Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
Tanácskozott az országgyűlés I (Folytatás a 2. oldalról.) 1 Külkereskedelmi szervezetünkben más jelentős változások is történtek. Differenciálódott a vállalatok méret- nagysága, jogi formája és egyre növekvő súlyuk van a Budapesten kívüli székhelyű külkereskedelmi vállalatoknak. A külkereskedelmi vállalatok számos vidéki irodát nyitottak a helyi exportképes árualapok felkutatására és a haiármenti áruforgalom előmozdítására. Ugyanazon a piacon több magyar vállalat azonos cikkel való megjelenésének tapasztalatai vegyesek. Pozitív hatásúak, mert aktívabb, színvonalasabb munkára ösztönzik a külkereskedelmi vállalatokat. Kedvező hatásai mellett azonban a verseny még nem eredményezte az elvárt mértékben új termékek, kedvezőbb értékesítési lehetőségek és piacok feltárását, hanem zömmel a mar meglevő és eddig is értékesített árualapok, piacok és nyereség felosztásához vezetett. Ennek fő oka, hogy a rendszert olyan időszakban vezettük be. amikor a magyar exportkínálat nem nőtt kellően. A párhuzamos piaci fellépést — az exportkíná- lat fejlődésével párhuzamosan — a jövőben is fejleszteni kell azokon a területeken, ahol ebből előnyök származnak. El kell érni, hogy a vállalatok együttműködésüket e körben maguk szervezzék, és az együttműködési szabályok megsértésének káros következményeit közvetlenül érzékeljék és viseljék. Ösztönözni a teljesítményt A szakosított és a külkereskedelmi jogosítványt kapott termelővállalatok nagy és nehéz feladatokat oldottgk meg eddig is. Tapasztalataink szerint a minősítést alapvetően két tényező dönti el: az értékesítés termelési háttere és a'■ vállalatot irányító tevékenység színvonala. A szak-külkereskedelmi vállalatok néhány év alatt sokat változtak, többségük megértette, hogy ki kell érdemelni és meg kell tartani a belföldi partner és a külföldi piac bizalmát. Az elmúlt két évben néhány külkereskedelmi vállalat belföldi partnereivel szoros együttműködésben végzett tevékenységének kiemelkedő eredménye sorsdöntő volt az ország fizetési képességének megtartásában. Az 1984-es esztendőről szólva Veress Péter elmondta: a külső piaci körülmények számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visz- szaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versennyel találjuk szembe magunkat. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező, gazdaság- tervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt 1984-ben, csak ez-' által alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves tervet. — Már 1984-ben, de 1985re mindenképp olyan szabályozást kell érvényesítenünk, amely gazdaságunkat az előző pontban megfogalmazott teljesítményre ösztönzi a termelés, a felhasználás minden területén. — Ehhez céltudatos, egységes cselekvésre van szükség. — Az új helyzetnek megjelelő kereskedelempolitikai és kereskedelemszervező programot kell kidolgozni valamennyi pénzpiac viszonylatában. — A külkereskedelm! szervezetet úgy kell továbbfejleszteni, hogy ezeket a célokat a legjobban szolgálja. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta! a külkereskedelem! törvény az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét. Megfelel azoknak a kívánalmaknak is, ameiveket időköz- a Központi Bizottság 1977. októberi határozata, illetőleg az MSZMP XII. kongresszusa a külkereskedelemmel szemben támasztott. A külkereskedelmi törvény alkalmas azoknak a feladatoknak a megoldására is, amelyeket a Központi Bizottság ez év április 17-i állásfoglalásában fogalmazott meg. Felszólalások A miniszteri beszámolót vita követte. Szabó Imre (Hajdú-Bihar m., 15. vk.), a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnöke, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának képviseletében elmondta: a testület "kollektív véleménye, hogy a törvény az plmúlt egy évtized alatt megfelelően szolgálta a magyar népgazdaság érdekeit. A bizottság szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontossá vált a külkereskedelmi kapcsolatok szervezése, fejlesztése az állami munka egész területén. Az eltelt időszakban együttműködésünk a szocialista országokkal — mindenekelőtt a KGST tagjaival, ezen belül a Szovjetunióval — meghatározó jelentőségű volt. A jövőben is fontos feladat, hogy ezeket a kapcsolatokat fejlesz- szük és a nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyöket maximálisan kihasználjuk. A bizottság határozottan állást foglal abban, hogy az önálló exportjog további ki- terjesztése kívánatos: a vállalati monopolhelyzeteket tovább kell korlátozni, főleg azokon a területeken, ahol az árualapok folyamatos biztosítására mód van. Bizonyos jelek arra is utalnak, hogy a külkereskedelmi tevékenységet szabályozó pénzügyi és más rendelkezések összhangja még nem mindenkor és mindenhol tökéletes. A képviselő szólt a külkereskedelem szakemberutánpótlásának gondjairól is, elmondta, hogy a fiatal, jól képzett kereskedők nem mindig jutnak képzettségüknek megfelelő beosztásba. Tolmácsolta a kereskedelmi bizottságnak szt a véleményét, hogy megítéséaük szerint a külkereskedelemben nem honorálják megfelelően a kiemelkedő teljesítményt nyújtók munkáját. Marton János (Győr-Sopron m., 3. vk.) a RÁBATEXT Győri Textilipari Vállalat nyugalmazott igazgatója rámutatott: a külkereskedelmi törvény megalkotására szükség volt, az kiállta az idők próbáját, külkereskedelmi politikánk jelentős változásainak szakaszát, módosítására jelenleg nincs szükség. Helyi példákkal illusztrálta, milyen akadályai vannak még a gyors üzletkötéseknek, az exportérdekeltségnek. Kifejtette: napjainkban lehetőség van párhuzamos export lebonyolítására is. A tapasztalatok szerint erre akad több jó példa, de ma még nem mondható el, hogy a várt versenyeztetés jelentős többletet eredményezett volna. Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatójának véleménye szerint határozott javulás tapasztalható az ipari és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésében. Példaként a Papíripari Vállalatot említette, amelynek jelenleg 24 külkeresikedelmi céggel van szoros és rendszeres munka- kapcsolata. Megjegyezte: a kívánatosnál lassabban alakul át termelési szerkezetünk, s hozzátette: mintha nem növekedne kellő mértékben azoknak a tehetséges szakembereknek a száma — dolgozzanak akár a külkereskedelemben, akár az iparban —, akik nyelveket tudnak, s méltán képviselik hazánkat a nemzetközi tárgyalóasztaloknál. Radnóti László (Somogy m., 10. vk.) a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nyugalmazott elnöke egyebek között felhívta a figyelmet az úgynevezett kisvolumenű export felkarolásának és ösztönzésének fontosságára. Javasolta azt is, hogy a külkereskedelmi vállalatok bonyolítási jutalékát és árrés-előírásait vizsgálják felül, ezek a jutalékok és árrések ugyanis távolról sem elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a vállalatok munkájával összefüggő legszükségesebb költségeket. Szólt a határmenti árucsere-forgalommal kapcsolatos kérdésekről is. Ennek fontosságát ma már mindenki elismeri — mondotta —, ám mégis több bürokratikus jellegű előírás nehezíti a fejlődést. Dr. Varga János (Pest m., 11. vk.) a Monori Állami Gazdaság állatorvosa szerint a külkereskedelmi vállalatok szervezeti fejlesztésének minisztériumi koncepciója — amely új külkereskedelmi jogok odaítélését, a vállalatok közötti választás lehetőségét, párhuzamos profilok kialakítását tűzte ki célul — találkozott a termelők érdekeivel. A szervezeti fejlesztés végrehajtásának vannak azonban kedvezőtlen tapasztalatai is. A profilgazda külkereskedelmi vállalatok gyakran hatóságként lépnek fel és az adott területen a külkereskedelem egyedüli .letéteményesének érzik magukat. Ez a magatartás Időnként késlelteti, esetleg meg is hiúsítja a kereskedelmi tárgyalásokat. Tóth István (Bács-Kiskun m., 9. vk.), a Kiskunmajsa és környéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke kifejtette: az exportkötelezettségek teljesítése szorosan összefügg az előállításhoz szükséges anyagok behozatalával, a megrendelt tételek hiánytalansá- gával, s minőségével. Ennek kapcsán újólag emlékeztetett rá. hogy az e téren dolgozó vállalatok érdekeltsége nem egyértelmű; a szabályozás vállalati szférába utalja a megegyezést, ám ennek kimenetelét végső soron a vállalatok gazdasági erőviszonyai szabják meg. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát Veress Péter foglalta össze. Bevezetőjében rám-ulatol t, hogy a hozzászólások a külkereskedelem valamennyi érdemi kérdését érintették. Egy sor gyakorlati javaslattal, észrevétellel. kritikával külön is foglalkoznak majd az illetékesek. A hozzászólásokban többen beszéltek az exportösztönzésről. Erről a miniszter elmondta, hogy már az idei szabályozásban is törekedtek rá, de a jövő éviben mindenképpen szeretnék elérni, hogy mind a konvertibilis, mind a rubelelszámolású export ösztönzése egyszerűbb, világosabb, áttekinthetőbb legyen. Ami pedig a beszállítók devizaérdekeltségét, exportra termelő ösztönzöttségét illeti, keresik a lehető legjobb megoldást, amelyet egy jól működő árrendszer és egy hasonlóan jól működő adóvisz- szatérítés jelenthet. A kettő együtt a kivitel jelentős részét kifizetődővé teheti. A kü Iker es kedelm i m in is zter aláhúzta, hogy az exportszabályozással kapcsolatban elhangzott megjegyzéseket, bírálatokat, javaslatokat figyelembe veszik a szabályozó rendszer továbbfejlesztésénél. Veress Péter kitért a határmenti árucserékre Is, amelyekről a hozzászólásokban sok szó esett, ugyanúgy, mint a nullszaldós megoldásokról. Mindkét forma egyre több áru kivitelét, több importot tesz lehetővé, és erősíti a magyar, illetve a külföldi vállalatok együttműködését. Ugyanakkor mindkét külkereskedelmi formának árfelhajtó hatása is van. Ez azonban minden olyan ügyletnél tapasztalható, ahol szoros áru- kapcsolás van az export, illetve a behozott termék között. Sajnos, időnként még sok a bürokratikus elem a határmenti árucserében, előfordul olyan eset is, hogy a kivitt magyar áru ellentétje nem érkezik be. Ez veszteség a vállalatnak és a népgazdaságnak is egyaránt. A külkereskedelmi igazgatás ezért biztonságos megoldásokra törekszik, s olykor ezért tűnik úgy, hogy túlszabályozottak ezek az eljárások. A párhuzamos külkereskedelmi jogok engedélyezésével foglalkozó felszólalásokhoz az alábbi megjegyzést fűzte a miniszter: minél több magyar vállalat jut külkereskedelmi joghoz, annál több ellenzője Géczi János a képviselők között van ennek, mert mindenki védi a saját pozícióját. Hasikerül megteremteni a megfelelő árukínálatot, ösztönző rendszert és teljesítőképességet, ha sikerül elérni, hogy a gazdaság sokféle terméket több vállalaton keresztül is fel tud ajánlani, akkor szabadabb teret lehet adni a vei'senynek is. Ezt a célt szolgálja a megyei külkereskedelmi képviselői rendszer megteremtése, s a kezdeti eredmények biztatóak. Azonban a kis tételeknek is versenyképeseknek kell lenniük a minőség, az ár, a szállítási határidő és más jellemzők tekintetében — hangsúlyozta a miniszter. Az összefoglalóban Veress Péter beszámolt arról, hogy a behozatali szabályozás ügye is napirenden van. A kialakításakor fel kívánják használni azokat a kedvező tapasztalatokat. amelyeket a preferenciaszabályozás során szervezlek. Egy felszólaláshoz csatlakozva, megemlítette: a Művelődési Minisztériummal közösen továbbképzési programot dolgoztak ki a szakember-utánpótlás meggyorsítására, s készek a tervek a középiskolai, illetve a felső- oktatási intézmények nyelv- oktatásának fejlesztésére. Határozathozatal következett Az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelyen Apró Antal, Péter János és Cser- venka Ferencné felváltva elnökölt — befejezte munkáját. (MTI) Mitterrand Moszkvában Szerda este hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Kíséretében van Claude Cheysson külügy-, Charles Fiterman közlekedési. Edith Cresson külkereskedelmi miniszter, valamint több más politikai és közéleti személyiség. A Francia Köztársaság elnöke a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége meghívásának tesz eleget. A vendéget a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere fogadta. Közvetlenül a megérkezés után a kialakult protokolláris szokások szerint; a nagy Kreml palota előtti téren köszöntötte a francia köztársasági elnököt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Az ünnepélyes fogadtatásnál jelen voltak Mitterrand kísé1* refének tagja is. A hivatalos szovjet—francia megbeszélések ma kezdődnek. Termelési szolgáltató kisvállalkozások Az ipar; vállalatoknál a fizikai dolgozóknak alig fele végez közvetlen termelőmunkát, a többi különféle kiegészítő feladatokat lát el, például karbantartást vegez, kész. leiez, raktároz. Ez azért alakult így. mert a vállalatok karbantartó, szállító- és egyéb kiszolgálóegységeik kialakításánál önellátásra rendezkedtek be. E szervezetek munkaidejüket nem tudják kellőképpen kihasználni, mert a vállalatok azok kapacitását nem töltik ki kellőképpen. A munkaidő és az eszközök kihasználása nagymértékben javulna, ha e szervezetek önállóan tevékenykedve egyszerre több üzemet szolgálnának ki. Ennek érdekében az Ipari Minisztérium pályázati felhívást tett közzé termelési szolgáltató kisvállalkozások létrehozására. Olyan, a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok és ezek társulásainak jelentkezését várják, amelyek szolgáltató leányvállalat alapításával, ilyen üzemeik önállósításával, vagy szolgáltató közös vállalat létrehozásával vállalják, hogy a szolgáltatások szélesebb körét nyújtják egy vagy több vállalat igényeinek megfelelően. Például elvégzik az épületek, gépek javítását, kar' ban tartását, pótalkatrészt gyártanak, áruszállítást és beszerzést, készletezést vállalnak, kivitelezik az újításokat. Mint ismeretes, az utóbbi időben az egyéni vállalkozó kedv alapján széles körben alakultak polgári jogi társaságok, magán- és vállalati gmk-k. Működésük általában hasznos, szolgáltatásaik egy részét a vállalatok is igénybe veszik. Kevés azonban az olyan állami gazdálkodó egység, amely leányvállalat, vagy l^özös vállalat alapításával oldja meg szállítási, karbantartási tevékenységét. Pedig épp e két területen szükséges az önellátás mihamarabbi megszüntetése, a vállalatok közötti kooperáció kialakítása. Jelenleg csupán 12 —14 ezren dolgoznak szakosított karbantartó vállalatnál. A vállalati karbantartó műhelyekben viszont közel 130 ezer dolgozó, az ipari szakmunkások 25 százaléka tevékenykedik. Ez utóbbiak munkájának ésszerű megszervezése, az itt működtetett eszközök jobb kihasználása, a műszaki , színvonal emelése olyan tartalékokat mozgósíthat, ami az egész ipar termelékenységére kedvezően hat, hiszen a karbantartás minősége közvetlenül befolyásolja a' termelés mennyiségét, minőségét, hatékonyságát. A karbantartás mellett sürgető a szállítás ésszerűbb megszervezése is, hiszen jelenleg az ország tehergépkocsi-állományának mindössze 20 százaléka van a fuvarozó vállalatok tulajdonában, ugyanakkor az áruszállítás felét bonyolítják le. Vagyis járműveik kihasználtsága, gépkocsivezetőik teljesítménye a vállalatok, közületek teljesítményéhez viszonyítva négyszeres. A fellett ipari országokban ma már kialakult gyakorlat a szakosodott háttéripari és szolgáltató, többnyire kisebb vállalkozások rendszere. A legutóbbi évbén hazánkban is alakult néhány olyan leány- vállalat. amely a kisvállalati szabályozás keretei között, önálló jogi személyként segíti szolgáltatásaival a termelést. Az Ipari Közlönvben megjelent pálvázati felhívás e ma még ritka, ám kívánatos szervezeti forma elterj esz-’ tését kívánja előmozdítani. (MTI) NŐGRÁD — 1984, június 21., csütörtök 3
