Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
Jogi tanácsadó A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság közli Nyugdíjigénynél is a tényt, csakis a tiszta igazat A társadalombiztosítás ellátás rendszerében kiemelkedő jelentősége van — megállapítása után — az egész életre szóló nyugellátásnak. Az öregségi nyugdíj megállapításának egyik fontos feltétele a korhatár betöltésén kívül, a szolgálati idő szükséges mennyisége. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény főszabályként mondja ki, hogy szolgálati idő: a munkaviszonyban, az ipari szövetkezeti, mezőgazdasági szövetkezeti tagként, szakmunkástanuló viszonyban, bedolgozóként és megbízás alapján rendszeresen es személyesen végzett munkában töltött idő, tényleges munkával szerzett jog. Végezetül pedig a katonai szolgálati idő is szolgálati időnek minősül, összefoglalva megállapítható, hogy szolgálati időnek a ténylegesen munkában töltött időtartamot lehet tekinteni, vagy azokat az időket, amelyeket a törvény végrehajtására kiadott rendelkezés ennek minősít. [17/1975. (VI.14.) Mt. számú rendelet, R.]. Az R. 110. §-a előírja, hogy a szolgálati időt a társadalom- biztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni. E nyilvántartások alapján nem igazolt szolgálati időket —, ha a jogszabály másként nem rendelkezik — abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat a nyugdijat igénylő munkakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéssel, egykorú okirattal, a munkáltató, vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal hitelt érdemlő egyéb módon igazolja —, ahol a jogszabály megengedi —, illetőleg bizonyítja. Ezt nevezzük tanúvallomással bizonyított szolgálati idő megállapítására vonatkozó eljárásnak, amely lehetséges a társadalom- biztosítási igazgatóságoknál, kirendeltségeknél, a társadalombiztosítási bizottságnál, illetőleg peres eljárás keretében a munkaügyi bíróságnál. A törvény és végrehajtási rendelkezéseinek kidolgozása alkalmával a jogalkotó felismerte azt, hogy az igénylő nem képes valamennyi munkában töltött idejét igazolni, mert pl. vagy megsemmisültek az eredeti okiratok, vagy pedig a munkáltató bejelentési fegyelme nem volt kielégítő és ezért az idők nem kerülhettek a társadalombiztosítási szerv nyilvántartásában. A jogalkotó ezért tette lehetővé, hogy az ilyen időket tanúvallomással lehet bizonyítani, illetőleg figyelembe venni, ha azok a valós tényeket tartalmazzák és megalapozottak. Meg kell jegyezni, hogy ma — 1975. július 1-től — korlátozás nélkül lehet a szolgálati időt tanúvallomással bizonyítani. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel la nyugdíj- igénylők élnek is és a tanúk pedig megteszik a saját legjobb meggyőződésük szerinti tanúvallomást, amelynek megalapozottsága esetén az igényelbíráló szervek az így bizonyított időt figyelembe veszik a szolgálati idő számításánál. Ennek megfelelően megállapítják a nyugellátásra a jogosultságot, vagy pedig kiegészítő szolgálati időként figyelembe véve ennek arányában növelik a nyugellátás összegét. Léteznek azonban —, sajnos — ezzel ellentétesen ható törekvések, amelyeknek az a céljuk, hogy valótlan adatok állításával arra nem jogosultakat nyugellátáshoz, vagy magasabb összegű nyugdíjhoz juttassanak Az igazságosság és a jogalkotás jogpolitikai elveinek ala. pulvételével erre a jelenségre —, amely nem kívánatos — a társadalombiztosítási igazgatóságoknak és a kirendeltségeknek fel kell figyelniük és megfelelő intézkedésekkel kell gátat emelni az ilyen törekvéseknek. Az ilyen nem kívánatos jelenségekkel szemben megfelelő védelmet nyújt a büntetőjog területe, amely a hamis tanú- sást büntetni rendeli. A következőkben két konkrét ügyet ismertetek név nélkül, amely alkalmas a figyelemfelkeltésre és a megelőző — prevenciós hatás elérésére. Az egyik esetben a tanú a saját nyugdíjügyében tett nyilatkozatát figyelmen kívül hagyva, azt állította, hogy a nyugdíjigénylő egy építkezésen 1942-től 1944-ig folyamatosan dolgozott. Az így állított idő figyelembevételével a nyugellátás összege magasabb lett. A mutatkozó ellentmondást az igényelbíráló szerv a tanú elé tárta, aki tanúvallomását ennek ellenére fenntartotta. A feljelentésre a Gy-i járásbíróság jogerős végzésével a tanút bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett hamis tanúzás vétségében és ezért 50 (ötven) napi tétel (összege napi 60 forint) pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetén azt 50 napi fogházban végrehajtan. dó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A másik esetben a tanú ugyancsak valótlan tartalmú tanúvallomást tett az igénylő nyugdíjának megállapítása érdekében, azt állítva, hogy az 1936. augusztus 1-től 1944. október 30-ig dolgozott gróf N. L. birtokán. Ez a tanúvallomás is ellentétes volt az igényelbíráló szerv irataival, amelyet a tanú elébe tártak, de ő vallomását ennek ellenére fenntartotta. Feljelentés alapján a Gy-i városi bíróság jogerős ítéletével az elkövetőt bűnösnek találta hamis tanúzás vétségében és ezért 90 (kilencven) napi tétel (összege 90 forint) pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén azt 90 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A társadalombiztosítási ügyintézés — jellegénél fogva — nincs kapcsolatban a büntetőjog területével. Az igény érvényesítése érdekében segítséget nyújt az igénylőnek, ahogyan •zt a T. alapelve (8. §) előírja. Ugyanakkor a jogrendszer törvényes lehetőségével gátat kell emelni a nem kívánatos jelenségek elhárítására, igyekezni kell azok megszüntetésén munkálkodni, adott esetben élni a fegyelmezés és a nevelés eszközével. Dr. R. V. Tisztelt szerkesztőség! Bravó Buják! A napokban Bujákon töltöttem a szabad időmet. A Cser- hálgyöngye kisvendéglőben étkeztem, méghozzá olyan színvonalon. hogy csak az elismerés hangján szólhatok róla. Udvarias, előzékeny a kiszolgálás. Kitűnő a konyhájuk. Speciális, ízletes ételeket á'lí- tanak elő. Kívánom, hogy továbbra is így folytassák. A dolgozókat dicséret, elismerés iiUti. Az iljen vendéglátást valamennyien szívesen vesz- szűk igénybe. A népviseleti kis múzeumot is megtekintettem. Nagyon gyönyörű, csodálatos szép dolgokat készít a Piroska néni. Öröm volt nézni és mindig emlék marad a számomra. Nagyon jól éreztem magam a nevezetes községben, és szép emlékekkel tértem vissza a lakhelyemre. Farkas Béla Kaposvár, Gyár itt» 26/B, NYÁRI EMLÉK Eresztvényi mese... A dunántúli Tata városában élő nyugalmazott pedagógus házaspártól, Gyimes Viktortól és nejétől kaptunk a napokban levelet, amelyben arról értesítenek bennünket, hogy unokáikkal Györgyikével és Zsolttal már két alkalommal is megyénk természeti szépségeinek egyikével, Eresztvénnyel ismerkedtek, töltöttek el itt két ízben is néhány felejthetetlen hetet. Tetszésüket Nyári emlék címmel Eresztvényi mese-kénl öntötték formába a nógrádi gyermekeknek: Kivonat a meséből. — Valamikor réges-régen az eresztvényi erdőrengetegben két ország küzdött a hatalomért. Fent a hegyeken „Bazaltország” királya uralkodott. Palotáját hatalmas bazaltoszlopok vették körül. A bazaltvár dísztermében, a vár alatt fortyogó tüzes láva feltörő füstjétől körülnézve, terjedelmes trónszéken üldögélt az óriástestű Bazaltkirály. Palotáját, várát fekete bazaltkatonák őrizték. A Bazaltkirály egyre a hegy alatt húzódó völgyeket, lankákat kémlelte, melyek akkor még kietlenek, kopárak voltak. Udvari tanácsosaival együtt állandóan azon tanakodtak, hogyan lehetne kitörni a bazaltvárból és elfoglalni az előttük húzódó hatalmas területet. Ez a terület azonban a föld alatt élő „Gyökérország” királyáé volt. Országát mély völgykatlanok, föld alatt tekergő folyosók és megszámlálhatatlan szobácskák, üregek, barlangok alkották. Oldaluk, mennyezetük teleszőve gyökerekkel, indákkal... Válaszol az illetékes Telt-múlt az idő. Bazaltország királya szőtte a terveket a birodalma kiszélesítésére. Gyökérország királya pedig egy szép napon kiadta a jelszót: „Bükkök, tölgyek indulás a föld felszínére!” Szétpattant a rengeteg magocska. Szinte harsogott a föld, amint áttörték kemény kérgét Gyökérország aprócska katonái. Erősödtek, nőttek a facsemeték, husángokká fejlődtek, s mint földbe szúrt dárdák határozták meg Gyökérország területét. Bazaltország királya mor- dan felmordult: „Ki merte előlem elfoglalni a völgyeket, dombhajlatokat, lankás hegyeket? Ezeket én szétzúzom, összetaposom!” Közben a bükkök, tölgyek óriási fákká nőttek. Gyökérország királya büszke volt, de mégis hatalmába kerítette az elégedetlenség ördöge. ,,Ö, be szép lenne, ha a hegycsúcsok is hozzám tartoznának, akadt meg szeme a kopár bazalt hegyeken. Utasította a legmagasabb bükkfát küldjön ejtőernyősöket a hegytetőkre, tudakolják meg, ki uralja azokat. Hamarosan vissza is tért egy hírnök, s közölte, hogy Bazaltország királya uralkodik ott. Vára bevehetetlen. Csupa kő és szikla. Marcona katonák őrzik a hegytetőket. „Valami csellel kellene próbálkozni”. — esett gondolkodóba Gyökérkirály. De közben Bazaltkirály sem tétlenkedett, magához hivatta legkedvesebb apród j át Kicsibazaltot... Te nem vagy olyan nagy és lomha, mint őrtálló katonáim. Leereszkedsz a mélybe és megkeresed Vulkánanyót. Megkéred, küldje el segítségünkre a tüzes lávafolyamot, hogy legyőzhessem és elboríthassam köveimmel Gyökérkirály birodalmát.” Kicsibazalt azonban Földanyóhoz továbbította az üzenetet, az pedig végtelen haragra gerjedt. „Ó, te gonosz, elégedetlen Bazalt. Hát ezért, tettelek meg a hegyek királyává? Most rabolni, pusztítani akarsz? No, majd adok én neked!” Akkor ismét kopogtattak az ajtaján, s megtudta Gyökércrszág királyának üzenetét, miszerint Gyökérország királya szeretné elfoglalni a kopár bazalthegyeket. Föld- anyó végtelen haragra gerjedt, kinyújtotta két izmos karját. Az egyik kezével nyakonra- gadta Bazaltkirályt, a másikkal belekapaszkodott Gyökérkirály üstökébe, s rázni kezdte mind a kettőt, jól megleckéztette őket. S, kiadta az utasításait. — „Bazaltkirály, te átadod birodalmadat az embereknek. Várak emelkednek majd hátadon, ahonnan védhetik hazájukat! Gyökérkirály, te ne kívánkozz a hegytetőkre. Árnyas erdőiddel adj pihenőt, felüdülési, védelmet a fáradt vándoroknak. az üdülni vágyó kirándulóknak!” Ennek a réges-régi történetnek a nyomai még ma is láthatók az eresztvényi hegyekben, erdőkben. A Salgó- hegy tövében lomhán hevernek feketén és megkövesedve a hajdani bazaltkatonák. Az óriás bükkök gyökerei a föld alól kibukkanva most is. görcsösen kapaszkodnak a talajba. mintha még mindig Föld- anvó lesújtó haragjától félnének. Á masszőr Az idén, negyedszázados egészségügyben eltöltött szolgálat után ment nyugdíiba Zagyi József masszőr. Pályája során csaknem annyi embert részesített különböző reumatikus kezelésekben, mint amennyi Nógrád megye összlakossága! Munkája mellett több társadalmi funkciót töltött be a megyei Madzsar József Kórházban. Gyermekkora óla érdekelte az egészségügyi pálya, de szülei kőművesnek taníttatták, mivel édesapja is ezt a mesterséget folytatta. 1959-ig az építőknél dolgozott, majd közben jött olyan betegség, amely miatt pályát kellett változtatnia. Negyedszázaddal ezelőtt egy újsághirdetésre a városi fürdőnél helyezkedett el, és munkája mellett elvégezte a masszőri és más, az ízületi bántalmakkal kapcsolatos tanulmányokat, s szerzett belőlük képesítést. A városi fürdő megszűnése után került a megyei kórházhoz, ahol masszőri és iszappakolói teendői mellett még közel féltucatnyi kezelést is végzett az arra rászoruló beteg embereknek. — Nógrád megyében a nehézipar adja a munkalehetőségek zömét, és bizony ez termeli az ízületi bántal- makban szenvedőket — kezdi a beszélgetést Zagyi József, most már nyugdíjas masszőr. Jöttek a kórházba különböző kezelésekre Szendehelytől Szüaspogo- nyig, Káliétól Nádújta- luig. és legtöbben a középes idősebb korúak, férfiak és nők egyaránt. Nincs is a megyében olyan település ahonnan ne fordultak volna meg a reumaosztályon az arra rászorulók. A betegekkel mindig együtt éreztem és a tudásom legjavát igyekeztem nyújtani, mivel tudom — a legkellemetlenebb fajtájú betegségek közé tartozik az ízületi bántalom. Számomra mindig jóleső érzés volt az, amikor az én közreműködésemmel is enyhültek a betegek fájdalmai. Miért nem váltották vissza? A NÓGRÁD április 19-i Kiskereskedelmi Vállalat az számában „Miért késhet a alábbi tájékoztatást adta la- válasz” címmel jelent meg púnknak: Molnár Tibor salgótarjáni levelező észrevétele, amelyre a Nógrád megyei Élelmiszer — Nevezett azt kifogásolta miért nem kapott választ a NŐGRÁD-ban február 23Az érsekvadkerti termelőszövetkezetben huszonhétmillió forintos árbevételre számítanak az idén, a nem mezőgazdasági ágazatok tevékenységéből. A közös gazdaság pataki lámán megjelent írására, egyben kétségbe vonja boltvezetőhelyettesünk, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelőség válaszát, mely a felvetett problémáról is helyesen tájékoztatta vásárlónkat. A módosított 1/1970. (III. 11.) ÁH. sz. rendelet az üvegpalackok betétdíjáról és viszszaváltási kötelezettségéről az alábbiak szerint intézkedik: „Nem kötelezhető az az üzlet olyan üvegek visszaváltására, amelyek forgalmazásával egyáltalán nem foglalkozik, s így nincs meg a lehetősége, hogy az adott üvegtípust a boltból a szállítók visszaszállítsák”. így például nem köteles visszaváltani Pepsi-Colás üveget olyan üzlet, amely kizárólag Sztár vagy Márka üdítő italt, árusít. Vásárlónk Róna üdítő italos üveget kívánt visszaváltani, ennek értékesítésével boltunk nem foglalkozik, így palackját sem köteles visszaváltani. A február 23-i észrevételének megjelenését követően elégségesnek találtuk, hogy vásárlónk a boltunkban és legilletékesebb helyről az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjétől választ, tájékoztatást kapott. Ezért nem válaszoltunk a NŐGRÁD-ban közzétett problémájára. Reméljük, hogy az üvegvisszaváltás számos vásárlónkat érintő kérdésben ez a tájékoztatásunk kellő eligazítást nyújt és segíti a kereskedelmi dolgozók és vásárlók ezen a téren is elvárható együttműködését és a bizalom erősítését — kaptuk a tájékoztatást Klenóczki János ellenőrzési osztályvezetőtől. Most mint nyugdíjas mivel tölti szabad idejét? — kérdeztem a szakma kiváló ismerőjét. Régi betegeim és ismerősök gyakran megkeresnek a lakásomon és adnak címeket, hogy keressem fel otthonukban egy- egy masszázs erejéig. Amíg bírom szívesen csinálom, ha ezzel is enyhíteni tudom a kellemetlen fájdalmakat — fejezte be gondolatát a még jó erőben lévő, de most már nyugdíjas masszőr. Kukely Mihály * Az oldal szerkesztője sem állhatja meg, hogy Zagyi József masszőr munkásságáról ne s-óljon. Hogy a flekk papírt a riport végén kihúzza az írógépből, elolvassa és szó nélkül az olvasószerkesztő asztalára tegye. Ügy érzem tartozom Zagyi Józsefnek annyival, hogy elmondjam helyette: betegei szerették és becsülték. Munkáját mindig jókedvvel végezte, remekül meg tudta teremteni azt a kapcsolatot a beteggel, amelyben még a görcsös fájdalmak is engedelmeskedtek kezeinek. Segítő, gyógyító tevékenységére mindig szívesen gondolok vissza. 4 -ti- i I Összeállította: Tóth Jolán paernyöüzeme — képünkön — is hozzájárul ehhez az eredményije«. . ___ f elúGRÁP - 1964. májúi 3., csütörtök 5
