Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Romhdnyban Villamosítják' a Hatvan-Somoskőűjfalu vasútvonala! A vasutasok, az utasok és a szállíttató partnerek gondjairól, céljairól Interjú Hernádi Istvánnal, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetőjével A MÁV Miskolci Igazgatósága roppant nagy, Észak-Ma- gyarország testén jócskán túlnyúló vasútvonalakon bonyo­lítja le az áru- és a személyszállítást. Különösen a borsodi, s részben a nógrádi nagy kohászati és vegyipari üzemek, szénbányák és erőművek gyakran rapszodikusan jelentkező igényeinek kielégítése állítja sok áldozatot is követelő fel­adatok elé a 15 ezer főt számláló közösséget. új — az 55. életévet betöltő nők, a 60 éven felüli férfiak hétközben — kedden, szerdán és csütörtökön — húsz száza­kodik — a költségeket „rá­dobja” a termékek árára. Van eset, amikor éppen az ilyen vállalat követeli legjob­ban a kocsik azonnali küldé- sét. Egymás gondjainak kölcsö­nös megértése, a jó együtt­működés eredményeként bra^ vúros teljesítményeket értünk el a kohászati termékek, s a műtrágya nyugati államokba Az egykori gazdaságból megőrzött ötvenéves vetőgép segít a háztáji kukoricavetésben Egy cigányankét mozaikjai Az országban több száz­ezer főt számolnak a cigány etnikai egységhez; a megye lakosságának mintegy egy- huszadát adják a cigányok. Többségük még egy évtized­del ezelőtt is tíz-egynéhány falu végén összetákolt, úgy­nevezett cigánytelep lakója volt. Ma egyre nagyobb azok­nak az aránya, akik búcsút: véve a putriktól beköltöztek a faluba és kulturált körül­mények között élneki A cigá­nyok anyagi és szellemi fel­emelése társadalmunk égető eondja és régi programja. Ta­lálunk olykor az átlagtól el­férő, jó példákat is, amely megtehető a „gyógyítás alap- recepitjévé.” ülnek az aprócska klub­ban, lehetnek vagy hetvenen, munkaruhások, fejkendősök, sötét bőrűek, égőszeműek. A füst egyre sűrűbbé válik, az indulatok egyre inkább fel­izzanak. Cigányankét van a Nögrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetkezetben. Az előadó, maga is cigány- származású, önön példáján keresztül próbálja bebizonyí­tani a felemelkedés lehetősé­gét, s az ehhez szükséges bel­ső igényességet, emberi tartást. Czuczu Tibor életútja kálvá­ria. Mit kellett küzdenie a jászárokszállási kilencgyere­kes család legkisebbjének, amíg feljutott a tanári kated­rára? Amíg a Vöröskereszt országos vezetőségének tagja­ként a cigányság ügyének szószólójává válhatott? a gyereknevelés hanyagolása — mind-mind az előítéletek forrása lehet. — Van-e nálunk cigány- kérdés? — vág közbe egy szürkesapkás megyeri. — Cigánykérdés akkor van, ha a cigányok maguknak csi­nálnak. Ebben a társadalom­ban minden ember boldogul­hat, legyen az cigány, vagy paraszt, ha megfelelő módon él és cselekszik. Éppen Nóg- rádmegyer a jó példa arra, hogy gyökeresen lehet változ­tatni az életen, ha az egész közösség akarja. De erről me­séljenek maguk! — hangzik a válasz. Íme a mese. Valaha régen, egyes cigányok vasszegeket kezdtek gyártani. Családról családra szállt ez a foglalko­zás. Nem kellett hozzá egyéb csak egy üllő és egy kala­pács, meg a szükséges nyers­anyag. Az ügyes kezek alatt formálódott a vas, szaporod­tak a sínszegek. Kilójáért há­rom formt húsz fillért adott a TRÖSZT. Nem lehetett ve­le sokat keresni, de azért a megélhetést biztosította. Azok a cigánycsaládok, amelyek sínszöggyártással foglalkoztak lényegesen jobban éltek, mint a szomszédaik. Több jutott élelemre, ruhára, meg italra. 1951. február 14-én az üllők és kalapácsok a falu kovács­műhelyébe kerültek; 33 cigány fogott össze, hogy közös erő­vel, közös munkával keressék a további boldogulást. Belé­péskor mindenki beadott har­még ma is szociális segélyből akarnak megélni, és sajnos nem sikerült kinevelnünk olyan „kiugró” embereket' amilyen az előadónk is. A gyerekeinket jobban kell ösz­tönözni a tanulásra, a tovább­tanulásra, mert a cigányér­telmiség „lámpása” lehet egész fajtánk átalakulásának» hí­rünk jobbításának» * Az országban főbb százezer főt számolnak a cigány etni­kai egységhez. Csak cigányo­kat foglalkoztató üzem Nóg- rádmegyerben és Pomázon van. A megyeri példa_ azt bi­zonyítja, hogy a jó példák nem maguktól születnek, ha­nem úgy, hogy ők, maguk, a cigányság adják a fő kezde­ményező erőt. És akkor segí­tőkre, támogatóikra akadnak a társadalom minden területén. Kiss Mária — Az igazgató elvtárs több fórumon is elmond­ta: a MÄV nagy techni­kai-forradalmi változta- _____=„_ t ásokat hajtott végre. Mi- lékkai olcsóbban vásárolható exportálásában. Jó az együtt re vonatkozik ez? menetjegyekkel utazhatnak, működésünk több nagyválla­— Mindenekelőtt arra, hogy A nyugdíjasoknak az eddigi lattal, mint például a Salgó­átépítettük, korszerűsítettük nyolc helyett 16 egyszeri, vagy tarjáni Kohászati Üzemekkel, a vasúti pályákat, nagy érté- nyolc menettérti útra adunk a nagybátonyi szénosztályo kű, automatikus biztosítóbb- 50 százalékos kedvezményt. - • " rendezések teszik megbízható- Módosítottuk a családok szá- vá, biztonságossá, gyorsabbá mára előnyös utazási „árle- a közlekedést. A törzshálóza- szállítást”; a legalább két 18 ti vonalakon 100—120 kilo- éven aluli gyerekkel utazó méteres sebességre tértünk szülők bármikor, bármilyen át. Ez azért is volt lehetsé- távolságra 20 százalékos ked­ges, mivel nagy teljesítményű vezménnyel utazhatnak. j ________, __________„__ v illamos- és dízelmozdonyo- .Nagy figyelmet fordítunk a Hatvanban is — az e munká­kat, vasúti kocsikat vásárol- különféle rendezvényekre is. végző egységeket. Az tunk. A fejlesztést jól szem- így például a BNV-re, az év §rern másik oldalaként: a lélteti, hogy egy személyszál- nyarán _ tartandó X. miskolci kocsirongálások megakadályo- lító vasúti kocsi ára 6 millió ipari kiállításra és vásárrá zása végett szigorítanunk kell devizaforint. Közismerten — utazók 33 százalékkal olcsob- azok átvételét. Az adott ipa­például a gázolaj esetében — ban kaphatnak menetjegye- rj mezőgazdasági üzemek­zóval, a hőerőművekkel. a cukorgyárakkal, az üveggyá­rakkal. Az áruszállítás még jobb kielégítése érdekében na­gyobb erőt, figyelmet fordí­tunk a mozdonyok, a vagonok javítására, korszerűsítjük —­sokszorosára nőttek az ener- két. Ez vonatkozik a szilvás giaköltségek — mondja Her- váradi lovasnapokra is. nádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője. — Mit tettek tavaly, s mi­lyen új kedvezményekkel segítik az utasforgalom nö­vekedését? — 1983-at a MÁV a sze­mélyszállítás évének hirdette — Az áruszállításban van­nak üzemek, amelyek nagy elismeréssel nyilat­koznak a MÁV készségé­ről, mások viszont vagon­hiányra panaszkodnak, Mi ennek az oka? — Az áruszállítás — a vi­meg, s célul tűzte ki a kultu- lágpiaci dekonjunktúra, s az rált utazás színvonalának nő- ezzel összefüggő okok, példá­velését. Igaz, nem valósultak meg látványos elképzelések, de javult a menetrendszerű­ség. kevesebb vonat késett. A legnagyobb gondot az utas­terek tisztántartása okozta. A peronok takarítását —, ahol lehetett — gépesítettük a személyszállító kocsik kül­ső mosásával együtt Sokat tettünk a várócsarnokok, a mellékhelyiségek, a vasúti ul a beruházás visszafogott­sága miatt — területünkön több éve stagnál. Ennek el­lenére tennivalóink szaporod­nak. Bőven van feladatunk, hiszen évente 30—31 millió tonna árut rakunk ki-be, szál­lítunk a hazai ós a külföldi megrendelőkhöz. A feszültségeket.' a szorító gondokat az egyenetlen szállí­tás okozza. Az ipari és a me­kocsik tisztasága érdekében, zőgazdasági üzemek termeié* Sajnálatosan a kulturáltság- se ugyan folyamatos, de a ra, a higiéniára fordított tö- termékek szállítása az év kel nem csak a kocsisérülésij hanem a járműnek a forga­lomból való kiesés okozta népgazdasági károkat is meg kell téríttetnünk. így kell tennünk, hiszen a kocsik ron­gálása évente 10 millió fo­rint veszteséget okoz. — A vasút áttért az ön­álló gazdálkodásra. Mi­lyen változásokat jelent ez? — A MÁV 1982. január 1-től önálló vállalatként mű­ködik. Bevételei. kiadásai alapján kell eredményt pro­dukálnia és — a korábbiaktól eltérően — hozzá kell járulj nia az állami költségvetés­hez. Ez azt jelenti, hogy be­ruházásait csak saját erőfor» rásaiból tudja fedezni. Az er­re fordítható összeg fél évti­zede stagnál, vagyis — a* áremelések következtében .4-» csökkenő beruházásokat vé* rekvéseink, az erre költött utolsó negyedére koncentráló- gezhet. több millió forint — néhány dik. A vállalatok anyagilag Területünkön beruházás'} utas „jóvoltából” — nem na- nagyon érdekeltek, hogy az feszültségi gócok keletkeztek, gyón látszik meg... exportterméket időben útnak Ilyen van többek között Aszód 1984. április 1-től új kedvez- indíthassák. A tőkésmegren- környékén. A pályaszakassr ményeket adunk a kedves delők újabban rövid határidő, műszaki állapota a leggon- utasoknak. Ezek közül telje- két kötnek ki, s, ha nem dosabb fenntartás ellenére is sen új, a csoportos utazással kapják meg időben az árut; aggodalmat kelt. Nem sike- járó előny, amelyet bármely tárgytalannak tekintik a meg- rült megépítenünk a 100 kilo-* személy vagy szervezet kéz- rendelést. Az ebből adódóié- méteres sebességet biztosítói szültségsk nálunk csapódnak le, s többletmunkát követel­nek az igazgatóság dolgozói­tól. Örökzöld téma: a válla ­deményezhet: 10—200 ember együttes utazása esetén 20 szá­zalékos 200—500 között 33, s félezernél több utasnak 50 százalékos kedvezményt adunk, latok egy része a hét végén Életkori kedvezmény — ez is nem fogadja az árut, nem ra­minc-harminc forintot, a — Azt mondta az apámnak nyersanyag a bányától kerüli a tanítóm, jó lenne, ha ez a gyerek tanulhatna, mert igen eszes. Apám haladó gondol­kodásának köszönhettem, hogy gimnáziumba kerültem. A múlt rendszerben hat osz­tályt kijártam, aztán eltaná­csoltak a fajtám miatt. A fel­szabadulás hozta meg az örö­möt, hogy Egerben elvégez­hessem a pedagógiai főisko­lát történelem—ének szakon Azóta a szolnoki iskolában ta­nítok. Semmiféle megkülön­böztetést nem érzek a kol­lektíva részéről. Czuczu Tibor azt is elmond­ja a hallgatóságnak, hogy a cigányság felemelkedésének alapja a rendszeresen, becsü­lettel végzett munka, az anya­gi jólét megteremtése. De ez önmagában kevés, hiszen a gondolkodásnak, az életmód­nak is együtt kell változnia a körülményekkel. Az italozás, a laza munkafegyelem, az ali­bibetegségek, a randalirozás, Az első fizetésnél felmerült a kérdés: anyagot vegyenek, vagy bért fizessenek? Ezután a fejlődés felgyorsult. Gépesí­tették az üzemet, növekedett a létszám, a fizetség, a ko­vácsműhely vastömegcikk ktsz-szé nőtte ki magát. Nagyot szív a cigarettából a fejkendős asszony, látszik, magában fogalmazgalja a mondandóját. — Nézzenek szét a faluban. A cigánytelep eltűnt, jöjjenek el a házainkba, három szoba, fürdőszoba. Beiratkoztunk az esti iskolába, ma már alig akad közöttünk írástudatlan. — Az biztos, hogy van di- csekednivalónk, de akadt ta- kargatnivaló is — szól köz­be az ipari szövetkezet párt­titkára. — Mert a kocsma fi­zetéskor még mindig dugig, sok a hétfői lógás, az álbe- tfeg, vannak kóztüni* akik Korszerű üzletek az elavultak helyén Praktikus megoldások, bővülő bolthálózat Esztendők óta igen prakti­kus megoldásokkal sokszoroz­za meg bővítésre, fejlesztésre, rendelkezésre álló pénzössze­geit a Nógrád megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat. Miután az előző évek be­ruházásainak terheit még most is viseli, elsősorban fenntartásra, felújításra szán­ható anyagi erejét használja fel oly módon, hogy azzal há­lózatbővítésre, raktártér-na- gyobbításra, -korszerűsítésre is alkalma legyen. A Pécskő Üzletház zsibon­gójának beépítésével 520 négyzetméternyi eladóteret nyert a vállalat. A kifizetett összegből a hagyományos el­járás szerint alig ötöd ekkora üzletteret létesíthetett volna. A salgótarjáni Lakberende­zési Áruház teljes felújításon esik át az idén. Ezt az alkal­mat használja fel a vállalat arra, hogy a felújítási mun­kák során „átrendezze” a há­zat, növelve a bemutatóteret, s megteremtve a minta utáni bútorértékesítés feltételeit. A ház harmadik szintjéről kila­koltatják a bútorraktárt, he­lyén mintegy 350 négyzetmé­teres területen bemutatóter­met nyitnak. Az áruházban csak kisebb kéziraktár marad, ugyanakkor Dugdel-pusztán nemrégiben készült el az Ag- rofa szerkezettel, alumínium hullámlemez-borítással épült bútorraktár több száz négyzet, méteres raktárral. A Lakbe­rendezési Áruház augusztus­ban készül el új formájában, a belső kép kialakításában a DOMUS belső építésze nyújt segítséget. Viszonylag kevés költség árán elengedő raktár- teret és elemes bútorok be­mutatására is alkalmas bemu­tatóteret szerez általa a vál­lalat. A Gyurtyánosban színes- fém-szabüzleí, Villért-szak- boltot, valamint gép- és szer- számértókesítő szaküzletet lé­tesítettek az iparcikkesek. A három értékesítőhely össze­sen 420 négyzetméter alapte­rületen fogadja és szolgálja ki a vásárlókat. Ezzel a meg­oldással mintegy egymillió fo­rintba került a három bolt, míg új építkezéssel jócskán meghaladta volna a tízmillió forintot is. Vidéki üzleteit is igen gaz­daságos megoldásokkal kor­szerűsíti, nagyobbítja a Nóg- rád megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat. Bátonyte- renye kisterenyei részén pél­dául- magán iiázbol alakítod* ki 130 négyzetméteres ipar­cikkboltot, mely a közmű­vesítés és a központi fűtés bevezetése után a vállalat egyik legszebb üzlete lett — nem egészen kétmillió fo­rint árán. Ugyanitt a ruháza­ti- és a bútorboltot is felújí­tották, ezzel a kisterenyei üz­lethálózat valóban modem, minden igényt kielégítő lett. Balassagyarmaton az üveg- porcelán boltot költöztette át háromszor nagyobb helyiség­be a vállalat, s 190 ezer fo­rintos átalakítási költséggel tetszetős önkiszolgáló üzletet nyert. Felújították a gyer­mek- és a felnőttcipőboltot is. A vállalat hiteltörlesztési kötelezettségei 1982-ig ilyen mértékű gyarapodást eleve le­hetetlenné tettek volna. Az átgondolt fejlesztési politika, az intenzív módszerek alkal­mazása révén mégis elérte a vállalat, hogy az utóbbi négy esztendőben korszerű, 90 szá­zalékig önkiszolgáló boltháló­zatot alakítson ki, s zömmel felszámolja az elavult, ap­rócska üzletekben megteste­sülő örökséget. pályát a Hatvan—Salgótarjáni vonalon. Évek óta a Buda­pest—Miskolc fővonal leg- balesetveszélyesebb pályája a hatvani állomás, ahol tel* jesen biztosítóberendezés nél­kül, „őskori’' kézi váltóállí­tással „megy” a vasút. Ért* hető, hogy ezek nyugtalanít* ják a műszaki szervezetünk két, s az igazgatóság vezetői* iS. *1 A'S említett gondok éRené* re az idén mintegy 150 millió forint értékű beruházást, kar­bantartást végzünk. A jövőre vonatkozóan: villamosítjuk a Hatvan—Salgótarján közötti vasútvonalat. E munkák vég} zésére a VII. ötéves tervidő“ szakban kerül sor. Nógrádi megyében a villamosítást Hat­van és Somoskőújfalu között kezdjük el. Ezt igen fontos feladatunknak tekintjük, hiji szén ezzel korszerűvé tesszük? s meggyorsítjuk a közlekedést Nógrád megye szíve, s a főj város között. Mindenképpen megkezdjük Hatvan személy-*' pályaudvar vágányhálózatá* nak korszerűsítését és a bi z J tosítóberendezések telepíté-T sét. Folytatjuk a Pécel—Hat* van közötti avult biztosítóbe* rendezés felújítását, korsze­rűsítését. Nagyon szeretnénk Hatvanban a személy- és te­herkocsi-javító, valamint mozdonyműhely átépítését be-* fejezni. 1983-ban — mondja végeí zetül Hernádi István — a kollektíva szorgalmas mun­kálkodása, a rengeteg gond, nehézség ellenére meghozta a kívánt eredményt. Igazgató­ságunk az elmúlt évi munká­ja alapján a MÁV-vezérigaz- gatóság kitüntető oklevelét nyerte el. Csorba Barnabás NÖGRAD * WM. május 27,, YOSómup —-a» 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents