Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
Ol lift fr ’k\ VA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD A2„MSZ«P NO.CftAD M £ GY El BIZ Ö.TT.S AGA.áS Á MEGYEI, TANÁCS LAPJA XL. cVF., 144. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Napirenden a költségvetés és a külkereskedelem Szerdán délelőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Báes- Kiskun megyei képviselőcsoport vezetőjéről, az állampusztai célgazdaság igazgatójáról, aki 1975 óta volt az ország- gyűlés tagja. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde Ä költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősítése es az életkörülmények megőrzése. lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvény- javaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javítanivaló — mondotta bevezetőjében a pénzügyminiszter. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszei'űsé- gét tekintve nem volt látványos, de az adott nemzetközi politikai és gazdasági környezetben — amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas a munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok át- ütemzését kellett kérni — a mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és belső támogatást itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen maradt, és a protekcionizmus, a diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltété lek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítményt mindenütt elérni. Az export például elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Belső egyensúly Ilyen aszályt és természeti csapást az ország még a 70- es években sem tudott volna — a termelés gíobális visz- szaese,se nélkül — átvészelni. Tavaly ennek ellenere növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem tervezet £ intézkedésekkel is biztosítsuk a nyugati adósságállomány csökkentését és a belső egyensúly fenntartását. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teljesítése nem tette és teszi elkerülhetővé a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mérséklését. A lakosság összes fogyasztása szerény mértékben növekedett, és meghaladta a tervezett színvonalat is. Az egy főre jutó reáljövedelem egy százalékkal, a névleges jövedelem nyolc százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal kisebb mértékben nőtt, mint ahogyan azt terveztük. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6.1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ham kiadásokat nem kellett menet közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghaladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is ■— mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalombiztosítási feladatokra összesen. 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyugdíj - kiadás 75 milliárd forint volt. elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől emelkedett a régebben megállapított igen alapsony nyugdijak összege. Kiterjesztettük a családi pótlék rendszerét az egygyermekes családokra, a gyermek haléves koráig. Fejlődőit az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavaly előtti 84 százalékkal szemben tavaly már az óvodás korú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költség- vetésből. A tantermek száma közel 1300-zal gyarapodott, ebből 770 tanterem új iskolában létesült. Így sikerült elérni, hogy a növekvő gyer- meklétszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei. A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékelhetően nőtt a lakossá«.; érdeklődése a saját lakás-építés iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot fokozott állami segítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1,8 milliárd forinttal, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8,2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésremel- tó munkát végeztek a magánlakás-építés segítésében, mindenekelőtt a telekellátás biztosításával. A vállalatok növelték lakásépítési alapjukat, és az 1982. évi 17 000-rei szemben már 27 000 lakás épí téséhez adtak munkáltatói támogatást, További következetes intézkedésekre és jelentős erőfeszítésekre vgn szükség, és a kormány ezt a kérdést továbbra -is napirenden tartja. A miniszter kiemelte: az életkörülmények alakulásában elért eredményeinkre büszkék vagyunk még akkor is. ha ezek kétségtelenül elmaradnak számos jogos igénytől. Látni kell: azonban, hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gazdaságra, és azzal a hatással jár, hogy mérsékli a munkából származó jövedelmek arányát az összjövedelmen belül, és fékezi a teljesítmények ösztönzésének lehetőségét. Ennek alapján indokolt a juttatási rendszer folyamatos korszerűsítése, amely jobban biztosítja az összhangot a gazdasági lehetőségek és á társadalom igazsagérzete között. Saját erőből Tavaly is kitűnt, hogy a vállalatok gazdálkódási színvonala különböző; a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű válAczél György és Bruíyó János az ülésteremben lalat is akad. A jól dolgozók között említhető például a Taurus Gumiipari Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat. Nem új . keletű gondokkal küszködik néhány más vállalat, mint például az iroda- gépipari vállalat, a finom- mechanika vállalat, a Ganz- MÁVAG és a Veszprém megyei Építőipari Vállalat. Ezért a vállalati nyereség általános növekedése ellenére több a veszteséges és alaphiányos vállalat. Az esetek döntő többségében a változó piaci igények lassú követése, termelésszervezési es vezetési problémák vezetlek az alaphiányhoz. Fontosnak tartjuk — mondotta Hetényi István —. hogy a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány részben már tett és a jövőben is tenni kíván intézkedéseket. A nehéz helyzetbe került vállalatok között szeiencsére a többség saját erejéből tesz lépéseket az alaphiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy 'megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregységét értékesítette; az aszfaltútépítő vállalat pedig mérsékelte fejlesztéseit. Ezeket igen határozott, egészséges lépéseknek tartjuk. Csökkent exportárak A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazdasági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt. az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gondot, hanem a mezőgazdasági termékek exportárai is; 1983-ban 8 százalékkal csökkentek, és a csökkenés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. (Kép: Kulcsár József) Tisztában vagyunk azzal, hogy e súlyos körülmények és a nemzeti jövedelemben mutatkozó elmaradás nyomán kényszerűen bekövetkező kisebb forrás és az összhangot elősegítő évközi kpzponti intézkedések csökkentik a teljesítményüket , nem, vagy csak lassan növelő gazdálkodók mozgásterét. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amellyel egyidejűleg bővítettük és folyamatosan bővítjük az erőforrások mozgósítását, a tartalékok feltárását segítő lehetőségeket. Mint mondotta: 1983-ban kísérleteket kezdtünk mintegy 100 mezőgazda- sági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoztató 21 építőipari és 9 ipari vállalatnál olyan jövedelem- és keresetszabályozásra, amely a mainál rugalmasabb és megfelelő adó(Folytatás a 2. oldalon) Ma hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására június 21-én, ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. (MTI) Országos bogyósgyümölcs-termesztési tanácskozás Drégelypalánkon Országos tanácskozást rendezett szerdán Drégeiypalán- Uon a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és a Nógrád megyei Tanács rendezésében a bogyós- gyümölcs-termesztés, -feldolgozás. -értékesítés helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről. Havas Ferenc, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese bevezető előadásában elmondotta, a bogyósgyümclcs-termesztés fejlődését jól tükrözi, hogy Nógrád az ország bogyós- gyümölcs-ertekesítésének ma tizenhét százalékát adja, szemben a tíz évvei ezelőtti tizenkét százalékkal. A nógrádi közös gazdaságok csaknem fele foglalkozik bogyós- gyümölcs-termesztéssel. A hektáronkénti termelési érték eléri a százezer forintot, ami tízszerese a növénytermesztés átlagának. Az utóbbi években előtérbe került a' bogyósgyümölcs-ter- mesztés , átterelődése a nagyüzemekből a kisgazdaságokba. Részarányuk ma már eléri a hatvan százalékot. De mert ez a „súlypontváltozás' a jelentős nagyüzemi termeléssel párhuzamosan ment végbe, ezenkívül a kisgazdaságok nagyüzemi v integrációja a megyében általában jól érvényesül, a nagyüzemi ültetvények „zsugorodása” ellenére növekszik a termelés, és a termésátlagok is, jobbak az országos átlagnál. Drégelypalánkon például — különösen a rendszeres öntözés bevezetése óta —, a szamóca termésátlaga meghaladja a hektáronkénti tíz tonnát, a pirosribizli tizen- egy-tizennégy tonnát hoz, a málna Bercelen hektáronként átlag hat-nyolc tonna terméssel fizet a gondoskodásért. A soronlévő feladatot a feldolgozás mértékének emelésében, a minél teljesebb vertikum kialakításában és az áruk minőségjavításában jelölte meg az előálló. Ennek is több jele érzékelhető Nógrádiján; újjászületett a drégely- palánki szörp- és gyümölcsvelőüzem; a nógrádi és a diósjenői tsz saját hűtőházat épített, Nézsán az idén megkezdődik a táblaszéli szén- dioxidos hűtés, Homoktere- nvén hűtőtárolóval ellátott mélyhűtő építését kezdik meg az idén. állami támogatással. A tervidőszak végére a tizenöt bogyósgyümölcs-termesztés- sel foglalkozó, közös gazdaságok közül minden harmadik rendelkezik saját kisebb-na- gyobb feldolgozó üzemmel. A bevezető előadást követő hozzászólásokban Pekó József, a MÉM osztályvezetője a többi között elmondotta, hogy a toogyósgyümölcs-termesztés a népgazdaságnak egymilliárd forint bevételt jelent évente. Néhány bogyósgyümölcs-fajta szinte korlátlanul értékesíthető nyugati tőkésországok- >ban. És mert a bogyósgyü- möles-termesztés valóban „kivonult” a nagyüzemekből, s átkerült a kisgazdaságokba, napjainkban mindennél fontosabb a jól működő integráció, a kisüzemi termesztés és a nagyüzemi feldolgozás előnyeinek' párosítása. Dr. Porpáczy Aladár, a Gyümölcs- és Dísznövényfej- leszlési Vállalat fertődi állomásának tudományos osztály- vezetője arra hívta fel a figyelmet. hogy a ma elterjedt fajták terméseredményei hatékonyan fokozhatok a termesztéstechnika jobb kihasználásával, a termesztéstechnológia szigorú betartásával. Dr. Papp János egyetemi tanár a feketeribiszkét sújtó ökológiai problémákról, s ezzel összefüggésben a fajtaváltás szükségességéről szólt; Olyan, esetleg később virágzó fajták kinemesítését és meghonosítását sürgette, amelyek jobban ellenállnak a kora tavaszi fagyoknak. Szó volt a tanácskozáson a műszaki fejlesztés lehetőségeiről, a bogyós gyümölcsűek forgalmazásáról, a kisgazdasági termesztés nagyüzemi integrációjának módszereiről. Az értékes eszmecsere után a résztvevők megtekintették a dró- gelypalánki Szondy György Tsz ültetvényeit, ‘ gyümölcsfeldolgozó üzemét.
