Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

BÁRÁNY! FERENC: 555 i 5S Fm E j S iiiSTÍiSS ftjÖtt hm Sí «5 ST ■ 55SB !" ■ ■ * m SS S 'S SL J5 ■r w w ~ or ■—r _ r t -r MR —■ tr - hm———— Hívők és hitetlenek A televízió és Bán János leinek találmánya a Hatvan­hat. Fennállása óta számos közérdekű témát tett teríték­re. Nem tekintve a rendsze­rünk lényegéből szükségsze­rűen eredő tabukat, ez a mű­sor is, — mint az utóbbi időben annyi más televíziós program — bizonyítja, televí­ziónkban nincsenenek kényes kérdések. Mindent meg lehet kérdezni! Persze kellő fele­lőséggel, tapintattal. De ez nem különleges televíziós igény, hanem mindenkori ter­mészetes és kulturált embe­ri követelmény. A csütörtöki Hatvanhat vendégei jól kérdeztek, és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a dolgok velejét te­kintve. jól válaszolt. A vallás rendkívüli mértékben érdek­li, foglalkoztatja napjaink emberét, ostoba könnyelmű­ség lenne a tényt figyelmen kívül hagyni. Már nincsenek, nem is lehetnek, illúzióink a vallás továbbélésével kap­csolatban Igaz, sokan váltak ateistává az elmúlt három­négy évtjzed alatt, de igaz az is, hogy a vallásos tömeg utánpótlódott, s jelenleg rea­litásként fel sem vetődik az elöregedéssel járó kihalása. A műsorban kísérletet tettek e valóság felfejtésére, ám úgy érzem csak társadalmi, közösségi, politi­kai okát világították meg. Az állam és az egyház jó viszo­nyán alapuló magyarázat­komplexum mellé ezért oda állítanám az elidegeníthetet- Ienül szubjektív indítékokat: * fiataloknak a társadalom­ban, családban gyakran ki­elégítetlenül maradó szeretet- éhségét, támaszigényét. S az pedig nyilvánvaló, számomra mindenképpen, hogy egy múltbéli, ellenőrizhetetlen személyiségű fiúistennel könnyebb azonosulni, mint bármelyik élő, vagy nemrégi­ben elhalt példaképpel. Rá­adásul az előbbit kétezer év óta eszményítik, hatalmas szervezettel, az örök élet ígé­retével. Az automatika, az atomfegyverek korában ez páratlan ajándék. A Hatvanhat egy órája csepp volt a tengerben. A té­mának elenyésző töredékéről sikerült csak szót ejteni. So­kakban bennragadt a monda­nivaló. Nem csak abban a férfiúban, aki — egyébként teljesen jogtalanul — arra panaszkodott legalább öt­perces szónoklata után (ez óriási idő a tévében), hogy nem hallgatják meg, hanem másokban is, akik okosan és hasznosan képviselték meg­nyilvánulásaikban nézeteiket. Ügy vélem, nem ártana töb­bet beszélgetni ezekről a kér­désekről. Közelebb kerülhet­nénk egymáshoz hívők és ateisták, jobban látnánk te­endőinket is. Miklós Imre néhány fon­tos adattal szolgált. Megtud­tuk, hogy államunk 74 mil­lió forint támogatást ad a húsz magyarországi egyház­nak, évi négymilliót az egy­házi iskoláknak, noha az 1969-es egyezmény óta nem lenne kötelessége. Mégis te­szi, mert az egyházak rá­szorulnak, mert az államnak szüksége van politikája cse­lekvő egyházi támogatására, a vallásos emberek alkotó, építő tetteire. Mindenkinek legalábbis minél többeknek — be kell látnia: az embe­reknek joguk van saját hitük Műkéz — ötszáz éve Götz von Berlichtingen (1480—1562), a „vaskezű” né­met lovag (elveszett jobb ke­ze helyett vaskezet hordott), zsoldosvezér volt — Goethe cirámát írt róla, így örökítet­te meg nevét az irodalomtör­ténet. A lovag a német pa­rasztháborúban, 1525-ben egy ideig a felkeli parasztok ka­pitánya volt, emiatt 1526—tói 1530-ig fogságot szenvedett. 1542-ben német császári szol­gálatban Magyarországon, a törökök ellen harcolt. Vaske­ze 1505 körül készült, és még ma is technikai mester- műnek számít. Mozgatható a csuklöizülete, az ujjízületei egymástól függetlenül behaj- líthatók, és gombnyomásra ismét kinyújthatok. Ez szol­gált mintául Sauerbruch ber­lini sebésznek, amikor 400 év­vel később egy műkezet készí­tett. A lovag „őskeze” — bár sérült állapotban — még meg­van. Ennek és a régi szerke­zeti rajzoknak az alapján nyugat-német mérnökök rozs­damentes acélból elkészítették a mását. A működőképes utánzatot a müncheni műsza­ki egyetemen mutatták be egy orvostudományi kiállítá­son, majd a Berlichingen csa­ládnak ajándékozták. szerint élni, és kötelességük az értékeket (nem a rosszat) keresni egymásban. Meggyő­ződésem szerint is ez a világ­nézeti tolerancia teremtheti meg a társadalomépítés szá­mára nélkülözhetetlen politi­kai egységet. A Hatvanhat műsora és több más jel — például egy a napokban bemutatott más­fél órás dokumentumfilm a magyarországi egyházakról — arról győzött meg, hogy jó utón járunk. Van mondani­valónk és már tudunk be­szélgetni egymással. Régmúlt világba ragad Föl­des Imre drámájának tévé­változata, a Hivatalnok urak. Század eleji hangulatok, napi gondok, ügyeskedések, to­vább élő erkölcsi tanulságok. A képmutatás, az árulás nem maradhat megtorlatlanul. Bár Barna irodavezetőn nem az öngyilkosságba űzött kis- hivatalnok családja áll bosz- szút, sőt nem áll bosszút sen­ki sem, mégis bűnhődik. Nem hagyja nyugodni saját lelki­ismerete, összekuszálódott családi élete. Lelepleződve magára marad — és remény­telenül. Horváth Z. Gergely televí­zióra alkalmazása és rendezé­se mértéktartó volt, mentes mindenféle mesterkéltségtől, bravúroskodástól. Egy félre­ismert ember látványtalan pusztulására összpontosított, megmutatva az ember és a tett társadalmi hátterét, szo- rongatottságát. Földes Imre hiteles rajzát Horváth Z. is hitelesen állítja elénk. A drá­ma legfőbb üzenetének ér­zem: talaját, értékeit veszít­heti az az ember, akit erő feletti vállalkozásra serkent a társadalmi presztízs és az anyagi megbecsülés közötti konfliktus. S a Hivatalnok urak éppen ezért aktuális. Sok szakmának, hivatásnak, jóval nagyobb a presztízse, mint az anyagi elismertsége. Valamennyi szereplő ponto­san értelmezte szerepét. Kie­melkedett Jordán Tamás, Bánsági Ildikó és öze Lajos alakítása. Jordán kiválóan érzékelteti sarokba szorított- ságát, mégis önként vállalt aljasságát. Bánsági Ildikó csupa ideg feleséget formál: akarat nélküli, kétségbe esett, vágyakozó. Öze üzemigazga­tó ja halk, de határozott han­gokból, finom mimikából formálódik. Kérlelhetetlensé- ge gonosz, bicskanyitogafó. Egyik legnagyobb színészünk mostanság. Sulyok László Laczkó Pál, az áloműző N ehéz dolga van az embernek, ha jóba­rát vagy becsült pályatárs írását kell minősítenie. A személyes szimpátiát óhatatlanul „rálátja” a produkcióra is, bár­mennyire igyekszik tárgyilagossá keményí­teni önmagát. Ezért aztán Laczkó Pál Vonal- sűrűség című művét egy nehéz nap éjszaká­ja küszöbén vettem kézbe, amikor kishíján elaléltam a fáradtságtól. Tudatom ugyanis manipulálható, szervezetem viszont nem: fü­tyül a szimpátiáimra és a lelki elkötelezett­ségeimre, egészséges álomba ernyed, ha nincs elegendő töltet abban, amivel ébren kívánom tartani. Ellenben a komoly szelle­mi felvillanyozódás fiziológiai folyamatokat is elindít — jótékony pezsdüléssel járhat. Nos, Laczkó Pál megtette velem, amire valóban csak vérbeli író képes: már első so­raival átemelt a magateremtette világba, ahová úgy kerültem, hogy pillanatnyi fizikai állapotomat is magam mögött hagytam. Ott voltam már egy fiatal házaspár lakótelepi otthonában, ahová az író tessékelt be en­gem. És éppen olyan éberen, mint a törté­net szereplői. Elbeszélés a Vonalsűrűség? Vagy talán kisregény? Én inkább egyszituációs regény­nek mondanám. József és Mária meglátogat­ja Gábort és Érát, mert éppen ráérnek egy­másra. A háziak egyébként is telefonhoz ju­tottak — s ez akár hallgatólagos oka is lehet a látogatásnak. Meg kell nézni a csodát, mert telefonhoz jutni valóban csodának szá­mit Magyarországon. Van vodka, sör és laza csevely, amely fokozatosan sűrűi drámaivá. S a telefon is akkor berren — vagy hallgat — bele a képbe, amikor kell. Ennyi történik mindössze — és mégis csu­pa feszültség ez az írás. Akár az Antonioni- filmek: esemény alig, de annál több izga­lom. A lelkek legmélyén zajló események a legizgalmasabbak ugyanis. író legyen a tal­pán, aki érzékelhetővé teszi őket. Olyanféle folyamat játszódik le ebben a műben, mint Kertész Ákos Névnap című darabjában. A szituáció is hasonló. Mégis, teljesen másról van szó. Itt az a nemzedék mutatja meg ma­gát, amellyel szemben mindmáig a legta­nácstalanabbak vagyunk: a mai harminca­soké. Laczkó Pál írása kivitte az álmot a sze­memből. Talán, hogy hihetőbb, józanabb ál­mokra ébresszen. Remélem, minden olvasója így jár. LACZKÓ PÁL: V I g# #7 r o n a I sűrűség 1. Ricsajos jókedvük megszo­rult a lépcsőházban. Egyszer­re beszéltek, egymás szavába vágva, mintha mindegyikük mielőbb végezni akarna a mondanivalójával. Kerülget­ték egymást, a fordulókban mókázva udvariaskodták. Ne­vetésük együtt csattant, majd tompán verődött vissza. Sem­mi okot nem láttak rá. hogy fékezzék akár a hahotájukat is. József szórt figyelme pilla­natra elfeledkezett a német sörtől megnyúlt hálóról, amit még egy üveg orosz vodka is nehezített. A soros poén ép­pen ült, amikor az egyik pa­lack derékban nekivágódott a lépcsőfok élének. Kifáradt üveg lehetett, menten elpat­tant. — A vodka? — hangzik az egyöntetű kérdés. — Csak a sör. — Szerencséd! — bizonyo­sodik meg Gábor a kárról. — Be nem teszed hozzánk a lábad, ha a vodka! — Csend! — kiált Era. — A telefonunk! — És...? — néz a felesé­gére Gábor. — Én különben se hallom. — És..., és...! — pattog Era, majd gondol egyet, fu­tásnak ered, menet közben kotorászik a táskájában a kulcsai után. József tanácstalanul ácso- rog, tűri, hogy a habos sörlé a talpa alá folyjék. Mária in­gerült szemrehányással nézi. — Oda egy sör. Nagy do­log — válaszol szólítatlanul József. — Kevesebb megy pocsék­ba — tódítja Gábor. Mária felrántja a váltáská- ját és Era után indul. Bőszi- ti József válasza. József a fe­lesége csípőjét figyeli. Leg­jobb volna lerakni az italt a lépcsőfordulóban, aztán ki az utcára. Aztán? Tocsog a sör­lében, mint gyerekkorában, amikor a nyári záporok után az árkok finomhomok-horda- lékában mezítláb pancsoltak. — Megvárjuk míg a ház­mester büntetésből elkobozza a teljes készletünket? — csap a vállára Gábor. Azzal átve­szi tőle a hálót. A fordulóban kiszedi a törött üveget, bele a szemétledobóba. A draszti­kus csörömpölés után a rá­juk törő kedvetlenségben a lépcsőház megtelik zajokkal. Azonosíthatatlan tompa zö­rejek, puffanások, kopogás, klattyogás, meg-megújuló gye­reksírás, kurrens disco-zene, emeltebb, mégis kivehetetlen értelmű női vagy férfihang, WC-tartály és vízlevezető csö­vek moraja. Tehát a közis­mert hangforrások és mind­ezek szűrt egyvelege. A két fiatalember váratla­nul egymásra néz. Gábor fa­nyarul elmosolyodik. József nem viszonozza. Még a za­joknál tart: mintha kompo­náltak lennének, de nem is­merhetné a szerkesztési elve­ket. Ebbe a bizonytalan zö­rejegyvelegbe csöng bele is­mét Gáborék telefonja. — Most elkaphatja — mondja Gábor. — Teljesen megőrjít vele. Ez lesz az első alkalom, hogy valaki csak úgy, magától felhív. Hogy mi nem fontos egy nőnek?! — És neked? — És neked? Mi az? Pén­tekre mindenki életunt lesz? Na, rohanás! Ránk fér az a vodka. (Folytatjuk) műsor W" KOSSUTH RADIO: 8.27: A Népzenei Hangos űjság melléklete 9.20: Irodalmi évfordulónaptár Radnóti Miklósról 9.43: Szólj, szólj sípom 1 10.05: Diákfélóra 10.35: Lendvay Kamilló operáiból 11.14: a kötélverő 11.29: A podolini kísértei X/4. rész 12.45: Filmtükörkép 13.00: Évszázadok mesterművei 13.25: Csuka Zoltán emlékezete 13.55: Bágya András szerzemé­nyeiből 14.19: Tusa Erzsébet és Lantos István négykezes és két- zongorás felvételeiből 14.44: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 15.05: Kóruspódium 15.27: Szülőszoba: Uram, belép­het! Barát József össze­állítása 10.00: Zenekari muzsika 10.49: Gyergyai Albert: Az esszé védelmében 17.05: Olvastam valahol... 17.28: A Rádiószinház bemu­tatói a 22.20 22.30 23.30 0.10 1.05: 8.20: 8.35: 10.00: 11.35: 12.35 13.00: 13.20 13.351 14.00: 14.35: 10.00: 10.35: 17.30: 18.35 19.55 20.35 21.35 22.25 23.20 : „Himnusz a békéről" : Chopin: Tizenkét etűd : A zene nem ismer hatá­: Zágrábtól New Yorkig. Egy magyar turkológua Amerikában : Tíz perc külpolitika : Kapcsoljuk a 8-as stúdiót (élő) Kb.: : Szimfonikus táncok i Illés Lajos táncdalaiból PETŐFI RADIO: : Emmy Loose és Murray Dickie énekel : Tíz perc külpolitika : Napközben : Zenedélelőtt : Csak fiataloknak! : A népművészet mesterei­nek felvételeiből : Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót : Éneklő ifjúság : Szól a kakukk hangja : Történeteim : Szine-java : Mai magyar Irodalom : Idősebbek nullámhosszán : Segíthetünk? : Hét végi panoráma * : A vádlott: Bárdos! László : A Magyar Rádió nemzeti­ségi népzenei fesztiválja : Popműhely : A tegnap slágereiből MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: a bírónő — Kutyások — Hogyan vetettek Ka­4) NOORAD - 1984. május L3., csütörtök záron?) 18.00: Eszak-magyarorszá­gi Krónika — 18.25—18.30: Lap-és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: Tévétorna (ism.) Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk Földrajz, (ált. isk. 6. oszt.) A szél munkája. Kisíilm Angol nyelv (kezdő) Magyar nyelv (ált. Isk. 2. oszt.) Élővilág (ált. isk. 7. oszt.) Anna és a tolvaj. Román film Cirill és Metód legendája. Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) Képújság Iskolatévé. Tájak, emberek, nyelvjárások. A szöged! nemzet A kamaszkor küszöbén, I. Zelk Zoltán: Tollászkodik a tavasz Hírek Számitógépközelben. A ml emberünk. NDK tévéfilmsorozat : Képújság : Pedagógusok fóruma Tévébörze : Telesport : Reklám : Tévétorna : Esti mese ; Tv-hlradó Családi kör Panoráma : A tv galériája : Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: : Képújság : Csuka Zoltán. Portréfilm : Sorstársak : Unser Bildschirm. A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora ; ív. debreceni katonazene­kari fesztivál I 13.30 *.15: 8.20 8.40 8.50! 9.00; 9.15: 9.25: 9.45: 1.25: 2.05 12.30 15.00; 15.15: 15.40 Ifi.20: Ifi.25 lfi.45 17.45 17.50 18.25 18.30 18.55 19.10 19.15 19.30 20.00 20.55 21.55 22.35 18.05 18.10 18.50 19.10 20.M: Gondolkodó. Tudományos magazin 20.50: A szlllsztrat (Irkamra. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Az úszómester. Francia film 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.40: A tv-híradó sajtóértekez­lete 19.30: Tv-híradó 20.00; Mi, tankötelesek — tévé­filmsorozat 4. rész 20.55: Barangolás a Szovjetunióban 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05: Hírek I. MŰSOR; 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30; Időszerű események 22.00: A facipő fája — Olasz film 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Bizo­nyítási eljárás (14) Színes, szink­ronizált japán bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: fél 4, Háromnegyed 0 és 8-tól: István, a király.. Színes magyar film. Nagybátonyi Petőfi: Olomidő (14) színes NSZK film. — Pásztói Mátra: háromnegyed 6-tól: A ti­zedes meg a többiek. Magyar filmvígjáték. Este 8-tól: Forróvé­rű kísértet. Színes szinkronizált olasz filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Nyitott utak. Színes ma­gyar dokumentumfilm. — Kiste- renyei Petőfi: Felhőjáték (14) színes magyar film. — Nagylóc: Szupermodell (16) Színes szinkro­nizált USA bűnügyi film. — Job­bágyi: Óvakodj a törpétől (16) Színes szinkronizált USA film- yíg játék, , ­Aforizmák Nem lehetett valami nagy ul nem voltak temetőproblé- az a szerelem, amely barát- mák. sággá vált. Brendan Behan Katherine Hepburn ^ jjc örök szerelem épp oly ke­véssé létezik, mint örök ifjú- Minden korszaknak, még a ság. Mindkettő alá van vetve legborzalmasabbnak is, meg- a keletkezés és az elmúlás vannak az előnyei. A kanni- törvényének, balizmus korszakában példa- Stendhal NYITOTT UTÓK Színes magyar dokumentumfilm, készült 1983-ban a MAFILM népszerű-tudományos Filmstúdiójában. Kép: BARANYAI LÁSZLÓ Zene: KOVÄTS LAJOS Irta és rendezte: KIS JÓZSEF Részlet a film narrátort szövegéből: „Gyökeresen új jelenségről kívánunk beszámolni. Egyházak­ról, vallásos emberekről, akik élve az alkotmányunkban biz­tosított lelkiismereti szabadsággal, megőrizték a hagyomány igazi értékeit, vagy talán meg is újították azokat. S ugyan­akkor hű fiai, építői egy szocialista országnak, fontos pillé­rei annak a nemzeti közmegegyezésnek, amely az ország jó közérzetének, fejlődésének alapja.” A film a látnivalók áradó gazdagságában ismertet meg a magyar egyházak: a római katolikus, a református, az evan­gélikus, a zsidó, az ortodox és a szabadegyházak gyakorlati életével, ünnepeivel, szertartásaival. Nagy értékű nemzeti kincseket mutat be, melyek a képző- művészetnek, a zenének, az irodalomnak, a tudománynak, vagy a népművészetnek a vallás szellemében létrehozott valóban magasrendű alkotásai. Nógrád megyei bemutatók: V. 3—4. Szécsény 6—7. Pásztó 8—9. Balassagyarmat V. 12. Karaneslapujtő 14—16. Salgótarján

Next

/
Thumbnails
Contents