Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

Állandóan megsértik a tűzszünetet ' A tűzszünet szakadatlan megsértése és a jobboldali milíciák elutasító magatartá­sa kérdésessé t*szl az eddig legkomolyabb libanoni rende­zési kísérlet sikerét. Hétfőn beiktatták tisztségé­be Michel Aun tábornokot, a libanoni hadsereg új főpa­rancsnokát, aki a hattagú, há­rom kereszténv és három mo­hamedán tisztből álló katonai tanács elnökeként haladéktala­nul hozzáfogott a kormány ál­tal jóváhagyott átfogó bizton­sági intézkedések előkészítésé­hez. A „Libanoni Erők” néven ismert egyesített jobboldali milíciák szóvivője vasárnap kategorikusan elvetette a nemzeti egységkormány biz­tonsági tervét, amely előirá­nyozza a polgárháborús de­markációs vonalak felszámo­lását. Nem ürítjük ki elfoglalt állásainkat — fenyegetőzött Naum Farah. A „Libanoni Erők” bevallott célja a nem­zeti egységkormány megbuk­tatása. Szóvivőjük szerint Pi­erre Dzsemajel falangista és Camille Samun liberális párt­vezér abban a meggyőződés­ben lépett be a kormányba, hogy ily módon elfogadható megoldást érhetnek el. Ha vi­szont bizonsági téren kudar­cot vall a kormány, akkor ne­héz lesz számukra a további részvétel — vélekedett Naum Farah. Amin Dzsemajel elnök első­sorban Michel Aun főparancs­noki kinevezésével igyekezett megnyerni a „Libanoni Erők” támogatását. További enged­mény, hogy a mostanáig Aun parancsnoksága alatt álló, nyolcadik dandár venné át a jobboldali milíciáktól Keleí- Bejrút ellenőrzését. Hétfőre virradóra hatórás tüzérségi párbaj zajlott le a bejrúti és a hegyvidéki front­szakaszokon. A vasárnapi har­cokban hárman vesztették éle­tüket és tízen megsebesültek. Súlyos fegyveres konfliktus színhelye volt vasárnap az észak-libanoni Badavi palesz­tin menekülttábor, ahol az El-Fatah palesztin szervezet lázadó szárnyának két cso­portja, Abu Szaleh és Abu Musza hívei csaptak össze egymással. Rendőrségi forrá­sok szerint hét volt a halot­tak és 11 a sebesültek száma. A Népi Front-főparancsnok­ság nevű szervezet beavatko­zott a harcok megfékezése vé­gett. (MTI) Az atomfegyvermentes - Európáért A KGST-tagországai felső szintű értekezletének dek­larációja megállapítja: „Az európai béke és biztonság szem­pontjából a jelenlegi körülmények között feltétlenül szük­séges követelmény a nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az érte­kezleten képviselt államok ragaszkodnak a közép-hatótávol­ságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez, és kijelentik, hogy ameny- nyiben sor kerül a már telepitett rakéták kivonásához ve­zető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Ez fogja megterem­teni az alapot a tárgyalások felújítására Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésre vonatkozó megfelelő megállapodások elérése céljából.” Mitterrand távirata Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szovjet­unióbeli hivatalos látogatását befejezve — úton hazafelé — a repülőgép fedélzetéről táv­iratot küldött Konsztantyin Csernyenkónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének. A táviratban Mitterrand elnök egyebek között hangsúlyozta: A legnagyobb figyelemmel kísértem megbeszéléseinket, amelyek lehetővé tették, hogy megismerhessem önöket és amelyek komolyak, őszinték és mélyrehatóak voltak. Remélem, hogy ezek a meg­beszélések lehetővé teszik szá­munkra az országaink közti hasznos párbeszéd folytatá­sát, amely megfelel népeink történelmi barátságának. (MTI) Vietnami csapatkivonás Ho Si Minh-város