Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

1 Megkezdődött a KISZ megyei küldöttgyűlése I (Folytatás az 1. oldalról) Milyen a jó vezető? ' Érdekes játékra invitálta Lakatos József salgótarjáni küldött a KISZ belső életével foglalkozó szekciójának egyik résztvevője a többieket, azt kérte, mondjanak kapásból egy-egy jelzőt, amelyek a KISZ-titkár legfontosabb is­mérvének tekintenek. — Legyen jó szervező... ki­egyensúlyozott... kitartó és állhatatos... ne legyen simulé- kony... legyen követ­kezetes... ne sokat különböz­zön a környezetétől... — Ne feledkezzünk meg arról, figyelmeztetett a hoz­zászólók sorában Balázs Ottó. — Hogy vannak olyan közös­ségek, amelyekben öröm veze­tőnek lenni, de akadnak olya­nok, ahol ezek kellemetlen feladatok. Némethi Zoltán pásztói kül­dött a gazdasági érdekeltség és a mozgalmi aktivitás vi­szonyát elemezgette, megálla­pítva. hogy az előbbi, gyak­ran károsan befolyásolja a mozgalmi munkát Balogh Ju­dit a titkár legfontosabb jel­zőiéként a kezdeményezőkész- r "get, a tagság összefogásának képességét mondotta, hozzá­fűzve, hogy ilyen titkárra Ta­ron, az alapszervezetében is szükség lenne, ahol három év alatt négy KISZ-titkár is át­adta egymásnak a stafétabo­tot. Kulcsár János vitavezető így foglalta össze véleményét: — Szerintem azok válnak jó KISZ-vezetőké, akik élve­zik társaik bizalmát, készek és képesek a közösség önzet­len színvonalas vezetésére. A vezetőkkel szembeni hármas követelmény: a politikai al­kalmasság, szakmai felkészült­ség és vezetői készség mind­egyikével rendelkezzen... És egy jó vezetőtől nem választ­hatók el -az alábbi jellemzők sem: mint például a tárgya­lókészség, a meggyőzés képes­sége, az új iránti fogékony­ság... KGST-nap a BNV-n Pénteken KGST-napot tar­tottak a tavaszi BNV-n. A szocialista , gazdasági integrá­ció szervezetébe tömörült tagországoknak a vásáron szereplő vállalatai ismertet­ték kooperációval és gyártás­szakosítással készülő termé­keiket, amelyek közül szép számban lelhetők fel újdon­ságok is. A vásári anyag — a szakemberek szerint — jól tükrözi a munkamegosztás el­mélyülését, s azt is, hogy a KGST-országok jelentősen nö­velték a világ többi részével folytatott kereskedelmüket is. A KGST-nap alkalmából a vásáron látottak alapján két ipari miniszterhelyettes értékelte a tagországok közöt­ti együttműködést. Köteles Zoltán utalt a Budavox 70 millió rubeles szovjet export­szerződéskötésre, amelynek ér­telmében elektronikus híra­dástechnikai berendezéseket szállítanak egymásnak a part­nerek, KGST-szakosítás alap­ján. A tagországok nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy a különféle alkatrészek gyártá­sát az igények kölcsönös fi­gyelembevételével fejlesszék. Szabad-e a ’ '„Társadalmunknak olyan emberekre van szüksége, akik szeretik az életet, örömet ta­lálnak munkájukban és sza­bad idejükben” ez az idézet köszöntötte az életmód- és szabadidő-szekció résztvevő­it. Akik e fontos kérdéskört vették vizsgálódásuk közép­pontjába. — Ma ahhoz, hogy a fia­talok életmódja, tevékenység- rendszerük tartalma a köve­telményeknek megfelelő le­gyen, nos ehhez feszültségek­től, nehézségektől, és ellent­mondásoktól egyáltalán nem mentes úton kell járni — hangsúlyozta bevezetőül Lo­soncai Tamás vitavezető, majd így folytatta: — Törekvésünk, hogy a munkában való becsületes helytállás megfelelő közéleti aktivitással párosuljon, ne pedig önző passzivitással, ér­dektelenséggel. A fiatalok, életmódja az utóbbi években jelentősen megváltozott. Min­den generációnak nagy és ne­héz feladat az önálló élet­kezdés, de azt hiszem, a mi generációnknak fokozottan az. Többen szóltak a