Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

Bemutatjuk a M a Televízió pécsi körzeti stúdióját ' Egy újszülött hangos sírással tudatja a világgal, hogy megérkezett. Mi viszont különleges újszülötteknek szá­mítunk, hiszen születésünk el­ső percétől beszélni is tudunk. Reméljük, nemcsak beszélünk — mondunk is valamit...” 1976. november 24-én este az MTV pécsi körzeti stúdiójá­nak fiatal szerkesztő-riporte­re e szavakkal kívánt jó estet a nézőknek, az akkor mind­össze 6—8 tagú stáb, s az alig népesebb technikai gár­da nevében. A „pécsi tv** ezzel meg­kezdte havonta egyszer fél­órás jelentkezését. A Pannon Krónika magazin jellegű információs adásai, színes érdekes riportjai má­sutt is érdeklődést keltettek. Egyre többen kapcsolták be készüléküket, különösen amikor az adásidő egyéb ön­álló (dokumentum-, riport-, művészportré-, tudósportré stb.) műsorokkal is bővült; majd amikor megjelentek el­ső országos hatókörű adásaik (nemzetiségi műsorok; Sors­társak), s fokozatosan kiala­kult a pécsi körzeti stúdió ma már eléggé ismert és áttekint­hető műsorszerkezete. Az or­szágos adásban ma már' ha­vonta 10—12 alkalommai je­lentkeznek. Személyi és tech­nikai föltételeik is fejlődtek. Az idén kapták meg például (Szegeddel egy időben) az el­ső színes közvetítőkocsit. A stúdióban három szer­kesztőség működik: az infor­mációs és szolgáltató műsorok (Pannon Krónika; pécsi, azaz városi kábel-tv-adások, Sors­társak) ; az egyedi műsorok (művészeti, tudományos is­meretterjesztő, s egyéb köz- művelődési riport- és doku­mentumműsorok; illetve tv- játélifilmek) valamint (1978- töl) a két nemzetiségi szekció, a szerb-horváí nyelvű Nas Bkran, s a német nyelvű Un­ser Bildschirm (A mi képer­nyőnk) szerkesztősége. Utób­Készül a műsor a Szélkiáltó együttessel mrnrmmmmmmi Si liliL:::.'«* blak országos küldetést telje­sítenek. Csakúgy, mint az 1981-ben az ország mintegy másfél millió egészségkárosult­ja részére megindított (ha­vonta egyszer húsz percben jelentkező) Sorstársak. Mind az aktuális informá­ciós adások, mind az egyedi műsorok egyik fő törekvése: felmutatni Dél-Dunántúl szel­lemi, művészeti gazdasági, néprajzi-népművészeti és egyéb értékeit, vizsgálni a gi legmagasabb nézettségi pontszámot elért Vissza az életbe című dokumentumfilm. Pécs és a Dél-Dunántúl rendkívül gazdag művészeti értékekben. Bemutatásuk a képernyőn mindenkor hálás feladat. Éltek is vele. (Marczis Demeter-portré; Pécsi Balett­műsorok ; képzőművészeti al­kotók: Simon Béla; Martyn Ferenc festőművészek; Ben- csik István szobrász; a szek ­szárdi dzsesszélet, a pécsi Szélkiáltó együttes bemutatá­sa). Jövőre önálló műsor ké­szül a 25 eves pécsi opera és Pécsi Balett jubileumára. A Jelenkor körének Pécsett, il­letve a régióban élő jelentős költőit, íróit, is rendszeresen bemutatják. Később a tudo­mányos élet más centrumai, alkotóműhelyei is sorra kerül­nek. A kísérleti adások után 1983. őszétől hétfő estenként már kéthetente jelentkezik — mintegy háromórás adásidő­vel — a pécs-kertvárosi Ne­velési Központ stúdiójából — a pécsi kábeltelevízió, azaz a városi televíziózás adása. Ezt jelenleg 14 ezer lakásban néz­hetik a Kertvárosban. Elké­szültek azonban már a nagy- közösségi antennarendszer tervei is. Egy-másfél éven be lül 30 ezer lakásba, azaz mintegy százezer pécsi néző­höz jutnak el a városi televí­zió információs és szolgálta­tó műsorai. Ezzel létrejött az országos, a regionális és helyi sugár- ..... .... , 1, zású televíziózás teljes adás­regio társadalmi es gazdasági kdre ^ fejlesztés legközelebbi (gazdálkodási) valóságat. lépcsője az állandó, rendsze­Bizonyara sokan szívesen res (ktilöncsatornás) regionális emlékeznek a pécsi (1918. ma- adasok sugárzása a Dél-Alföld ]usi) katonai lazadas emlek- és Déi_Dunántúl részére. Pé- musorara (Sortuz Punkosd csj és szegedi központtal rozsaira); a Katonalevele/c, a természetesen