lakossága és a fegyveres erők képviselői nagygyűlést rendeztek a Kambodzsából kivont és va­sárnap Vietnamba hazatért csapatok tiszteletére. A vietnami nép internacio­nalista kötelességének tekinti a kambodzsai népnek nyúj­tott sokoldalú támogatást és a forradalmi vívmányok védel­mét — hangsúlyozták a nagy­gyűlés résztvevői és kiemel­ték, hogy a vietnami önkénte­sek kivonása a kambodzsai népi hatalom és a fegyveres erők megerősödése révén vált lehetővé. (MTI) Mubarak javítani kívánja az arab kapcsolatokat r Hosznl Mubarak egyiptomi elnök vasárnap másfél órás beszéddel, az alkotmányos in­tézményele megőrzésére, a gazdaság krónikus gondjai, nak fokozatos megoldására, gyakorlatias politikára és az arab országokkal való kato­nai együttműködésre tett ígé­retekkel nyitotta meg az újon­nan választott parlament el­ső ülését. Kijelentette: ő lesz Egyip­tom első olyan elnöke, aki nem kéri megbízatásának élethosszig tartó kiterjeszté­sét, azaz leköszön, miután mandátumát a parlament, a népi gyűlés 1987-ben újabb hatéves időszakra meghosz- szabbítja és ezt letölti. Beszédében Mubarak elnök egy sorba állította két előd­jét: Nasszert és Szadatot. A párhuzam ellenére érzékeltet­te. hogy a Szadat halálával lezárult időszaknak voltak visszásságai. Ezek felszámolá­sát Mubarak szerint elősegí­tené a lakosság nagyobb rész­vétele a közéletben, a kor­rupció kiirtása és a törvényes­ség oltalmazása. Egyiptom külpolitikai fi­gyelmének gyújtópontjába az arab világot helyezte, bár az Arab Liga három tagálla­mának kivételével az arab országok nem tartanak fenn hivatalos kapcsolatot Egyipv tómmal a Camp David-i kü- lönalku óta. Felszólította Iránt az Irakkal fennálló konflik­tusának tárgyalásos rendezé­sére. Hangoztatta, hogy az átfo­gó közel-keleti rendezés kul­csa a palesztin kérdésnek a PFSZ bevonásával történő ren­dezése, az arab együttműkö­dés, és az, hogy Izrael ne aka­dályozza, hátráltassa ezt a folyamatot. (MTI) Közös piaci csúcsértekezlet Párizs közelében, a fontai- nebleau-i kastélyban hétfőn délután megkezdődött a kö­zös piaci országok csúcsérte­kezlete. A konferencián rendezni kellene a legfontosabb vitás ügy, a közös költségekhez va­ló brit hozzájárulás kérdését. Mitterrand francia elnök szeretné elérni, hogy a part­nerek között — az angol probléma rendezésétől függet­lenül — elvi megállapodás jöjjön létre arról, hogy „elin­dulnak a politikai unió út­ján” és rövidesen újabb ta­nácskozást tartanak az erre vonatkozó konkrét tervek megvitatására. Párizsi kommentátorok sze­rint az elnök a politikai unió tervének előtérbe állításával el akarja kerülni azt, hogy a csúcstalálkozón központi té­maként az angol hozzájárulás kérdése szerepeljen. A kétnapos tanácskozáson előbb a nemzetközi kérdések­ről folytatnak eszmecserét, s Mitterrand elnök tájékoztatja a kormányfőket Moszkvában folytatott tárgyalásairól. Ez­után kerül sor a közösség költségvetési problémái és a brit hozzájárulás megvitatá­sára, majd pedig a politikai unióval kapcsolatos tervek előterjesztésére. (MTI) Ismét Camacho Spanyolország lépjen ki a NATO-ból, számolják fel az országban levő amerikai tá­maszpontokat, a kormány folytasson semleges, a spa­nyol érdekeknek megfelelő külpolitikát, és változtasson eddigi gazdaságpolitikáján is. Ezeket a főbb követeléseket rögzítették határozatban a spa­nyol munkásbizottságok szak- szervezeti szövetség vasárnap befejeződött kongresszusán. A legnagyobb spanyol szak- szervezet (1,3 milliós) képvi­selői négynapos tanácskozá­suk végén ismét Marcelino Camachót, a tekintélyes mun­kásvezetőt választották meg a munkásbizottságok főtitká­rává. Camacho záró beszédében nagy hangsúlyt helyezett a szakszervezeti és munikásegv- ség erősítésének szükségessé­gére. Egyben hangsúlyozta: — A munkásbdzottságokra sokkal nagyobb felelősség há­rul a munkásosztályért, sem­hogy elhamarkodott lépése­ket tegyenek az úgynevezett kemény vonal híveinek ked­véért. Továbbra is az eddigi módszereket — a nyomást, a párbeszédet, az ellenállást, al­ternatíva kidolgozását — al­kalmazva kell a kormányt ar­ra késztetni, hogy változtas­son gazdaságpolitikáján. Fi­gyelmeztette a kabinetet, hogy az aggasztó munkanélküliség —, amely az év végére elér­heti a hárommillió főt — tár­sadalmi robbanással fenyeget. (MTI) Az ötvenes évek közepe óta gyakran hangzott e! a köve­telés: az atomháború megelő­zésére létesítsenek atomfegy­vermentes övezeteket a föld különböző térségeiben, min­denekelőtt Európában, ahol a különböző társadalmi rend­szerű országok fegyveres erői közvetlenül egymás mellett állomásoznak. RAPACZKl-TERV Az első javaslatot a Szov­jetunió terjesztette elő 1956- ban az ENSZ leszerelési bi­zottságában. Eszerint Közép- Európában hajtsanak végre fegyverzetcsökkentést és je­löljenek meg egy övezetet, amelyben nem állomásoztat- nak atomfegyvereket. 1957- ben az ENSZ közgyűlésén Ra- paczki lengyel külügyminisz­ter javasolta: az NDK és az NSZK kötelezze magát, hogy területén nem tárol atomfegy­vereket, a meglevőket pedig eltávolítja. Az NDK három­nappal később bejelentette: egyetért a Rapaczki-tervvel. Nem így az adenaueri NSZK, amely éppen akkor lépett be a NATO-ba és hozzájárult, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket állomásoztas- son a területén. A lengyel kormány később kiegészítette javaslatát az­zal, hogy az atomhatalmak kötelezzék magukat: nem vet­nek be nukleáris fegyvert az atomfegyvermentes övezet államai ellen. ? Kétlépcsős megoldást javasoltak: az első. ben befagyasztanák az atom­fegyverek telepítését, a máso­dikban eltávolítanák azokat, és egyidejűleg csökkentenék a hagyományos fegyverzetet is. A NATO-crszágok eluta­sították a kezdeményezést, sőt a* NSZK mellett Fran­ciaországban és Nagy-Brittan- niában is megkezdték a nuk­leáris fegyverek telepítését. FINN JAVASLAT A hatvanas évek elején ja-, vasiatok hangzottak el egy balkáni, egy földközi-tengeri, afrikai, közelkeleti és latin­amerikai atomfegyvermestes övezet létrehozására. 1961-ben végül sor került az első ilyen értelmű nemzetközi szerződés aláírására. Ez a délsarki földrészt, az Antartktiszt nyil­vánította atomfegyvermentes övezetté. 1963-ban Kekkonen finn elnök tett javaslatot az észak-európai atommentes övezet létrehozására. A Szov­jetunió kezdettől fogva támo­gatta a javaslatot és bejelen­tette: létrejötte esetén kötele­zi magát, hogy nem használ atomfegyvert az egyezmény­ben résztvevő államok terüle­te ellen. 1969-ben Mexikóban szerződést írtak alá. amely Latin-Amerika sűrűn lakott területeit mentesíti az atom­fegyverekből. Három évvel t-é- sőbb. 1972-ben lépett életbe az a megállapodás, amely megtiltja, hogy a tengerek és óceánok mélyében és talapza­tán tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el. FÖLDRÉSZÜNK KÖZEPÉN 1982 decemberében a sem­leges Svédország visszatért a közép-európai atomfegyver- mentes övezet gondolatához. Palme miniszterelnök javasol­ta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vona­lát. 3.0.0 kilométer szélességben nyilvánítsák atomfegyver­mentes övezetté. A Varsói Szerződés tagállamai pozitívan fogadták a svéd kezdeménye­zést, a NATO-államok nem válaszoltak rá. A Szovjetunió kifejtette, hogy egy ilyen övezet létre­hozása jelentékenyen hozzá­járulna a nukleáris veszély csökkenéséhez a földrészen ál­talában, Közép-Európában pe­dig. — ahová a NATO fegy­verkezési politikája elsősor­Iraki légitámadás Vasárnap reggel iraki kato­nai közlemény adta hírül, hogy a légierő és a haditen­gerészet vadászbombázói tá­madást intéztek négy „nagy haditengerészeti célpont” el­len a Perzsa- (Arab-) öbölben a Harg-szigeti iránti olajkikö­tőtől délre, majd sértetlenül visszatértek támaszpontjaikra. Június 9. óta a vasárnapi volt az első bejelentett iraki légi­támadás az öbölben. Mint az AP hírügynökség megjegyzi, a korábbi iraki katonai közleményekben a „nagy haditengerészeti cél­pont” általában olajtartály­hajót jelentett. Az ENSZ biz­tonsági tanácsa nemrég hatá­rozatban hívott fel név emlí­tése nélkül minden országot a szabad hajózás biztosítására a Perzsa- (Arab-) öbölben. Szombaton este a szaúd- arábiai Rijadban ülést tartot­tak az Arab-öböl menti orszá­gok együttműködési tanácsa hat tagállamának vezérkari főnökei. Feltehetőleg az olaj- szállító hajók tégi védelméről, közös stratégia kidolgozásá­ról és közös parancsnokság létrehozásáról tárgyaltak. (MTI) NOGRAD - 1984. június 26.. ktdd Laosz követeli a thai csapatok kivonását Semmi sem igazolhatja négy határmenti laoszi település thaiföldi megszállását; Laosz határozottan követeli a thai csapatok haladéktalan kivo­nását — erősítették meg a hét végén Vientianéban tar­tott nemzetközi sajtóértekezle­ten. Thonglay Kommasith ezre­des a laoszi nemzetvédelmi minisztérium nevében hivata­losan megerősítette: Laosz né­pe nem mond le a június ele­jén elfoglalt négy település­ről. Az ezredes térképekkel és nemzetközi dokumentumokkal igazolta, hogy a négy telepü­lés mindig is Laoszhoz tarto­zott, lakossága pedig lao nem­zetiségű. Ezt igazolják a hat­vanas években készült fran­ciái és amerikai térképek, fel­jegyzések is — mutatta be a sajtóértekezleten. Bangkok­ban egyszerűen meghamisítot­ták a térképet, ürügyet keres­ve semmivel sem igazolható agressziós lépésükre. Vientiane most is a feszült­ség tárgyalásos rendezésére törekszik, ám nem mond le országa területi épségéről. A következményekért az agresz- sziót elkövető thaiföldi felet terheli a felelősség. (MTI) Véres összetűzés Két újabb véres összetűzés robbant ki vasárnap az in­diai Bombayben hinduk és muzulmánok között — jelen­tette a PTI indiai hírszolgá­lati iroda. Az újabb összecsapások miatt a város hat északi és középső kerületében megerő­sítették a rendőrőrjáratokat. Az egyik északi negyedben éjszakai kijárási tilalmat ve­zettek be. A rend helyreállí­tására katonai egységeket is vezényeltek a városba. Továbbra is feszült a hely­zet Pandzsábban. A rendőr­ség folytatja a szikh szélsősé­ges csoportok felszámolását célzó tisztogató akcióit. Szikh szélsőségesek szom­bat éjszaka Gardhiva­la városában leszúrtak egy hindu papot. A rendőrség két személyt őrizetbe vett. Az amritszári körzetben a bizton­sági erők és szikhek szélsősé­gesek közötti tűzpárbajban egy szikh terroristát a rend­őrök lelőttek. . Indira Gandhi miniszterel­nök a Newsweek amerikai he­tilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a kormány tárgyalásokat folytat az al­kotmányhoz hű szikh . veze­tőkkel. A szélsőséges elemek­ről szólva közölte, hogy az Arany Templomban továbbra is találnak fegyvereket, így pillanatnyilag lehetetlen meg­mondani, hogy a hadsereg mikor üríti ki a szikhek kegyhelyét, ban irányul — különösen. A nukleáris fegyverek technikai adottságai miatt a Szovjetunió azonban szélesíteni kívánná ezt az atomfegyvermentes öve­zetet. Eszerint az elválasztó vonal mindkét oldalán 250— 300 kilométer széles, össze­sen tehát 500—600 kilométe­res sávot kellene mentesíteni - az atomfegyverektől. Az NDK csatlakozott a szovjet javaslat­hoz, a NATO oldaláról azon­ban még nem nyilatkoztak; A svéd diplomácia tovább folytatja kezdeményezéseit, mert azt tapasztalja, hogy a szocialista országokon kívül Euróoa semleges és tömbön- kívüli országai is egyetérte­nek az elgondolással. Támogatásáról biztosította a kezdeményezést sok NATO- országbeli józan politikus is. Willy Brandt, a Német Szoci­alista Párt elnöke a Sozial­demokrat Magazin című fo­lyóiratnak 1984 márciusában adott nyilatkozatában kifej­tette: ..Egv atommentes zóna létesítése Európa közepén mi­nőségileg nagy előrelénés len­ne”. McNamara, az Egyesült Államok egykori hadügymi­nisztere szerint az NDK— NSZK határán létesítendő atommentes övezet alkalmas eszköz lenne a korlátozott atomháború washingtoni ter­veinek meghiúsítására. A BALKÁN BÉKÉJE 1984 elején Athénben ér­tekezletet tartottak az atom­fegyvermentes Balkán, létre­hozásáról. Papandreu görög miniszterelnök kijelentette, hogy az hozzájárulna a biza­lom és a biztonság létrehozá­sához nemcsak a Balkánon, hanem egész Európában. A tanácskozáson Görögország, Bulgária, Románia, Jugoszlá­via és Törökország képviselői vettek részt. Újra felelevení-i, tették a finn kezdeményezést az atomfegyvermentes Észak- Európáról. Erről tárgyalt Koí- visto elnök ez év áprilisában Moszkvában. Csernyenko: ál­lamelnök, az SZKP főtitkár* támogatásáról biztosította a, tervet és közölte, hogy a Szov­jetunió kedvező feltételeket biztosítana az egyezmény lét­rejöttéhez. MIÉRT ELLENZI AZ USA? Felmerül a kérdés: milyen indokkal húzódozik az Egye­sült Államok és néhány más NATO-állam ezektől a békét, biztonságot és bizalmat erősí­tendő lépésektől? Az első érvük: a veszélyt nem azok az atomfegyverek jelentik, amelyeket az érintett területen tárolnak, hanem azok, amelyeket kívülről ezek­re a célpontokra irányítanak. Nos, a Szovjetunió kezdettől fogva hangoztatja, hogy az atomhatalmaknak köteleznie kellene magukat, hogy nem vetnek be atomveg.vvereket az egyezményeket aláíró álla­mok ellen. A Szovjetunió a maga részéről az ENSZ 1978. évi, első leszerelési üléssza­kán egyoldalúan vállalta, hogy soha nem vet be atomfegy­vert azon államok ellen, ame­lyek nem gyártanak, nem fo­gadnak be és nem tárolnak ilyeneket. Washington mind­ez idáig kategorikusan eluta­sított minden ilyen nemű kö­telezettségvállalást. A második érv: az atom­fegyvermentes zóna növeli egy hagyományos fegyverekkel vívandó háború veszélyét. A Varsói Szerződés — mint is­meretes — ismételten javasol­ta: a két katonai tömb köl­csönösen mondjon le egymás­sal szemben a katonai erő alkalmazásáról. Ez természe­tesen azt is jelentené, hogy elsőként egyik fél sem hasz­nálna a másik féllel szemben sem nukleáris, sem hagyomá­nyos fegyvereket. Az elutasítás tényleges oka kézenfekvő: a Pentagon nem híve az atomfegyvermentes zónáknak Európában, mert azok nem illenek bele a „kor­látozott” atomháború koncep­ciójába. amelyet — elképzelé­sek szerint — a Nvugat-Euró- nában felhalmozott ""kleáris fegyverekkel vívna meg. i, Gall István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents