Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA És A MEGYEI TANÁCS tAPJA ‘ Csaknem ötvenmillióval több tégla a magánlakás-építőknek XL. ÉVF., 145. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚNIUS 22., PÉNTEK Helmut Kohl Budapesten Megkezdődtek a magyar-NSZK hivatalos tárgyalások Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogalásra csütörtökön Magyarországra érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja. Útjára elkísérte felesége, Hannelore Kohl is. Az NSZK kormányfőjének különgépe 13 órakor landolt Budapesten, a magyar és nyugatnémet zászlókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren. A vendég tiszteletére a légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesege, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, továbbá a politikai és- a gazdasági élet több más vezető személyisége. Ott volt Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni ts Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőgépnél elsőként Lázár György üdvözölte Helmut Kohlt, s köszöntötte ezután a szövetségi kancellár kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a szövetségi kancellárnak és feleségének, majd a díszszázad parancsnoka jelen~h Péter-Pál előtt P éter-Pálkor pendült meg először a kasza a régmúlt időkben, A bandagazda kora hajnalban ébresztette a ruhástul alvókat. A tábla sarkán néhány kaszás rövid rendet vágott, a férfiak kötelet sodortak a harmatos gabonából. Az asszonyok sem tétlenkedtek, bőgőzték — nagyméretű gereblyével járták — az előző napi tarlót. Mire a nap aranysárga sugarait meglátták, végeztek az aratás előkészítésével. Gyökeresen megváltozott manapság az aratás rendje. Persze. most sem szunnyadhatnak későig az aratók, de munkájuk összehasonlíthatatlanul könnyebb lett. A harmat felszálltával felbúgnak a kombájnok motorjai, csépelik a gabonát, teherautók, pótkocsis traktorok szállítják a magot. Emberi kéz nem érinti a gabonát, a gépek ereje tereli a kalászból a magtárba. Négy évtizede még kétmillió ember hajladozott, a tarlón, ma már csak kétszázezer ember dolga az aratás. Á falusi utcákon többen figyelik az aratást, mint ahányan részt vesznek benne. Az emberek erejét tehát kímélik a gépek, de ezzel együtt sem lett kevésbé felelősségteljes munka az aratás. A gépek számának növekedésével ugyanis a szervezési teendők sokasodtak. S ezeket csak gondosan szabad elvégezni, hiszen a siker egyik feltétele az előkészítés. Márpedig az aratásnak sikerülnie kell, legalábbis a szervezésen nem múlhat az eredményes munka. A magyar mezőgazdaságnak tudvalévőén egyik legfontosabb ágazata a gabonatermelés. A szántóterület 62—63 százalékán termelnek gabonát a gazdaságokban. A termés értéke megközelíti az 50 milliárd forintot, az abrakfelhasználó állattenyésztés révén pedig további 80—90 milliárd forint érték előállítását alapozza meg. Mindezek olyan bevételi forrást jelentenek a gazdaságoknak, hogy enélkül az eredményes vállalati gazdálkodás alapjai nem teremthetők meg. Jóllehet a gabonatermelés nemcsak a közeljövőben sorra kerülő kalászos gabonák betakarítását foglalja magában (hiszen a kukorica is gabona), de nem csekély a jelentősége a kalászos gabonáknak sem. Elég csak a területi adatokra utalni: búzát egymillió 350 ezer hektáron, őszi árpát 170 ezer, tavaszi árpát 120 ezer, rozsot 70 ezer, zabot 40 ezer hektáron termesztenek az idén a mezőgazdasági nagyüzemek. S nem is akármilyen célokat tűzött az ország a gabona- termesztők elé. A terv szerint a rekordnak számító 1982-es év terméseredményeit is túl kellene szárnyalniok. Ma még korai lenne a terv teljesítéséről beszélni, de az bizonyos, hogy a 15 millió tonna gabonából mintegy 6 millió tonnát a kalászosok adnak. A kalászos gabonák terméskilátásai re- ménykeltőek, a szakemberek Szerint jó közepes termésre lehet számítani. A kalászokban mutatkozik a szem. az pedig már az embereken múlik, hogy az a magtárba is kerüljön. A legtöbb gazdaságban befejezéséhez közeledik a kombájnok, teherautók, traktorok, pótkocsik javítása. Az idén kevésbé hátráltatta az alkatrészhiány a műszaki előkészületeket, mint a korábbi esztendőkben. Javult a kínálat az új kombájnokból is. Az Agrotek adatai szerint a termelési rendszerek 348 Class Dominátort tudnak adni partnereiknek. A kereskedelmi vállalatok gépudvarán aratásig • 300 darab E—516 típusú kombájnt kínálnak, kétszázat az E— 514-ből, hetvenet a Bizon-Rekordból. Az év első felében 873 kombájn fordul meg a kereskedelmi vállalatoknál, s ez a megnövekedett keresletet is kielégíti. Mindez persze, kevés lenne a sikerhez, hiszen sohasem a kombájn, hanem a kombájnos arat. A gépóriások vezetőfülkéjében ülő emberek felkészültsége, gondossága, az aratást szolgáló traktorosok, teherautó-vezetők, magtári dolgozók szorgalma, helytállása együttesen vezethet eredményre. test tett a magas rangú vendégnek. Elhangzott a két ország himnusza, ezt követően a két kormányfő ellépett a díszszázad előtt. A magyar és az NSZK-beli személyiségek, mint házigazdák és vendégek, kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — magyar vezetők társaságában — gépkocsival szálláshelyükre hajtattak. Délután az Országházban Lázár György és Helmut Kohl szűk körű megbeszélésével — amelyet a Miniszter- tanács elnökének dolgozószo bájában tartottak —, megkezdődtek a magyar—NSZK hivatalos tárgyalások. Ezek Lázár György és Helmut Kohl vezetésével a Parlament de- legációs termében plenáris üléssel folytatódtak. A kormányfők, társaságában a plenáris ülésen magyar részről Nagy János külügyminisztérium! államtitkár Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Melega Ti bor külkereskedelmi minisz terhelyettes és Kővári Péter az NSZK delegációjának képviseletében Peter Boenisch államtitkár, a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának ^vezetője. Andreas Meyer-Laodrut külügyminisztérium) államtitkár és Nor- íriari Dériekéi-"ült' tárgyalóasztalhoz. Miután az Országházban véget ért a plenáris tanács kozás, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Norman Dencker nagyköveti re zidenciáján találkozott budapesti NSZK-kolónia kép viselőivel. Este Lázár György és fele sége díszvacsorát adott a Rar lament Vadásztermében Helmut Kohl és felesége tisztele' téré. A vacsorán a két kor mányfő pohárköszöntőt mon dott. * A magyar—NSZK hivatalos program során Nagy János és Esztergályos Ferenc partnertárgyalást folytatott Andreas Meyer-Landruttal a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. (MTI) M | unkájuk jelentőségének megfelelően kell gondoskodni ellátásukról is. Hasznos gyakorlat. hogy a legtöbb gazdaságban meleg ebédet, friss üdítő italt kapnak az aratók, esténként gondoskodnak a fürdési, tisztálkodási lehetőségekről. E kedvezményeken túlmenően az aratók munkájának könnyítésére is törekedni kell. A betakarítási veszteségek is csökkennek, ha premizálással, munkára ösztönző bérezéssel elismerik az aratók rendkívüli teljesítményét. Elviselhetőbbé teszi az idegfeszítő kombájnolást, ha nem tapasztalnak szervezetlenséget. Az aratás sikere csak akkor lesz teljes, ha a műszaki, szervezési teendőket is az aratók érdekei vezérlik. Hiszen rajtuk múlik, hogy a kalá-. szókból mennyi gabona kerül a magtárba. V. Farkas József Naponta mintegy 90—10(1 köb méternyi jó minőségű agyagot bányásznak a bátonytere- n.vei termelőszövetkezet bányájából. F,bböl a helybeli téglagyárban 30—35 ezer kisméretű tégla készül egy-egy nap. A jelenleg zajló rekonstrukció révén az 1937 óta üzemelő téglagyár teljesítménye csaknem 30 százalékkal emel kedik, s ennek a közös gazdaságon kívül az építtetők örülhetnek leginkább. (Fotó: Kulcsár) A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai az utóbbi hónapokban csaknem valameny- nyi szombaton és vasárnap dolgoztak, hogy a magánlakásépítők részére növelhessék szállításaikat. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy bővítsék a termelést. Á hagyományos gyárak például, amelyek a nyers, nedves téglát a szabadban szárítják, jelentős kockázatot vállalva, a szokottnál hamarabb megkezdték a téglagyártási idényt, de az időjárás többször is visszavetette munkájukat. Az éjszakai fagyok ötmillió nyers téglát tettek tönkre, majd a gyakori esőzések miatt a páradús levegő lassította a szárítást, Ezért elsősorban az alagútkemen- cékkel és más szárítóberendezésekkel ellátott negyven korszerű gyár dolgozóira hárult a termelés terven felüli növelésének feladata. A gyártás közbeni karbantartás ki- terjesztésével, a nagyjavítási munkák jelentős meggyorsításával és átütemezésével s a szombat—vasárnapi műszakokkal teremtették meg á többlettermelés feltételeit. Több mint 10 százalékkal teljesítették túl előirányzatukat a solymárvölgyi, a mohácsi, az őrbottyáni, a békéscsabai II., a fehérgyarmati és a mezőtúri üzem dolgozói. Az év első öt hónapjában végeredményben a tröszt gyárai 48 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyaggal készítettek többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ebből a többletből csaknem 1400 családi ház épülhet fel. Azzal is a sajátház-építőknek segítettek, hogy a 48 milliós többletből 39 millió a korszerű hőtechnikai szabványoknak megfelelően készült poroton, termoton, uniform és Rába típusú hőtakarékos falazóanyag. A téglagyárak az év hátralevő hónapjaiban is igyekeznek a termelést növelni. A második fél évben fokozatosan befejeződik 16 téglagyár kisebb rekonstrukciója; ez együttvéve, további 19 millió tégla gyártását teszi lehetővé. Jövőre már az új Mátra Gáz- betongyár is megkezdj a munkát, s az igények kielégítésének feltételeit javítja 12 gyár korábban megkezdődött, teljes rekonstrukciójának és- bővítésének fokozatos befejezése. Tetőfedőanyagokból az év első öt hónapjában csaknem 15 százalékkal teljesítették túl az előirányzatot. Egyebek között terven felül 5,8 millió tetőcserép készült. A tetőcse- réphiányt az is enyhítette, hogy az eternitgyár is a tervezettnél 15 százalékkal, 912 ezer négyzetméterrel több azbesztcement-hullámlemezt szállított az építőknek. Jelentős rekonstrukciós munkákkal, s további beruházással az építők tetőcserép- ellátását Is lényegesen javítják a következő években. Kereskedői közérzet a jövedelemérdekeltségű boltokban Előbb a szerződéses boltok jelentek meg a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzlethálózatában, majd a jövedelemérdekeltségű egységek száma kezdett nagyobb ütemben gyarapodni. Jelenleg a vállalat 16 közepes, vagy nagyobb boltja működik jövedelemérdekeltségi formában. A gazdálkodási tapasztalatok most kezdenek összegyűlni, a vállalat rendszeresen méri az eredményességet. Annyi máris megállapítható, hogy a jövedelemérdekeltségre vállalkozó boltoknál változott a szemlélet: körültekintőbb az árubeszerzésük, jobban odafigyelnek a készletnormák betartáséra, s — mert zsebbevágó érdekük ez is — szigorúbban takarékoskodnak. A boltvezetők jól élnek a nagyobb önállósággal, s ezt az eredményt körlevéllel, utasítással aligha lehetett volna elérni. Még a nyáron újabb 13 bolt tér át e működési formára. Vajon milyen a dolgozók közérzete a jövedelem- érdekeltségű üzletekben? Az eredményből jobbára a boltvezető és a helyettese részesedik. Ez a tény ron- totta-e vagy sem a bolti légkört, az eladók egymáshoz és a vezetőkhöz való viszonyát? Ezt vizsgálta meg' a vállalat szakszervezeti bizottsága, s vitatta meg az áttekintés során nyert képet tegnapi ülésén. Megkérdezték többek között a 16 jövedelemérdekeltségű boltban, hogyan vélekednek az idén kiadott bérfejlesztés mértékéről, illetve az elosztásról. Az eladók általános véleménye az volt, hogy az egy tőre jutó átlag száz forint emelés bizony kévés. Ami az elosztást illeti, a szakszervezeti bizalmi javaslatát nem hagyták figyelmen kívül. Néhány helyen inkább a fiatalok bérét nyomták meg erősebben, ezzel is növelve megtartásuk esélyeit. Hét üzletben elkülönített jutalékkal ismerik el az átlagosnál több és jobb munkát végző kereskedők igyekezetét. Az elosztásnál élénk viták alakulnak ki a boltvezetők és a bizalmiak kö- zött, ami nem baj, az már inkább, hogy a vita csaknem minden esetben a boltvezető álláspontja szerint rendeződik. A szabadnapok, a szabadság az új üzemelési formában dolgozókat is megilletik, kiadásuk ott jelent gondot, ahol egyébként is létszámhiánnyal küzdenek. Az ebédidőt mindenütt megkaoiák a dolgozók, s faluhelyen is egyre gyakrabban meleg étkeztetésben részesülnek. A vizsgálat kezdete előtt attól tartott a vállalati szakszervezeti bizottság, hogy a jövedelemérdekeltségű boltokban .túlzásba viszik a takarékoskodást, s ez a munkakörülmények romlását, balesetveszélyt idézhet elől Nos, a jelek azt mutatják, hogy az ésszerűség határáig spórolnak a költségekkel, a dolgozók rovására már nem. A kedvezőtlen bérviszonyok miatt különösen fontos, hogy a bolti dolgozók általában emberinek, megértőnek találják a vezetők és beosztottak közötti viszonyt. Még olyan helyen is, ahol közismerten szigorú a fegyelem, kemény a munkatempó. Azon viszont érdemes volna elgondolkodni, nem lenne-e célszerű az eredményből való részese- - dést a dolgozókra is kiterjeszteni. i
