Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)
1984-05-29 / 124. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XL. ÉVF., 124. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1984. MÁJUS 29., KEDD Ipari aktíva Salgótarjánban Vállalatvezetőknek a reformról Megyénk húsz meghatározó üzemének gazdasági és politikai vezetői ipari aktívaértekezletre gyűltek össze tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában. A fontos fórumon, melyen Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára töltötte be az elnöki tisztet, az idei első negyedév gazdasági tevékenységének tapasztalatairól, valamint a szabályozórendszer változásának irányelveiről mondták el gondolataikat a résztvevők. Az értekezlet első napirendi pontjaként Szabó István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője az év első negyedének gazdasági eredményeiről, tanulságairól tartott előadást, a mintegy hatvan ipari vezetőnek. A politikai tisztségviselő két témára összpontosította a figyelmet: a termékszerkezet megújításának kérdéseire, illetőleg az exporttal kapcsolatos gondokra, teendőkre. Mint a gyártmányösszetétellel kapcsolatban megállapította: ez a kívánatosnál valamivel vontatottabban halad. A meglevő régebbi termékek egy része több energiát, munkaerőt, költséget követel, mint a nemzetközi piacon megjelenő versenytársaknál. Így ha e kevésbé korszerű termékek gyártását bővítjük, egyúttal az aránytalanul nagy ráfordítások is növekednek. Az exporttal kapcsolatban az osztályvezető megállapította, hogy a tőkéspiacra irányuló kivitel az év első negyedében elmaradt a tervezettől, sőt a tavalyi szinttől is. A rubellal fizető piacokra viszont lényegesen növekedett a kiszállítás. Gond, hogy észrevehetően romlott az export gazdaságossága egyes területeken, ez összefügg a termékszerkezet-váltás nehézkességével. A gazdasági szabályozó- rendszer változtatásának irányelveiről tartott előadást — előtérbe helyezve a megyei gazdaságra közvetlenebbül vonatkozó tételeket — Ozsvárt József, a megyei párt- bizottság titkára. Mint a politikai vezető kifejtette: a módosításokkal hatékonyabb és célszerűbb központi irányítás mellett nagyobb fokú vállalati önállóságot kell teremteni, mindehhez alkalmas intézményi, szervezeti eszköz- rendszer kialakítása szükséges. Bizonyos lépésekre már ebben a tervidőszakban sor kerül, a nagyobb szabású változások a VII. ötéves terv idejére esnek. Jellegzetes tökéletesítés lesz a tervezés módszereiben. Ezeknek ki kell elégíteni a világgazdasági folyamatok prognosztizálásának igényét, valamint szorosabb összhangba kell hozni a hosszabb távú társadalmi folyamatokkal a gazdasági kezdeményezéseket. A tervek tehát elsősorban stratégiai célokat tartalmaznak, rugalmasabbak, több variációsak lesznek mind népgazdasági, mind vállalati szinten. Különösen a VII. ötéves terv kidolgozása követel kiterjedt figyelmet a vállalatvezetőktől: ennek megfogalmazásakor ugyanis még kevéssé lesznek ismertek az új szabályozók gyakorlati természetű sajátosságai. Az árrendszer továbbfejlesztése a nemzetközi piac értékelését még hatékonyabban közvetíti majd a magyar gazdasági egységekhez. Lényeges követelmény az eszközgazdálkodás továbbfejlesztésében, hogy a tőkeáramlás a hatékonyabb gazdálkodó egységekhez irányuljon. E rugalmasabb gazdasági működéseket az intézményi rendszer korrekciója biztosítja majd: növekszik a vállalatok önállósága, bizonyos hatósági tevékenységeket is átvesznek. A „tulajdon feletti rendelkezési jog” gyakorlása a lehetőségeket, a felelősséget egyaránt megnöveli. A számos újdonság magától értetődően nehézségekkel jár. Okos felkészülést követel a foglalkoztatottsággal kapcsolatos új feladatok megoldása. A teljes foglalkoztatottság népgazdasági szintű követelmény, a hatékony foglalkoztatás vállalati teendő. A jobb esziközkihasználás végett mérhető munkaerő- mozgások válnak szükségessé, nem csupán vállalaton belül, hanem vállalatok, sőt területek között is. Ilyenkor az egyéni igény és a gazdasági érdek közt eltérés lehet, a ke(Folytat&s a 2. oldalon) MTESZ-elnökségi ülés Salgótarjánban Négyezer pár munkavédelmi kesztyű készül hetente az Egyesült Zagyva völgye Afész ' bátonyterenyei üzemében. A felvételen, Dajkó Ferencné és Mede Józsefné vasalja a kesztyűket. — bencze — Losonczi Pál Mongóliába utazott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében van Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes. A búcsúztatáson a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Elnöki Tanács több más tagja, Nagy János külügyminisztérium! államtitkár, valamint társadalmi és politikai életünk több vezető személyisége. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Delger- dalajn Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Elősegíteni a technika és a szellemi erő dinamikus mozgását Tegnap délután ülést tartott Salgótarjánban az MTESZ Nógrád megyei Szervezetének elnöksége. Az elnökségi ülésen megjelent és felszólalt Géczi János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Az elnökségi ülés vendége volt dr. Horgos Gyula, az MTESZ Budapesti Intéző Bizottságának elnöke. Balatonfüreden Országos véradó-konterencia kezdődött Ürmössy László vezérigazgató, az MTESZ megyei szervezet elnöke bevezető szavaiban arra utalt, hogy munkájukat az idén jelentős változások között kezdték. E változások közül a legdöntőbb az MTESZ társadalmi szervezetté való nyilvánítása volt, ami nemcsak a munka ■lehetőségeit bővítette ki, de megnövelte a felelősséget is a társadalommal szemben. Az MTESZ megyei szervezet céljai a megváltozott körülmények között is változatlanok maradtak, minél több konkrét segítséget adni a népgazdasági tervek megvalósításához, a hozamok növeléséhez, a gazdaságos működés erősítéséhez, a világpiacon a magyar munka eredményesebbé tételéhez, és ezen keresztül kivívni a becsületesen dolgozó értelmiség jobb erkölcsi, anyagi megbecsülését. Az 1984. évi eddigi munkáról írásban kiadott beszámolóhoz Gressai Sándor, az MTESZ megyei szervezet titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Előadásában kiemelte a szakbizottságok és munkabizottságok egyre gyarapodó, gazdag tevékenységét és szólt az egyesületi tevékenység eredményeiről és tapasztalatairól. összességében megállapította, hogy az egyesületi tagság létszáma változatlanul háromezer körül mozog, azonban mind az egyesületi rendezvények száma, mind pedig a résztvevők száma valamelyest csökkent a korábbi időszakhoz viszonyítva. Ennek az okait kutatni kell, s meg kell szüntetni, hogy az egyesületekben is tovább erősödjön a tudományos tevékenység. A kiegészítő előadást követő vitában felszólalt Géczi János elvtárs, aki a követKe- zőket mondta: — Örülök, hogy részt vehetek az ülésein. Noha rendszeresen tájékozódunk az elnökség munkájáról, minden tájékoztatásnál hasznosabb a személyes részvétel a munkában. Ügy értékelem, hogy az MTESZ megyei szervezetben ebben a fél évben is tovább folyt az igen értékes, eredményes munka, amiért önök elismerést érdemelnek. A továbbiakban Géczi elvtárs először az idei üzemi, vállalati tervek végrehajtásának fontosságáról, körülményeiről szólt. Kérte a műszaki- értelmiséget, hogy segítsék elő a technikának és a szellemi erőnek a dinamikus mozgásba hozását, mert csak így lehetséges terveink valóra váltása. Hangsúlyozottan emelte ki — utalva a Központi Bizottságnak a gazdasági irányítási rendszer változásaival kapcsolatos állásfoglalására —hogy minél kisebb időveszteséggel, minél szélesebb körben érvényesítsük az ezzel kapcsolatos feladatokat. A műszaki, közgazdász és agrár értelmiség az egyesületi munka eszközeivel is sokat tehet annak érdekében, hogy a gazdaságirányítási rendszer változásainak bevezetésére kellő időben felkészüljünk. Végül a megyei pártbizottság első titkára az épülő Technika Házával kapcsolatban elmondta, hogy a megyei pártbizottság politikai eszközökkel is támogatja a műszaki értelmiség leendő szellemi központjának mielőbbi felépítését. , Az elnökség ezt követően tájékoztatót hallgatott meg a második fél év aktuális feladatairól, majd a résztvevők megtekintették az épülő Technika Házát, ahol Juhász Jónás, a Salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezet főmérnöke mutatta be a létesítményt. Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Becsbe érkezett. Venéglátója, Erwin Lánc osztrák külügyminiszter üdvözölte az Imperial Szállóban, majd a Ballhaus- platzon, a külügyminisztérium épületében megkezdődtek a tárgyalások. Balatonfüreden, a SZOT oktatási intézetében hétfőn megkezdődött a VI. országos véradó-konferencia. Ott volt és köszöntötte a véradómozgalom képviselőit Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, részt vett a megnyitó ülésen Andrej Kiszeljov, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkár- helyettese is. A szervezett vérellátás megteremtésének harmincötödik és a térítésmentes véradómozgalom kialakulásának negyedszázados évfordulóját ünneplő konferenciát Hantos János, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. A hétfő délután megkezdődött tanácskozás bevezetéséül Medve László, egészségügyi államtitkár, Simonovits István, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatója, valamint Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese fűElsősorban a nemzetközi helyzetet, továbbá a kétoldalú- kapcsolatokat ■ tekintették át a hétfői bécsi tárgyalásokon. A szívélyes légkörű eszmecsere után Erwin Lánc ebédet adott vendége tiszteletére. A magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások kedden folytatódnak, s a tervek szerint be is fejeződnek. (MTI) zött szóbeli kiegészítést a beterjesztett írásos beszámolóhoz. Ebből, s az elmondottakból kitűnt, hogy 1949-ben, a szervezett vérellátás létrejöttekor az egészségügyi intézmények vérszükségletét évi 20 ezer literre becsülték, ám a gyógyászat fejlődésével az igény rohamosan fokozódott, ezért 1970-re már hatvankét állomást hoztak létre, a fölajánlott vér mennyisége elérte az évi 200 ezer litert; ma már az ország valameny- nyi gyógyintézetébe késedelem nélkül jut el az életet mentő, egészséget visszaadó vér. A gyógyászat fejlődése azt is szükségessé tette, hogy a vér átömlesztése helyett olyan készítményeket alkalmaznak, amelyek tisztítottan, nagyobb mennyiségben, töményebben tartalmazzák a vér egyes alkotórészeit. A vérMájus 24—28. között hazánkban tartózkodott Karol Martinka, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a szlovák terv- bizottság elnöke, aki a csehszlovák szocialista kormány képviseletében megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A miniszterelnök-helyettes találkozott Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhieilátó-szolgálat hatásos és gyors munkája ma már elképzelhetetlen lenne a véradók több tízezres tömegének áldozatvállalása, segítsége nélkül. Tavaly például 649 900 vérvétel történt a szolgálat állomásain, s ebből 628 200 esetben térítésmentesen ajánlották fel segítségüket az önkéntes véradók. A konferencia első napján kitüntetéseket adtak át a véradómozgalom legelismertebb tagjainak: hatan a Munka Érdemrend különböző fokozatait, öten pedig az egészségügyi miniszter adományozta Kiváló Munkáért kitüntetést vették át, négyen a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetésben részesültek. Először adták át ez alkalommal a véradómozgalomért plakettet^ amelyet tizenhármán kaptak meg. vatal elnökével, akivel véleményt cseréltek a magyar— csehszlovák gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről, különös figyelemmel a magyar—szlovák kapcsolatok időszerű kérdéseire. Karol Martinka . megtekintette Eger város nevezetességeit, látogatást tett a Május 1.’ Ruhagyárban, valamint i Skála Metró-Áruházban. Várkonyi Péter Becsben Karol Martinka látogatása Magyarországon
