Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

Mitterrand Moszkvában Csernyenko: meg kell fékezni a fegyverkezési hajszát Fazekas László és Kovács B. Sándor, az MTI tudósítói je­lentik: A tárgyaló jeleket egyaránt nyugtalanítja a világhelyzet romlása, bár az okokat különbözőképp ítélik meg, de egyet­értenek abban, hogy el kell kerülni a nemzetközi feszültség további növekedését — így jellemezhetők a csütörtökön Moszkvában megkezdődött szovjet—francia tárgyalások, amelyek első fordulóján Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke és Francois Mitterrand, a Francia Köz­társaság elnöke mindenekelőtt a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át. A megbeszéléseken szovjet részről többek között részt rész Andrej Gromiko külügyminiszter és Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, a minisztertanács elnökének első helyettesei, Ivan Arhipov, szintén első mi­niszterelnök-helyettes és Nyikolaj Patolicsev külkereske­delmi miniszter. Francia részről jelen van többek között Claude Cheysson külügyminiszter, Charles Ftterman közle­kedési miniszter, valamint Edith Cresson külkereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. A tárgyalásokat a két or­szág közötti kapcsolatokat is jellemző tárgyszerű és építő­jellegű légkörben tartották meg. Mint a kiadott jelentés megállapítja, mindkét részről megnyilvánult az a törekvés, hogy a másik fél álláspontját jobban megértve, közelítsék egymáshoz a különböző kér­désekben vallott szovjet és francia nézeteket. Szovjet részről —, mint leg­fontosabb feladatra — az atomháborús veszély elhárí­tására helyezték a fő hang­súlyt. Rámutattak arra, hogy a Szovjetunió határozottan törekszik a nemzetközi kap­csolatok javítására, az eny­hüléshez való visszatérésre. Szovjet vélemény szerint eh­hez elsősorban arra van szük­ség, hogy az Egyesült Államok lemondjon a szembenállás minden területen történő éle­zéséről, ne akarja rákénysze­ríteni akaratát szuverén álla­mokra, s hagyjon fel a hadá­szati fölény elérésére irányu­ló próbálkozásaival. A Szov­jetunió kész becsületes és ér­telmes kompromisszumokra, ám teljesen hibás az a szá­mítás, hogy kész meghajolni az erő, a nyomás előtt. Szovjet részről 'felhívták a figyelmet arra • a javaslatra, hogy az ntomhatalmak kap­csolatait meghatározott, közö­sen egyeztetett és mindannyi- ukra nézve kötelező normák­nak kellene alárendelni, hogy ily módon elkerülhetővé vál­jon az atomháború. E nor­mák közé lehetne sorolni az atomháborús propagandájá­ról való lemondást és az olyan kötelezettségvállalást, hogy senki nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, és nem engedi bármely tormában va­ló elterjedésüket. A Szovjet­unió megfelelő választ vár erre az összes atomhatalomhoz intézett felhívására. A Szovjetunió és Francia- ország egyaránt fontosnak tartja, hogy a fegyverkezési hajsza ne terjedjen ki a vi­lágűrre. Mindkét részről azt kívánják, hogy haladéktala­nul kezdődjenek tárgyalások erre vonatkozó megállapodás kidolgozása céljából. A fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének tárgykörén belül a tár­gyaló felek kitértek a vegyi fegyverek betiltásának és megsemmisítésének kérdésére is. Egyetértettek abban, hogy az erre vonatkozó egyezmény előkészítésére a genfi leszere­lési értekezlet munkáját épí­tő szellemben kell folytatni. Konsztantyin Csernyenko, mint kulcsfontosságú kérdésről szólt a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és betiltásáról. Kijelentette, hogy a genfi tárgyalásokon a Szovjetunió őszintén törekedett kölcsönö­sen elfogadható megállapodás elérésére, és álláspontjával messze elébe ment -a nyugati fél igényeinek. Az új ameri­kai rakéták nyugat-európai telepftése senkinek nem nö­velte meg a biztonságát, el­lenben fokozta a háborús ve­szélyt. A felelősség ezért az Egyesült Államokat és NA­A KORMÁNY TÁRGYALTA A kisvállalkozások helyzete napjainkban TO-szövetségeséit terheli. A Szovjetunió ma is azt kíván­ja, hogy megállapodás szüles­sen ebben a kérdésben. Nem akar fegyverkezési hajszát az Egyesült Államokkal, még ke­vésbé Franciaországgal. Szov­jet részről az atomfegyverzet kölcsönös és számottevő csök­kentését óhajtják — mondot­ta Konsztantyin Csernyenko, külön is aláhúzva a kölcsö­nös szó jelentőségét. Az Egye­sült Államok részéről azonban sajnos, még ma sem tapasztal­ható megállapodási készség. Válaszában Francois Mit­terrand megerősítette, hogy Franciaország is érdekelt a béke megőrzésében és abban, hogy mindent megtegyenek az atomháború kirobbanásá­nak megakadályozásáért. A francia elnök ugyanakkor meg­ismételte országa ismert ál­láspontját az atomfegyverek­kel összefüggő olyan kérdé­sekről, amelyekben a Szov­jetunió és a NATO tagorszá­gai egymástól eltérő véle­ményt vallanak. A tárgyalásokon hangsú­lyozták, hogy folytatni kell az európai biztonsági és együtt­működési folyamatot. Kinyil­vánították arra irányuló kész­ségüket, hogy erőfeszítéseik­kel előmozdítsák — a többi között konzultációk útján — olyan politikai és katonai­műszaki intézkedések kidol­gozását a stockholmi konfe­rencián. amelyek erősíthetik az európai bizalmat, megszi­lárdíthatják a biztonságot. Ezt a célt jól szolgálná, ha a Varsói Szerződés és a NATO megállapodna a katonai erő alkalmazásáról való lemondás­ban és a békés kapcsolatok fenntartásában — hangoztat­ták szovjet részről. A megbeszélésen érintet­tek regionális kérdéseket is, így a közel-keleti helyzetet és az iraki—iráni háborút. Latin-Amerikáról szólva meg­állapították, hogy bizonyos hasonlóság van a térség hely­zetének szovjet -- és francia megítélésében. Sikraszálltak azért, hogy ki kell használni a Szovjet­unió és Franciaország nemzet­közi együttműködésének bő­vítésében rejlő tartalékokat, s leszögezték, hogy a kölcsö­nös bizalom erősítéséért óhaj­tanak munkálkodni. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tájékoztatót hallga­tott meg a KGST-fagors'á­gok vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági értekezleté­ről, egyidejűleg jóváhagyó­lag tudomásul vette a KGST XXXVIII., rendkívüli ül ^sza­káról szóló jelentést. A kor­mány méltatva a szocialista országok együttműködésének fő irányait hosszú időre meg­határozó és a szocialista gaz­dasági integráció fejlődési út­jait kijelölő okmányok nagy jelentőségét, állást foglalt a hazai tennivalók kidolgozásá­ról. A SZOT elnökségének tájé­koztatója alapján a kormány megvitatta a munkavédelem 1983. évi alakulását. A ta­pasztalatok alapján az irányí­tó szerveket arra kötelezte, hogy az üzemi balesetek csök­kentése és a foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében folyamatosan el­lenőrizzék a munkavédelmi szabályok betartását és szi­gorúbban lépjenek fel azok megsértőivel szemben. A kormány megtárgyalta a kisüzemi termelést és a kise­gítő tevékenységeket végző vállalkozások működéséről szóló jelentést. Megállapítot­ta, hogy a kisvállalkozások — beilleszkedve a szocialista gazdálkodás rendszerébe — általában eredményesen mű­ködnek, hozzájárulnak a la­kosság jobb ellátásához, s a vállalati gazdálkodás ered­ményeihez. Az alapvetően pozitív tapasztalatok