Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

Csernyenko a hadsereg Komszomcl-tanácskozásán Á nemzetközi feszültség enyhítéséért A moszkvai Kremlben hétfőn tanácskozás kezdődött a szov.jqt,jta.fecyfig Komszomol-szervezetei titkárainak rész- vételévjll; Az ülésen megjelentek a szovjet vezetők: Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Főnökségének elnöke, Nyikolaj Tyiho- nov, az 81%KP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elqptre, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Bwnisztel*|anácsa elnökének első helyettese, kül­ügyminiszter. IJmltrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter, valamint a szovjet párt- és ál­lami éle| sok más kiválósága. fKÉit ' Az ülé|t<.jÖmitrij Usztyinov marsall Nyitotta meg. Az imperializmus reakciós körei — hangoztatta a többi között a szónok, beszédének külpolitikai részében — nem tudnak megbékélni a világ jelenlegi fejlődésének alapve­tő irányzataival. Ráébrednek, hogy a történelem erői termé­szetes mozgásuk révén a szo­cializmus, a társadalmi igaz­ság és a nemzeti szabadság elvei általános érvényesülése irányában hatnak. Ezért az erő pozíciójából igyekeznek intézni a nemzetközi ügyeket és arra törekszenek, hogy meggátolják a történelem törvényszerű menetét. Innen a méreteiket tekintve, soha eddig nem látott fegyverke­zési programok, amelyek ré­vén a hadászati egyensúly megbontására törekednek. A BÉKÉS ÉLETÉRT Az SZKP és a Szovjetunió megtett és a jövőben is meg­tesz mindent, hogy — függet­lenül a társadalmi rendszertől — az államközi kapcsolato­kat a békés egymás mellett élés. a jószomszédság és az egyenjogúság jellemezze. A Szovjetunió, a szocialista kö­zösség országai szüntelenül kezdeményezéseket tesznek a nemzetközi feszültség enyhí­tésére, a béke megszilárdítá­sára. Mikor a népek biztonságá­ról van szó, a külpolitika és a diplomácia sokat tehet. De nem mindent. A nemzetközi küzdőtéren olyan politikai erőkkel is dolgunk van, ame­lyektől idegen a jóakarat, és nem hallgatnak az értelmes szóra. És itt pótolhatatlan sze­repet tölt be védelmi erőnk visszarettentő képessége. Ma ez nem csak a szovjet nép építő munkájának, hanem az egész föld békéjének a bizto­sítéka. A szovjet hadsereg — mu­tatott rá a továbbiakban Konsztantyin Csernyenko — a hazafiasság iskolája egyszers­mind az az iskola, amely a gyakorlatban szocialista in­ternacionalizmusra nevel. So­raiban ma megtalálható az ország összes nemzetisége. Az itt születő katonabarátságok szálai sokakat később egész életükre összekötnek. Szeretnék szót ejteni hadse­regünk internacionalizmusá­nak másik területéről is — a Varsói Szerződés baráti orszá­gai hadseregeivel való kap­csolatairól. Minden eszköz­zel óvni és fejleszteni kell ezeket a kapcsolatokat, ami az önök fontos feladata. önök — folytatta a szónok — a szovjet emberek azon nemzedékéhez tartoznak, amelynek az önálló dolgozó életbe lépve, előre nem lá­tott nehézségekkel kell szem­benéznie. Ami azonban teg­nap még fantáziának tűnt, azt önök megvalósítják. Azért ké­rem, ne áltassák magukat. Néhány területen a mostani szovjet fiatalságnak egysze­rűbb lesz az élete, másutt azonban bonyolultabb, mint nekünk, az idősebb nemze­déknek. Térjünk azonban át arra a területre, ahová az élet útja már elvezetett, vagy múlha­tatlanul elvezeti az önökkel egykorúak túlnyomó többsé­gét. A termelésre, a gazda­ságra gondolok. Népgazdaságunk olyan szin­tet ért el, amikor a legége­tőbb szükségszerűséggé vált az intenzív termelésre való áttérés. Önök tudják, hogy a párt erélyesen támogat min­den kezdeményezést, amely a termelés hatékonyságának emelésére, a munka jobb meg­szervezésére és termelékeny­ségének növelésére irányul. Jó dolog, hogy az egész Kom- szomol tevékenyen bekapcso­lódott ebbe a nagy, alkotó munkába. A tudomány és a technika legújabb eredményeit hasz­nosítani a termelésben, meg­honosítani minden újat, nos, ez ma a feladat. E feladat a fiatalok számára valóban so­ha nem látott lehetőséget tár fel tehetségük, képességeik kibontakoztatására. De szem­be kell néznünk nem kevés nehézséggel is, magunkra kell vállalnunk a dologgal járó na­gyobb felelősséget. A KOMSZOMOL TEVÉKENYSÉGE Az SZKP KB főtitkára ez­után arra a kérdésre kereste a választ, hogy a Komszomol- munkában milyen módszerek­re, formákra kell összponto­sítani a figyelmet. Először is — mutatott rá — a Komszomol-szervezetek gya­korta ..bejáratott”, sablonos módszerekkel és eszközökkel próbálják megoldani az új feladatokat. Egyeseket — Le­nin szavai szerint — megbű­völnek a ,.hangzatos” jelsza­vak, nem fogják föl az új társadalmi-gazdasági és poli­tikai helvzetet, nem számol­nak a feltételek módosulásá­val s megfeledkeznek arról, hogy . taktikáiukbnn a lehető lee’-ugalmasabbnak kell len­niük. A munkaformák nem le­hetnek elavultak, becsonto- sodottak. Állandóan fejleszte­ni kell őket. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a fia­talok új iránti érdeklődését sem. Az évente ismétlődő de­monstrációk és szemlék soka­sága — még akkor is, ha időn­ként változik a „cégtábla” — elveszti vonzerejét. Másodszor, ellentétek van­nak a munkaformák és a fia­talok megnövekedett anyagi és szellemi igényei között. A Komszomol-szervezetek nem minden esetben tudnak vá­laszolni az ezzel kapcsolatban felvetődő kérdésekre, nem mindig tudják megszabni a helyes irányt. A Komszomol munkája még nem minden­hol veszd tekintetbe a fiatalok élettel kapcsolatos terveit. A Komszomol-bizottságok időn­ként mintegy kívülállóként szemlélik a fiatalokat való­jában foglalkoztató, sürgető problémákat. Vajon nem ez az oka annak, hogy a fiata­lok egy része nem eléggé te­vékeny a Komszomolban? Végezetül, a Komszomol- munka formáinak megválasz­tásánál természetesen számol­ni kell az életkor sajátossá­gaival, a műveltségi szinttel, a fiatalok ilyen, vagy olyan tevékenység iránti érdeklődé­sével és hajlamával. Mind­azonáltal a gyakorlatban ezt a szempontot sem tartják be mindig. Ellentmondásokból — amint látják —, akad bőven elég. Ügy gondolom, hogy a Komszomol-bizottságoknak bírálólag kellene elemezniük a meglevő munkaformákat, s amennyiben szükséges, felül kellene őket bírálni. Meggyő­ződésem, hogy az alkotó út­keresés, az újítás, a valós élet­ből kiinduló bátor kísérlete­zés ezentúl is a Komszomol sajátja marad. Ismeretes az iskolaügy re­formjának a párt által kijelölt nagyszabású programja. Ez arra hivatott, hogy a fiatalok segítséget kapjanak az önálló munkáséletre való jobb fel­készülésben, hogy képletesen szólva, olyan tőkét -halmoz­hassanak fel, amely hosszú időn át dúsan kamatozik. Gondoskodni kell a szüksé­ges feltételek megteremtésé­ről, hogy minden fiatal az ál­talános iskola, vagy a felső­fokú intézmények befejezése után felújíthassa, bővíthesse tudását. Ezt követeli meg a korszerű ipar dinamikája és a sokoldalúan fejlett szemé­lyiség kialakításának feladata. Szociológusok azt mondják, hogy a fiatal munkások gya­kori munkahely-változtatásá­nak fő oka a munka tartal­mával és feltételeivel való elégedetlenség. Ez így is van. A termelésszerkezet átalakí­tására és korszerűsítésére ki­dolgozott pártirányvonal ma már lehetővé teszi a hiányos­ság határozottabb felszámo­lását. E munka lényege, hogy egy­felől fokozzuk a szervezett­séget, a rendet, a fegyelmet a rcr>m*í7nmol soraiban, másfe­lől pedig fejlesszük a kom- szomolisták kezdeményező­készségét és aktivitását. A le­küzdendő fő akadály: a for­malizmus túltengése, az agyonszervezés. a külsőségek­re való hajlam több Komszo- mol-bizottság, sőt úttörőszer­vezet tevékenységében. Mint emlékeznek, erről szó volt a párt XXVI. kongresszusán és a KB júniusi (1983.) ülésén is. Természetesen nem arról van szó, hogy lemondjunk mindenféle tömeges kam­pányról, nagyszabású meg­mozdulásról. De ismerni kell a mértéket, tudni kell. hogy ezek megtartását nevelő mun­kával kell kiegészíteni. NAGYOBB BIZALOMMAL A formalizmus, az akta­gyártás, a bürokratizmus se­hol sem engedhető meg, de különösen tűrhetetlen a Kom­szomol tevékenységében, s még inkább az úttörőszerve­zet irányításában. E feladatok teljesítése ter­mészetesen szükségessé teszi a Komszomol pártirányításá­nak javítását, az itt tapasztal­ható fogyatékosságok leküz­dését. Előfordul, hogy gyám­kodnak a Komszomol-szer­vezetek felett. Emögött nem nehéz felfedezni azt az aggo­dalmat, hogy a fiatalok úgy­mond tévedhetnek. Az ilyen állásponttal nem lehet egyet­érteni. Máskülönben a fiata lókat egész életükön át pelen- kázhatjuk, hiszen Marx iro­nikus megjegyzése szerint az ember, amikor járni tanul megtanul elesni is, és csak az eséssel tanul meg járni. Job­ban kell bízni a Komszomol ban, de ez legyen igényes bi­zalom. Megengedhetetlen ter­mészetesen a másik szélsőség is: a Komszomol gondjaival, bajaival való nemtörődés. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Komszomol pártirá­nyításának színvonala nem egyszerűen a pártbizottságok által megvizsgált kérdések számától függ. Ennél jóval fontosabb, hogy mélyrehatóan elemezzük a fiatalság körében jelentkező társadalmi és ideo­lógiai folyamatokat, és segít­sük a Komszomol-szervézete- ket á fő irányvonalak rögzí­tésében, a leghatékonyabb munkaformák kiválasztásában. A Komszomol-káderek kér­dése kulcsfontosságú. Nagy jelentőségű az eszmei meggyő­ződés, a feddhetetlenség, a szervezői készség, az érzékeny­ség az ifjúság sajátos problé­máira, a szakértelem és a fiatalos lendület. Éppen ezért a pártbizottságok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a Komszomol-kádereknek a ta­nácsi, a gazdasági és termé­szetesen. a pártmunkára való felkészítésére és kiválasztá­sara. Konsztantyin Csernyenko végezetül az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága és a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége meg­bízásából a szovjet hadsereg és a haditengerészet Komszo- mol-szervezetének átnyújtotta a Vörös Zászló Érdemrendet. (MTI) Ipari Éva Salgótarjánban (Folytatás az I. oldatról) letkező feszültség levezetése igényes irányítói tennivaló. A feladatok megoldásában lé­nyeges szerep jut a pártalap- szervezeteknek: elsősorban az irányelvek helyi érvénye­sítésében. Az ipari aktíván számos vállalatvezető felszólalt, sa­játos helyzetüket illesztve a szélesebb gazdasági folyama­tokba. Zsuffa Miklós, a Nóg­rádi Szénbányák vezérigazga­tója többek közt elmondta, hogy a megnövekedett köve­telményeket mostohább tech­nikai föltételek, bonyolult ge­ológiai viszonyok közt igye­keznek kielégíteni a bányá­szok. Jobb ösztönzésekkel nö­velik a teljesítményt: főleg a produktív munkahelyekre vonzzák az embereket. Dr. Hajdú Gyula, a SZÜV me­gyei igazgatója a számítás- technika bátrabb kihaszná­lására biztatta a fórum részt­vevőit. Mint mondta, az álta­la vezetett kollektíva nem csupán a gazdasági jellegű feladatokra összpontosítja fi­gyelmét, hanem a számítás­technikai kultúra terjesztésé­re is. E fontos eszköz hatha­tósan elősegíti a megsokaso­dott feladatok sikeres teljesí­tését. Hopka László, az SKÜ műszaki igazgatója a nehéz piaci körülmények említése mellett szót ejtett az alkal­mazkodás módjairól: a lehe­tőségekhez mért termékszer­kezet-váltást már eddig is végrehajtották, valamint bő­vítették külkereskedelmi kap­csolataikat, fokozták a szállí­tások pontosságát. Sára Já­nos városi pártbizottsági titkár többek közt arról beszélt, hogy a munkaverseny szigo­rúbb gazdasági viszonyok közt is fontos gazdasági tényező, ha a vezetők felkarolják. Jó. példa erre a salgótarjáni sík­üveggyár, ahol az elmúlt hó-, napokban is gyarapodott a mozgalom. NÖGRÁD - 1984. május 29., kedd Jegyezzen ön is PIÉRT-kitvényt, jól jár! 5000 és 10 000 forintos címletű kötvények jegyezhetők, hét évre; évenként 11 % kamatfizetés. A jegyzési lap, részletes tájékoztatóval átvehető a Pl ÉRT Kereskedelmi Vállalat miskolci kirendeltségén és a salgó- bányai lerakatában, valamint az Állami Fejlesztési Bank igazgatóságain,.május 28 és június 8 közölt Részletes információt nyújt: A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat észak-magyarországi kirendeltsége. Miskolc Blaskovics u. 1. 3501. Telefon: (46) 35-252, A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 63. számú lerakata Salgótarján, Salgóbánya, 3109 Telefon: (32) 12-346. Kisiparosok békegvüiese Salgótarjánban Békét a világnak, békét minden népnek! E gondolat jegyében rendeztek tegnap Salgótarjánban bókenagygyű- lést a kisiparosok a KIOSZ Nógrád megyei vezetősége mellett működő nőbizottság szervezésében. A békenagy­gyűlésre, melyet egyúttal nők fórumával is összekötöttek a megye minden részéből csak­nem száz kisiparos jött el. A béke szükségességéről, súlyáról és esélyeiről Ozsvár Istvánná, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága párt- és" tömegszervezeti osztályának munkatársa szólt. A béke és barátság hónap keretében ösz- szehívott gyűlésen beszélt többek között arról, hogy napjainkban a nemzetközi viszonyokban erőre kaptak a kedvezőtlen tendenciák: gyor­sul a fegyverkezési verseny, szaporodnak a veszélyes helyi konfliktusok, tartóssá vált a feszültség. Ezért a helyzetért a fő felelősség az Egyesült Államokat terheli. A szocia­lista országok minden tárgya­lási kezdeményezése ellenére az elmúlt év novemberében több nyugat-európai ország­ban megkezdték a rakétatele­pítést. — A világon ma minden percben egymillió dollárt köl­tenek fegyverkezésre — foly­tatta beszédét Ozsvár István­ná. — A fegyverek árából fel lehetne építeni negyven vi­lágvárost, vagy ötvenmillió lakást. A katonai kiadások mindössze tíz százalékával fel lehetne számolni a földön az éhséget, a betegséget, az írás- tudatlanságot. A ma embere mégis opti­mista. Bízik és hisz benne, hogy mégsem lesz háború. A békeerők hangját, akaratai .ideig-óráig lehet figyelmen kívül hagyni, de hosszú tá­von oda kell hallgatni rá. Ha­zánk ma is együtt küzd a békéért a szocialista közös­ség országaival, külpolitikánk meggyőzően fejezi ki a ma­gyar nép békeakaratát. Az ünnepi beszéd után a jelenlévő kisiparosok meg­hallgatták, majd hozzájárul­tak annak a táviratnak az el­küldéséhez, melyben Nógrád megye kisiparossága az Or­szágos Béketanácsnak címezve hitet tesz békevágya mellett, s tiltakozik az európai raké­tatelepítések, a nukleáris há­borús veszély, a békét meg­sértő agresszió ellen. A kisiparosok békegyűlésén Csaba Péter mai dalokat adóit elő gitárkísérettel, végezetül filmet vetítettek. Ülésezett a KISZÖV elnöksége Napirenden az ellenőrzés és a kooperáció A szövetkezeti ellenőrzés helyzetét minden évben 3g- tárgyalja az OKISZ elnök­sége, s az országos tapaszta­latokról részletes beszámolót készít, amelyet minden szö­vetségnek megküld. Az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetségének elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott a témával. A szö­vetkezeti ellenőrzések tapasz­talatairól szóló szóbeli anya­got Szálai Tiborné, a közgaz­dasági és piackutató bizott­ság tagja terjesztette a tes­tület elé. Mint elhangzott, általános megállapítás, hogy az ipari szövetkezetekben a tulajdono­si ellenőrzést a testületek egy­re eredményesebben végzik. A felügyelő bizottságok az elmúlt évben 6200 ellenőr­zést végeztek, s ebből min­tegy ezer átfogó vizsgálat volt. A legtöbb szövetkezet­nél erősödött a vezetői ellen­őrzés és javult a munkafo­lyamatba énített ellenőrzés színvonala is, és mind több szövetkezetben dolgozik füg­getlenített belső ellenőr. A társadalmi tulajdon védelme általában biztosított az ipari ágazatba tartozó szövetkeze­teknél, javult a fegyelem és mindössze néhány szövetke­zetben került sor gazdasági bírság kiszabására A kisszö­vetkezetek, szakcsoportok és gazdasági munkaközösségek megalakulása és munkavég­zése megfelel a rájuk vonat­kozó előírásoknak. Az elnökség az előterjesz­tést Krisch Árpádnak. a KISZÖV elnökének kiegészí­tésével egyhangúlag elfogad­ta. A szövetkezeti kooperációs kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről Detre Jenő műszaki osztályvezető szólt előterjesztésében. Mint mondotta a szövetke­zetekben a VI. ötéves terv időszakában kezdtek kiala­kulni a jelentősebb koope­rációs kapcsolatok, majd e folyamat az V. ötéves terv idején gyorsult fel. Az álla­mi vállalatokkal létrejött ter­melési együttműködések ked­vező feltételeket teremtettek a szövetkezetek tevékenysé­géhez, így azok is érdekelt­té váltak a kapcsolatok fenn­tartásában, erősítésében. Az utóbbi években mindinkább fejlődik a megyén belüli kooperáció ipari és mező­gazdasági nagyüzemekkel, fo­gyasztási szövetkezetekkel egyaránt. Eredményesen te­vékenykedik a NISZAT, a SZOFA, a No-fines társaság, vagy a Nógrád megyei Éoítő- ipari Gazdasági Társaság. 1983-ban már 125 millió fo­rintot tett ki a szövetkezetei; különböző koonerációban vég­zett tevékenysége. Vannak persze gondok is. Például több, korábbi jó kap­csolat felbomlott, más kap­csolatok hol erősödnek, hói gyengülnek, és gyakori koo­perációt nehezítő tény az in­formációhiány, vagy a bizal­matlanság. A KI3ZŰV elnöksége az előterjesztést elfogadta, ezt követően egyéb kérdéseket tárgyalt. Az IPOLYVIDÉKI EGYESÜLT ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET AZ ALÁBBI EGYSÉGEK szerződéses üzemeltetésére 1984. JÚLIUS 1-TÖL 1989. JÚNIUS 30-1G TERJEDŐ IDŐSZAKRA: 12. sz. italbolt 18. sz. italbolt 19. sz. italbolt 26. sz. falatozó 24. sz. presszó 40. sz. italbolt 44. sz. italbolt Érsekvadkert Dejtár Dejtár Dejtár Patak Ipoly vece Hont A versenytárgyalást 1984. június 27-én (szerdán) délelőtt 8.30 órakor tartjuk az áfész központi irodájában. (Érsekvad kert. Hősök tere 13.) Érdeklődni lehet: az áfész titkárságán, tel.: 11 2

Next

/
Thumbnails
Contents