Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-23 / 146. szám
Búcsú — „aranyláncos' ballagás nélkül !Kaposi Leveníe: Csöndes az épület, a nap- — Nálunk ez sem szokás san javasolhattunk. Nehéz közisék az utolsó foglalkozó- már. Feleslegesnek éreztem, befolyásolni őket akkor is, ha sok óráit „morzsolgatják”, a hogy nagy költségbe verjék a szakmaválasztásnál csak a pedagógusok az évzárás ügyes- magukat a szülők azzal, hogy pénzt, a kereseti lehetőséget bajos dolgait intézik. Az igaz- vacsorát szerveznek. De a ta- és nem a gyerek érdeklődését galóhelyettesi iroda egyik nulók az ünnepség után visz- tartják elsődlegesnek. Patro- asztalán három literes üdítő szajöhetnek, egy utolsó ősz- náló vállalatunktól, az ingat- és pár zacskó ropi, no meg tály-klubdélutánt taH-onnt íontai a« „ ,----néhány könyv vár egy délu- játékkal, zenével, tani összejövetelre: a szülői így lesz most is. munkaközösség választmánya — Milyen volt ez a feiröpü- és az iskolavezetés „elbú- ta nszfálv? csúztatja” a nyolcadikosok " szülei közül azokat, akik ki vették a részüket a család és iskola kapcsolatának erősítésében, a gyermekek nevelésének közös feladataiban. Minden különösebb csinned- ratta nélkül... tartanak, lantól és a szülői munkáké üdítővel, zösségtől sok segítséget kaptunk a pályairányítási munkához. A brigádok meghívták a gyerekeket a saját munkahelyükre, a szülők között is volt olyan, aki „maszek” üzemlátogatást szervezett. — Hogyan szerepelnek az innen kikerülő diákok? — Nem kapunk mostaná— Kicsiben olyan, mint az iskola — jellemzőek a továbbtanulási szándékok is. Mint mindig, ötven százalék szakmunkásképzőbe pályázott. Gimnáziumba egyetlen diákunk jelentkezett csak. Lett volna egy másik jó tanuló, de Aki ismeri Tajti Bélánét a ° bátortalan kissé, nem mer- ban visszajelzést erről a kosa Uó tarjám Bem úti (e°yko- te a továbbtanulásnak ezt az zépiskolákból, bizonyára, hogy rt Bartók Béla úti) iskola útját választani, inkább az csak egy-két gyerekről van igazgatónőjét, nem is csodál- ISZI-be megy. Indul ott ősz- szó, azért.^ Amit maguktól a kozik ezen 6§y perci§ sem _ szel e§y uj osztály, szak'ko- gyerekektől hä Iliink mert kö vetkezetesen kerül minden zépiskolai képzést nyújt, oda többen visszajárnak , aki felesleges parádét önünnep- akar kerürni. A többiek köz— itt jó jegyeket Kapott, tudta - ’ gazdaságiba, gépipariba, me- tartani. Persze, lehetnek válzőgazdaságiba készülődnek, ságos időszakok minden ka- Egy fiünk a Madách testne- masz életében. Mi csak arra velés tagozatára pályázott, törekszünk, hogy olyan ala- nagyon jól atietizál, — felis pot adjunk, amely a sok — A ballagás 20-án, a tan- vették, de meggondolta ma- esetben hátrányos helyzet, évzáróval együtt volt. A Iá- gát, inkább az építőipari ta- rossz családi háttér ellenére nyok-fiűk egyenruhában, pi- gozatot választotta, mondván, segít megállni a helyüket a ros nyakkendővel a nyakukon a testnevelés többi ágában búcsúztak el az iskolaközös- nem biztos, hogy tudja a töb- ségtől. Miután elköszöntünk biek szintjét követni, tőlük, levetik a nyakkendőt, — Ahogy sorolja a?- elve- ezzel is jelezve: most már zefcő utakat, úgy tűnhet, kiléptek az általános iskolá- könnyű volt a pélyaválasz- ból, hamarosan egy másik tás... lést. Az évék során sikerült ezt elfogadtatni a kollégákkal és a szülőkkel egyaránt. Nem lehetett könnyű... későbbi tanulás, munka rán. soközösség tagjai lesznek. Korábban mindenféle drága holmit vettek a gyerekek egy részének, egy kisesküvőszám- toa ment az egész — ilyen divathóbortokra nincs szükség! A szülők többsége rossz anyagi helyzetben van, nem engedhet meg ilyet magának. Nem volt zökkenőmentes az ajándékozgatás szokásának eltörlése sem. A szülői munka- közösség tagjaival beszéltünk erről; ne vegyék ünneprontásnak, ha így fogalmazok: ,ezek a gyerekek elvégeztek valamit, ami kötelező, amiért nem kell jutalmul toronyórát adni aranylánccal, akkor sem, ha megtehetné. Mit fog majd kapni, ha leérettségizik, a későbbiekről ne is beszéljek... A másik oldal a pedagógusok iajándéka... Helytelennek tartom , az ilyenkor indított „gyűjtéseket”! Becsüljék meg a szülők a nevelőt az évek során azzal, hogy érdeklődnek az iskolai munka iránt, segítenek. Volt korábban olyan maradi" szülő is, aki pénzt akart dugni az osztályfőnök zsebébe. Ma már szeifencsére nincsenek ilyen esetek. A virágok, a gyerekek öröme jelzik az ünnepet. — A nyolcadikosok tartanak-e bankettot? Az öreg iskola udvarán szerdán virágerdő virított. És a tanévet, a nyolc évet lezárókat kísérők, ünneplők között idén is ott volt néhány — Ezt nem mondhatnánk! volt tanítvány, aki „csak úgy” Idén is volt néhány 'szülő, benézett. Ez a legnagyobb el- aki többet látott a gyereké- ismerés a pedagógusoknak! ben. mint amit mi a nyolc év alatti teljesítményéből reáli- G. Kiss Magdolna A Skorpió hadművelet xv/xt. Hajnali 4 óra volt. Dorian megivott egy kávét, és odafordult Lacombe űrbiológushoz. — Ráérne néhány percre, uram? A biológus felnevetett. — Ha ön igen, akkor én hogyne. Akár egy órára is. — Talán menjünk át az ebédlőbe. — Az biztos, hogy kötélből vannak az idegei — mondta Donovan —, de egy katonánál így helyes. — Csak abban nem vagyok biztos, hogy ez a nagy nyugalom eredményre is vezet — Dorian riwwtoUa az ügyeletest. — Azonnal kapcsolja Lloy- dot a földi bázisközponttól. — Értettem, ezredes. Lloyd jelentkezett. — Figyeljen ide. Azonnal mondta Jacobson. Sysley után kell küldenie egy a képernyőkivetítőn Ber- szupersebességü felderítő űr- ger professzor jelent meg. hajót. Sysley-neK jelezze: csők- — Figyelmeztetem önöket, kentsék a sebességüket és vár- hogy hajnali öt óra van. Azon- ják be a felderítőt. Azonnal nal indítsák útba az Epszilont Jacobson Humprey tábornok- intézkedjék, hogy vételezzenek Sysley-vel, mert különben hoz fordult. Delta 12-es anyagot a Köz- nem ér ide időben. S az any— Én hivatalnok vagyok,' ponti Ürbiológiai Intézetből, nyit jelent, hogy az ionágyúuram, de ön katona. Miért Enélkül ugyanis az Epszilont kát azonnal működésbe hoznem próbálja rávenni Dóri- nem tudják működésbe hoz- zuk. ant, hogy végre cselekedjék, ni. Sysley-nek ezt minden- _ Nézze, Berger — szólt Nézze meg az . órát, nincs képpen meg kell kapnia. Ez Dorian —, adjon egy parányi időnk. S a végén még képes létkérdés. Értette? lesz Sisley átadni az Epszilont. Humprey ránézett a külön- megbízottra. Abban egyetértek önnel, — Igen, uram. Azonnal intézkedem. Aztán újra az ügyeletet kérte. — Azonnal kapcsolja Syshogy az idő vészesen halad, s jey professzort. Meg is jelent sodperc múlva. — Professzor. néhány mátennünk kellene valamit. De az ionágyúk bevetését nem tartom célravezetőnek. Dorian is mondta, hogy Berger kitűnő szakember, képzett űrhaiós, és könnyen ki tudja ma- , _ „ __. nőverezéssel "kerülni az ágyúk P tüzét, végzetes dolog történt. Ön után küldjük a Delta 12-es haladékot. Mondjuk két órát. Az magának semmi, de nekünk rendkívül sokat jelent. Az Epszilon és a leírást tartalmazó dosszié nem egy helyen van. — Hagyja, ezredes, ne próbálkozzék! Az ilyen gyermeteg kifogásokkal nem megy semmire. csak nevetségessé Majdnem teszi magát. — Hát akkor nincs mást tennünk. időre odajuttatjuk az anyagot. — Én is így gondoltam — mondta Berger — és ez a legésszerűbb, amit ebben az esetgondolta, lont nem tudja éleszteni. , — De... — Akkor meg Scottékat kell _ Semmi de... _ Ezt még ________ be vetni, de minél előbb. Amíg maaa sem ^udta. Cselekedjék ben tehetnek, nem keso. ^ a parancs értelmében, hiszen a beszélgetés befejeztével — Talán az jobb megoldás százezrek életéről van szó. dr. Dickson kérdezte Dórilenne — gondolkodott el _ Ertettem ezredes úr. ant: Hump: ey. _ „ utasítási kaD ha- — Komolyan Szi nte alig vették észre, ladektalanul adja át az Ép- hogy belemegy ebbe? hogy Lacombe es Dorian uj- .,ont * -1-1------- 1vrra megjelent a vezérlőterem- ' ben, — Adjam at? — Azt mondtam, haladéktalanul. Eléggé világos? — Igen. de nem értem. — Nem is szükséges A szépirodalmi művek mellett folyóiratok és szakkönyvek is az olvasók rendelkezésére állnak a salgótarjáni síküveggyár új könyvtárában. A külföldi müveket fordításban bocsátják az érdeklődök rend elkezésére. — kj — pro— Á. dehogyis. Nem olyan fából faragták Bergert. Csak az időt akartam húzni. — Ahogv elnézem, ez megy is magának — fakadt ki .Ta- cohsnn. — Ppd’g nem bővelkedünk benne, bsmem nagvon fesszor. Csak a parancsot kell kevés van belőle. És egyre végrehajtania. kevesebb. — Mi ez az újabb ötlet már Dorian az ügveletest kérte, megint? — kérdezte Jacob- _ Kancsolia Doodvt. son- A képkivetítőn Scott jelent — Ez azt jelenti — mondta meg. Dorian , hogy a Delta 12-es — Doodyt kértem — mondta kell az Epszilon elesztesehez. D0rjan S, ha Sysley megkapja a parancsot, átadja az Epszilont Bergernek. — Nézze, Dorian, nem akarom minősíteni a maga tény— A főhadnagy nincs itt, válaszolta az őrnagy. — Hogyhogy nincs? — Elindítottam uram, az kedését, de úgy érzem, nem MZ felé egy programozott, személyzet nélküli űrhajót, és a vén mocsári teknőssel — tudja, így becézzük a Norma 3-ast — őt is. — Ügyeletes — kiáltott fel kapa lényeges dolgokra koncentrál. Sőt, A maga helyében én nem, hogy utánaküldtem volna Sysley-nek a Delta 12- est, hanem egyenesen örültem volna, hogy nincs ott. Más- az ezredes — azonnal részt pedig rögtön parancsot csolja a Norma 3-at. adnék Scottnak, hogy indít- _ Nem jelentkeznek. sanak akciót az MZ ellen. — Tudom, hogy hall, Doody! — Nem kételkedem abban, — ordított Dorian —, azonnal hogy ön mindezt meg is ten- forduljon vissza! Majd elbánó, én viszont úgy döntöttem, nok gn magával! hogy inkább iszom most egy frissítőt. (Folytatjuk) Melódia és komoly zene Gaál Gyula portájának kapujában még azt hiszem, hogy hosszasan fogunk beszélgetni az autókról. Az ezerkilenc- száz-huszonnyolcban született autószerelő .mester ugyanis a környéken élő, dolgozó gépkocsiszerelők rangidőse és a szakmai tudása mellett ás felhozható jó néhány érv. Ötszörös kiváló dolgozó, húszéves munkájának elismeréseként megkapta a Közlekedés kiváló dolgozója címet is; a nagy tekintélyű pásztói iparos pedig a megyei autószerelő mestereket vizsgáztató bizottságának is elnöke. Találkozásunk előtt néhány nappal jött meg Budapestről, s erről az útról ő maga nyilatkozik így: — A karbantartók karbantartásán voltam. E továbbképzésen járható és nehezen járható utakról esett szó és remélem, hogy az ott szerzett információkat tovább adhatom a Nógrád megyei kollégáknak. 1. A beszélgetés első félórájában érzem, hogy Gaál Gyula egy-egy mondatának külön cikket is lehetne szentelni. Akkor van ilyen sejtésem, többek között, amikor megállapítja a szakmával kapcsolatban. hogy kitűnően képzett szakemberek sokszor üresjáratban dolgoznak. S e tényeken alapuló íTéletet ösz- sze lehetne vetni az ellenkező véglettel is: a megfelelő helyeken nem a megfelelő emberek várják a kuncsaftokat. Az utánpótlás kapcsán pedig elhangzik a keménynek tűnő szó is: felhígulás. Ezzel kapcsolatban mondja a mester: — Nézze, az ember eljátszhat egy zongorán akármilyen melódiát. De ha a komoly zenével még a saját örömére sem kacérkodik, akkor ott már baj van. A slágerszakmánk azzal járt, hogy özönlött a pályára a sok közepes képességű gyerek, elsősorban a szülők ösztönzésére, meg a nagy pénzek reményében ... A folytatás, a színvonal könnyen elképzelhető. Jó lenne, ha e szerencselovagok megszívlelnék Gaál Gyula gondolatát, miként is vélekedik ő az autó és az ember kapcsolatáról. — A legutóbbi időkig csak mi voltunk ketten, én, meg az autó vívtuk egymással a szellemi párharcot. Aztán jöttek a műszerek, s az embernek értékelni kell a jeleket. Persze, egy jó diagnosztizáláshoz szükséges felszerelés nyolcszázezer forint. Én eny- nyi pénzt csak az amerikai filmekben láttam, amikor a banditáknak vitték a váltságdíjat. *. A dolog azonban nem ilyen egyszerű; Ha ki merjük mondani — és miért ne mernénk? — íhogy a karbantartás és javítás nem tart lépést a motorizáció mai elterjedésével, akkor nemcsak a korszerű technika hiánya a ludas. Elvégre: — A drága és sokat tudó műszerekhez kevés az igazán hozzáértő ember. Így aztán vagy egyáltalán nem használják a megvásárolt szerkezetet, vagy különböző műszaki cirkuszt rendeznek a javíttató előtt. A követelmények ugyanis meglehetősen magasak manapság. — Az a véleményem, hogy minden egyes autószerelőnek ismerni kellene legalább a német és az angol nyelv alapszavait is. Itt vannak az új alkatrészek, de a használati utasítás ismerete nélkül konzervatív módon használjuk fel. Így pedig nem véletlen, hogy rossz paramétereket érnek el. A megoldás? Az óriási szakmai tapasztalat és az okos műszer együttesen vezethet eredményre. A megállapításhoz azonban sietve hozzáteszi Gaál Gyula: „Mégis minden az emberen múlik, ő a legfontosabb. Hiába a hivalkodó neonreklám és a csodaműszer, lélektelen munka nélkül az egész mit sem ér.” A szakmai hierarchiáról is habozás nélkül képet fest a pásztói mester, kimondva, hogy a csúcson azok. vannak, akiknek a képességük a képzettségük fölött van. Nem elhallgatva a kívánatos ideális állapotot: jó volna a kettőt szinkronba hozni. 3. Gaál Gyulára azt mondják, hogy medv. univ., a sokoldalú szakember azonban — a sok-sok társadalmi munkája mellett — csak a Trabantokból él. — Egy típus mellett köny- nyebb az alkatrészekről is gondoskodni... — Néhány méterrel e porta kapujától ott van a szerviz. — Féltékenység, „fojtsd meg!” nincs közöttünk, inkább az együttműködésről szólhatok. Ha a jobban felszerelt műhelyre van szükség, oda viszem a kuncsaftot. Munka- és szellemi kapcsolatról van tehát szó, az autóst is mindig az EMBER-hez, nem pedig a műhelyhez küldöm. Az állami vagy a maszek szerelő csinálja meg az autót, nézetem szerint az teljesen mindegy. De csak az a jó szerelő, akinek az a fontos, hogy kiváló legyen a páciens kocsija. Gaál Gyulánál „emberemlékezet óta nem volt panasz”. Talán azért is, mert ilyen a mentalitása: — Magamnak, a magam örömére csinálom. Szép dolog. És mire vitte az ilyen megszállott, hogy azt ne mondjam, elhivatott ember? — Jó átlagos színvonalon, puritán módon élek. Ami pedig a munkát illeti, másképp is lehet csinálni, csak nem érdemes. Lehet nagy összegre rúgó plusz száz forintokat elcsalni, csak nem fizetődik ki. Az ilyen módszereket az önmagára adó ember nem viseli el. A csalafintaság visz- szaüt, jön a gyomorfekély, a hamisság rárakódik az emberre. — Ezek a gondolatok azt sugallják. kiegyensúlyozott életet; él Gaál Gyula. — Volt egy kis törés az életemben, amikor két évvel ezelőtt meghalt a feleségem. De kilábaltam a bajból. Nem is tehettem mást, mert nincs egyéb alternatíva. A magány feloldásában egyébként sokat köszönhetek a KIOSZ pásztói alapszervezetének is. 4. Hosszúra nyúlt élvezetes beszélgetésünk alatt regen motoszkál már bennem, hogy megkérdem: mit olvas Gaá! Gyula autószerelő-mester? A nagyszobában az Élet és Irodalom kötetei mellett Eötvös József, Dénes Zsófia. Csoóri Sándor, Nemes György és mások könyvei. — Sok író tett rám egy kis pecsétet, az igazán megragadó élményt azonban a klasz- szikusok jelentik nekem. Meg nagy öröm a zene az életemben. Erre megint csak azt mondhatom, élni lehet nélküle, csak nem nagyon érdemes. Természetesen nem magamtól vagyok ilyen, igen sok ember tartalmat csöppented; az életembe. Szellemes, belső értékekben gazdag emberek társaságára vagyok kiéhezve. Az értékes emberek pedig sokszor elmennek egymás mellett, nem találkoznak, pedig belül sokkal szebbek, mint kívül. Erre ráérezni, ezt megismerni és felfedezni határtalanul nagy öröm. 5. Sokáig hallgatom még Gaál Gyulát, s talán kevéssé ismerem meg az áutószerelőt. Annál többet sejtet magáról Gaál Gyula, a visszafogottan kitárulkozó ember. Kelemen Gábor 4 NÖGRÁD - 1984, június 23„ szombat I