lakás- helyzetről, mint az életmódot meghatározó tényezőről. Schmirel József salgótarjáni küldött a kereseti lehetősé­gek és . a szabad idő viszonya­it boncolgatta, míg Borkő István Cserháthalánról egy új kezdeményezésről adott tá­jékoztatást. Mint elmondotta a falu művelődési házát a fiatalok fogják birtokukba szabad idő? venni Cserháthalápon, s ez nagy lelkesedéssel tölti el őket. A fiatalok egyeztették az elképzeléseiket a helyi vezetéssel, s várhatóan a kö­zeljövőben már az új, igé­nyek szerinti programok vár­ják a, falu fiatalságát. Tóth László a karancskeszi példát ismertette, amely ép­pen az ellenkezője az előbbi­nek. Itt ugyanis a fiatalok klubhelyiségét „adták el” úgy, hogy meg sem kérdezték a KISZ-eseket... Itt bizony az ér­dekvédelem szenvedett csor­bát. Vajvoda Katalin, a. ko­rábbi hozzászólásokra reagál­va arra ösztönözte a vita résztvevőit, hogy ne csak a tapasztalatokat, hanem javas­lataikat is ismertessék. A továbbiakban Szakácsné Bo­hócai Ilona salgótarjáni kül­dött kért szót. s egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a KISZ-nek mindenekelőtt tisz­táznia kell a konkrét helyét és lehetőséget adott környe­zetben: ne vállaljon föl olyan feladatokat, amelyre nincs se ereje, se lehetősége, ugyanakkor a tevékenységé­be illő dolgokkal nagyobb hatékonysággal foglalkozzon. * A szekcióvitákat követő­en kulturális programra ke­rült sor, majd a KISZ megyei küldöttgyűlése ma, szomba­ton reggel a megyei pártbi­zottság székházában folytató­dik. Tudósítottak: M. Szabó Gyula Tanka László. Soltész István az ipar ko­hászati alapanyag-ellátásának biztosításával kapcsolatban az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a termékcsere-egyezmények révén magyar vonatkozásban évente mintegy 400 ezer ton­na export, illetve import ko­hászati anyag cserél gazdát. Újabban a gyártókapacitások közös kihasználására erőtelje­sebben törekednek a tagor­szágok. A miniszterhelyettes szavai szerint egyelőre még megle­hetősen sok a KGST-n belül a párhuzamos fejlesztés és gyártás, ám az együttműkö­dés jobb szervezésével rövid idő alatt elejét vehetik an­nak, hogy a partnerek ugyan­azt a kohászati terméket kí­nálják egymásnak. A vásáron pénteken élénk üzleti munka is folyt. * A hét végén, szombaton és vasárnap vásárnyitástól zárá­sig a nagyközönség ismét lá­togathatja a BNV-t. Látvá­nyos divatbemutatók szóra­koztatják majd a közönséget a Centrum Áruházak Vállalat divatcikkeket árusít pavilon­jában. Felkészültek a vendég­látóhelyek, a gyorsbüfék, a csárdák is a várható nagy forgalomra. A vásárrendezők felhívják a figyelmet arra: a BNV körül szűkösek a parkolási lehető­ségek, ezért a vásárvárosba érkezőknek célszerű igénybe venniök a tömegközlekedési eszközöket. (MTI) Befejeződtek a hivatalos tárgyalások Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke pén­teken Moszkvában ismét tár­gyolt Kim ír Szénnél. a KMP KB főtitkárával, a KNDK elnökével, aki párt- és állami küldöttség élén tartóz­kodik a szovjet fővárosDan. A találkozón a két ország ba­ráti kapcsolatai és együtt­működése további fejlesztésé­nek ügyét és kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket vitattak meg. Állást foglaltak az SZKP és a KMP kapcsolatainak bő­vítése mellett. Különös fi­gyelmet fordítottak a távol­keleti és a csendes-óceáni tér­ség biztonsága megszilárdítá­sának problémáira. Kim ír Szén a KNDK párt- és állami vezető testületéi nevé­ben baráti látogatásra hívta meg Konsztantyin Csernyen- kót. aki azt elfogadta. A láto­gatás időoontját, diplomáciai úton, később rögzítik. A találkozó szívélyes, bará­ti légkörben folyt le. Ezzel befejeződtek Konsztantyin Csernyenko és Kim ír Szén hivatalos tárgyalásai. W. Jaruzelski beszédéből ’ \V . . I /. N. Erősödnek a szakszervezetek A lengyel társadalom sok kérdésben nem úgy érzékeli a gazdasági jelenségeket, aho­gyan azok valójában végbe­mennek. A kormányzat nagy erőfeszítéseket tesz annak ér­dekében, hogy az emberek vé­leménye közeledjék a realitá­sokhoz. Erre hívta fel a fi­gyelmet Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a kormány elnöke legutóbb az országos szakszervezeti talál­kozón mondott beszédében, amelyet a pénteki varsói la­pok ismertettek. Wojciech Jaruzelski egye­bek között megállapította: erőnket meghaladó módon élünk, nem építünk és nem korszerűsítünk annyit, ameny- nyi a jövő szempontjából szükséges lenne. Eizonyos mó­don feléljük azokat az iskolá­kat, kórházakat, kulturális lé­tesítményeket, amelyekre ké­sőbb szükség lenne Jaruzelski ismét leszögezte, hogy a tisztességes kisiparo­sokra és kiskereskedőkre szükség van. A magánszek­tornak ezt a részét védelmez­ni fogják, ugyanakkor foko­zottan fellépnek azok ellen, akik a válságot tisztességte­len meggazdagodásra használ­ják fel. Emlékeztetett arra, hogy 1980—193Í-ben nem csak az ellenzék, hanem a tömegek is a reform halogatásával vádol­ták a kormányt, a piac teljes szabadságát, a magánszektor korlátlan fejlődését követel­ték, most viszont sokszor ugyanezek az emberek azt kérik számon, hogy a kor­mány miért nem ellenőrzi az árakat és a magánkezdemé­nyezést. Wojciech Jaruzelski határo­zottan cáfolta, .hogy újabb központi élelmiszerár-emelés készül. Kijelentette, hogy a kormány továbbra is meg­akadályozza az iparcikkek in­dokolatlan drágítását. Jaruzelski rriegállapította, hogy Lengyelországban erő­södnek a szakszervezetek, és konstruktívan fejlődik az együttműködés a szakszerve­zetek és a kormányzat között. Megszavazta a képviselőház Katonai gyorssegély Salvadornak Perzsa- (Arab-) mm f »mm mm obol ugye a Biztonsági Tanács előtt Az amerikai képviselőház csütörtökön a várakozásnak megfelelően megszavazta a Reagan elnök által kért 62 milliós katonai gyorssegélyt Salvador számára, és ezzel enyhítette több hónapja tar­tó ellenállását a Fehér Ház­zal szemben. Egy másik sza­vazással a képviselőház meg­tagadta 21 millió dollár folyó­sítását a nicaraguai „kontrák” számára. A salvadori segély sima megszavazása — a szavazás 267:154 arányú volt — két körülménynek köszönhető. Az egyik az volt, hogy San Sal­vadorban a washingtoni sza­vazáshoz időzítve mondták ki az ítéletet a négy amerikai apáca három év előtti meg­gyilkolásában közvetlenül bű­nös nemzeti gárdistákra. A CBS rádió hírmagyarázó­ja mindazonáltal emlékezte­tett rá: a perben nem szere­peltek az igazi bűnösök, azok, akik a gyilkosságokra paran­csot adtak. A nemzeti gárda akkori parancsnoka jelenleg is hivatalában van. A másik ok, ami miatt a képviselőház feladta a küz­delmet a Washingtonban is a legnagyobb gyanakvással szemlélt salvadori hadsereg pénzelésének megakadályo­zására: Reagan elnök a Pen­tagon eszközeinek átcsopor­tosításával a szóban forgó ösz- szeg több mint felét — 32 millió dollárt — már átutal­tatta. A törvényhozók így tu­lajdonképpen befejezett té­nyek elé kerültek, még mi­előtt szavaztak volna. A Nicaragua elleni titkos akciók finanszírozásának megtagadása a törvényhozás­ban szintén formális, mert a kormányzat ezt is könnyen elintézi ..saját hatáskörében”, a CIA ellenőrizetlen anyagi eszközei segítségével. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken kezdte meg a vitát a Perzsa- (Arab-) öbölben kialakult veszélyes helyzet­ről. A tanácskozás összehívá­sát Bahrain, Kuvait, Oman, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kér­ték. miután általuk irániak­nak tartott repülőgépek tá­madásokat intéztek kuvaiti és szaúdi tartályhajók ellen. A hat öböl menti ország azt szeretne elérni, hogy a Biz­tonsági Tanács szögezze le a szabad hajózás jogát a nem­zetközi vizeken, ítélje el Iránt „semmivel sem indokolt” tá­madásai miatt és helyezzen kilátásba nemzetközi szank­ciókat Teherán ellen. Irán, amely már többször Irak melletti elfogultságot ve­tett a Biztonsági Tanács sze­mére, mindenekelőtt Líbia és Szíria támogatására számít­hat. Az öböl menti háború másik résztvevője, Irak vi­szont az arab országok több­ségének támogatását tudhat­ja maga mögött. i MX és az i elképzelés Ha az amerikai képviselő­ház döntésén nem módosít a szenátus, 1985-ben 15 új MX- rakéta járul ahhoz a 21-hez, amely 1984-ben elkészül és elfoglalja helyét a Minute- man-rakéták silóiban. Az Egyesült Államok elnöke 40 új MX-rakétát, illetve a rendszerbe állításukhoz szük­séges 3.2 milliárd dollárt igé­nyelt az 1985-ös pénzügyi év­re. A fegyveres erők bizott­sága 30 rakétát és a hozzá­juk szükséges 2,7 milliárd dol­lárt hagyott jóvá, majd a má­jus 16-i szavazás 15 rakétánál és 1,8 milliárd dollárnál álla­podott meg. Azóta, hogy 1971-ben kezd­tek kialakulni az MX-prog- ram körvonalai, az új ameri­kai rakéta a hadászati zűr­zavar,- a technikai bizonyta­lanság és a politikai ellent­mondások szimbóluma lett. Egyesek úgy képzelték el, mint a „lefegyverező”, vagy a „lefejező” első csapás esz­közét, mások a túlélés csúcs- technikáját kutatták, hogy az MX a „megtorlás” fegyvere lehessen. Egyesek az MX se­gítségével kívánták a fegy­verkezési hajsza újabb fordu­lójába sodorni a Szovjetuni­ót, mások csak az alkudozási zsetontaktikában szántak sze­repet neki. Alig egy éve, 1983. június derekán Vandenberg légitá­maszpontról indították útnak az első kísérleti MX inter: kontinentális ballisztikus ra­kétát, amely 6587 kilométer megtétele után a Csendes- óceánnak a Marshall-szigetek- hez közeli részén fejezte be félórás száguldását. A kísér­letről 24 órával előbb tájé­koztatták a Szovjetuniót, igaz, azt nem árulták el előre, hogy MX-rakétáról lesz szó. Reagan „Peacekeepernek” ’nevezi a 95 tonnás, 22 méter hosszú, négyfokozatú, szilárd hajtóanyagú rákétaóriást, de a józanabb amerikaiak gú­nyolódásnak tekintik a „béke ’őrének” nevezni az MX-t, amelyből az összesen telepíte­ni tervezett száz darab 20—30 ezer Hirosimát zúdíthat az emberiségre. A Martin—Ma­rietta tíz robbanótöltetű pro­duktuma azonban még egy ideig MX marad („Missile Experimental” — kísérleti ra­kéta), hiszen tökéletesíteni- való szép számmal akad raj­ta. Négy amerikai elnök — Nixon, Ford, Carter és Rea­gan — mégis inkább a raké­takolosszus telepítési módjá­val volt kénytelen foglalkoz­ni. Eredetileg „kóbor”, vagy­is helyváltoztató indítóállású rakétáról volt szó. de a ván­doroltatás módjában soha nem jött létre megegyezés. Volt olyan elgondolás, hogy nagy szállítórepülőgépek fe­délzetén mozgatnák a raké­tákat kijelölt repülőterek kö­zött, amelyek indítóállásokat biztosítanának számukra. Szó­ba jött alagútrendszer, ugyan­csak a rakéták vándoroltatá­sával meghatározott, az indí­tásra előkészített pontok kö­zött. Voltak hívei a vasúti szerelvényeken és a közúti kamionokon való állandó moz­gatásnak is, de a part men­ti forgalomban rendszeresí­tett „törpe tengeralattjárók­ra” való telepítés is számítás­ba jött. Reagan elnök 1982. no­vember 22-én bejelentette: Wyoming államban, külön­legesen megerősített silókba száz MX-rakétát telepítenek azzal az elgondolással, hogy azok 1986-ban működőképe­sek legyenek. A telepítés módja: száz siló egy 70 négyzetkilométeres, téglalap alakú területen. A „kompakt telepítés” értelme az lett volna, hogy becsapódik az el­ső szovjet rakéta, ám az atomrobbanás nem tesz szá- motevő kárt a jól kiépített mély silókban, viszont fel­robbantja az utána, ugyanoda érkező szovjet rakétákat, il­letve hatástalanítja azokat. A „testvérgyilkos”-efektus ugyanolyan védelmet jelent, mintha a rakéták állandóan változtatnák a helyüket, de olcsóbb és a közvéleményt sem irritálja annyira — han­goztatták. Lehet, hogy a közvélemény elfogadta volna az új meg­oldást, de az amerikai tör­vényhozás olcsó szélhámossá­got látott benne és ezért Ro­nald Reagannek végül is úgy kellett döntenie, hogy marad a helyhez kötött telepítési mód: az MX-rakéták megle­vő Minuteman-silókba ke­rülnek. Ám a rakéták egy szállítható tartályban foglal­nak helyet, az indításhoz szük­séges berendezésekkel egye­temben. Ez már egyfajta megsértése a SALT—II szer­ződésnek. További megsérté­se az, hogy megkezdődnek még egy amerikai interkon­tinentális ballisztikus rakéta, az egy robbanótöltetű, köny- nyű és mozgékony „Midget- man” munkálatai, azzal a messzemenő szándékkal, hogy a Szovjetuniót egész rakéta­arzenáljának amerikai min­tára történő átépítésére ösz­tönözzék. A technikai huzavona szemmel láthatóan arra kény- szeritette a Reagan-kormány- zatot, hogy nem utolsósor­ban a Scowcroft-bizottsággal színes érvrendszert dolgoz­zon. illetve dolgoztasson ki az MX-rendszer indokolására. Szerepelt ebben az, hogy javult a szovjet tengeralattjá- ró-elhárító fegyvertár, tehát az amerikai szárazföldi ha­dászati rakétaerőt kell „csapás- mérőbbé” tenni. • Elhangzott egy olyan jóslat, miszerint az MX fogja ösztönözni Moszk­vát, hogy hadászati erőit se- bezhetetlenné, stabilizálóvá, „második csapásmérővé” ala­kítsa át. Reagan a legkülönbözőbb alkalmakkor kifejtette, hogy a Szovjetunióra — szerinte — nem önmérséklettel lehet nyomást gyakorolni, hanem határozottsággal. Líraibb hangvételű beszédeiben el­panaszolta: korunk szomorú iróniája. hogy még mindig fegyverekre van szükség a háború megakadályozásához... Azután jött 1983 vége. ami­kor az eurorakéta-telepités megkezdése a SALART-tárgya- sok felfüggesztésére kény­szerítette a Szovjetuniót. Rea­gan nyomban meghirdette: az MX fogja ismét tárgyaló- asztalhoz ültetni Moszkvát. Legutóbb pedig már kifejtet­2 NOGRAD - 1984. május 26., szombat te, hogy az .MX-ben olyan technika ölt testet, amelyet a szovjetek már képtelenek lesznek ellensúlyozni, s in­kább az alkudozás útját vá­lasztják. Ezt „zenésíti meg” egyéb­ként az a képviselőházi dön­tés is. amely az 1985-ös MX- kiutalasokat befagyasztja, sőt, befagyaszthatónak tartja 1985. áprilisa után is, ha Moszkva addig visszatér a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgya­lásokhoz. A demokrata párti honatyák egyébként MX-el- lenes hadjáratukban ugyan­úgy rágalmazták a szovjet stratégiát, mint ellenfeleik. A meglevő amerikai silók se­bezhetőségére hivatkoztak szovjet első csapás esetén, ecsetelték a sebezhető silók és az indítási ’kényszer vég­zetes összefüggését, mintha a „vesd be, vagy veszítsd el” alternatíva lenne az egyetlen lehetséges. Az MX-vita érthető módon a legnagyobb publicitást kap­ja az óceánon túl. A „Peace­keeper” zsonglőrmutatványt látványos hely illeti meg az amerikai választási műsor­ban. Most — mondják — kü­lönösen fontos, hosv a világ lássa, milyen „nemes” fegy­verekkel, milyen lelkiismere­ti önmardosás közepette küzd Washington a tárgyalásokért, a „tiszta hadászati védelem” megvalósításáért, a „szovjet hajthatatlanság” ellen. Pirityi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents