tudunk, gyerekbalesetet sem jeleztek. A tanácsok munkaügyi előadói rendszeresen ellenőrzik az üzemi gyerekeket: nem túl nehéz-e a munkájuk, illetve lekötik-e őket feladattal. A Salgótarján? Kohászati Üzemek a hagyományos nagy nyári ciákfoglalkoztatók közé tartozik. A kötelező nyári szakmai gyakorlaton kívül idén is várhatóan csaknem kétszáz vakációzó fiatalt fogad általában három hétre, de kívánság szerint hosszabb időre is. — A diákok több mint fele saját dolgozóink gyereké — tájékoztat Szabó Károly munkaügyi főosztályvezető. — Ez azonban' nem jelertti azt, 'hogy mások elől elzárkóznánk, nem szabtunk határt a diákok felvételében. — Milyen munkát tudnak adni nekik? — A főiskolás, illetve egyetemista szünidősök teljesítménybéres munkahelyekre kerülnek, zömmel a dróthúzóba, vagy a rakodótérre, mások vagont rakodnak ki-be. Ha iparkodnak, az öt és fél ezer forintot is megkereshetik. A gépipari szakközépiskolásokat szakmunkások keze alá adjuk, a közgazdaságiból érkezetteket pedig a számvitelre, pénzügyre. — A tavalyi nyár hozott-e kellemetlen tapasztalatokat? — Nem volt ilyen. Nagyon régen csináljuk mi már ezt, kialakult a gyakorlata. Személy szerint bízzuk rá valakire a diákot, dolgozónk ezért külön pótlékot is kap. Viszont elvárjuk tőle, hogy ne engedje csellengeni a gyereket, vigyázzon rá, s minden lehetséges eszközzel segítsen abban, hogy a diákban megfelelő kép alakuljon ki a kenyérkereső munkáról. A nálunk szünidőző gyereknek általában 35—40 százaléka az iskola végeztével itt váltja ki munkakönyvét. A salgótarjáni öblösüveggyárban kevés a diáknak való, könnyű munka, de azért, ha sokat nem is, idén is vesznek fel vakációzó gyerekeket. — Csomagolnak, matricáz- nak — közli Kohári Kálmán munkaügyi osztályvezető. — Ezek könnyebb, nem baleset- veszélyes munkák, s egy hónap alatt kétezer forintot megkereshetnek vele. — Kik vigyáznak rájuk? — Általában a művezetőkre bízzuk őket, gondoskodjanak róluk, adjanak rendszeres munkát nekik, Sajnos, nálunk, a rendelések nem túl egyenletesen oszlanak el, ezért a gyerekek hatékony foglalkoztatása sem teljesen megoldott. Felvételük inkább szociális jellegű, ezáltal is megkönnyítjük dolgozóinknak a gyerekek őszi beiskolázásának anyagi terheit. A salgótarjáni síküveggyárban már jó előre megkérdezték a művezetőket, milyen munkára, hány diákot tudnak fogadni. — Olyan céllal tájékozódtunk. náluk, hogy a gyerekek foglalkoztatása ne jelentsen, terhet, de elegendő munkát is tudjanak adni nekik — mondja Kincses Antalné, a gyári munkaügyi osztály csoportvezetője. — Kötelező szakmai gyakorlatra tíz-tizenöt gyerek jön hozzánk, a gépipari szakközépiskolából, őket a tanműhelyben foglalkoztatjuk. Rajtuk kívül még csaknem félszáz diákra számítunk, zömmel gyári dolgozók gyerekeire. Őket általában az anyagraktárban, vagy a vasipari, műszerészműhelyben latjuk el feladatokkal. — Mennyi időt töltenek el a gyárban a szünidősök? — Van, aki egy hónapot, van aki egy hetet, vagy kettőt. Előfordul az is. hogy megszakítással; ha közbejön egy üdülés, vagy építőtábor/ utána visszavesszük őket. Pír henhessenek is, de kereshessenek is. — Mennyi a gyerekek fizetése? — A nyolc osztályt végzet^ teknek 8,50-es órabért adunk,' a szakközépiskolából jöttek óránként 9,50-et, a főiskolások 11 forintot kapnak. — Mit mutatnak a múlt nyári tapasztalatok? — Semmi bajunk nincs a gyerekekkel. Rendesen dolgoznak, a művezetőknek gondjuk van rá, hogy legyen mit. Előtte üzemorvosi vizsgálatra küldjük őket, s megkaoiák a balesetvédelmi oktatást is. Ahogyan az a felnőtteknél is dukál. A válaszok szerint úgv tűnik, a gyárak szívesen látlak a vakációzó diákokat munkára. Az pedig, hogy a gyerekek milyen benyomásokkal veszik kezükbe fizetségüket, még csak ezután válik el. Jó lenne, ha nemcsak a boríték tartalma volna nyári nyereségük, hanem ettől jóval több, értékesebb is. A munka becsülete. tisztelete. S, ezt az útra- valót csak azok adhatják tarsolyukba. akik ez idő alatt foglalkoznak velük, tanítják, fegyelemre szoktatják őket. Szendi Márta Betörésből rablás A személyek javait károsító bűncselekmények közül leggyakoribb, amikor gépkocsikat lopnak, törnek isi és különböző értékeket visznek el. A rendőri munkában igen fontos e bűncselekmények megelőzése, az elkövetők minél gyorsabb felderítése. Természetesen legjobb, ha az emberek vigyáznak személyi javaikra, amit sajnos sokszor nem tesznek. Már pedig az emberek nyugalmának őrzése az egyik fontos feladata a rendőri szerveknek, különösen az éjszakai rendőri járőröknek. Gyakran ellenőrzik a gépkocsivezetőket, nem egy esetben az utasökat és a csomagteret is megvizsgálják. Ez nem zaklatása a becsületes embereknek, hanem éppen védelme az állampolgároknak. Ez év június 5-én Nagy Zoltán rendőr törzszászlós, járőrvezető és Kiss Andor rendőr főtörzsőrmester, URH-s rádiós gépkocsivezető teljesített járőrszolgálatot, amikor 0,25 órakor a Vegyépszer előtt egy fehér színű Skoda gépkocsira figyeltek fel. Abban ■többen tartózkodtak. A gépkocsit ellenőrizni kívánták, s ahogyan az autó felé közeledtek, az nagy sebességgel tovább száguldott. Megkezdődött^ az üldözés, Salgótarján és Üjlakpuszta között utolérték a megfutamodott Skodát. Igazoltatták őket, s megállapították, hogy a gépkocsit Kiss László, Budapest, XIV. Gizella u. 8. sz. alatti lakos vezette, utasai közül Szatmári Kálmán Budapest, VIII. Mátyás a 12. sz. alatti büntetett, Orosz Sándor, Budapest, VIII. Tavaszmező u. 3., Gacsályi Gábor Fehérgyarmat, Táncsics u. 67. sz. alatti büntetett előéletű lakosok és a fiatalkorú M. István, Budapest, VII. Dob u. 20. sz. alatti lakosok tartózkodtak, akik az igazoltatás során nem tudtak magyarázatot adni arra: mit keresnek éjszaka Salgótarjánban, és miért próbálkoztak a rendőri ellenőrzés elől megszökni. Ezt követően a járőrök átvizsgálták a személygépkocsit, abban három festményt, tálcákat és serlegeket találtak. A Skodában tartózkodók arrg sem tudtak magyarázatot adni, hogy ezek a tárgyak honnan származnak, miként kerültek hozzájuk. A járőrök úgy döntöttek, hogy előállítják őket a kapitányságra. Eközben rádión kapták az utasítás. Az. ügyeletes tiszttől, hogy menjenek a Vegyépszer portájára, mert onnét lopást jelentettek. így válaszoltak: nem tudják a parancsot teljesíteni, mert öt személy előállítása folyamatban van. Az ügyeletes tiszt ezért egy másik járőrző kocsit küldött a helyszínre. Itt tartózkodott Antal István, Salgótarján, Csokonai u. 2. sz. alatti lakos, aki arról tájékoztatta a rendőröket, hogy a kutyaugatásra ment ki az udvarra és látta, hogy három férfi bemászott a kerítésen. Azok felszólították, hogy adja át a pénzét. Ütötték, verték az idős embert, sőt amikor a lakásba behatoltak, rugdosták, összekötötték az asszonyt is. Durva módon követték el a rablást. Aztán megindult a forró nyomon történő nyomozás. Még az éjszaka lezajlott a sértettek kihallgatása. Ami ebben az esetben rendkívül érdekes, az hogy a rendőrök ébersége folytán előbb megkerültek a rablók, mint ahogy történt a bejelentés. Nagy Zolttán rendőr őrnagy, a salgótarjáni városi rendőrkapitányság helyettes vezetője irányításával megkezdődött a bűncselekmény felderítése, amelybe később a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya is bekapcsolódott. Az okozott kár csaknem tízezer forint. A rablással erősen gyanúsítható személyek közül négyen előzetes letartóztatásban várják a vizsgálat befejezését, amelyet a rendőrség rövidesen átad az ügyészségnek, ahonnét vádemelési javaslattal az ügy a bíróságra kerül majd. — somogyvári — Bőséges árukészletei raktároznak a Salgó-Szövker el cikkekkel. Gt. salg útarjáni bázisán, ahonnan a különböző partnereket látják HOGRAD — 1984. június 27., szerda