ebben az adás- Katonafotok című nemzeti formában is három nvelven. önismeretünket mélyítő doku- , mentumfilmekre, vagy a Ha a Wallinger Endre haza szól hallom... című ri-. portműsorra, amiben német­A mai magyar rajzművészet Salgótarjánban Nógrád megye képzőművé- mor.kos Alajos, a rajzbienná- szeti életének idei legnagyobb lé ..tkaia rendezésében Ci- eseménye kétségkívül a má- gyeimet kellett mind a szak- sodik országos rajzbiennálé ma, mind pedig a közönség megrendezése lesz október- körében Berlinben, a Magyar ben Salgótarjánban, a Nóg- Kultúra Házában, rádi Sándor Múzeumban. ^ második országos rajzbi- Mint ismeretes, a Nógrád me- enná]é i£}ej megnyitását ki­gyei Múzeumok Igazgatósága terjedt szervező munka előz- a decentralizáció kóvetkezté- te meg Ä rdjZbiennálé célja, ben 1974-ben kapta meg Sál- amint arra a kiirás is utal, gótarján szamara az egyedi kogy bemutassa a jelenleg rajz gyűjtését országos ható- douoz5 művészek eredménye- körrel, s így k-rült a városba it> s összehasonlítási lehető- a rajzbiennálé is. séget teremtsen valamennyi A Nógrádi Sándor Nluze- ajK0fd tendenciában, egyúttal um képzőművészeti gyujte- kétévenkénti ismételt bemu- ményének törzsanyaga a csak- tatkozási lehetőségével segítse nem 700 egyedi^ rajzot maga- a művészeti ág sokoldalú fej- ba foglaló Mihályfi-hagyatek, igjjését. A rendezők — a Mű- amely az 1910 30-as evek ve}gdési Minisztérium támo- magyar rajzrnűveszetet repre- gatásával a Nógrád meayei zentálja, többek kozott Gúla- tanács, Salgótarján város csy Lajos, Kernstok Karoly, ^an^Ccai a Magyar Képző- és Nemes-Lamperth József, Med- Iparművészek Szövetsége, a gyessy Ferenc, Mednyanszky j^jállítási intézmények és íjTUDIO László, Pór Bertalan, Rippl- Rónai József, Derkovits Gyu­la, Uitz Béla es más jelentős mesterek műveivel. A múze­um ezt a gyűjteményét folya­matosan gyarapítja kortárs művészek munkáiból, s rész­ben nemzetközi anyagból — elsősorban a baráti országok művészeinek műveiből — a salgótarjáni nemzetközi mű­vésztelep révén. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az első rajzbiennálé anyagából a Művelődési Minisztérium vásárlásaiból 42 mű került a múzeum gyűjteményébe, így a többi vásárlásokkal kiegészül­Nógrádi Sándor Múzeum — meghatározták a rajz fogal­mát is: „A rajz fogalmán mindazokat az egyedi grafi­kákat értjük, amelyek nem sokszorosító szándékkal ké­szültek és alapvetően nem festői, szobrászi, építészeti stb. gondolkodást tükröznek.” A második országos rajzbi­ennálé iránt igen nagy érdek­lődés nyilvánult meg a, mű­vészek körében. Ezt jelzi töb­bi között az, hogy mintegy kétszáz művész 530 munkáját küldte be a kiállításra. A bi- ennálé zsűrijét június 18-án ve az előző biennáléból össze- tartották a Nógrádi Sándor sen 53 egyedi rajz gazdagí- Múzeumban. A zsűri szerint, tóttá máris a gyűjteményt, a beérkezett anyag a mai Remélhető, hogy ez a gyűjte- rajzművészet színvonalát tük- ménygyarapítás is folytatódik rözi, igen változatosant és sok- a jövőben Egyébként, az első országos rajzbiennálé válogatott anya­gát, összesen hetven művet, 1983-ban bemutatták a Né­met Demokratikus Köztársa­színűen. Az idei kiállításon 180 művel találkozhatnak maid az érdeklődők Salgótar­jánban. A díjak odaítéléséről a ké­sőbbiekben szakmai és a díj­KATONA JTBDITi A TÜKÖR A régi, nagy tükörből figyel rám, néz anyám, fehér öt ujja rebben, suhan sötét haján, ö néz ki a tükörből, arcomat arc fedi, arcomon másik arc van: elárvult, emberi, ő néz ki a tükörből, én nézek bele, ezüstök foncsorán át villan sötét szeme. Tépem arcom, cibálom, hogy újra lássam öt s rámvigyorog torz maszkom a hű tükör előtt. ajkúak vallottak érzéseikről. De itt említhetjük a Sió, a Koppány-vöigye tájait, em­bereit, Zala erdőségeit elénk táró filmeket vagy az egykori traktorista lányok emlékezé­seit. Magas tetszési indexet ér­tek el egészségügyi felvilágo­sító, i’letve a pécsi klinikát, s neves professzorokat, kuta­tóorvosokat portrésorozatban megismertető filmjeik (Rom- hányi professzor, Kerpel Fronius Ödön, dr. Horváth László radiológus-adjunktus, dr. Kelemen Endre szekszárdi sebész-főorvos). Vagy az eddi­UTASSY JÓZSEF: KORA TAVASZ Föllázad a víz éjszaka csörömpöl a tél ablaka inai a hó s hajnalba már zöld aknára lép a madár Kilőtt harckocsik a sziklák napsugár-sorozat ropog emelt fővel és mezítláb szeretömhöz gyalogolok Ságban is. Ez a kiállítás Do- aiapítók képviselőiből álló kü­lönzsüri dönt. Ebben az év­ben kiadják a Nógrád me­gyei Tanács nagydíját, a Művelődési Minisztérium, Sal­gótarján város Tanácsa, a KISZ központi bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapja, a Nógrád me­gyei Szakszervezetek Tanácsa, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága és a kritikusok díját. Átadják még a Nógrád megyei Tanács által alapított Csohány Kálmán-díjat is. (Az érem Csohány Kálmán mun­kája, a díjazott művész kiál­lításon szereplő munkáit a Nógrád megyei Tanács meg­vásárolja.) T. E. ImiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiMiHHMiMiiHMiiniiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiHiiiMiiHiiiHiiiiiiiiiHiHHiiiiinMiiiHiuiniMHiiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiHiiiiiiMmiiiiiiiniiMiiiiiiiuiniuiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimMMiiiiiHiimnuiiHMHiiiMiiiiiiiiiii' ' Minden népnek megvan a maga kenyere, amely nem hasonlít a többiekre, ugyan­úgy, mint a saját nyelve* és dalai. Mert minden népnek megvan a maga történelme, amely kenyerét is formálta. Mecsetudvar környéke az utca, igyekszem amelyen taxival a nevezetes „Oszd meg velem a kényé- urartui erődbe, széles és rét” — mondja az örmény napsütötte, mint ez az egész ember, amikor asztalához hív. nyüzsgő város az Ararát tö­Ez nagy megtiszteltetés. Egy­más asztalához ülni mindig az. Magam is szeretem az ör­mény kenyeret, a lovast, amely ha szükség volt rá — s a történelem során meg­annyi hóditó űzte, irtotta azt a népet is — évekig meg­yében. Villámlóan gyorsan járnak itt a gépkocsik, de már nem verik föl a port, kitűnő az aszfalt. Sok vi­szontagságot megért. a város, lálható benne. A hajdani ima­teremben van például a ter­mészeti múzeum gyűjtemé­nye. Hangulatos, zárt udvart rejt a régi mecset, bólogató fákkal, virágokkal kellemes csönddel. Apa, anya és gyer­mekük sétál át a kerten, a szomszédos planetáriumot Iá Könyvkiadó adta ki. Mint ír­ja: „Ezt a kis könyvet — különösen örültem, amikor Jeghise Csarenc verseire buk­kantam. Ö a szovjet-örmény költészet egyik klasszikusa, 1897-től 1937-ig élt, a tőr- században élt üzbég klassz!- vénytelenségek első áldozatai kus, Alisét Navoi, a pakisz- köze ^tartozott Ahogyan ja. y) S-Z <w v u ív ró rvv/»v y v c. v nuoj nnvoi itui/vtj a puícioí. , _ , , vagy inkább: versekkel tar- táni urdu költő, Faiz Ahmed mut^tta be Jereván című kított naplót 1978 őszén kezd- Faiz, a világszerte csodált tem el írni, azután, hogy visz- Omár Khájjám (a XII. szá- szatértem a Szovjetunióban zad elején levelezett bucharai tett utazásomról, s úgy meg­telítődtem az először látott Uzbcgisztánból, Örményor­szágból és a sokszor — de írókkal, a bucharai fejede­lemség akkor Perzsia vazal­lusa vagy adófizetője volt), a kortárs üzbég költő, Ramz virágzást és hanyatlást egya- fogatták meg. Én pedig Hód- sohasem elégszer — látott Babadzsan, a jóbarát Robert ránt. A XIII. századtól a zsikra gondolok, aki —amint Moszkvából hozott élmények- Perzsiába és Indiába tartó az a Merik Avakján rendezte 1 ’ ' ~ 1 “ karavánok taposták. A hódi- Jereváni álmodozók című őrizte frisseségét. Olyan ke- tokról, köztük a rómaiakról, filmben is elhangzott, ezt nyeret kellett sütni, amelyet bizánciakról, perzsákról, ta- már itthon láttam később a meneküléskor magukkal ^ tud- tárról, törökről most ne essék televízióban —, szintén ked- tak vinni, mint a bibliai sok szó, bár a történelmi em- velte ezt a bájos udvart, ahol egyiptomi kivonulás népe_ ko- lékezet joggal eleven ezen a lakott. Mint hírlik, kitűnő vásztalan kenyerét, a máccát földön, egyik biztosítékaként tárcákat írt, s annak idején (többes száma mácesz). Ez a az épülő jelennek és jövőnek társasága a mecsetudvaron rétegekre hajtogatott örmény (ez is tanulság lehet más né- jött össze. Jeles társaság. Kö- szén más. A költő feleségé­kenyér a lavas. Az örmények pek számára is). Egy francia zéjük tartozott többek között nek számol be utazásáról, ré­azt tartják, ha korán reggel utazó 1632-ben „Perzsia egyik Jeghise Csarenc, a költő, Sir- 8} és új barátokkal való ta- frissen sült lavast vivő asz- legszebb tartománya”-ként vanzade, a századvég nagy őr- ' ” A1 M szeren- emlegeti Jerevánt, amely mény realistája és még any­1735-ben a Perzsa fennható- nyian. Hodzsik és társasága kel, hogy a szó szinte kicsor­dult belőlem.” Aztán a költő jegyzetei elkallódtak, s csak 1981-ben kerültek elő ismét, ekkor ismét munkához látott. Igen üde hangvételű levél­könyv, vagy könyvlevél szü­letett így, kicsit Mikes Kele­menéhez hasonló, csak egé­Rozsgyesztvenszkij jellegzetes, szép költeményeit is. Jártam lába nyomában a jereváni mecsetud'"ai'on, ezért versében kedves városát, úgy ma már nem lehet látni. A város ma már távolról sem álmos keleti városka esti por­viharaival, szamaras kordéi­val, sikátoraival. Igaz, lábai ma már valóban csaknem a Masziszig, vagyis az Ararátig elérnek, de a város ma eleve­nen lüktet a hósipkás hegy tövében. De a költő szerelme időtlen és érvényes: szonnyal találkozol, cséd lesz. Erebuni utca. Ha kimon­dom, már a történelemben járok képzeletben. Jereván elődjét, Erebunit időszámítás előtt 782-ben alapította Argis- ti urartui uralkodó, az alapí­tólevelet ékirással vésték bazaltkőbe. A valóságban ság alatt a jereváni kánság fővárosa. Ez a mecsetek épí­tésének ideje is, többek kö­zött. Már csak egyetlen egy áll közülük a sugárút végén, szemben a vásárcsarnokkal. Ez a perzsa mecset és mina­ret 1776-ban épült. Most a jereváni városi múzeum ta­körül anekdoták is kering­tek, mint például a répake­reskedővel kötött üzletről szó­ló, amikor egy vidám pilla­natban nemcsak a répáját vették meg, hanem a szama­rát is. Olvasni kellene eze­ket a tárcákat. lálkozásokról, érdekes műfor­dítói műhelygondokról, iro­dalompolitikai gondolatairól, de mindenekelőtt az újonnan fölfedezett földrajzi és szel­lemi vidékekről, amelyeket bejárt. Saját versek, műfor­dítások teszik még meghit­tebbé, izgalmasan változatos­sá a közvetlen hangú irodal­mi naplót. „ — Ö, a hold ott fönt bolyong ma, Ezüst haján kerek sipkát hord, S csillagoknak udvarolva Járja az „Enzeli" táncot... A Maszisz meg bódultán alszik; Engem lát álmaiban. Szeretlek téged, Jereván, Akár a mi ősi regénkben Dávidot a lova szerette.” 8 NÓGRÁD - 1984. június 23., szombat + A költő keleti, üzbég és ör­mény fogan tatású versein kí- Garai Gábor Kelet-nyugati vül fölvette kötetébe a bal­kezedet című könyvét most kár nemzetiségű (Észak-Kau­olvastam, Parujr Szevak 1971-ben autóbaleset áldozata lett. Ga- rai Gábor tőle is közöl né­hány szép verset, ha már — útban a Szevan-tó felé — nem vezethetett autót. Me- taxe asszony, maga is érzé­keny hangú, jó költő — a magyar írók szíves fogadója — nem engedte meg, emlé­kezve Szevakra. A költőnő két verse szintén helyet kapott Szépirodalmi kázus) Kajszin Kulijev, a XV. ebben a könyvlevélben. amely így sajátosan ízes — kicsit keleti — antológiaként is la­pozgatható. Metaxe Istálló­sarok című versét bizonyos Jughab anyóka emlékének ajánlotta, aki születésekor ta­lán a haláltól vette vissza őt, talán hasztalan. De: „Vala­hogy mégis, mégis jobb élni, — Sajdul a lelkem az élet után..— zárul a vers. Tóth Elemér í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents