Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

BIZTONSÁGGAL, HATÉKONYAN A Patyolat háztájija Több éves gyengélkedés után tavaly az előzőekhez képest kiugróan nyereséges esztendőt zárt a Nógrád megyei Patyo­lat Vállalat. A hatékony gaz­dálkodás megteremtéséhez egy esztend i sikere természe­tesen nem elegendő. Hegedűs Bélánéra, a vállalat új igaz­gatójára hárul a feladat: jó módszerekkel hosszú távra be­biztosítani a haszonnal járó működést, « vállalat jövőjét, s amiből mindez következik: a megrendelők bizalmát. Elgondolásairól, ötleteiről kérdeztük meg a vállalat igaz­gatóját. — A lakossági mosatási Igények hosszabb idő óta nem — A közületek száma is véges... — Igen, de mindig létesül­nek újak, melyek számunkra piacot jelenthetnek. Másrészt eddig is vállalati gyakorlat volt, eztán még inkább az lesz, hogy megyehatárokon kívül is szétnézünk. Noha né­mely Patyolat-válla.at hajlan­dóságot mutatna a piacok fö­lötti osztozkodásra, én nem hiszem, hogy egymás érdekei­re ilyen formán hosszabb tá­von tekintettel lehetnénk. A rendelő azé, aki az igényt kedvezőbb feltételek mellett képes teljesíteni. Nálunk ki­alakultak az ehhez szükséges feltételek, kapacitások, átgon­dolt, megfontolt árpolitikával növekednek. Milyen teendőket tehát van keresnivalónk a kel­lát e téren? — Véleményem szerint ez szoros összefüggésben van ré­szint az automata mosógépek elterjedtségével, részint pedig a háztartások pénzgazdálko­dásának szigorodásával. A köztudatban benne él az is, hogy az emberek nincsenek metisztítási piacon. — A vállalat mindeddig ki­zárólag hagyományos szolgál­tatásokkal foglalkozott — Ezen máris változtattunk. Meggyőződésünk, hogy tartós biztonságot csak a több lábon állás nyújthat, ezért az idén kialakítjuk a magunk üzemi megelégedve a kelmetisztítás háztájiját. A Páva női Ruha­minőségével, A szolgáltatási gyárral egyezségre jutva, kon- kutatóintézet megyénkben is fekcionáló üzemet nyitottunk elvégzett felmérése nem iga­zolja ezt: a megkérdezettek nem kifogásolták munkán­kat. A kérdőíveken új szol­gáltatást sem igényelték a vállalattól, ezek szerint kielé­gítetlen lakossági kereslettel nem számolhatunk. Ügy gon­dolom, hogy a lakossági fel­hozatal lényeges növekedését nem várhatjuk, bár —, akár kedvezményes akciókkal is — mindent megteszünk ezért. A hagyományos szolgáltatások körében a közületi megrende­lők megnyerése jelent szá­munkra járható utat. a központ területén, ahol má­jus elejétől bérmunkában varrjuk meg a gyárnak a ki­szabott ruhákat. A munkaerőt zömmel belső átcsoportosítás­sal teremtjük elő, s az üzem­nek a későbbiekben is többek között a levezető szelep sze­repét szánjuk a hagyományos szolgáltatás szezonális inga­dozásainak hatáscsillapítására. A Páva jánosaknai üzemével ugyanakkor bérvasalásban is megállapodtunk: saját gépe­inken vasaljuk a késztermé­ket, majd becsomagolva ad­juk vissza. — Nyilván nem fizetnek rá. — Az új tevékenységek nye­reségességére nincsen még pon­tos adatunk. Természetes, hogy a jövedelmezőség kedvéért csi­náljuk. Hasonlóképpen nem vagyunk még egészen bizto­sak a felvevő szalonban nyi­tandó boltunk sikerében, min­denesetre megpróbáljuk, — Bolt a szalonban? — Igen, miért ne? A sal­gótarjáni garzonház alatti fel­vevőhelyen elfér egy kis ke­reskedelmi egység, ahol női szoknyákat, blúzokat (mind Páva-termék) és harisnyákat árulhatnánk. Kis sorozatban készített, csaknem egyedi ter­mékek lennének ezek, egészen más választékban, mint, amit a vevő a nagy áruházakban megszokott. Ha az ötlet be­válik, kibővítjük beszerzési forrásainkat, a Balassa Ruha­ipari Szövetkezettel például máris tárgyalunk... — Mi ösztönözte az üzemi háztáji gondolatának megszü­letését? — A szolgáltatási kutató- intézettel jó kapcsolatot épí­tett ki a vállalat. Többek kö­zött azt is az intézettől tudjuk, hogy a kelmetisztítással fog­lalkozók világszerte nehéz helyzetben vannak, s nem is számíthatnak lényeges fellen­dülésre. Viszont a hazai pa­tyolatok között is akadnak egészen különlegesen magas hatékonysággal dicsekedhetők, a tapasztalatok szerint jó jö­vedelmezőségüket melléktevé­kenységüknek köszönhetik. Ezt az utat választjuk mi is — nem utolsósorban azért, hogy a háztáji nyeresé­gével alaptevékenységünket is magasabb színvonalra emel­hessük. Sz. M. Mézes valuta 'A világ mézter­melése 1983-ban 886 300 tonna volt, 2,5 százalékkal kevesebb az elő­ző év 908 800 tonnás rekord- eredményénél. A csökkenés a ked­vezőtlen időjárá­si körülmények következménye, különösen az ázsiai országok- m ban, Kína példá­ul tavaly kényte­len volt mézex­portját majdnem a felére csökken­teni. De keve­sebb mézet gyűj­töttek be Latán- Amerikában is, a nyugat-európai termés pedig 82 300 tonnáról 71 900 tonnára esett vissza. Az elmúlt évi aszályos időjárás használták fel: 176 ezer ion­hatásút a hazai méhészet is nát. Második helyen az USA megérezte, a termelés ered- állt 170 600 tonnával, a har- ménye csak közepesnek volt madikon pedig az NSZK 74 mondható, mintegy 17 000 ezer tonnával. Egy főre szá- tonna mézet pörgettek ki a mítva az NSZK áll az első méhészek. Az akácméz minő- helyen a fogyasztó országok sége viszont sokkal jobb volt között: az évi mézfogyasztás az előző éviekénél. 1.2 kilogramm volt 1983-ban. A legtöbb mézet a világon Kanadában 1,0, Ausztráliában 1983-ban a Szovjetunióban 0,8, a Szovjetunióban 0,6, ná­Gazdaságoscthb művelés — földcserékkel lünk pedig 0,5 kilogrammot fogyasztott el az ország min­den lakosa. Nem kis ered­ménynek számít, hogy a vi­lág mézexportőrei között a hetedik helyet foglaljuk el. A Szovjetunióban termelt méznek több mint fele egyéb­ként a háztáji méhészetekből származik. Magyarországon 470 méhészeti szakcsoport működik az áfészek “kereté­ben 19 200 taggal, ezek terme­lik meg az áruméz 95 száza­lékát. A méhészek száma je­lenleg 40 ezer körül van ha­zánkban. Képünkön , közülük látunk egyet, a kaptának mézgyűjtésre való előkészíté­sén fáradozván. ötletsors az áramszolgáltatásban Kizárt ajtó! solta egy szakember, hogy Nem csodálkozhatunk, ha eleve ilyen zárólemezzel ké- a jó előjelek után kellemetlen szüljenek a kandeláberek. Hi- meglepetésként érte a tarjá- szen az eredeti ajtó körűibe- niakat, hogy a tröszt nem fö­lül 400 forint, a lemez pedig gadta el az újítást általános kevesebb, mint a feléből ki- bevezetésre (ugyanakkor a hozható. Időközben az újító dokumentumba beírták, hogy „lépett” az áramszolgáltató nem ellenzik a máshol tör- vállalatok felé. Szeged elfő- ténő hasznosítást). Az MVT gadta, Pécs elfogadta a javas- legnagyobb fővárosi válla­latát, a többieknél folyamat- latnál egy 1300 forintos ajtó­ban van a vizsgálat. Benyúj- típus fölszerelése mellett dön- totta a tröszti központba is töttek, s el is kezdték a mun- az újítást, hogy az MVT-n kát. belül általánosan vezessék be. , . — Annyi pénzért páncél* — Munkavédelmi újítás szekrényt is föl lehetne sze­nem elsősorban az igazgatá- relni — ragadtatja magát né- si csoportvezető feladata, de mi túlzásra Czeglédy Ferenc nekem is kisgyerekem van, —> de ha annyi pénzünk len- ezért én is gondolkoztam, ne> ezer ma-s helye volna! hogy szüntethetnénk meg ezt _ valakinek az a röe- Fontos újítás született ta- a gyerekekre leselkedő ve- eszméje_ hogy leszedi a kan- ilv az ÉMÁSZ salgótarjáni szelyt — tarja fel motívuma- ^IÍKoraitaaf hármilven it Nika Attila. Irodájának egyik fotelja alól elővesz egy vasszerkezetet. — Ezt a kan­deláberajtót egy barcikai kol­léga készítette. Két pánttal és — Olvastam az újítást el­utasító határozatát. Nem ér­tem, hogy logikus érvelés el­len miért tiltakoznak az újí­tók. ön érti? — Én azt se tudtam, hogy tiltakoznak — állítja a háló­zati igazgató. — Most itt egy országos FAM-értekezlet van. Inkább arról kérdezzen, a kandelá­berajtóról pedig beszéljünk máskor — adja a tippet az igazgató beosztottja. Drótozni lehet valy az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságán. Az ötlet alkalmasnak látszott arra, hogy feloldjon egy veszélyt. — Beton­közvilágítási találhatók a deláberajtókat, az bármilyen drága ajtót is le fog szerel­ni! — bizonygatja Nika At­tila. A trösztiek indoklásának “-SSK ss&5 üä -»«-«» biztosítószekré- a kérdést, de nem vált be. nyék — vezeti be az ismerte- Sokan próbálkoztak már ez- tést Czeglédy Ferenc üzem- zel a témával. Lehet, hogy az én tippem „túl” egyszerű... Élmény beugratni csak ideiglenes megoldás, és a vasoszlopokon való alkalma­zása veszélyes is. — A tarjániaktól azt hal­lottam, ez az indoklás író­asztal mellett született, nem alapozta meg gyakorlati pró­ba. Elképzelhető ez? — Nem! — rázza fejét ha* Az eredetileg villamosipari tározottan Kovács Ferenc, az-------------- _. technikus Nika egy ismerőse MVT hálózati igazgatója. —< h ogy ezekről a szekrények- révén bejutott az acélgyárba, Ezt több fórumon vizsgal- ről az ajtók időnként „el- s ott lemezek közt „böngé- iák, s a különböző szempon- tűnmek”. A megyében 13 ezer szett”. Kiválasztotta az E 1-es tok figyelembevétele alap­ilyen kandeláber van. Ebből acéllemezt, belőle egy dara- ían született meg a döntés, is látható, hogy néhány van- km — engedéllyel (!) — ki- Lehetetlen, hogy egy újításról hozott az üzemből, s minta- gyakorlati szempontok nél- darabokat készített az újítás- kül döntsünk. Mint az igazgató szavaiból Ara!f^Bétn Viselkedtek”" — Addig nem ,s kerülhet derül: sokszor maguk a üzemigazgatóságon belül újítás a hálózati »gazfato asz" villanyszerelők kénytelenek az azonnal elfogadlták az újítást talára> amiS szakértői vizs- ajtót megrongálni. Két-há- „„ „ní, gálatnak nem vetettük ala! — egy igazgató. — Ezekben, a föld­től 60—80 centire 220 vagy 380 voltos feszültség alatt lé­vő szigeteletlen fémrészek vannak. Még a véletlen érin­tés is tragédiával járhat. Fel­nőttet ez nem veszélyeztet, de a gyerekeket annál inkább. Ezért irtózatos felelőtlenség, dál ellen nem tudunk teljes biztonsággal védekezni. ajtót megrongálni, rom év után ugyanis a zár „berohad” kénytelenek ki fe­szíteni. Utána már csak visz- szadrótozni lehet, a huzal­csomó pedig fplkelti az em­lített „vandálok” érdeklődé­sét. E gondnak elejét veszi Nilca Attila újítása. Az igaz­gatási csoportvezető egy ru­galmas acéllemezből és az és 400 darabot rendeltek be- gálatnak r ... lőle a „szerzőtől”. Lassan két fiet főnöke segítségére esztendeje, hogy ezeket el- trosztl munkatárs, helyezték, a megyében külön- _ Azért fontos ez a téma; böző kandelábereken, s az mer{ 128 forintos ajtó helyett anyagfelvétel napjáig egyet­lenegy sem „tűnt el” közü­lük. Jól betöltik hivatalukat. Az ötletmester közben az Univer Kisszövetkezettel kö­hegesztett kapaszkodó főtt szerződést az újabb igé­karmokból könnyen beépíthe­tő ajtót alakított ki. nyék kielégítésére. A szövet­kezet 128 forintért készíti a beton kandeláberekre való aj-. — Mi elfogadtuk az újítást, tók »darabját. Negyven dekát ------,, nyom egy zárólemez a 3 kilós m ert olcsó, azonnali pótlást jelent, figyelemfelhívás van korábbi ajtóval szemben. elhelyezve rá, s kiküszöböli a korábban berozsdásodó mozgó alkatrészeket — indo­kol Czeglédy Ferenc. — Ta­valy az iparág újítási bemu­tatójára vittük az ötletet. Ott — A melósok azt mondják rá: egyszerű, de nagyszerű. A múltkor Borsod megyében voltam, ott próbálták ki sze­relők a lemezt — idézi föl Nika. — Élvezték a helyére nagyon kedvező véleményeket tenni, s azt mondták: „él­hallottunk róla. Azt is java- mény, ahogy helyreugrik!” Egy-egy mezőgazdasági nagyüzem földjei gyakran ékeiődnek a szomszédos gaz­daság területébe és ez növeli a termelési költségeket. A MÉM ösztönzésére az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek, valamint magán- személyek is gyakran hajta­nak végre földcseréket. Az összesítés szerint tavaly a tervezett 30 ezer hektár he­lyett 42 ezer hektáron cse­rélték el a terület egy részét. Különösen a termelőszövetke­zetek élnek a lehetőséggel, de újabban számos állami gaz­daság is ily módon rendezi, tömbösiti földjeit. A földcserék önkéntesek. Ám lehetőség van arra is, hogy hatósági úton rendeljék el a területek átcsatolását. Ezzel azonban tavaly mind­össze 3 esetben éltek, a föl­deket ugyanis sikerült egy­más közötti megállapodással elcserélni. Ezeket a szerződé­seket a földhivatalok hagy­ják jóvá, a megállapodások csak ezután válnak érvényes­sé. Ha az önkéntes földcse­rére vonatkozó megállapodást a mezőgazdasági nagyüzem magánszemélyekkel köti meg, a magánszemélyek tulajdoná­ba kerülő belterületi, illető­leg zártkerti föld nagysága nem haladhatja meg a sze­mélyi földtulajdon jogszabály­ban meghatározott mértékét. Mester és tanítvány A fiú nagyon igyekezett, A mérgelődik. Mert némelyik gabb értelemben vett Munka- pillanatnyi kihagyást tán ep- még a legalapvetőbb mester- helyi közösségnek meghatáro- pen ez a görcsös akarás okoz- ségbeli fogásokat sem tudja, zó szerepe van a szakmunkás­Az elmúlt két évben ugyan tanulók munkássá nevelésé­mit tanult gyakorlatból?! ben, szakmai képzésében, vi- Máskor zavarba jön: az el- lágnézetük, magatartásuk for- méleti tudásuk olykor több múlásában, annál, hogy azt a gyakorlat- Sokszor nehéz persze a Aztán csak halig nta lesze- ban is bemutathassa, az üzem italokat türelemmel bírni. ta: a lemez, mint a papír gyúródott össze hir.et; 1, és kipördült a gép alól. Napdo- sott volna jobbra-bana, ha a mester le nem fogja a kezét. gett fejjel a máskor oly nyu­godt, türelmes szas’t. Mesterét csak jóval később értette meg. Azt, hogy szó­áradatában több volt az ag­godalom, mint a düh, s hogy nem a selejt miatt történt az egész, hanem mert majdnem súlyos balesetet okozott ön­magának. Később, mondom, mert hősünk nem hagyta ott a szakmát, — mint, ahogy el­ső felháborodásában hajtogat­ta — még a csarnokot sem. meg nem olyan csakhogy... Közhely igazság: a helyünkbe lépők olyanok, gépparkja korszerű... _ __ ____ ____ ______ A ztán a többi gond, ami az araiiyenné mi neveljük-alakít- oktatason kívül esik. A gye- ju)- 5^ g, mj pedig azt sze­rekek igenyelnek a szorosabb retnénk, ha okosabbak, ügye- kapcsolatot, gyakran a leg- sekbek lennének nálunk, apróbb ügyes-bajos dolgaik­ban a mestertől várják a ta­nácsot. Nincs rá idő? Muszáj, hogy legyen, ö az összekötő kapocs a gyár és a tanítvány között, oktat, szervez, irányít, nevel — segít. Általa isme­rik meg a műhelyt, s a na­Kis híján másfél évtizede ott f^bá íbehltőkg ""sík- dolgozik. Azóta kicserélődtek f a gépek. A mester már saj­nos nincs köztük, a szíve vit­te el váratlanul. Ö pedig so­kat gondol rá. Különösen az­óta, hogy oktat, hogy neki is tanítványai vannak. Akiknek minél többet akar átadni a szakmából, s akiket — félt. A tanítványok harmadéve­sen kerülnek hozzá. Az egyik féle pedagógiai felkészültség ügyetlen, a másik túlságosan nélkül. De nemcsak, s nem A szakmunkásképzés kor­szerűsítésére irányuló törekvé­sekben nem véletlenül kapnak oly nagy jelentőséget a gya­korlati képzést folytató válla­latok, s velük a munkára ne­velő kollektívák. A szakoktató mesterek szá­mára tán a legnagyobb öröm munkásként dolgozni fognak, az volt, ha tanítványaik túl- Hiszen az üzemek nem tit- szárnyalták őket. A leendő költ igyekezete, hogy szak- szakmunkások tanításában is munkástanulóikat megtartsák azt kell szem előtt tartani — a bizonyítvány megszerzése szoros együttműködésben az után. iskolával —, hogy ne csupán Az oktatásukat irányító a jelen feladatainak megol- szakmunkás felelőssége eképp dúsára legyenek képesek, ha- igen nagy. Vállalja, csinálja, nem azokra a teendőkre is, szívvel — többnyire minden- amelyek húsz-harminc eszten­dő múlva várnak rájuk. 1300 forintos mellett döntöt­tek, s csak itt a megyében 13 ezer kandeláber áll. — Ez a dolgok elfúl zása! — állítja magabiztos mosollyal a tröszt egy másik munka­társa. „Van másik.'..** — Az ezzel az újítássá? v** ló totojázás egy kicsit visz- szavetette az újító kedvemet — mondja Nika Attila —, de nem sokáig, mert most egy pályázatra másik újítással ne­veztünk be egy újítótársam-** mai közösen. Az ÉMÁS3 olyan mászószerszámra írt k>l pályázatot, amilyennel betont oszlopra lehet fölmenni. Fő­leg ahhoz kell fortély, hogy fent körbe lehessen forogni vele. Az újításunknak most készül a prototípusa. Rövidé-, sen visszük Győrbe, ahol ősz- szemérik a többi mászószer-' számmal. Reméljük, sikere­sek leszünk... Molnár Fái félszeg, a harmadik nagyhangú, hányaveti. könnyű velük. Rá vannak bízva. Meg kell tanítani ne­meg elsősorban rajta múlik, hogy Nem tanítványai az oktató üzem­ben munkahelyre is leljenek. A vállalat anyagi támogatá­S, akkor a mesternek sem kell féltenie őket. k. k. Pillantás a gerincvelőbe Amerikai kutatók miniatűr endoszkópot — vizsgálat cél­jára a testüregbe vezethető tükrös műszert — szerkesz­tettek, amelynek segítségével a gerinccsatorna az .ideggyö­kökkel, az agy alsó felülete és az emberi test egyéb hoz­záférhetetlen területei köz­vetlenül vizsgálhatók. Az en­doszkóp egy 1,3 milliméter átmérőjű katéter csúcsában van elhelyezve. A katéter két csatornából áll. Áz egyik­ben vezetik a száloptikát, a másikon át adhatnak injekci­ót, vagy más kezelést. Az en­doszkóppal néhány század milli­méter átmérőjű képződmények is láthatók. Az új műszert egyelőre még csak állatokon — eddig 50 kutyán — próbál­ták ki. kik a szakmát Nemegyszer 6ának és a szűkebb meg a* lás NQGRAD - ,1984, május 15., kedd V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents