Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

Befejeződött a PASZOK kongresszusa Tovább szilárdult Papandreu helyzete Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: A Pánhetlén Szocialista Mozgalom első kongresszusa ismét Andreasz Papandreut választotta meg a mozgalom elnökévé. A május 10-e és 13-a között Athénban meg­rendezett tanácskozáson a gö­rögországi kormánypárt szere­pét betöltő PASZOK 2400 kép­viselője elfogadta a központi bizottság beszámolóját. A do­kumentum egyebek között megállapította, hogy a PA­SZOK 1981-es választási győ­zelme óta létrejöttek Görög­országban azok a politikai, id-ológiai és társadalmi felté­telek, amelyek meghatározzák a szocializmus felé vezető har­madik utat. A beszámoló ki­emelte, hogy a legutóbbi két és fél évben egységes ideoló­giai-politikai alapzaton álló A Varsói Szerződés tagálla­mainak néhány napja a NA- TO-államokhoz intézett felhí­vása ismét bizonyítja a szo­cialista államok készségét ar­ra, hogy érezhető lépéseket te­gyenek a nemzetközi helyzet megjavítására — hangsúlyozta Erich Honecker René Peyre- hez, a francia frontharcosok és háborús áldozatok társasá­gainak szövetsége elnökéhez intézett, hétfőn közzétett le- véiében. Egyúttal ismét leszö­gezte, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság mindent megtesz a helsinki záróok­mányban foglaltak megvaló­sításáért. René Peyre a közelmúltban arról kért tájékoztatást az európai biztonsági értekezle­ten részt vett államok kor­mányfőinek címzett levelé­ben, hogy országaik milyen erős hatalmi szervezet jött lét­re Görögországban. A köz­ponti bizottság a dokumen­tumban rámutatott, hogy a társadalmi-gazdasági átalakí­tás végrehajtására társa­dalmi szövetség alakult ki Gö­rögországban. A kongresszus a nyilvános­ság csaknem teljes kizárásá­val végezte munkáját. Kiszi­várgott hírek alapján helyi elemzők kiemelték, hogy a PASZOK első kongresszusát a balra tolódás, a baloldali bírá­latok túlsúlya jellemezte. Több athéni napilap is kiemelte, hogy a mozgalomban meglevő különböző irányvonalak kép­viselőinek összecsapásai elle­nére Andreasz Papandreu helyzete szilárd, szerepe to­vábbra is meghatározó a Pán- hellén Szocialista Mozgalom­mértékben járulnak hozzá a helsinki záróokmány teljesí­téséhez és a stockholmi biza­lomerősítő konferencia sike­réhez. Az NSZEP KB főtitkára, államfő válaszában rámuta­tott arra, hogy az új ameri­kai nukleáris rakéták nyu­gat-németországi telepítése te­temesen megnövelte Európá­ban az atomösszecsapás ve­szélyét. Az NDK mindennél fontosabbnak tartja, hogy a megegyezésre kész erőkkel összefogva, megakadályozza egy nukleáris katasztrófa be­következtét. Mindig is arra törekedett, hogy kapcsolatait a záróokmányban foglalt el­vek alapján fejlessze az elté­rő társadalmi rendszerű álla­mokkal a jövőben is. A záróokmány megvalósítá­sa azonban nem lehet egy­A késő éjszakába nyúló utolsó tanácskozási napon a küldöttek megválasztották az új központi bizottságot, amely a korábbi 80 tagúról 140 ta­gúra bővült. A kongresszusi dokumentumokat a későbbiek­ben folyamatosan hozzák nyil­vánosságra. * Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra hazaérkezett Athénból, ahol küldöttség élén részt vett a Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASZOK) I. kongresz- szusán. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Pantelis Economou, a Görög Köztársa­ság magyarországi nagykövete. irányú utca — figyelmeztetett Honecker. A helsinki ok­mányt aláíró államoknak egyenlő mértékben teljesíte­niük kell minden részében, amit vállaltak — írta. Ismét aláhúzta a szocialista orszá­gok Prágában, Moszkvában és Budapesten tett békekez­deményezéseinek jelentősé­gét és időszerűségét. A Varsói Szerződés tagálla­mainak néhány napja a NA- TO-hoz intézett felhívása meg­erősítette, hogy kevesebb fegyverrel kell több biztonsá­got teremteni Európában a katonai egyensúly megőrzése mellett. Ennek feltétele: visz- szaállítani azt a helyzetet, amely az új amerikai első csa­pást mérő fegyverek nyugat­európai telepítése előtt állt fenn — mutatott rá Honecker. A Szovjetunió Honvéded Minisztériumának közleménye A TASZSZ hírügynökség hétfőn közzétette a Szovjet- j unió Honvédelmi Minisztériu- j mának alábbi közleményét: Nyugát-Európában folyta- ; tódik az amerikai közepes ha­tótávolságú rakéták telepítése. Ezért a Szovjetunió és más szocialista országok kényte­lenek válaszintézkedéseket tenni saját biztonságuk ga- . rantálása érdekében. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti megállapo­dás értelmében — válaszul az ' amerikai rakéták nyugat-eu- j rópai országok területén tör- j ténő telepítésére — az NDK ! területén további megnövelt hatótávolságú harcászati-had­műveleti rakéták komplexu­mainak telepítésére kerül sor. A Varsói Szerződés tagálla­mainak válaszlépései a jövő ben is szigorúan olyan hatá­rokon belül maradnak, ame­lyek elengedhetetlenül szük­ségesek az erőegyensúly fenn­tartásához, a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyegető konk­rét veszély semlegesítéséhez, nevezetesen azokból az irá­nyokból, ahol sor került az új amerikai rakéták telepíté­sére. Választások bonyodalmakkal Parlamenti választások kez­dődtek hétfőn reggel a Fülöp- szigeteken. A jegyzékekbe fölvett mintegy 25 millió sza­vazó 183 parlamenti mandá­tum sorsáról dönt. Bár a fegyveres erőket ké­szültségbe helyezték, a szava­zást véres incidensek kísérik. A hét végi összecsapásokban 29 ember halt meg, 339-re nö­velve azok számát, akik a két és fél hónapos kampány so­rán vesztették életüket. Jóllehet az ellenzék az el­múlt háromnegyed évben lát­ványosan fokozta tevékenysé­gét, a választások biztos győz­tesének Marcos elnök párt­ját, a Mozgalom az Űj Tár­sadalomért elnevezésű tömö­rülést tekintik. Ennek egyik oka a Marcosszal szembenál­ló erők szétf orgácsoltsága: egy részük a választásokon való részvétel, másik részük a bojkott mellett döntött. Az ellenzék kétségbe vonja a vá­lasztások tisztaságát. ban. honecker levele a francia frontharcosok elnökéhez Kevesebb több biztonságot... Az NDK mindent megtesz a békéért Az új Salvadori államfő: embere? Hívei ügyes, kiváló takti­kai érzékkel rendelkező po­litikusnak, ellenfelei pedig köpönyegforgató gazembernek tartják Jósé Napoleon Duar- tét, Salvador új államfőjét. Abban azonban mindenki egyetért, hogy nagyon nehéz, talán lehetetlen feladat vár a kereszténydemokrata párt elnökére.-A most 59 éves Jósé Napo­leon Duarte 1960-ban, a ke­reszténydemokrata párt meg­alakításával kezdte politikai pályafutását. 1972 óta harcol az elnöki posztért. Kudarcait és sikereit alapvetően az Egyesült Államok mindenko­ri salvadori érdekei határoz­ták meg. 1972-ben az ellenzéki or­szágos szövetség (UNO) nevű választási koalíció elnökje­lölt.ieként megnyerte a válasz­tásokat. (Az UNO soraiba tartoztak a baloldali pártok és mozgalmak is.) Az Egye­sült Államok viszont az egyik tábornokot akarta az elnöki székben látni. A szavazás eredményét durván meghami­sították és Duartét száműz­ték az országból. 1980-ban már bejutott az elnöki palo­tába. A néhány hónappal ko­rábban államcsínnyel hata­lomra jutott fiatal, reform­párti katonatisztek felaján­lották neki az államfői szé­ket. Washington most nem el­lenezte Duartét, de nem is támogatta. Ennyi elegendő volt ahhoz, hogy két évvel később bukott politikusként távozzon. Kinek az Nem kellett sokat várni újabb felemelkedéséibe. 