Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakul a kelet— nyugati párbeszéd lehetősé­ge? Ez a kérdés Genscher nyu­gatnémet alkancellár és kül­ügyminiszter moszkvai tár­gyalásai kapcsán is többször felvetődöttt a világsajtóban, mint ahogyan természetesen Csernyenko és Genscher, il­letve a moszkvai vendéglátó Gromiko és a bonni vendége eszmecseréjén is szóba ke­rült. A TASZSZ közleményé­ből tudjuk, hogy szovjet rész­ről figyelmeztették a nyugat­német politikust: a tárgyalá­sok felújítására vonatkozó nyugati felhívások nem te­kinthetők komolyaknak mind­addig, amíg az amerikai ra­kéták a helyükön maradnak. Viszont egyetértés mutatko­zott annak megítélésében, hogy „a kelet—nyugati pár­beszéd minden felelősségteljes politika szükséges részét al­kotja”. Bonnban az ellenzék ered­ménytelennek minősítette Genscher útját. A sajtó több­ségével együtt Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójá­nak elnökhelyettese azt han­goztatta, hogy a kelet—nyuga­ti — s azon belül a nyugat­német-szovjet — légkör megromlásában jelentős sze­repe volt annak a támogatás­nak, amelyet a Kohl-kor- mány nyújtott az amerikai rakéták telepítéséhez. Ugyanakkor említést érde­mel, hogy Genscher, a két or­szág közti párbeszéd fenntar­tásának elemeként az NSZK- ban teendő látogatásra meg­hívást adott át Gromikónak, valamint megújította Kohl kancellár nevében a Cser- nyenkónak szóló korábbi meghívást. A szovjet vezetők • meghívást elfogadták. A hét egyik jelentős ese­ménye volt, hogy hat ország állam-,. Illetve kormányfője közös nyilatkozatban felhí­vással fordult a világ nuk­leáris hatalmaihoz a fegyver­kezési hajsza megállítása ér­dekében. „Négy világrész bé­kekezdeményezése” — ez a címe Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Raul Alfonsin argentin elnök, Ju­lius Nyerere tanzániai elnök, Olof Palme svéd miniszter- elnök és Andreasz Papandreu görög kormányfő állásfoglalá­sának. Egy kelet—nyugati tárgya­lássorozat folytatódik: a hé­ten a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Bécsben újból foglalkozni kezdtek a közép-európai hagyományos haderő és fegyverzet csökken­tésével. Persze — mondták a diplomáciai megfigyelők — a Szovjetunió és az USA közti feszültség légköre alig­ha kedvez a nézetek közele­désének. A tárgyalások kü­lönben is már tizenegyedik esztendeje topognak egy­helyben. A mostani már a 33. forduló... 2. Hol tart a Reagan és az amerikai kongresszus közötti erőpróba? A Fehér Ház mindenkori ura és a képviselők meg a szenátorok között hagyomá­nyosan hol csak presztizs- okokból, hol pedig tényleges ellentétek miatt vita folyik. Az elnökök rendszerint sze­retnék megnyirbálni a kong­resszus jogkörét, a honatyák viszont befolyásolni akarják a legfelsőbb döntéseket, ma­gát a kormányzatnak a poli­tikáját. Ezen a héten is szinte min­dennap voltak szavazósas és szónoki csaták. A szenátus elé kprült az MX-rakétaügy, amellyel kapcsolatban még mindenki emlékezetében él­het, hogy a képviselőház jó­val kevesebbet szavazott meg, mint amennyit Reagan kért. Most a szenátorok talán bő­kezűbbek lesznek. Bár, ki tudja, meglehet, hogy elgon­dolkoztatja az ingadozókat an­nak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, amely szerint a megkérdezett amerikaiak 49 százaléka úgy vélte: nőtt a háborús veszély Reagan poli­tikája által! Csak 33 százalék értett egyet a kormányzattal, amely szakadatlan azt állítja, hogy „kemény vonala” csök­kentette a háború veszélyét. A keménység új meg új fegyvereket, új meg új kato­nai kiadásokat jelent. Az „öböl menti háborúban” az USA hadiipara új fegyvere­ket kíván kipróbálni, a Sal­vadornak nyújtott támogatás pedig egyszerre jelent kom­munistaellenes akciót meg fegyverüzletet. Jellemző, hogy a Salvadornak szánt dollár- milliókkal a képviselők több­sége is megbékélt, viszont ar­ra már nemet mondott, hogy kormánypénzen a nicaraguai „contrák”, az ellenforradal­márok is fegyverekhez jussa­nak. Meg kell jegyeznünk, hogy az elnök kontra kongresszus küzdelemre a választások kö­zelgő novemberi dátuma is rányomja a bélyegét. Nem­csak elnökválasztás lesz ak­kor, hanem képviselőválasz­tás is, valamint a szenátus egyharmadának az újjává- lasztása! A honatyák, akik je­löltekként a választók kegye­it keresik, igyekeznek min­denki szája íze szerint szólni, szavazni. így aztán egyszer így, másszor úgy. 3. Csak a látszat szerint vagy a valóságban is meg­élénkült a politikai mozgás Ázsiában? Ázsia a világban lassan, fokozatosan növeli a maga súlyát, szerepét, márcsak né­pessége nyomasztó növekedé­se miatt is. Hiszen például Kína egymilliárdos lakossága nemcsak a pekingi vezetők­nek okoz gondot, akiknek ennyi embert kell ellátniok, hanem a földrész más orszá­gainak is. Amelyek pedig egy kínai expanziótól tartanak. Csao Ce-Jang kínai kor­mányfő a pekingi országos népi gyűlésben többek kö­zött arról beszélt, hogy szán­dékában áll javítani a kínai— vietnami viszonyt. Ezt a kije­lentést a Nhan Dan, a Viet­nami Kommunista Párt lapja szembeállítja azzal, hogy Cao Bang vietnami tartomány el­len május első felében ismé­telt kínai támadások zajlottak le, számos halálos áldozattal és a tüzérségi tűz okozta je­lentős anyagi kórokkal. Az ázsiai fejlemények sorá­ba illik, hogy Kína egy másik szomszédja, a népi Korea párt- és állami küldöttsége Kim Ír Szén vezetésével most látogatott el hosszú, több mint két évtizedes szünet után újra Moszkvába. A KNDK egyidőben inkább a Pekinggel való kapcsolatainak a fejlesztésén fáradozott. Most viszont a Csernyenko—Kim Ír Szén tárgyalások végén ki­adott közös közlemény tanú­sága szerint megállapították, hogy az SZKP és a KMP, a Szovjetunió és a KNDK kö­zötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdítá­sa a szovjet és a koreai nép, a vilógszocializmus érdekeit szolgálja. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja felhív­ta a figyelmet arra, hogy az USA nukleáris rakétákat kí­ván telepíteni a távol-keleti térségben is. A főszerepet az amerikai hadvezetés Japán­nak és Dél-Koreának szánja, az ő területükön akarja állo- másoztatni a Szovjetunióra irányítandó nukleáris rakétá­it. A távol-keleti diplomáciai körképbe illik még, hogy Tokióban tárgyal a brazil ál­lamfő és az indonéz külügy­miniszter, a japán kormány láthatóan szélesíteni akarja kapcsolatait a csendes-óceáni térségben csakúgy, mint La- tin-Amerikában. Pálffy József o szovjet irodalomból Vetélkedő Az olvasásból, irodalomból — jellegéből következően — nem lehet parázs hangulatú vetélkedőt rendezni. Ehhez képest a Kell a jó könyv — olvasópályázat szombaton Sal­gótarjánban megrendezett megyei vetélkedőjén igen iz­galmas helyzet alakult ki. Az utolsó feladat után még há­rom csapat volt esélyes az országos elődöntőbe jutást je­lentő második helyezésre, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforga'mi Szakközépiskola tanáraiból alakult csapat mellett. Kell a jó könyv... — az ol­vasópályázatot tavaly hirdet­te meg tizenhárom szervezet és intézmény hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója tiszteletére. A több változat­ban, kategóriában kiírt pá­lyázat vetélkedés formájába — a könyvtárak jó szervező munkájának köszönhetően — sok nógrádi csapat nevezett. A megyei döntőt megelőzően a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak megrendezték a területi fordulókat, ahol össze­sen 149 háromfős csapat ver­senyzett. A legjobb tíz mérte össze felkészültségét tegnap, a salgótarjáni SZMT oktatá­si és művelődési intézmény­ben. A versenyzők között akadtak az említett tanárok mellett diákok, munkások, valamennylüket az olvasás szeretete hozta el a vetélke­dőre. Ahogy a verseny egyik résztvevője fogalmazott: — Az ember dolgozik, lót- fut, kevés ideje marad az ol­vasásra. De ha benevez egy ilyen játékba, ez ösztönzi, hogy szakítson időt a köny­vek forgatására. A csapatok egy része a mun­kahelyeken szerveződött, más társaságok a könyvtárak ak­tív kölcsönzői közül verbu­válódtak. A két győztes, továbbjutó csapat az ifjúsági mozgalmai képviseli. — A pásztói pedagógus KISZ-szervezetben vetődött fel a gondolat, hogy indul­nunk kellene. A magyar sza­kos tanárok inkább távol maradtak, előnyben lettek volna, mi a természettudo­mányokat képviseljük — ma­gyarázza Herczegné Varga Ilona biológia—kémia—filozó­fia szakos tanár. — A pásztói gimnazisták mit szóltak, hogy tanáraik versenyeznek? — Érdekes helyzet alakult ki a területi versenyen, a ta­nítványaink épp mögöttünk végeztek. De iparkodtunk is a felkészülésnél, nehogy más­ként alakuljon! Egyébként a pedagógusok szívesebben kí­sérik a tanítványaikat a ver­senyekre... A holtversenyt eldöntő „hosszabbításból" a szécsényt kisiparosok KlSZ-szervezeté- nek csapata került ki győzte­sen, igy ők képviselik a me­gyét az országos elődöntőn. 2 NÓGRÁD - 1984. május 27., vasárnap Folytatta munkáját a megyei KISZ-küldöttgyűlés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) A szóbeli kiegészítés után Várhelyi Béla, a pénzügyi ellenőrző bizottság megyei el­nöke ismertette a testület pénzügyi ellenőrzési munká­jának tapasztalatát. Egyebek között elmondotta, hogy rend­szeres és alapos ellenőrzések zajlottak le az elmúlt három évben, zömében kedvező ta­pasztalatokkal. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet az ész­lelt hiányosságok következete­sebb kiküszöbölésére, a föl­tárt hibák gyorsabb kijavítá­sára. Ezután Kanyó Tibor adott tájékoztatást a mandá­tumvizsgáló bizottság munká­járól, majd Balázs Ottó nyi­totta meg a hozzászólások so­rát. Mint a többi között ki­emelte, hogy a KISZ egyben a közéletiség iskoláját is je­lenti a fiatalok számára, így ez nagyfokú kötelezettséget is ró a mozgalomra Molnár Károly az előző napi szekció­ülés munkájáról tájékoztatta a küldöttgyűlést, s elmondot­ta, hogy az ideológiai tanács­kozáson számos hozzászólás segítette a teljesebb kép ki­alakulását, amely több kriti­kai elemet is tartalmaz, így például: meglehetősen labilis a fiatalok körében az úgyne­vezett „szocializmuskép”, hi­ányzik az idősebb nemzedék példamutatása, felületesek az ismeretek a nemzeti múlt­ról... Mindezen dolgok azt is jelzik, hotv jócskán van mi! tenni a politikai képzésben, az eszmei nevelő munkában. Olasz János, salgótarjáni küldött, az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei képviseleté­nek egyesztendős tapasztala­tait adta közre, hangsúlyozva, hogy céljuk a fiatal szakem­berek ötleteinek megvalósítá­sa, illetve ennek „menedzse­lése”. Horuczi Csaba a diákok helyzetéről szólt. Különös te­kintettel az iskola és aKISZ- szervezet együttműködéséről Kocza József pásztói küldött pedig a lakóterületen élő fi­atalok helyzetéről beszélt, azokról a fiatalokról, akiknek életét és mozgalmi munkáját meghatározza a fa­lusi környezet, az ingázás, a hét végi elfoglaltság. „A la­kóterületi KISZ-szervezet olyan, amilyenné mi magunk igyekszünk tenni, mondotta a hozzászóló, s ha már a ren­dezvények számát szaporítani nemigen lehet, fűzte hozzá, azok tartalmára kell a hang­súlyt helyezni. A gyermekek nevelésének felelősségét hangsúlyozta mon­dandójában Kovács Tibor megyei úttörőelnök, megem­lítve, hogy egy egészséges „gyermekkultusz” kialakítá­sára lenne szükség. Ezt köve­tően a társadalmi összefogás lehetőségeiről, a munkameg­osztásról szólt, figyelmeztetve, hogy a különböző szerveknek együtt kell dolgozniuk, de nem egymás helyett! Beszéde további részében a KTSZ-élet- re való felkészítésről, a szü­lők bevonásáról, s az ifiveze­tői utánpótlás problémáiról lett említést. Jobbító törekvések a megye ifjúságmozgalmában A szünet utáni hozzászo á- sokat Szalai Pál, a Nógrádi Szénbányák küldötte indítot­ta el. A gazdasági építőmun­ka fontosságát hangsúlyozta, mondván, hogy az FMKT, az újítómozgalom és az ifjúsági brigádok mind-mind jó lehe­tőségek a KISZ-esek bevoná­sára, ám m,ég korántsem el­terjedt az alkalmazásuk. Lichner András, Salgótarján város KlSZ-bizottságának titkára az alapszervezeti mun­ka lehetőségeit elemezte, szó­vá téve, hogy még igen sok az adminisztratív elfoglalt­ság a, belső, ügyek intézésénél. Dal es szöveg ötvözetével adták elő mondandójukat Tóthné Csikós Csilla és Gor- dos János küldöttek, ugyanis az előbbi hozzászóló — aki Pásztó város KISZ-bizo' tsá- gának titkára — mondandó­ját az utóbbi „felszólaló” éne­kes gitárkísérete, egészítette ki. Tóthné Csikós Csilla az alapszervezetekben zajló ne­velő munkáról beszélt, han­goztatva a tett és a szavak egységét, mind a programom kialakítása, mind a megvaló­sítása során. Ugyancsak a gazdasági épí­tőmunka KISZ-es formáit boncolgatta felszólalásában Papp Árpád rétsági küldött, szóvá téve, hogy a gazdasági munkaközösségekben kevés fiatal kap lehetőséget. A tanácskozás további ré­szében, némi meglepetésre és derültségre, egy kis testmoz­gásra került sor, s aki az öt­perces „küldött-tornát” vezé­Bátrabb nyelte: Pintér László, a me­gyei KISZ-bizottság titkára (eredeti foglalkozása szerint testnevelő taná*). E rövid felfrissülés után Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője kért szót. Be­vezetőül azokról a társadalmi változásokról beszélt, amelyek az ifjúság helyzetét is érin­tették, hangsúlyozva a diffe­renciált, rétegek szerinti szem­lélet fontosságát. Majd Nóg- rád megye KISZ-eseinek te­vékenységét értékelte a KISZ Központi Bizottsága vélemé­nyének tolmácsolásával. E szerint a megye KlSZ-szerve- zetei a helyi sajátosságoknak megfelelően igazították prog­ramjukat a központi célkitű­zésekhez; kiemelkedőnek mi­nősíthetők azok az újító, job­bító törekvések, amelyek át­hatják az ifjúságmozgalmi munkát. E kezdeményezések érintik a belső demokratiz­must, a KISZ-munka önkri­tikus minősítését. Mindezek következetes alkalmazásával, mondotta Szilágyi Antal, biz­tosítható a további eredmé­nyes munka. Ezután dr. Molnár József, Balassagyarmat város küldöt­te kapott szót, aki a közéle- tiség és a KISZ kapcsolatáról beszélt, kiemelve, hogy a kö­vetelmények jogok és köte­lességek egységét tartalmaz­zák, s mindezek érvényesíté­séhez olyan KlSZ-vezetöare van szükség, akik megfelel­nek a szakmai, politikai és erkölcsi követelményeknek. részvétel pártbizottság első titkára kért szót. Bevezetőül eredményes­nek minősítette a megyei kül­döttgyűlés munkáját, majd áttekintést adott a legfonto­sabb kül- és belpolitikai kér­désekről. illetve ezek minket érintő hatásairól. Aggódnak a fiatalok is a békéért, mondot­ta s van is alapja ezen ag­godalomnak, ugyanakkor tud­juk, hogy nem vagyunk tehe­tetlenek és kiszolgáltatottak, mert bízunk a háború elke­rülhetőségében. A világpoliti­kai helyzet fölvázolása után hazánk és azon belül Nógrád megye belpolitikai és gazda­sági kérdéseiről szólt Géc/i János, megemlítve hogy a végbemenő gazdasági és tár­sadalmi változásokban nagy szerep jut az ifjúságnak is. — Valamennyiünk köte­lessége — mondotta —, hogy olyan közszeilemet alakítsunk ki. amely elismeri a jobb. a több munka értékét. Meg kell keresni a KISZ feladatait a gazdasági életben, a szerve­zettség. a hatékonyabb munka érdekében. Ezt követően szólt a Közoond Bizottság legutóbbi döntésé­ről, a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztéséről, majd is­mertette a megye társadalom- politikai célkitűzéseit, ezek közül is kiemelve a lakáskér­dést, azokat a törekvéseket, amelyek a fiatalok ebbeni gondjain enyhítenek, — Jó 'irányú fejlődés ta­pasztalható a KISZ tevékeny­ségében — folytatta a megyei pártbizottság első titkára —, jóllehet ez a fejlődés nem minden tekintetben azonos. Elismeréssel kell szólni, aho­gyan közvetítik a párt poli­tikáját, ahogyan képviselik a fiatalok érdekeit és ahogyan együttműködnek a fiatalok nevelésében érdekelt egyéb szervekkel. — Elismerően szólt Géczl János a KISZ párttaggá nevelő tevékenységéről, mint. mondotta a felvettek kéthar­mada 30 éven aluli, s alig for­dul elő, hogy az ajánlók egyi­ke ne a KISZ-alapszervezet lenne. A feladatokról szólva két dolgot hangsúlyozott különö­sen az előadó, egyrészt még bátrabb, önállóbb képviseletet kért azokkal a jelenségekkel szemben, amelyek Idegenek a szocializmustól, társadalmunk­tól. Másrészt pedig azt kérte az ifjúkommunistáktól, hogy az eddiginél jobban vegyenek részt a politika alakításában, nemcsak a végrehajtásban. Végezetül a pártmunkáról tett említést, amellyel a kommu­nisták az ifjúság ügye iránt viseltetnek, majd hangsúlyoz­ta, hogy a küldöttgyűlés je­lentős állomás a megye Ifjú­ságmozgalmának életében, s az itt elfogadott határozatok jó alapot kínálnak a tartal­masabb munka kibontakoz­tatására. Az utolsó előtti hozzászólás jogát dr. Sándorné Dombai Margit kapta, aki a lakás- helyzet és a demokratizmus témáiról beszélt, a fölszóla- lások sorát pedig Balogh Mik­lós zárta a diákság helyzet­képéről alkotott mondandó­jával, kérve, hogy a pedagó­gusok az eddiginél jóval na­gyobb részt vállaljanak az adott oktatási Intézmények KISZ-szervezetei munkájának segítésében. a politika alakításában is Választások Az elhangzott 19 hozzászó­láson kívül még 8 véleményt írásban nyújtottak be a kül- Délután ismét plenáris ülés- A tanácskozás további ré- döttek, majd Juhász András sei folytatódott a küldöttgyű- szében Géczl János, az foglalta össze a vitában el- lés, amelynek e szakaszát MSZMP KB tagja, a megyei hangzottakat. Lakatos József salgótarjáni küldött nyitotta meg kritikus hangú felszólalásával. Be­szédében a vezetői felelősség kérdéskörét vette górcső alá, A KISZ megyei küldöttgyű- ülésén a KISZ Nógrád .me- ennek is különösen két jel- lése a továbbiakban megvá- gyei bizottsága első titkárává lemzőjét: az elhivatottságot és lasztotta 17 fős testületét az ismét Juhász Andrást válasz- az igényességet. Kiemelte La- a'ábbi tagokkal: Balogh Judit, tóttá, míg a titkári tisztük­katos József a fórumok eva- Brozsek Katalin, Előd Beáta, ben Molnár Katalint. Pintér katos József a fórumok gya Juhász AndráSi Kovács Ti_ Láwlóti Xörök Tibort erfoí_ kon formalitásait, az emberi 50r, Lichner András, Molnár tette meg a testület. A 11 kapcsolatok „elszegényedését", Katalin, Németi Zoltán, Orosz fős megyei pénzügyi ellenőr- valamint az érdekvédelmi Jánosné, Papp Árpád, Pintér ző bizottság élére Várhelyi munka jelentőségét, s utalt k®32^, Soős Beatrix, Török Bélát, titkárnak Gálné Sótér e hiányosságok me«oldásai- Tihor’ VaÍvoda Katalin, Var- Ágnest választották. : - j T • • ° sa Istvani Viícsek József, Ze- Tudósítottak: M. Szabó Gyula nak módozataira is, ke Ottó. A testület az első Tanka László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents