Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

A „keserű" és az igaz Sohasem szerettem a lesi- puskás megoldásokat. És egy színész eseteben pedig nem is nagyon hiszek abban, hogy célravezető, érdekesen és jel­lemzően „leleplező” lehet, ha valakit azzal a hátsóbejára­ton át közlekedő gondolattal ültetnek kamera elé, hogy most aztán nem kamera előtt ül ám! A színész — ha olyan ízig-vérig az, miként ilyennek ismerhetjük Szirtes Ádámot — többnyire megérzi a kame­rát, úgy fordul feléje, mint a napraforgó a fény felé — és játszik magánszerepben is. Ha nem a kamerának — ak­kor Szilágyi Jánosnak, aki­ről esetleg tudja, hogy ad egy: szeret vájkáló kérdéseket fel­tenni, ad kettő: „ez is azok közé tartozik, akik a népi kollégista időket keresik ben­nem. . ” Ennyi elég is ahhoz, hogy r. „lesből” készült port­réfilmecske. vagy nevezzük inkább annak, ami — beszél­getés forgatásszünetben, olyan legyen, amilyen a szerdai „Keserű is, édes is” című volt. * A hitelességet alighanem egészen más oldalakról érde­mes keresgélni, ha egyetlen embert akarunk meg-felmu- tatni, hogy „íme, az ember!” — ennyi mindenből tevődik Össze, ennyi szálon függ az élete, ennyi minden határoz­za meg és ennyi erőfeszítést tesz a rossz meghatározók le­küzdésére, megváltoztatására, önmaga legyőzésére, vagy bármi másra, ami fontos a teljesebb élet, a siker eléré­sében. A lesből dolgozás cél­ravezető lehet, amikor a ri­portert titkosrendőrök hada üldözi valamelyik banánköz­társaság utcáin stb. Na, per­sze, nemcsak várhatóan ex­Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen megalakult az UNESCO Európai Felső- oktatási Központjának (CE­PES) magyarországi informá­ciós titkársága. A nemzetközi oktatási szer­vezet feladata a kölcsönös információk és tapasztalatcse­rek szervezése, oktatási és ku­tatási együttműködés kezde­ményezése és támogatása. Az újonnan alakult magyar tit­kárság arra hivatott, hogy kluzívabb-különlegesebb lesz így az „anyag” egy ember esetében, hanem végered­ményben kényelmesebb is úgy tenni, mintha nem lenne tét, mintha nem lenne kame­ra a lámpába rejtve — vagy mit tudom én, mibe rejtve — aztán a végén majd meg­mondani „Ádám, becsaptunk téged, azt hitted, hogy csak beszélgetünk a forgatás szü­netében, de mi ezt felvettük, beleegyezel, hogy bemutas­suk?” Az Ádám akkor aztán vagy eljátssza, hogy most hallott erről először (így is történhet), vagy tényleg meg­döbben, és mert isten és a tömegkommunikáció kezében vagyunk, azt mondja, mielőtt kimerevítik a képét (amely kicsit kiszolgáltatott most) „hát persze, ti tudjátok...” Mi a gondom nekem ezzel az egésszel, nem is tudom. * A Cigányt —- abban is a főszerepet, címszerepet — játszotta fergeteges sikerrel jó néhány évvel ezelőtt Győ­rött Szirtes Ádám, amikor az akkor még létező, de az­tán takarékossági okból meg­szüntetett városi lapnak ké­szítettem vele egy interjút. Akkor, a Rába Szálló étter­mében, a sikertől új bizton­ságokat szerezve Szirtes Ádám elmondta mindazt, amit ebben a Szilágyi-féle „sóban” még csak nem is érintett, és ami — vélemé­nyem szerint — igazán jel­lemző ennek a sokat dobált (élet!) színésznek egész habi­tusára és életére. Azt ugyan­is, hogy a parasztszerepek­kel dühítően, végérvényesen beskatulyázták, hogy végered­ményben soha sem hitték el róla, hogy esze is van, és hogy el tudná