Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
tanácskozott az országgyűlés r (Folytatás az J. oldalról) rendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jövedelmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szervezetek nagyobb része megfelelt a várakozásnak, az átlagosnál jobb eredményeket produkált, és fejlődött belső irányítási, érdekeltségi rendszerük is. A keresetek növekedése ezeknél a szervezeteknél meghaladta az országos átlagot, és az az esetek többségében többletteljesítményen alapult. A kísérleteket az idén kiszélesítve lolytatjuk. Most már 380 ezer dolgozót érint a kísérletbe bevont vállalatok száma. A teljesítmények és keresetek alakulását továbbra is figyelemmel kísérjük, és hasznosítani fogjuk a tapasztalatokat a jövő évi keresetszabályozás kialakításánál. Újszerű intézkedéseink közül a legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két evben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 végen a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A résztvevők többsége főállása mellett, és nem önálló vállalkozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősorban a nagyvállalatok háttériparaként terjedtek el, jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. A várt-, nál kisebb az érdeklődés a lakossági szolgáltatások iránt. A kormány szerint a kisvállalkozási formákkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában kedvezőek, de gazdasági és társadalmi szerepük erősödése megköveteli, hogy mielőbb következetesen megszüntessük a törvénysértő jelenségeket, az üzemek felszámolják az itt-ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. Megköveteljük az üzemektől a munkaviszonyban és a kisvállalkozásban nyújtott teljesítmény egyértelmű és világos szétválasztását, . és ellenőrizzük az árképzési szabályok megtartását — hangsúlyozta Hetényi István., Kell a szigor . Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók emberpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jogszabályok megsértésére, a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pazarlásokra, elvárják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását. Tudjuk ugyanis, hogy a mulasztások vagy jogsértések kárvallottja — így vagy úgy — mindig a közösség. Elidegeníthetetlen felelősségünk ezért, hogy határozottan és következetesen lépjünk fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabályokat sérti, vagy a morális szabályok felrúgásával, hanyagsággal, pazarlással jogosulatlan anyagi előnyök szerzéséhez vezet. Nem oktalan szigor, ha azt hangsúlyozom, hogy senkinek sincs joga a törvényes előírások megtartásának egyéni mérlegelésével a közösség megkárosítására. A követelmények mindenkire vonatkoznak, a vállalatokra, az irányítószervekre, a beosztott dolgozókra, a vezetőkre egyaránt. A céltudatos, fegyelmezett munka és a következetes számonkérés éppúgy állampolgári kötelezettségünk, mint a közvagyon védelme vagy a pontos adófizetés. A hibák feltárásának alapja mindig a jobbító szándék legyen, ennek értelmét viszont csak az ellenőrzést követő intézkedések és tettek hitelesítik. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körülményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdaság elé. így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termeV lését, es ezt csökkenő let- ’ számmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de v.nnak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis elszámolású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nem csak a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egy-két iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni —, akkor még tevőlegesebben kell minden területen segíteni az export növelését. A termelés bővítésében a belföldi értékesítés juthat nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése tenne lehetővé. Ezért kell hangsúlyoznunk az exportösztönzés fontosságát. Ahhoz, hogy növekedhessen a társadalmi jólét, olyan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, amelyek a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják. A gazdaság teljesítményét azzal is serkenteni kívánjuk, hogy a teljesítménykényszert gyengítő támogatásokat csökkentjük. Ez nehéz feladat, de mindenképpen , előrevivőbb, mint tovább terhelni a jól dolgozó vállalatokat, vagy engedni az élet- színvonal védelméből. Persze, amikor az életszínvonal védelmét első feladatunknak tartjuk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy a lakossági bevételek terven felüli alakulása miatt a tervezett fogyasztói árszínvonalnövekedés idén sem lesz elkerülhető vagy mérsékelhető. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására, mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitel- politikával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekció jelzi azt, hogy az energia- megtakörítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg a terv biztosított. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javítására 300 millió forint többletiuttatás- ról született döntés. Differenciáltabb. az egyéni helyzetei jobban figyelembe vevő hitelbírálatot kell folvtatni a lakáshiteleknél. hogy a jogos igényeket telies mértékben ki tudiuk elégíteni. Hetényi István emlékeztetett rá. hogv az iparban idén leza ilik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a mfi- sze knót lék és a melegüzemi pótlék emeléséről is. Ezen túlmenően tervezzük — a szak- szervezetek javaslatait figyelembe véve. — az alsó- és középfokú oktatásban doleozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központ' bér- intézkedést. am°l"ek eevüH közel nasTedmilIió dolgozót fognak érinteni. Nemzetközi relációkban Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagyfontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szó-. cialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez. Ezért a KGST-tag- államok közelmúltban lezajlott'felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok hosszú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, aktívan részt vettünk az előkészítő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal, és azon leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. Felszólalások A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós (Somogy megye 6. vk.) a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese, a törvényjavaslat bizottsági előadója az egyes ország- gyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Elsőként az ipari bizottságét, amely szerint az eddiginél alaposabban kell foglalkozni az ipar exportérdekeltségével. Jobb adózási rendszerre és a vállalatoknál maradt nyereség szabadabb felhasználására lenne szükség. Fontos, hogy a vállalati gazdálkodás az eredményességen alapuljon. A mezőgazdasági bizottság úgy vélekedett: az idén a mezőgazdaság talán még a múlt évinél is nehezebb helyzetben van, ezt a körülményt a szabályozók érvényesítésénél, továbbfejlesztésénél — amennyire lehetséges — figyelembe kellene venni. A kereskedelmi bizottság javasolta: a veszteségesen ékportáló 'cégeknél vizsgálatot kellene indítani, s ennek eredményéről tájékoztatni a közvéleményt. A bizottság ajánlotta a kormánynak: vizsgálják meg a készletező vállalatok helyzetét. Az egészségügyi és szociális bizottság arra figyelmeztetett; hogy a gyógyítást néha megnehezíti, hogy egyes importcikkek behozatala akadályokba ütközik. A jogi, igazgatási' és igazságügyi bizottság szerint javult a tanácsok társadalmi szervező ereje, minden eddiginél gyorsabb ütemben bővültek az általános iskolák, s a tanácsok 58 ezer lakás építéséhez szükséges telekről gondoskodtak. A kulturális bizottság tagjai arra figyelmeztettek, hogy az oktatásban igen gyakori a pályaelhagyás. csekély a pálya, presztízse. A terv- és költségvetési bizottság megállaoítotía: az állami ^költségvetés, 1983-ban U maga eszközeivel kellő hatást. gyakorolt a gazdálkodásra a fő célok elérése érdekében. Kangyalka Antal (Csongrád m., 15. vk.), a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat igazgatója szűkebb pátriája, Makó fejlődéséről szólt. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a lakosság élet- körülményei fokozatosan to- vábbjavuihatnak. Megemlítette, hogy Makón a művelődés „fellegvára” az ötven évvel ezelőtt épült, úgynevezett Hagyma-ház műszaki állapota miatt nem felel meg a növekvő követelményeknek Kérte, ha mód van rá. 1990- ig javítsák Makón a művelődés tárgyi feltételeit. Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára emlékeztetett arra, hogy az eltelt évtizedek során komoly fejlődésen ment át a költségvetés rendszere és 1968 óta egyre inkább a ban« kok és a vállalatok rendelkezésében valósul meg a bruttó beruházások döntő része. Véleménye szerint indokolt lenne például különválasztani a költségvetés úgynevezett klasszikus funkcióit a gazdaságon belüli újraelosztás funkcióitól. Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.) a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza beszámolt Komárom, .az ország legkisebb megyéjének eredményeiről, fejlődéséről. Majd arról szólt, hogy a megyében gondot okoz a települések ivóvízellátása, pedig a bányák körzeteiben megbúvó nagy mennyiségű karsztvíz jó minőségű, és alkalmas lenne a lakosság vízellátására. Ugyancsak nehézséget okoz, hogy bár csökkent az új beruházások száma, a korábban megkezdettek befejezése elhúzódik. Kadlecsik Miklós (Fejér m., 11. vk.) a kálozi Vörös Lobogó Tsz növényvédelmi szakirányítója hangsúlyozta: a mezőgazdasági vállalatok beruházásai tavaly «- •■folyó áron számolva — 25 milliárd forintot .tettek ki és csak egy százalékkal haladták meg a tervezettet. Felhívta a figyelmet: még a hatékonyan gazdálkodó, magas nyereséget elérő üzemek sem képesek állóeszköz-állományukat fejleszteni, illetve pótolni, pedig a gépek és a járművek igen elhasználtak, s ez a termelésre is kedvezőtlen hatással lehet. A törvényjavaslathoz- többen nem kívántak, hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerőleg nyilatkoztak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. Az egyik felszólaláshoz kapcsolódva kifejtette, hogy a vagyonérdekeltség szorgalmazása összefüggésben van a pénzügyi szervek erőfeszítéseivel. A Pénzügyminisztérium javasolni fogja: vezessék be a saját vagyon fogalmát és kategóriáját a mindennapi gyakorlatba, amely nemcsak adózási szempontból lenne fontos lépés, de egyúttal bizonyos érdekeltséget is teremtene a saját vagyon gyarapításának ösztönzésére. Ami pedig a vállalatok nyereségfelhasználásával kapcsolatos felszólalásokat illeti, kifejtette: tervezik, hogy a vállalatok a levonások után náluk maradó összeggel útalapokra bontási kötelezettségek nélkül — saját hatáskörben rendelkezhessenek. A vitában tág teret kaptak a lakásgondokkal foglalkozó észrevételek. Ennek kapcsán Hetényi István bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben áttekinti az e témáról szóló, közelmúltban hozott határozatának végrehajtási tapasztalatait, s levonja a szükséges következtetéseket. Bár a beszámoló még nem készült el, mégis valószínű, hogy az ebben az évben felépített otthonok 70 százaléka a fiataloké lesz. Felhívta. a figyelmet, hogy a munkáltatók és a tanácsok a lakásügyekben lakáskérelmeknél az eddiginél jobban élhetnének — központi intézkedés nélkül is — az egyéni elbírálás jogával. A miniszter több képviselő észrevételére válaszolva bejelentette; ha a parlamenti bizottságok erre igényt tartanak, az egyes tárcáknak meg kell teremteniük a lehetőséget arra, hogy a testületek akár már őszi tanácskozásaikon véleményt mondhassanak a jövő évi tervekről. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehai fásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Veress Péter expozéja Ezután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez év Októberében tízéves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövetkezett robbanásszerű árváltozások következtében valamennyi energia-importőr ország érzékeny cserearány-veszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearány-veszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésére: a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra. hogy késztermékemk exportárai elmaradtak az importáraktól. ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ össze: és végül egyebek közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A cserearányok romlása, valamint a tőkásvilággaz- daság elhúzódó válsága országok, pénzintézetek, vállalatok fizetőképességének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződése alaposan próbára tette álló- és teljesítőképességünket. A ránk zúduló ú.i gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyengeségeit, sebezhetőségét. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzése már évek óta megköveteli, hogy konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdasagunk — nagy erőfeszítések árán — immár harmadik éve teljesíti. Míg 1978-ban nem rubel- elszámolású kereskedelmi mérlegünk hiánya közel 1.200 millió dollár, 1982-ben már 443 millió, 1983-ban pedig 545 millió dollártöbbletünk volt. határparitáson számolva. Ez önmagában jelentős és biztató eredmény, de a megvalósítás útja ellentmondásos: indokolt és erőltetett takarékosság — miközben sok helyen folytatódik a pazarlás —: feszesebb importgazdálkodás a belföldi vásárlóerő visszafogása, a fejlesztéshez szükséges források egy részének elvonásával: egyre erőteljesebb gazdaságszervező munka, minél több export- árualap biztosítása végett: a piacok megtartása céltudatosabb gazdasági diplomácia és erőteljesebb vállalati export- tevékenység révén. S eközben — bár a korábbinál nagyobb nehézségek árán — szállítási kötelezettségeinknek eleget teszünk a szocialista országok iránt Nyilvánvaló, hogy hosszabb távon nem a kényszerű takarékosság, a növekedés és a behozatal visz- szafogása visz előbbre, hanem a minőségileg eredményesebb munka, a teljesítmény jobb értékesülése itthon és külföldön, az értelmes takarékosság. Új szinten 2 NÖGRÁD - 1984. június 21., csütörtök Tőzsér Gáspár és Dancsák 1st vánné a Parlament folyosójá A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyozzák. hogy a Magyar Népköztársaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak. A Szovjetunióval kötött megállapodásaink , gazdasagunk valamennyi területen alapvető jelentőségűek ’ — mondotta a miniszter. Fejlődésünk szempontjából ugyancsak fontosak a többi KGST- Otszággal kötött áruforgalmi megállapodásaink. Az áruforgalom szintje hosszabb időszakot alapul véve kiegyensúlyozott volt. Szocialista partnereink egyre inkább korszerű, jó minőségű ipari és fogyasztási cikkeket igenyelnek tőlünk. Tényleges politikai és gazdasági érdekünk, hogy hazánk minél hatékonyabban működjön közre a szocialista integráció továbbfejlesztésében, az együttműködés formáinak és tártál mának gazdagításában. Érdekeltek vagyunk a kölcsönös kötelezettségek pontos teljesítésében. A KGST tagországai vezetőinek csúcsértekezletén is megfogalmazódott. hogy ,.A KGST-tagor- szások minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz. hogy a kölcsönös együttműködést új szintre emeljék”. A magyar népgazdaság számára is kiemelkedő jelentőségű. felső szintű értekezlet előkészítésében aktívan közreműködtünk, az abból adódó feladatok végrehajtásának íe- vékeny résztvevői leszünk a külkereskedelemben is. (Folytató* a 3. oldaton.) j