me’lett kedvezőtlen jelenségek is mu­tatkoznak. Ezért — a ren­deltetésszerűen működő szer­vezetek hasznosságát elis­merve — a Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy in­tézkedéseket kell tenni a nem kívánatos jelenségek vissza­szorítására. Ezek kialakulásá­nak megelőzéséhez, illetve felszámolásához a kormány igényli a társadalmi, ellenőr­zés fokozását, az üzemi de­mokrácia fórumainak támo­gató közreműködését. A Minisztertanács módosí­totta a növény- és állatfaj­ták állami minősítéséről szó-' ló rendeletet. Eszerint nö­velni kell a nemesítéssel és fajtafenntartás'a1 foglalkozó intézetek anyagi érdekeltségét, és kedvezőbb lehetőséget kell teremteni tevékenységük szak­mai színvonalának emelésé­hez. A Minisztertanács jóváhagy­ta a saját, a kormánybizott­ságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. II. félévi munkatervót. Elméleti tanácskozás Veszprémben Gazdasági fejlődésünk és a gazdaságirányítás továbbfej­lesztése címmel országos el­méleti tanácskozást rendezett Veszprémben az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tálya, a Társadalomtudományi Intézet és az MSZMP Veszp­rém megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága. A csütörtöki megnyitó ülé­sén Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte a résztve­vőket. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és pro- pagandaosztálvának vezetője szólt azokról a tényezőkről, amelyek e téma széles körű megvitatását indokolttá te­szik. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságban felgyülemlett problémák ellenére sem mond­hatunk le gazdasági építő­munkánk fő célkitűzéseiről. Nevezetesen arról, hogy a ter­melő erők és termelési viszo­nyok fejlődésének teret en­gedve népgazdaságunk fej­lettségi színvonalát emeljük, s megteremtsük ezáltal a tár­sadalom fejlődésének és az életszínvonal növelésének hosszú távú és biztos alapjait. Ez azonban csak akkor lehet­séges, ha gazdaságunk gyors ütemben rá tud térni a fej­lődés intenzív útjára. ha jobban tud alkalmazkodni a változó körülményekhez, s ha teljesítménye és versenyké­pessége javul. Ezek megvaló­sításában a gazdaságirányítás rendszerének meghatározó szerepe van. Ezután Hoós János, az Or­szágos Tervhivatal államtit­kára Gazdaságpolitika és gazdaságirányítás címmel tar­totta meg előadását. A nép- gazdasági tervezésről Balassa Ákos, az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetője beszélt. A gazdaságirányítás és a szabályozott piac sajátosságai­ról Szikszai Béla, az Orszá­gos Anyag- és Arhivatal el­nökhelyettese szólt. A gazda­ságirányítás intézményi rend­szeréről, a párt és az állam szerepéről a gazdaságirányí­tásban Sípos Aladár, az MTA közgazdaságtudományi inté­zetének igazgatója tartott elő­adást. Az előadásokat hozzászólá­sok követték. m Éleződik a brit bányászsztrájk Ian McGregor, a brit or­szágos szénhivatal elnöke csü­törtökön — a bányászszak­szervezet feje fölött átnyúl­va — levelet intézett min­den egyes bányászhoz, a 14 hete szünetelő munka felvé­telét sürgetve. McGregor mindenekelőtt arról kívánta meggyőzni a bányászokat, hogy nem győz­hetnek; a szénhivatal addig tart ki, amíg szükséges. Em­lékeztette az elnök a sztráj­kol ókat arra, hogy máris mek­kora anyagi veszteségeik van­nak, és milyen gyorsan apad­nak el megtakarításaik. Sze­rinte a ma még „életképes” bányák közül 20—30-at be kell majd zárni, ha még hosszú ideig tart a sztrájk. i Azt a gondolatot, hogy a bányászok saját magukat kár­hoztatják állástalanságra, csü­törtökön Margaret Thatcher miniszterelnök is megismétel­te a parlamentben. Ha a bá­nyászoknak sikerül blokád alá venni a szén nélkül mű­ködésképtelen acélműveket, amazokban is sok ember vá­lik állástalanná, sőt ugyan­ez a sors vár azokra a vas­utasokra is, akik megtagad-' ják a szénnek az acélipari üzemekbe való elszállítását — mondotta. A miniszterelnök szerint, aki a sztrájkokat támogatja, a munkanélküliség növelésé­hez járul hozzá. A csütörtöki nap folyamán a vasasszakszervezet sürgős tárgyalásokat kért a bányá­szokkal. Általában véve tá­mogatásáról biztosította a sztrájkólókat, de kérte, hogy amikor az acélművekbe jut­tatható szén mennyiségét maximálják, legyenek tekin­tettel ennek az iparágnak a kényes helyzetére. (MTI) Ülést tartott az MSZMP Békés mogyoi Bizottsága Az MSZMP Békés megyei Bizottsága csütörtökön ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, A pártbizottság megtárgyalta és elfogadta a megye időszerű politikai és gazdasági kérdé­seiről szóló tájékoztatót. Ezt követően személyi kérdések­ben döntött. A pártbizottság — érde­meinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt, felmentette megyei el­ső titkári funljgiójából Frank Ferencet. A testület a párt­bizottság első titkárának Sza­bó Miklóst, megyei pb-titkárt választotta meg. Az Elnöki Tanács Frank Ferencet a munkásmozgalom­ban és a szocializmus építésé­ben végzett több évtizedes eredményes munkájáért a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki. A ki­tüntetést Németh Károly ad­ta át. (MTI) Vámőrszfrájk Az olasz vámőrök munka­lassító sztrájkja miatt to­vább tart a feszültség az or­szág határállomásain, _ noha a parlament költségvetési bi­zottsága eleget tett annak a követelésüknek, hogy javít­sanak munkafeltételeiken, és emeljék a fizetésüket. Az olasz—osztrák, illetve az Olasz—jugoszláv határon már korábban is kamionok és vas­úti szállítmányok vesztegel­tek, csütörtökre pedig átte­kinthetetlen helyzet alakult ki az olasz—francia határon. 300 francia kamionsofőr el­zárta a Mont Blanc alagútját. Fennakadások vannak a lé­gi közlekedésben. Noha a vám őrsztrájk a külföldi légitársa­ságokat csak részben érinti — az elvámolás a pénzügyőrség dolga —, a gépek mégis ké séssel indulnak, mivel az üzemanyag-ellátás engedé lyezése a vámőrség feladata. Az AGIP csütörtökön beje­lentette: mindössze 4 napra elegendő tartalék üzemanyag­gal rendelkezik a Róma—Fiu- micino repülőtéren. (MTI) Paul Volcker Budapesten Paul Volcker, az Amerikai Paul Volcker és a Magyar Egyesült Államok jegybankja Nemzeti Bank vezetői meg- kormanyzotanacsanak elnöke . . .. - , . . , , “- Tímár Mátyásnak, a Ma- beszelest folytatnak _a két gyár Nemzeti Bank elnöké- központi bankot érintő nem­nek meghívására — csütörtö- zetközi pénzügyi kérdésekről, kön hazánkba érkezett. (MTI) A nyugalom a stabilizáció mellett Sajtótájékoztató a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központban Sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön a budapesti Len­gyel Kulturális és Tájékozta­tó Központban a népi , Len­gyelország megszületésének közelgő 40. évfordulója alkal­mából. A megjelent újságíró­kat Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője — aki szerda óta tartózkodik ha­zánkban — és Jerzy Zielins­ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete tájékoz­tatta. Jerzy Urban bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a 40. év­fordulód,megünneplése jelen­tős politikai esemény a mái. lengyel társadalomban. 1944. július 22-én, azon a napon, amikor a lengyel hadsereg a felszabadító szovjet csapatok­kal együtt hazai földre lé­pett, megalakult , a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizott­ság, amely közzétette törté­nelmi jelentőségű, mélyreható demokratikus változásokat be­jelentő manifesztumát. Ez az esemény alapvető fontosságú­nak bizonyult Lengyelország történetében, s az akkori ta-- pasztalatok mai, aktuális problémákat is érintenek. Az új hatalom létrejötte ugyanis nem volt zavarmentes. A mai lengyelországi politikai ellenzék is egy régi, jobbol­dali koncepció anakroniszti­kus képviselője, és program­ja lényegét tekintve meg­egyezik a háború utáni évék ellenzékének elképzeléseivel: német mondani a kommunis­ták programjára. Jerzy Urban a továbbiakban rámutatott arra, hogy a lengyel tár­sadalom eredményeit mm szabad kizárólag az utóbbi évek eseményei alapján meg­ítélni. Az ország az évfor­dulót politikai viták közepet­te ünnepli meg, de mint a legutóbbi idők esem nyei is mutatják, van alap az opti­mizmusra, mert sikerült meg­fékezni a gazdasági hanyat­lást. Jerzy Zielinski elsősorban a Magyarország és Lengyelor­szág közötti gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatok alaku­lásáról szólt. Kiemelte, hogy ezek egyre bővülnek, és a for­galom értéke tavaly megkö­zelítette az egymilliárd ru­belt: Kérdésekre válaszolva Jerzy Urban egyebek között el­mondta, hogy a legutóbbi vá­lasztásokat a lengyel vezetés nem úgy értékeli, hogy akik szavaztak, azok mind teljes egészében tgjhigatják a ve­zetést:. a szavazók többsége az ellenzéknek mondott ne­met, az emberek kifejezték elkötelezettségüket a nyuga­lom és a stabilizáció mellett, a különböző meggyőződésű állampolgárok a káosz ellen szavaztak. A vezetés feladata, hogy ennek a támogatásnak a birtokában érzelmileg is, értelmileg is meggyőzze a tár" sadalmat a politika helyessé­géről. Szólt az állam és az egy­ház viszonyáról is, ezen be­lül arról, hogy a kormányzat­nak jelenleg nem az egyház egészével, a mai egyházi fel­ső vezetéssel vannak konflik­tusai, hanem a klérus egyes, olyan tagjaival, akik példáül a választások idején bojkott­ra szólították fel híveiket. További kérdésekre reagál­va Jerzy Urban kifejtette: hogy a gazdasági reform kö­vetkezetes véghezvitelét meg­nehezítik egyes nyugati álla­mok szankciói. A különböző korlátozó intézkedések két­ségtelenül problémákat okoz­nak, de ennek ellenére a kormány elhatározott szándé­ka. hogy végrehajtja elképze­léseit. Alapvető fontosságú — emelte ki végül Jerzy Ur­ban —, hogy a realitásokból induljanak ki, s azok moti­válják cselekedeteiket. Magyar—kínai banktárgyalások A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. meghívására Csín Tö-csin bankelnök vezetésével június 14. és 21. között Buda­pesten tartózkodott a Bank of China delegációja. Csín Tö-csint hivatalában fogadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes. Jelen volt Ma Lie. a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete. A delegáció megbeszéléseket folytatott Hetényi István pénzügyminiszterrel, vala­mint a Magyar . Nemzeti Bank és a Magyar Külkereskedel­mi Bank vezetőivel. A tár­gyalásokon a kínai bank és az MNB, valamint az MKB közötti bankári kapcsolatok erősítéséről, a két ország ke­reskedelmének elősegítéséről volt szó. Az egyhetes program alatt a vendégek látogatást tettek a Magyar Hajó- és Darugyár­ban, az Ikarusban és megte­kintették a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetet. A látogatások alkalmával meg­beszéléseket folytattak a ke­reskedői em f ej 1 esztési 1 e'1 é tő­ségekről és elképzelésekről. (MTI) |

Next

/
Thumbnails
Contents