játszani a se­összekötő szerepet töltsön be a hazai felsőoktatási intézmé­nyek, kutatóbázisok és a CEPES tagországai között, az érdekelt szakembereknek rendszeres tájékoztatást nyújt­son a külföldi és a magyar- országi egyetemi, főiskolai ok­tatásról, terjessze az UNESCO- szervezet kiadványait, szer­vezze a nemzetközi kooperá­ciót, s ösztönözze a hazai fel­sőoktatási intézményeket az ebben rejlő lehetőségek haté­konyabb kihasználására. bészproffot is, de legfeljebb a rendőrtisztig jutott el a ská­lán. És hogy ez mennyire fájdalmas dolog, ha az em­berre rászárad a szerep, mint a szamárbőr. Ez valóban meghatározó lehet. Ebben a beszélgetésben viszont nem erről volt szó, hanem már- már ízléstelen intimpistásko- dással kedveskedett — érthe­tetlen !— „jó fiú” Szirtes Ádám a riporternek, akiről tudja(!) hogy mire harap, mire „vevő” — Soós Imre kábító- szeres háttéréletéről. Hát, mit mondjak? „Ádám bátyám, annyiban érdekes és fontos ez, amennyiben valóban fon­tos dolgot, újdonságot és va­lódi értéket hozunk felszín­re egy ilyen leleplezéssel”. De más különben nem több, mint ízléstelen furkálás. Ke­serű és édes is? Miként a színészet maga? Az ilyen be­szélgetésben „elvárásokat” teljesítenek, amit a kérdező parancsol, hát legyen az ugye, de hogy hiteles lenne...? Ki­ábrándító inkább. * Az ellenpélda önmagától kínálkozik. Ifj. Schiffer Pál és Juhász Pál filmje Kerekes János kertészről és családjáról a tanyasi paraszti élet mai vál­tozásairól, öt véráldozatos kínkeserves munkával, felépí­tett fóliasátor emberfeletti küzdelmet jelentő fenntartá­sáról, az álmokról és az ered­ményekről, a gyerekek meg­nyugtató útrabocsátásáról, a milliós, és évente soha nem csökkenő adósságok nyomasz­tó, embert-roppantó gondja­iról, két-három családtag küzdelméről, a hatvan tonna paradicsomért és még min­den másról is, ami valóban bemutatja — igaz két rész­letben és nagy műsoridőben — hogy „íme, az ember”! a maga vérvalóságában, na, szóval ez az a „valami”, amit a tévé tudhat és senki más. a film tudhat még taíán elké­szíteni, de ilyen közönséget csak a tévé tud produkálni. (Földi paradicsom). A riporter megküzdött a hi­telességért. A film már-már meghatóan őszintének mutat­ta, keményre rajzolta az em­bert. A riporter-szerkesztő­művész el tudta fogadtatni magát egészen addig a pontig, hogy „ha akarod mindent megmutatunk, mindent el­mondunk, mert tudjuk rólad, hogy jót akarsz, hogy értesz minket ebben a kínkeserves rohadt életben. ahol néha meg kell szakadni az ember fiának, ha az álmait el akar­ja érni”. (T. Pataki) Megalakult az Európai Felsőoktatási Központ magyar irodája LACZKÓ PÁL: n a i n u rw u r e-M lás után onnan indulsz. így '' • töprengek, ahogy visz fölfelé a mozgólépcső a metróból és A vonal minden további közben nézem a másik soron nélkül megszakad Mária köz- szembejövőket. Nézem, nézem ben eldöntötte, hogy nem sér- a pofákat, magamban meg tődik meg Era húzásán, ami- röhögök rajtuk, hogy milyen vei kirekesztette a beszélge- egyformák és nem is tudják tésből, hanem inkább bébi- ismerhetsz, te aztán igazán zonyítja, mennyire felfogta a Tudhatod, nem hagyom el ma- vallomás komolyságát: Az gam. Szóval, már alig féke­biztos, hogy az a feleségi zem rnaaam. amikor kit ve­szolgalelek, ami bennem meg­van, benne már soha nem ala­kul ki. És mégis, azt kérde­zem tőled: mennyivel boldo­gabb, mint én? Nekem lega­lább, ha főzök a családnak, vagy tiszta, vasalt inget adok a férjemre, van valami örö­möm. — Ennyi? — Mit akarsz még? Vagy mit akarhatok én? Hallhat­tad te is. — Mi az? Politizálunk, po­litizálunk? Nem tesz jót az egészségeteknek — rebbenti szét József a borongásukat. — Hiába, nincs az a játék, amit a nők el ne rontanának.' Idefigyeljetek, hárpiák! így kell telefonálni. ö is távolságit hív. Sokára veszik fel.' Előbb bömbölő discozene hallatszik. József ügybuzgalommal: — Vastö­megcikk? Halló! Ez a vastö­megcikk? — Mi? Micsoda? Vastö­megcikk? Ügy, úgy! öreg in­dián! Azt hitted megtéveszt­hetsz? Hát mit parancsolsz? Extra tomahawkot? öreg, de rég láttalak! Honnan hívsz? Mi újság? Emlékszel még ar­ra az éjszakára, amikor le­szedtük a gondnok rózsáját az utolsó szálig? Belógtunk a lánykoleszba! Na, emlékszel? — Nagy voltál. Persze, hogy emlékszem Lehet azt elfelej­teni! A lánykérés, meg az es- ketés... — Az, az! Akkor csak tréfa volt. Mit gondolsz, ki a fele­ségem fél éve? — Ne viccelj Hogyan? Hisz te...? — Na, mit szólsz, öreg? Any- nvira bejött! Két hónappal a válásom után! Az életben nem hittem volna. Egy térti ma nem kezdheti újra. A nulla alól nem megy. Márpedig vá­szek észre a sok unalmas maszk között? Kitaláltad? Szia, szia! Vágtatok le hozzá. Két állomással odébb már tiszta képletek vagyunk egy­másnak. Még aznap összetet­tük amink van. És, amit nem hinnél, öreg! Olyan hajtós let­tem! Tudod, mennyit szakítot­tunk ketten mióta így együtt vagyunk? Mit mondjak? Az életben nem hittem volna, hogy megint feljövök legalább a nulláig. Van ital a közeled­ben? Nálunk most moccani se lehet, annyian vagyunk. Koccints velem! — Másokkal is akarsz? — kérdezi József. — Itt van a fél banda. Mindhárman a kagyló kö­rül tolonganak, egymás sza­vába vágva kiabálnak: — Hallottunk mindent! Gratulá­lunk! Legyetek boldogok! Bő gyerekáldást! A zajra Gábor is előkerül, söröspohárral a kezében. Zseb- redugott kézzel nézi a tüleke­désüket. Era poharakért sza­lad. A szűk helyen elkerül­hetetlen az ütközés. Gábor söre kiloccsan. Mordul egyet. A telefonban folytatódik az általános örvendezés, Gábor Iskolások Befejeződött az iskolai gyógyüdültetés a SZOT röj- tökmuzsaji gyermeküdülőjé­ben, ahol októbertől május elejéig turnusonként csaknem ezer általános iskolás töltött három hetet. A beutalt gyer­mekek délelőttönként az is­kolai tanrend szerint tanul­tak, délután és este pedig pi­hentek, játszottak, kulturális és sportprogramokon vettek részt. is belehallgat, de nem szól. — Gyerekek! De szépen összejöt­tünk! Rohadtul boldog vagyok. Poharakat a kagyló közelé­be... Kész? Koccintás! Egész­ségetekre! Melyiktek nyel úgy, mint egy víziló? öreg! Any- nyira örülök nektek. Jó lenne már látni mindenkit. — Én is azt mondom. Ki­lőhetnénk egy jó dátumot — lép a tettek mezejére József. — Te értettél mindig az ilyen szervezésekhez. Én rád bíznám. — Oké! Bizalom belém he­lyezve. — De komolyan! Hívjál fel, ha kialakul. — Oké! Erre Igyunk. — Addig is ölelek minden­kit. Gábor kivételével minden­ki elköszön. • József elégedetten dörzsöli össze a tenyerét. — Hát ez az! Ezt mondtam. Végre, hogy nem kell kiszedetnem a tö­mést a fogamból. Mert nekefn semmi bajom. Legalább a fogam fájjon, gondoltam. Mert szolidáris akarok lenni kám- picsorodott embertársaimmal. Hála Belinek, mégse kell. Tu­dok végre másról is, akinek kutya baja. Gábor végre megszólal: — Hülyeség. Era: — Kategorikusak va­gyunk ma. — Járjam el veled a kállai kettőst — sziszegi Gábor —, mert valaki, akihez már rég semmi közöm, megtalálta éle­te párját? (Folytat ju k.) üdülietése A festői parkban lévő kas­télyüdülő hamarosan ország­járó diákcsoportokat fogad, június elejétől száztíz moz­gássérült gyermek tölt el két hetet Röjtökmuzsajon, majd ezt követően októberig kéthe­tes turnusonként nyaralnak itt általános iskolások. Októ­bertől azután ismét elkezdő­dik az iskolai oktatással egy­bekötött gyógyüdültetés. j Döntött a megyei operatív bizottság jó könyv" vetélkedő „Kell a A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődési Mi­nisztérium és több más. or­szágos szervezet, intézmény — mint arról már korábban hírt adtunk — „Kell a jó könyv” címmel olvasópályáza­tot hirdetett hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tiszteletére. A másfél éves pályázathoz kapcsolódva szel­lemi vetélkedőt is rendeznek. Ezek a vetélkedők már or­szágszerte folynak, s ezekben a napokban befejeződnek Nógrád megyében is. A „Kell a jó könyv” olvasó­pályázat megyei operatív bi­zottsága hétfői ülésén vette számba a vetélkedő megyei döntőjének tennivalóit. A salgótarjáni József Attila vá­rosi-megyei Művelődési Köz­pontban megtartott rendezvé­nyen hangzott el, hogy a se­lejtezőkben 149 három-három fős csapat — közülük 86 a ta­nácsi közművelődési, a többi a szakszervezeti hálózatból — versenyez a döntőbe jutásért. A szakszervezetiek 3, a taná­csiak 7 — az új közigazgatá­si körzetek szerint — csapatot küldenek. A megyei döntő május 26-án délelőtt tíz óra­kor kezdődik Salgótarjánban, az SZMT oktatási és művelő­dési bázisán. Az irodalmi idé­zeteket helyi amatőr színját­szók tolmácsoljak. A döntő valamennyi részt­vevője értékes ajándékban részesül. Több ezer forint ju­talmat ajánlott fel — kész­pénzben, vásárlási utalvány­ban és könyvben — az MSZBT, a megyei KISZ-bi- zottság, a Balassi Bálint me­gyei Könyvtár, az SZMT- könyvíár, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a salgótarjáni Nógrádi Sándor Könyvesbolt. Az első két he­lyezett megyénket képviseli majd a „Kell a jó könyv 1983—83” olvasópályázat terü­leti vetélkedőjén. r KOSSUTH RADIO: I.S7: „Nekem szülőházam Itt, e lángoktól ölelt kis ország...” 8.58: A hét zenemüve 9.39: Találkozás a Hangvillá­ban 111.05: MR 10—14 10.35: A gerolstelnl nagyhercegnő 11.29: A podolini kísértet X/9. rész 12.30: KI nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.00: Verbunkosok, nóták 14.30: Ewald: Réztúvós szimfónia 14.42: Arcképek a szovjet Iroda­lomról 15.05: Uruguayi zene 15.38: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora 14.00: Lengyel művészek opera­felvételeiből 15.29: Zengjen a muzsika 17.05: Zenekari muzsika 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: üj Melódia-lemezeinkből 20.02: Lyukak a térképen 20.32: Daróci Bárdos Tamás: Sárközi vigasság 20.43: A varázshegy IV/3. rész: Ellenfelek és bsrátok 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Régi hires énekesek műsorából 22.50: Késő este 23.00: A dzsessz világa 0.10: Tárogatómuzsika PETŐFI RADIO: 8.05: Népzene Laoszból 8.20: Tíz pero külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Tarkabarka zongora- muzsika 13.45: zenés délután 14.00: Operaslágerek 14.35: Tánczenei kokté! 15.20: Könyvről — könyvért 15.30: Találkozás a stúdióban ie.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Domahidy László népdalo­kat énekel 19.00: Magyar anekdotakincs 19.30: Mit olvashatunk a Pártélet májusi számában? 19.35: Csak fiataloknak! 4 NOGRAD - 1984. május 15., kedd 20.35: Irénke hátországa 20.45: Könnyűzene Kubából 21.10: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műso­rai számára 22.35: Nóták 23.20: Mézeskalács MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hirek, Időjárás műsoris­mertetés. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: Film­kritika — A szakmunkásképzés gondjai — Könyvhét előtt) Szer­kesztő: Antal Magda. 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes MAGYAR TELEVÍZIÓ: 7.55: Tévétoma (ism.) 8.00: Iskolatévé. Világnézet 8.40: Környezetismeret- (ált. isk. 3. oszt.) 8.55: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 9.10: Biológia (ált. isk. 8. oszt.) 9.40: Fizikai kísérletek I. A fe­lületi feszültség 9.50: Lottósorsolás 10.00: Philadelphia, megyek már. Amerikai film (ism.) 11.30: Képújság 15.00: Iskolatévé. Fizika 8. oszt. 15.25: Deltácska 15.45: Barátságos arcot kérek (A 3—4. osztályos osztály- főnöki órához) 14.00: Elő múzeum 14.40: Hirek 14.45: Tigris. Thor Heverdahl kalandos utazása. IV /2. rész: Az indulás (ism.) 17.40: Farkas Ferenc: Gyümölcs- kosát'. Tizenkét dal Weöres Sándor verseire 18.00: Reklám 18.05: A balátai ősláp Természetvédelmi film 18.35: Képújság 18.40: Sportmúzeum 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy szélhámos karrierje. Lengyel film­sorozat 21.00: Stúdió, ’84. 22.00: Felkínálom 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Csak gyerekeknek I 18.45: A nyelv világa 19.30: Schumann: Bécsi karnevál. 20.00: „Xaxa”, az örökös bajnok 20.50: Tv-hiradó 2. 21.05: A 24. miskolci tévéfeszti­vál filmjeiből 22.30: Képúság BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-híradó 20.00: Az elpártolt. NSZK film­dráma (15 éven felüliek­nek 1) 21.30: Az erdei hangyák védelme 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. műsor: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: ín, Claudius. Angol film­sorozat, 1. rész (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Nyitott utak. Színes doku­mentumfilm. 18 órától: PODIUM- MOZI. Fél 9-től: Szelíd motoro­sok (16). USA film. — Kohász: Boszorkányszombat. Színes ma­gyar—USA mesefilm. — Tarján vendéglő: Ez igen! (14). Színes szinkronizált USA filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Elveszett egy kékszemű. Színes szinkronizált szovjet film­vígjáték. Háromnegyed 6 és a órától: Kéjnő Kaliforniába ké­szül (16). Színes szinkronizált amerikai film. — Nagybátonyl Petőfi: István, a király. Színes magyar film. — Pásztói Mátra: Tűtorony. Színes szinkronizált kanadai bűnügyi filmvigjáték. — Rétság: Meztelen bosszú (16). Szí­nes USA western. — Kisterenvei Petőfi: 25 millió fontos vált­ságdíj. Színes angol kalandfilm — Jobbágyi: Kaszkadőrök. Színes USA-kalandfilm. Farkas Ferenc: Gyümölcskosár Képünkön: Éder Pál, Éder György, Horváth László é* Dénes István —, a kamaraegyüttes tagjai, valamint Orosa Adél balettiskolájának növendékei ___

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents