Nógrád. 1984. június (40. évfolyam. 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

Véget ért a KGST ülésszaka ’ (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt másfél évtized­ben a szocialista közösség megduplázta ipari termelését, s teljesebben tárult fel a szo­cialista társadalmi rendnek a kapitalizmussal szembeni fölé­nye. A csütörtökön véget ért leg­felső szintű gazdasági érte­kezleten nyílt, alapos és gyü­mölcsöző eszmecsere folyt a szocialista közösség életének s a nemzetközi helyzetnek kulcsfontosságú kérdéseiről — mondotta a továbbiakban Csemyenko. Ismét megerősí­tést nyert, hogy a résztvevők a legalapvetőbb és legfőbb kérdésekben egyforma állás­pontot vallanak. Kifejezésre juttatták azt a közös elhatá­rozásukat is, hogy tovább akarják erősíteni a testvéri pártok és országok egységét és egybeforrottságát. Nagy lépést tettünk előre a gazdasági politika egyezte­tésében. Fontos programdo­kumentumokat írtunk alá és hosszú távra meghatároztuk a testvérországok gazdasági együttműködésének irányait — mutatott rá pohárköszön­tőjében Csernyenko. — En­nek lehetővé kell tennie, hogy népeink javára jobban kihasználjuk a szocialista in­tegráció előnyeit és megte­remtsük a feltételeket a ter­melés intenzívebbé tételével kapcsolatos feladatok hatéko­nyabb megoldásához, a KGST- tagországok fejlettségi szint­jének további kiegyenlítésé­hez. Persze még a jó dönté­sek sem hoznak önmagukban eredményt, ha nem követi őket aktív és céltudatos vég­rehajtás. A továbbiakban Konsztan- 't.yin Csemyenko szólt arról, hogy az értekezlet résztvevői reális cselekvési programot dolgoztak ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a világ országainak többsége által kívánt egészségesebbé tételére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozás ..résztvevői tudatában vannak, milyen felelősséggel tartoznak a vi­lág sorsáért, a nukleáris há­ború elhárításáért. A szocia­lista országok nem maguk választották a veszélyes erő­próbát, amelyet az imperia­lizmus és elsősorban az Egye­se ’ t Államok legreakciósabb körei kényszerítenek rájuk. Abban azonban a legkevésbé se kételkedjen senki sem, hogy képesek megvédeni ma­gukat. A KGST tagországai ugyan­akkor megfelelő alternatívát javasolnak a háborús veszély fokozásával szemben: a bé­ke megszilárdítását és a nem­zetközi feszültség csökkenté­sét, valamennyi szuverén ál­lam konstruktív együttműkö­dését többek között gazdasá­gi téren. Együttműködésre szólítják fel ennek érdekében mindazokat az országokat, amelyek érdekeltek az enyhü­lésben. Ez a felhívás szól azokhoz a szocialista orszá­gokhoz is, amelyek nem vet­tek részt az értekezleten. Az új társadalmi rend természe­téből ugyanis objektíve kö­vetkezik, hegy egyesített erő­feszítéseket kell tenni a bé­ke megóvása érdekében. A felhívás szól a fejlődő országokhoz, az el nem köte­lezettek mozgalmának tagjai­hoz. További társadalmi és gazdasági haladásuknak ugyanis elengedhetetlen fel­tétele a béke és a biztonság, a hatalmas terhekkel járó fegyverkezési hajsza megállí­tása. Szól ez a felhívás a nyugati államokhoz is. Az értekezlet résztvevői a békés egymás mellett élés becsüle­tes feltételeit javasolják ne­kik. A szocialimusnak nem kell a háború, mert fölényét békés versenyben is be tudja bizonyítani. Jóleső érzés megállapítani, hogy az értekezlet baráti lég­körben végezte munkáját és az az őszinte törekvés jelle­mezte, hogy jobban megért­sük egymás érdekeit és szük­ségleteit, még szorosabbá és hatékonyabbá tegyük együtt­működésünket — mondatta befejezésül Konsztantyfri Csernyenko. Hazaérkezett a magyar küldöttség Moszkvából 1 Csütörtökön délután eluta­zott Moszkvából a magyar küldöttség, amely Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén. A küldöttséget a repülőté­ren Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter. Vlagyi­mir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, és Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnök- helyettese búcsúztatta. Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete vezeté­sével jelen voltak a küldött­ség búcsúztatásánál a moszk­vai magyar nagykövetség ve­zető diplomatái, valamint a moszkvai magyar kolónia kép­viselői. * Kádár Jánosnak, a Magvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa felső szintű gazdasági értekezletén részt vett küldött­ség csütörtökön az esti órák­ban hazaérkezett. A küldött­ség tagjai voltak: Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Havasi Ferenc, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai; Szű­rös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára, Faluvégi La­jos és Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, a Központi Bizottság tagjai. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lentek: Németh Károly, Aczél György, Korom Mihály, Övá­ri Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, Sarlós István a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tag­jai: Horváth István belügv-, Pullai Árpád közlekedési, Várkonyi Péter külügyminisz­ter, a Központi Bizottság tag­jai és Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Elutazott a vietnami ügyészi küldöttség ' Elutazott csütörtökön Bu­dapestről a Tran Le, a Viet­nami Szocialista Köztársaság legfőbb ügyésze által veze­tett ügyészi küldöttség, amely dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze meghívására hivata­los látogatást tett hazánkban. A megbeszéléseken tájékoz­tatták egymást a két ügyész­ség szervezetében és működé­sében, valamint a bűnözés­ben az elmúlt években bekö­vetkezett változásokról. % NÖGRÁD - 1984. június 15. péntek túszok, tárgyalások Angolából jelenük Harcok, Az angolai Népi Felszaba­dító Fegyveres Erők (FAPLA) egységei az elmúlt hetekben a törvényes kormány ellen har­coló ellenforradalmi szerve­zet. az ÜNITA mintegy há­romszáz fegyveresét semmisí­tették meg. A harci cselekmé­nyekről az ANGOP angolai hírszolgálati iroda számolt be Az ANGOP jelentése sze­rint a FA.PLA csapatai má­jus 16. és június 4. között Benguela. Bié, Mochico, Hu- ambo, Uigé és Dél-Cuanza tartományokban hajtották vég­re támadásaikat a Dél-afrikai Köztársaság és az amerikai CIA-titkosszolgálat által tá­mogatott UNITA-egységek el­len. A kormánycsapatok nagy- mennyiségű tüzérségi és kézi fegyvert, lőszert, dél-afrikai és nyugati gyártmányú katonai felszerelést zsákmányoltak. javaslatot fogalmazott meg, amelyek igen közel állnak a szocialista országok régebbi keletű leszerelési és fegyver­zetkorlátozási javaslataihoz. A mexikói kormány szerint egyezményre van szükség a nukleáris fegyverek gyártá­sának, fejlesztésének eltiltásá­ról, a készletek befagyasztá­sáról, valamennyi nukleáris kísérlet eltiltásáról. Vasárnap, június 17-én ál­talános tanácsi választásokat tartanak Lengyelországban. A mintegy 25 millió válasz­tásra jogosult több mint 7 ezer vajdasági és 100 ezernél több községi, városi tanács­tagot választ. A helyi köz- igazgatási választásoknak, kétéves halasztás után a szo­kásosnál jóval nagyobb poli­tikai jelentősége van, mégpe­dig legkevesebb három ok­ból. Először is ez lesz a főpró­bája az új választási törvény­nek. A sikeres lebonyolítás nagymértékben járulhat hoz­zá az ugyancsak elhalasztott országgyűlési választások . megfelelő, éijstoészítéséhez. Továbbá a korábbi gyakor­lattól * eltérően 'most nem lesz egyszerű dolga a szavazó­nak, mert mindjárt három szavazócéduldt kap kézbe és ezeken kétszer annyi jelölt nevét olvashatja, mint ameny- nyi a körzet mandátumainak száma. Nyugati hírügynökségek ér­tesülése szerint UNITA-egy­ségek szerdára virradóra szá­mos polgári áldozatot is kö­vetelő támadást hajtottak végre a Déf-Cuanza tarto­mánybeli Quibala városa el­len. A támadás tényét az ANGOP hírügynökség is meg­erősítette. Az UNITA a támadó akció­ban újabb tizenegy személyt — portugál, kolumbiai és amerikai állampolgárokat — rabolt el. Az emberrablást a szervezet szóvivője csütörtö­kön Lisszabonban jelentette be. Nem volt hajlandó bővebb információkat adni a túszok állapotáról, csupán annyit kö­zölt. hogy a foglyokat az UNITA dél-angolai táborába szállítják. Az Egyesült Államok lissza­boni nagykövetségének egyik illetékese szerint az UNITA szóvivőjének állítását ameri­kai részről egyelőre „nem tud­ják megerősíteni”. Hozzátette, hogy „ha a túszok között va­lóban vannak amerikai állam­polgárok, azok feltehetően misszionáriusok lehetnek”. A választások jelentőségét emeli az is, hogy a megvá­lasztásra kerülő tanácsok mű­ködését szabályozó törvényen is alig száradt meg a tinta. Olyan keretek között tevé­kenykedhetnek majd a helyi közigazgatás újonnan megvá­lasztott testületet, amelyek minden eddiginél nagyobb gazdálkodási, igazgatási, dön­tési és ellenőrzési jogkörrel ruházzák fel őket. Kiemelkedő politikai ese­mény a választás amiatt is, hogy nem egészen egy évvel azután tartják, hogy — 1983 júliusában — feloldották az 1981. december 13-án beveze­tett szükségállapotot, önma­gában is ez:.jele annak, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt és a két szövetséges párt közös, a Hazafias Nemzeti Újjászületést Mozgalom ke­retében meghirdetett meg­egyezési politikája immár számíthat a. lengyel társada­lom döntő többségének támo­gatására. Választás, amely erőpróba 57 millió brit, ír dán és holland választó járulhat csü­törtökön az urnákhoz a nyu­gat-európai közösség négy or­szágában, hogy szavazzon a közösségi parlament képviselő- jelöltjeire a nyugat-európai parlament újraválasztásában. A közösség többi hat orszá­gában (NSZK, Franciaország, Olaszország, Belgium, Luxem­burg és Görögország) vasár­nap szavaznak. Ezúttal má­sodszor tartanak ilyen válasz­tásokat, először 1979-ben vá­lasztottak közvetlenül a stras- bourgi székhelyű parlamenti testület képviselőit. A nyugat-európai parlament a közösség „nemzetek fölötti tanácskozó testületé”, de nincs törvényhozó jogköre, csupán ajánlásokat tehet a kormányok­nak. Ellenőrzi továbbá a kö­zös költségvetés egy részét (a mezőgazdasági kiadásokat nem). A parlament 434 képviselői helyéért 4 625 jelölt, verseng a hazai politikai pártok listáin. Kudarcot vallott az az igye­kezet, hogy, egységes válasz­tási rendszert dolgozzanak ki a közösség egészére e válasz­tásokra. Az NSZK, Francia- ország. Olaszország és Nagv- Britannia választói . Rí—81 képviselőt. Az eredmények; va- landok 25. a belgák és görö­gök 24—24, a dánok 16. az írek 15. a luxemburgiak 6 képviselőt. Az eredmények va­sárnap estétől lesznek isme­retesek. A szavazás a kamoánv ta­núságai szerint mirde’-utt inkább belnolitikai erőnróhá- n«k ígérkezik. m'"t a közös­ség súlvos mezo'dásra v*r6 zondiaiban történő állásfogla­lásnak. Békemozgalom a rakéták ellen Bert de Vries keresztény- demokrata parlamenti cso­portvezető felvetette: Hans van den Broek külügyminisz­ternek Moszkvába kellene utaznia, és a szovjet vezetők­kel közvetlenül tárgyalnia. sw A parlament" épülete körül atomfegyver-ellenes tüntetők ezrei gyülekeztek végig kö­vetve hangszórókon az éjsza­kai vitát. A holland béke- mozgalom a rakéták teljes elutasítását követeli, és kö­zölte: nem adja fel a harcot ennek eléréséért. A tárgyalást sürgetik a genfi leszerelési értekezleten A párbeszéd, az enyhülés az egyetlen alap bármely or­szág hosszú távú biztonsági politikája számára, jelentette ki Victor Flores Olea, mexi­kói külügyminiszter-helyettes a genfi leszerelési értekezle­ten. A 40 ország képviselői­nek részvételével folyó tanács­kozás e héten megnyílt, nyá­ri ülésszakán a mexikói dip­lomata csütörtökön egy sor Tanácsi választások Lengyelországban Csao Ce-iang Olaszországban Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök csütörtökön folytat­ta szerdán este megkezdett római tárgyalásait. Az első két és fél órás meg­beszélésen, a nemzetközi helyzet áttekintése során a kínai kormányfő Betti no Cra- xi előtt ismét felvetette ko­rábbi javaslatát: Peking re­ményeket fűzne a nukleáris fegyverekkel rendelkező or­szágok értekezletének ösz- szehívásához. Szavaiból azon­ban kitűnt, hogy a kínai kor­mány a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodást szabná a kon­ferencia előfeltételéül. Csao Ce-jang elismeréssel nyilatkozott, a kelet—nyugati kapcsolatok 'íjaita sását--■ ágéi zó, olasz -kezdem étkezésekről, Craxi budapesti, Andreotti moszkvai tárgyalásairól és ebbe a keretbe foglalta az olasz kormány elnökének ter­vezett berlini látogatását is. Ugyanakkor „megértést” ta­núsított az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése iránt. Ötéves a „A remény diadala a ta­pasztalat fölött.” A SALT—II. ötödik évfordulóján ismét el­hangzik ez a jellemzés azok részéről, akik a leszerelési erőfeszítéseket szívesen hason­lítják a második házassághoz. S, minthogy a múlt év de­cembere óta a SALART-tár- gyalások is prolongált „téli álmukat” alusszák, nehéz re­ménykeltő tapasztalatra hi­vatkozni. Az 1979. június 18-án Bécsben aláírt SALT—II. ötö­dik születésnapján mégis em­lékeztetni kell arra, hogy az ellenrakéta-rendszerek korlá­tozásáról kötött 1972-es szov­jet—amerikai szerződés vál­tozatlanul érvényben van. hogy a támadó hadászati fegyverek végleges korlátozá­sáról ugyanakkor aláírt, ot. évre szóló egyezményt 1977- ben a SALT—II. betartására — az amerikai ratifikálás ku­darca és a hatálybalépés el­maradása ellenére — mindkét fél ígéretet tett. Nincs tehát SALT-mentes állapot, s a szovjet—amerikai konzultatív bizottság genfi ülésszakain mindmáig nem volt szükség a hadászati helyzet tisztázatlanságára vagy valamely SALT-megálla- podás szembeszökő megsérté­sére nyilvánosan rámutatni. Működik a háború véletlen­ből, számítási hibából vagy félreértésből való kirobbaná­sát megakadályozni hivatott szovjet—amerikai mechaniz­mus, a két nagyhatalom rend­re megadja egymásnak a kel­lő tájékoztatást és magyará­zatot. Ebben az ellentmondásos helyzetben arra is emlékeztet­ni kell. hogy a SALT-megál- lapodások csak két ország hadászati fegyverrendszerei­re vonatkoztak, a korlátozás nem párosult jelentős csök­kentéssel. tehát nem vethet­tek véget a fegyverkezési hajszának. A SALT—II. ren­delkezései a szerződés ha­tályba lépése esetén is csak 1985-ig lettek volna érvény­ben. Nem mérséklődtek a ka­tonai költségvetések, s a ha­ditechnikai fejlődés az ellen­őrizhetőség útjába is komoly akadályokat tornyoz. A Leonvid Brezsnyev és Jimmy Carter által aláirt SALT— II. szerződésben mind­két fél kötelezte magát arra, hogy a hadászati támadó fegyverek mennyiségi és mi­nőségi korlátozásán túlmenő­en ..mérsékletet tanúsít e fegyverek új típusainak kifej­lesztésében”. E szándéknyilat­kozatot számos területen si­került konkretizálni. A mennyiségi korlátozás kiindulópontja az volt, hogy három meglévő és egy terve­zett fegyverrendszer vonalán 2400-as keretszámot vállalnak a felek, s erről a szintről 2250-es szintre konkrét csök­kentést hajtanak végre. A négy támadó fegyver- rendszer: a szárazföldi indítá­sú interkontinentális ballisz­tikus rakéták, a tengeralatt­járó-fedélzeti ballisztikus ra­kéták és a hadászati bombá­zók. illetve a ..levegő-föld” osztályú ballisztikus rakéták, amelyekkel 1979-ben még sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem ren­delkezett. A 2400-as és a 2250-es keretszámon belül a szerződés viszonylag rugal­masan korlátozta a több rob- banólöltetű rakéták, a robot­repülőgépet hordozó nehéz­bombázók számát. Az 1972-es SALT—I-től el­térően a SALT—II. nagy lé­pést tett a minőségi korláto­zás es a funkcionális együtt­működés irányába. Mindkét megállapodásban szerepel in­terkontinentális rakéták új helyhez kötött indítóberende­zései építésének, a meglévők átalakításának és lényeges kibővítésének tilalma. A SALT—II. mind a.két nagyha­talom számára egy új hadá­szati rakéta kifejlesztését, repülési próbáit és rendszer­be állítását engedélyezi 1985- ig, ez a típus azonban csak „könnyű” lehet, és tíznél több robbanótöltettel nem látható el. Egyébként a meglévő in­terkontinentális rakéták sem hordozhatnak tíznél, a ten­geralattjáró-fedélzeti ballisz­tikus rakéták tizennégynél több, egyedi célravezetésű nukleáris robbanótöltetet. A korlátozás alá eső fegy­verkategóriákat nem szabad szándékosan álcázni, a másik fél nemzeti ellenőrzési eszkö­zeit tilos működésükben aka­dályozni. A felek jó előre tá­jékoztatni kötelesek egymást rakétaindításaikról. A szov­jet—amerikai állandó konzul­tatív bizottságban rendszere­sen meg kell vitatni a szer­ződés rendelkezéseinek végre­hajtását, a hadászati helyzet­ben beálló olyan változáso­kat, amelyek érinthetik a SALT—II. előírásait. Ez az a fórum, ahol a felek informá­ciókat cserélnek kötelezettsé­geik teljesítéséről, felfrissít tik azokat az adatokat, ame­lyeket az 1979-es állapotnak megfelelően saját hadászati erőikről adtak egymásnak. : A SALT—II. figyelemremél­tó kezdeményezést tett azzal! hogy a hosszú távon nem sza­bályozható kérdéseket nem mellőzte, hanem 1981 végéig terjedő hatállyal, rövid lejára­túén szabályozta. Az adott időszakra betiltotta például interkontinentális rakéták helyváltoztató indítóállásái- nak szolgálatba állítását, ten­geri és szárazföldi bázisú, nagy hatótávolságú manőve­rező robotrepülőgépek rend­szeresítését, ezek több robba- nótöltetű változatainak repü­lési próbáit, a „levegő-föld” osztályú ballisztikus rakéták kipróbálását és rendszerbe állítását. A SALT—II. szerző­déssel egyetemben természe­tesen a fentieket tartalmazó jegyzőkönyv sem lépett ha­tályba. A SALT—II. történetének egyik súlyos tanulsága, hogy hadászati egyenlőséget rögzí­tő megállapodás Washington­ban nehezep vagy egyáltalán nem ratifikálható, a ratifikál­ható megállapodásnak viszont az amerikai hadászati fölény lehetőségét' kell tartalmaznia. Az amerikai törvényhozás ma különösen nem hajlandó a katonai-ipari-akadémial komplexum ellenére dönteni, nem hajlandó torlaszt emelni a sok milliárdos fegyverkezési programok útjába. Amíg az Egyesült Államok a fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokban -csak az egyoldalú amerikai katonai fölényszerzés egyik eszközét látja, — és egyálta­lán — aligha számíthat olyan partnerre, aki az egyoldalii önkorlátozásba belemegy. Firilyi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents