Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
Fflmjegyzel Napló gyermekeimnek Volt egyszer egy... szakérettségi! r Február 16. Az előző nap véget ért magyar játékfilm- szemle híradását olvasom a lapokban. A nagydíjat Mészáros Mária Napló gyermekeimnek című alkotása nyerte el. Ambivalens érzés: a filmet nem láttam, Mészáros Mártát korábbi művei révén meglehetősen jól ismerem. Olyan ifilmrendezőnek tartom, akinek nagyfokú a felkészültsége. szakmai biztonsága, eleven, napra kész a gondolkodása. Első filmjével, az Eltávozott nappal szó szerint berobbant a magyar filmművészetbe: a közönség is megjegyezte a nevét. Ez a hatvanas évek közepe táján történt. Esztétikai szempontból u- sikeres munkája volt A kilenc hónap, az Örökbefogadás. Az titóbbi években azonban alig Sikerült neki valami. Miközben a külföldi közönség és (producerek kegyeit kereste, elvesztette hazai rajongóinak jelentékeny részét. Már- wrtár úgy tűnt, nekünk itthoniaknak nem tud értékeset, aktuálisat mondani. Most pedig üt van a Napló... Április 10. Meghívót kézbesít a posta. Az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának oktatási igazgatóságán bemutatják Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjét. Soha jobb alkalom. Emlékszem évekkel ezelőtt itt láttam először — egy évtizedes dobozba zártsága után — Bacsó Péter A tanú című kiváló erényekkel rendelkező filmszatíráját a magyarországi ötvenes évtized első felének mindennapjairól. Ott a helyem ezúttal is. Április 16. Megnéztem Mészáros Márta legújabb filmjét. Eszemre, szívemre hatott. Egyértelmű a számomra — anélkül, hogy a többi filmet láttam volna —, hogy ez a mű kapta a budapesti filmszemle nagydíját. A zsűri ítéletét a magamé igazolja. A művészeket egyre jobban foglalkoztatja a személyi kultusz időszaka. Könyvek garmadája jelent meg róla, filmeket is szép számban lehetne összeszámlálni. Az említett Bacsó Péter például újabbat is csinált, melyet éppen és szintén a játékfilm- szemlén mutattak be először a közönségnek. Mészáros Márta filmje minden szempontból más az eddigieknél. Objektív, tehát a leghitelesebb alkotás. Egy tizenéves kamaszlány felnőtté érését követhetjük nyomon. Repülőgép landol Budaörsön 1947 valamelyik hónapjában. Ezen a gépen érkezett a hősnő (számos utalás található arra, hogy alakjában a rendezőnő saját magát mintázta meg), szülei, ősei földjére a Szovjetunióból. Vele örökbe fogadó nagyszülei. Itthon a nagypapa húga viseli gondjukat, ő régi mozgalmi ember, a múlt rendszerben sokat szenvedett miatta. Adoptálná a kislányt, de az nem hajlandó rá. Fokozatosan kibomlik az ellentét közte és a nő között. S, ugyanígy mérgesedik el a helyzet a nő és rokonsága, valamint környezetének liberálisabb, tolerán- sabb tagjai között. Magda ugyanis konok, erőszakos ai- kat, szentírásnak veszi a politika napi igéit, a foggal-körömmel végigviszi azt. Így válik — tudva a személyi kultusz hibáiról, torzulásairól — egyre ellenszenvesebbé a néző számára; lesz ugyanakkor rokonszenvesebb ellenlábasa, a szintén egykori illegális János, akit a kislány elhalt apja helyett apjának tekint. János a Rajk-per után börtönbe került, a leány és a fia csak 1953-ban látogathatja meg. ő élve maradt. De mi lesz tovább? E dióhéjba nagyon sok mellékszál, amely ugyanakkor nagyon fontos, mert árnyalja, történetileg, politikailag, etikailag és művészileg hitelesíti a filmet, nem fért bele. Arra azonban elég, hogy érzékelje az olvasó: időszerű, sokak szemében máig tabunak számító dolgokról szol Mészáros Márta. S, ezt a napló lényegre törő, ám szerencsére nem olyan szubjektív stílusában. Mészáros Márta célratörően beszéli a filmnyelvet. Szándékosan forgatott fekete-fehérben — valóban ez illik a témához, (operatőr ifj. Jancso Miklós). Flash-back-jei megvilágítanak, ébren tartják az érdeklődést, érzelmi, gondolati feszültséget teremterek múlt és jelen között. Mesterien ért a színészvezetéshez. Czinkóczi Zsuzsa nemcsak Árvácskaként emlékezetes most már, az mostani szerepében is. Zolnay Pál, Szemes Mari, a nagyszülőket formálják meg érzékletesen. Jan Nowiczki, a rendezőnő másfél évtized óta örök férfi hőse János és a leány szobrászművész apjának portáját jeleníti meg, az utóbbit kissé egy- síkúan. Egyébként is didaktikusnak erezzük a két férfiszerep egy színészre való osztását; de ebben Mészáros Márta hibáztatható. Az igazi felfedezés: a lengyel Anna Polony. Nem szobrot — embert formál. Sokszínű._ Május 3. Ma veit Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje országos premierje. Ebben a hónapban már játsszák megyénk mozijaiban is. Május 22. A Stúdió ’84 műsorában cannes-i tudósítást közvetítenek. A sajtófogadáson a rendezőnő és Czinkóczi Zsuzsa. Tévériporterünk kérdésére: Esélyes-e a Napló... valamilyen fesztiváldíjra? — Dirk Bogarde, a zsürielnök, az alapszabály szellemében, kitérő választ ad. Bármi lesz a döntés. Mészáros Márta filmje az utóbbi évek egyik legjobb, legjelentősebb magyar alkotása. Arra tanít, hogy őszintén, nyíltan nézzünk szembe a múlttal, hogy eszme és ember viszonyában nem mindig és feltétlenül az utóbbié a szolgaszerep. (P. s. A május 24-i lapok mindegyikében olvasható: Mészáros Márta filmje Can- ne§-ban elnyerte a zsűri kü- löndíját.) Sulyok László Nemzetközi pályázat ifjú képzőművészeknek Több mint harminc évvel ezelőtt a magyar pedagógiai intézményrendszernek szerves része volt a szakérettségi. Egy 1948. szeptember 17-én kiadott rendelet hívta életre a szakérettségis tanfolyamokat. A gyors és lelkes szakszervezeti toborzás eredményeként október közepén már megkezdődhetett a tanítás Budapesten, utóbb pedig sokfelé az országban. Az alapvető cél az volt, hogy a tehetséges munkás- és parasztszármazású fiatalok számára a középiskolai tananyag gyorsított ütemű elsajátítását, az érettségi bizonyítvány megszerzését, majd a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét biztosítsák. A népi demokrácia történelmi-társadalmi igazságtevéssel teremtette meg a tanulás lehetőségét azoknak a tehetséges fiataloknak, akik önhibájukon kívül társadalmi hátrány (családi megélhetési gondok és a háború zavaros évei) miatt nem tanulhattak a maguk idejében. A szakérettségis tanfolyamok feladata a szakirányú képzés volt, műegyetemi, bölcsészeti, orvosi, közgazdasági, agrár stb. szakokat szerveztek. A jövendő felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyakat kiemelten tanították a többi, az általános műveltséghez tartozó tárgyakhoz képest. Akiket felvettek, azokra nagyon kemény munka várt. A kiválasztott fiatalok hiába voltak az átlagosnál jobb értelmi képességűek, szorgalmasak, öntudatosak, a szellemi megterhelés és a fizikai kötöttség óriási volt. Tengernyi tanulnivaló, s kollégiumon kívüli egyéni szabad programot csak szombaton és vasárnap délután engedélyeztek. Nemegyszer még az is elmaradt, gyakran kellett újra programozni a kevéske szabad időt is. Igaz, hogy megnyíltak a tudományokhoz vezető kapuk, de a kapun belül nemegyszer legyőzhetetlennek látszó falak tornyosultak. Csak a tudásvággyal párosult akaraterő segített, csak így lehetett birtokba venni az áhított tudást. Hogy létezett, még ha csak átmeneti iskolatípusként is a szakérettségi, azt többek között a ma is közöttünk élő volt szakérettségisek csoportja tanúsítja: mintegy 17 ezer fiatalt iskoláztak be a hét év alatt. Őket kellene újra összehozni, segítségükkel összegyűjteni, feldolgozni a szakérettségi történetét. A Népszava szerkesztőségének segítségével megkezdődött az anyaggyűjtés. A szerkesztők egy könyv kiadását tervezik, amely a tudományos Ukrán skanzen Poltavsina — olvasható a táblán. Itt találkoztak Gogol elbeszéléseinek hősei. A szovjet gyermekújság, a Pionyerszkaja Pravda ismét nemzetközi képzőművészeti pályázatra invitálja a világ gyermekeit. Minden 5 és 16 év közötti kisfiú és kislány a földgolyó bármely pontjáról résztvevője lehet a seregszemlének. Az ifjú tehetségek alkotópályázatát már ötödik alkalommal rendezik meg. A meg- előzőek igen rangos szemlék voltak. Így például az 1980- as moszkvai olimpiát közvetlenül megelőző felhívásra 75 országból 350 ezer rajz érkezett. A „Nemzetközi pályázat szervezésével azt szeretnénk elérni, hogy a föld gyermekei jobban megismerjék egymást, és szoros barátságot kössenek” — mondja a Pionyerszkaja Pravda főszerkesztője, Olga Grekova. — Azt akarjuk, hogy a gyerekek is kivegyék részüket a békéért, szabadságért, és a haladásért folyó küzdelemből, a világ népeinek érdekében. A pályázat feltételei egyszerűek. Minden résztvevő 10 munkát küldhet be. Ha a résztvevők iskolai vagy más gyermekintézménybeli közösségek, akkor 60 munkát küldhetnek be. Ezek lehetnek rajzok, szobrok, vagy az alkalmazott művészet alkotásai. A pályázat jelmondata — „Így látom a világot”. így tehát a művek témája sincs megszabva. A beküldés utolsó határideje — 1984. november elseje. Ezt követőét), a tekintélyes zsűri kiválasztja a legjobb műveket, melyekből 1985 tavaszán Moszkvában kiállítást rendeznek. Kétszáz ifjú alkotó között osztanak ki érmeket és a kiállítás minden résztvevője kap oklevelet, katalógust és emlékjelvényt. Poltavsina — ez a felirat olvasható azon a fatáblán, amely a hatalmas — 150 hektáros — szabadtéri néprajzi múzeum egyik kereszteződésében jelzi az utat. Itt, az ukrán főváros, Kijev közelében található az Ukrán SZSZK népi építészetét és életmódját bemutató múzeum. Szeretetteljes és aprólékos munkával gyűjtötték ösz- sze a poltavai falvakban őrzött és a XVIII—XIX. század nemzeti kultúráját tükröző emlékeket. Parasztházak, gazdasági melléképületek, paraszti munkaeszközök, kovácsműhelyek, szélmalmok, falusi templomok. A házakban egyedi készítésű használati tárgyak, ruhák. Poltavsina neve mindörökre összefonódott egy nagy író nevével, a 175 éve született Gogollal. Itt született, itt ismerkedett meg a nép életével, az ukrán falu életmódjával, itt szerette meg a népmeséket, népdalokat, népi mondásokat. Ezen a vidéken játszódnak azok az elbeszélések, amelyekkel a fiatal Gogol bevonult az orosz irodalomba. elemzésen és a tanulságok levonásán kívül emlékeket állíthatna a küzdelmesen nehéz évek egyéni győzteseinek, megörökíthetné a lassanként feledésbe merülő tényeket, bemutatná a szakérettségisek szürke hétköznapjait. Naplóval, fényképpel és minden egyéb dokumentummal, személyes önvallomásokkal illusztrálni a tanfolyamok életét, képet adna a hazánkban végbemenő kulturális forradalomnak a szakérettségis kollégiumokban zajló színteréről. A Népszava szerkesztőségének kulturális rovata gyűjti a beérkező anyagokat és jelentkezéseket. Kérnek minden volt szakérettségist, tanárt, diákot és mindenkit, aki kapcsolatba került ezzel az iskolatípussal, hogy lehetőségeikhez képest segítse az anyaggyűjtést. A szakérettségi intézményét a történelmi-társadalmi változás, a kulturális forradalmi átalakulás hívta életre. Az új értelmiség megteremtésének egyik lehetősége volt, és szükségessége a társadalmi valóságból fakadt, tehát mint történelmi múltunk részét illik közösen megbecsülni és megőrizni. Így válhat majd a „Volt egyszer egy... szakérettségi” a jövő számára is igaz történetté. Diószegi-Csipetits György Radnótipályázat Május 31-én, csütörtökön kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban annak a grafikai pályázatnak az anyagából, amelyet a múzeum, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Képző- és Iparművészeti Szövetség Lektorátusa és a KISZ Központi Bizottsága közösen hirdetett meg Radnóti Miklós születésének 75. évfordulója alkalmából. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (V., Károlyi Mihály utca 16.) 16 órakor kezdődő megnyitó ünnepségen hirdetik ki a pályázat eredményét is, s adják át a kiíró szervek alapította díjakat. A kiállításon 31 alkotó 45 művét mutatják be, a grafisai alkotások túlnyomó többsége Radnóti-vers illusztrációja. FÖLÖSLEGES IZGULNI Egy chicagói bank igazgatója konferenciát tart, és épp egy nagy tranzakcióról tárgyalnak, amikor egyik igazgató izgatottan felugrik: — Szent isten, a kulcsot a kasszában felejtettem. — Mit vagy olyan izgatott — inti le a másik —, hiszen mindnyájan itt vagyunk. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Mai kulturális programok *.27: Tudomány és gyakorlat. (Ism.) 8.36: Beszélni nehéz. (Ism.) 9.08: Kamarazene 9.48: Kis magyar néprajz. Békés város néprajza 9,S3: Tarka mese, kis mese 3U.D5: Két keréken Magyarországon 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.49: Dohnányi: A tenor. Vígopera 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.19: Kritikusok fóruma 14.29: Kagylózene Budakeszin. (Ism.) 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. Hajdúság 15.28: MR 10—14 16.05: Ünnepi könyvhét, 1984. 17.05: Holnap zárunk. .. 17.30: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. Tatár ASZSZK 17.47: Barokk muzsika 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.28: Hallgatóink figyelmébe! 19.15: Gondolat 20.00: A párizsi Raphaele hangversenyzenekar Offenbach-felvételeiből 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.35: Majális anno... 21.25: Grabócz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Haydn: e-moll „Gyász” szimfónia No. 44. 22.51: Jó ez nekünk? 23.06: Lemezmúzeum 0.10: Szörényi Levente és Bródy János dalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: Tíz perc külpolitika. (Tsm.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Ritmus! Herbie Hancock felvételeiből 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család. (Tsm.) 12.05: Keresztes Mihály nótáiból 12.35: Tánczenei koktél 13.28: Nefelejcs 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Népzene hangszeres előadásban 14.35: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.00: Diákfoci 15.13: Slágermúzeum 16.00: Magyar utazók — földrajzi felfedezők 16.35: Tudományos könyvespolc 16.40: Fiatalok a seregben 17.10: Üj nótafelvételeinkből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Popműhely 19.15: Közvetítés a vízilabdabajnokság döntőjéről 20.35: ,,Az ár ellen — az árban” 21.35: Paul Young felvételeiből. 22.20: A Rádió Dalszínháza 23.20: Népdalcsokor MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykrónika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Melegüzemi próbák az LKM-ben — Májusi határszemle Heves megyében — Érettségizett lányok foglalkoztatása Salgótarjánban) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé Világnézet 8.45: Angol nyelv. (Középhaladó) 9.00: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) 9.25: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Delta (Ism.) 10.05: A látogatók VI/6. rész: Réka. (Ism.) 10.55: Utazás az ismeretlenbe 11.55: Képújság 15.00: Isko.atévé 15.15: Vizek, vízpartok élővilága 15.45: Újdonságok az iskolában 1. rész 16.30: Hírek 16.40: A Közönségszolgálat tájékoztatója 16.45: Beszéd művelés VI/4. rész 17.05: Reklám 17.10: Képújság 17.15: Pulzus. Könnyűzenei panoráma 18.05: Társadalmi vitában Riportmüsor 18.55: Reklám 19.10: Tévátorna 19.15: Esti mese. (Ism.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Üt a döntőig. . 20.10: AS Róma—Liverpool labdarúgó BEK-döntő 22.10: Dalok, táncok a Szovjetunióból 22.20: Tv-híradó. 2. 2. MŰSOR: 18.30: Képújság 18.35: Perpetuum mobile. (71.) 19.05: Színházat játszunk. VI/5. rész 20.00: Shakespeare drámái a BBC feldolgozásában 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA*. 19.30: Tv-híradó 20.00: Prágai tavasz, ’84. Hangversenyműsor 21.45: Ez történt 24 óra alatt 22.00: ...és a markotokban vagyok, lányok. Tévékomédia 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: AS Roma—FC Liverpool labdarugó BEK-döntömerkő- zés. A szünetben: időszerű események, 1. rész 22.00: Időszerű események — 2. 22.15: Bratislava! Lyra, *84. A nemzetközi dalfesztivál műsorából MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: 101 kiskutya. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm felújítása. 8 órától: Suttogások és sikolyok. (18) Színes svéd filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Pie- done Afrikában. Színes, olasz bűnügyi filmvígjáték. Háromnegyed 6-tól: Ezüstnyereg. Színes olasz western. — Nagybátonyi Petőfi: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvteláték. — Pásztói Mátra: Vészjelzés a tenger alól. Színes, szinkronizált szovjet film. — Karancslapu.itő: Klapka légió. Színes magyar film. 2. műsor: 20.00: Makrancos hölgy. 4 NÓGRÁD - 1984. május 30., szerda