1984 májusában az Egyesült Álla­mok nyílt támogatásával, a szavazati eredmények kisebb — de feltétlenül szükséges — kozmetikázásával Jósé Napo­leon Duarte Salvador válasz­tott államfője lett. Közép-Amerikában szokvá­nyos karriertörténetnek szá­mít az efféle politikai pálya. Washingtonban — ahol ko­rábban az Egyesült Államok hátsó udvarának tartott tér­séget ma a világ legerősebb tőkésállamának létét fenye­gető övezetnek tekintik — akkor kezdenek olyan mérsé­kelt közép-amerikai szövetsé­ges után 'kutatni, aki bizo­nyíthatóan nem „kommunis­ta gyanús”, de múltjában fel­lelhető a baloldallal való ka­cérkodás, amikor a régi re­cept alkalmazása — egy gát­lástalan diktatúra fenntartása — kudarcot vall. Az Egyesült Államok több mint 50 éven keresztül támo­gatta a katonai diktatúrákat Salvadorban. Készségesen se­gédkezett abban is, hogy az ország gazdasági életét irányí­tó 14 család létrehozza saját kis magánhadseregét. Ezek a félkatonai szervezetek — az utóbbi időben halálbrigádok­nak nevezik őket — haté­kony eszköznek bizonyultak a kellemetlenné vált ellenzéki politikusok eltüntetéséhez, az elégedetlenkedők fékentartá- sához. Az utóbbi négy évben Sal­vadorban majdnem 40 ezer embert gyilkoltak meg a ka­tonák és a halálbrigádok, de a gerillamozgalmat nem si­került kiirtani. Sőt, a Fara- bundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front olyan erős­sé vált, hogy a salvadori had­sereg ma már önmagában nem képes feltartóztatására, így aztán egyre kevésbé nép­szerű dolog egy ilyen rend­szer támogatásra. A wa­shingtoni kongresszus ezért köti az emberi jogok kérdésé­hez a katonai segély nyújtá­sát Salvadornak. Jósé Napoleon Duarténak kellene megnyugtatnia a ha­lálbrigádok ténykedése miatt feszengő washingtoni törvény­hozókat. A kereszténydemok­rata politikus programjában nem találni kivetnivalót: azt ígéri, hogy véget vet a halál­brigádok terrorjának, felelős­ségre vonja az eddigi gyilkos­ságok tetteseit, megtisztítja a hadsereget és megpróbálja rávenni a gerillákat arra, hogy tegyék le a fegyvert, , Ez a program azonban az Egyesült Államoknak szól. Salvadorban nem változtak az erőviszonyok, csak amerikai segítséggel szerepcsere történt. A szélsőjobboldali erők — élükön a Nacionalista Köz- társasági Szövetséggel (Are­na) — látszólag kiszorultak a végrehajtó hatalomból, való­jában azonban pillanatok j alatt káosszá tudják változ­tatni Duarte kormányzását, ha az megpróbálna ígéretei­nek eleget tenni. A törvényhozásban a ke­reszténydemokraták továbbra is ellenzékben vannak. A had­sereg tisztikara — bár az amerikai segélyekre gondolva •semlegességet hirdetett — ki nem állhatja Duartét. A vá­lasztási győzelem is csak mi­nimálisra sikeredett: a 14 sal­vadori tartományból 9-ben az Arena jelöltje győzött. Abban az országban, ahol több mint fél évszázada hivatalos „ál­lamvallásként” hirdetik az antikommunizmust, haté­konynak bizonyult az a jelszó, hogy „Duarte egyet jelent a kommunizmussal”. A szélsőjobboldal már fi­gyelmeztetett is: az esetleges együttműködésért azt követeli cserébe, hogy minden ma­radjon a régiben. Az Egye­sült Államok számára pedig a legfontosabb az, hogy a kö­zép-amerikai ország új kor­mánya erős legyen. Akkor a „demokratikus rendszer” vé­delmében folytathatja a há­borút a salvadori hazafiak ellen. Gőzön István 2 NOGRÁD - 1984. május 15., kedd ) Kolostor az Aranyhomokon Az arany kincsek az időszámítás előtti IV. évezredből. Várna megye egyik legérde­kesebb történelmi nevezetes­sége az Aladzsa-kolostor. Az „aladzsa” török szó, azt je­lenti, hogy tarka. Valószínű a színpompás falfestmények­re céloz, amelyekből napja­inkig, sajnos, igen kevés ma radt meg. A kolostor a XII— XIII. században létesült, ami­kor a feudális Bulgária sú­lyos gazdasági helyzete kö­vetkeztében megszületett az „isihazam” (hallsatásba merü­lés és elvonulás) vállási áramlat, amelvnek sok-sok követője itt talált hajlékra. Az első emeleten van a temnlomocska az oltárral és egy-két szerzetescella, a másodikon pedig a kápolna, ahol a szerzetesek éjjel-nap­pal ájtatosan imádkoztak. A templom és r kápolna fres­kói vallási gvúak. Már 1927-ben műemléknek nyilvá­nították az Aladzsa-kolostort. Napjainkban ez az érté’-es történelmi emlék az Arany- homok tengerparti üdülőte’'-.p lválaszthatatlan részét ké" ?- zi. A szép parkkal körű1 t kolostort rengeteg haza1 s külföldi turista keresi fe1 \ kolostor melletti múzeum n őrzik a Várnában feltárt rez- korszaki település (i. e. IV. évezred) ásatásai során elő­került aranyleletet, valamint itt látható a középkori vallá­si tárgyú nvomtatott szentké­pek és grafikák legeaza-oopb bolgár g.-" Csudomir Csernev Libanoni helyzetkép Vita a hadsereg újjászervezéséről Éöcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A két hete kinevezett libano­ni nemzeti egységkormány sorsát is megpecsételheti a hadsereg újjászervezése körül kirobbant vita, amely a tűz­szünet durva megsértésével, a polgári lakónegyedek barbár ágyúzásával párosul. Szombat éjjel húsz halottja és hetven sebesültje volt a Bej rút va­lamennyi körzetére kiterjedő tüzérségi tűznek; az áldoza­tok túlnyomó többségét ismét Ny ugat-Bej rútban jegyezték fel. A Rasid Karami miniszter- elnök vezetésével megalakult különbizottság hétfőn hozzá­fogott ugyan a kormány prog­ramnyilatkozatának előkészí­téséhez, de a hadsereg átszer­vezését, a nemzeti megbékélést ellenőrző erők katonai úton megakadályozhatják a parla­ment összehívását, a kabinet beiktatásához szükséges bizal­mi szavazást. Szelim El-Hossz miniszter a magát törvényes erőnek fel­tüntető jobboldali vezetésű kormányhadsereget vádolta a harcok kezdeményezésével, és követelte, hogy állítsák bíró­ság elé a tömegmészárlás fe­lelőseit. A politikai és a katoiíai helyzetet egyaránt bonyolítja, hogy az egyik legerősebb ma­gánhadsereg, a Libanoni Erők elnevezésű jobboldali milíciák csupán közvetve, Pierre Dzse- majel és Camille Samun ré­vén képviseltetik magukat a nemzeti egységkormányban, amelyből Szliman Franzsije volt köztársasági elnök maro- nita csoportja is hiányzik Camille Samun személyesen is csatlakozott ahhoz a jobb­oldali propaganda-hadjárathoz, amely Nabih Berri síita mi­niszter, az Amal-mozgalom el­nöke ellen folyik. A kormány drúz tagja, Va­lid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke hétfői in­terjújában szorgalmazta, hogy használják ki a fegyvernyug­vás előnyét, mert ha nem cse­lekednek gyorsan, akkor sú­lyos következmények haram­iának Libanonra. A Libanoni Nemzeti Ellen­állási Front vasárnap hét el­lenállási akciót hajtott vérre az izraeli megszálló csapatok és helyi zsoldosaik ellen Dél- Libanonban, rácáfolva arra a Tel Aviv-i állításra, hogy csök­kent az ellenállási akciók szá­ma. (MTI) Eredménytelenül végződtek a tárgyalások A SWAPO és a Dél-afrikai Köztársaság közötti tárgyalá­sok vasárnap este a zambiai fővárosban eredménytelenül végződtek. A pénteken kezdő­dött tanácskozáson a Namí­bia függetlenségéért küzdő Délnyugat-Afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) és a dél-afri­kai kormány képviselőin kí­vül részt vettek a Pretoria tá­mogatását élvező úgynevezett belső pártok politikusai is. Mint a tanácskozás egyik társelnöke, Kenneth Kaunda zambiai államfő kifejtette, a lusakai konferencia eredeti célja az volt, hogy egyezség­re jussanak a SWAPO és a Dél-afrikai Köztársaság kö­zötti fegyverszünet, Namíbia függetlenné válása, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. hatá­rozatának végrehajtása, a sza­bad és általános választások ENSZ-felügyelet alatt történő megrendezése kérdésében. A Pretoriát képviselő Wille van Niekerk namíbiai főkor­mányzó újfent azt a tartha­tatlan nézetet fejtette ki, hogy a namíbiai rendezés előfelté­tele a kubai csapatok kivoná­sa Angolából. A zambiai elnök közölte, hogy semmilyen megállapodás sem született egy esetleges kö­vetkező tárgyalás időpontját ról, illetve helyéről. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents