Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETADiM FOYESÖUETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS .LAPJA XL. ÉVF., 115. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁJUS 18., PÉNTEK __ Lázár György hazaérkezett A tegnapi programból: Látogatás egy kombinátban — Todor Zsivkovnál Zárómegbeszélések Keller Tivadar és Pék Mik- helyettese és Vaszil Cerven- hez 20 kombinát és 4 kutató- lós, az MTI tudósítói jelentik: kov, a szófiai városi pártbi- intézet tartozik. A mintegy Lazar György, a Miniszter- zottság titkára fogadta. 20 ezer töt foglalkoztató, több tanács elnöke csütörtökön dél- A vendégeket Milan Sztan- mint két évtizede alapított előtt a szófiai szerszámgép- kov, a szerszámgépipari kom- gyár termékei Magyarorszá- fpari gyárban tett látogatást, binát vezérigazgatója kalau- gon is jól ismertek. A bolgár amelyre elkísérte Grisa Fi- zolta végig a japán, brit és vállalat 1983-ban szerződést lipov bolgár miniszterelnök is. bolgár számjegyvezérlésű gé- kötött a Magyar Szerszámgép- A magyar kormányfőt Ton- pekkel felszerelt gyár üzem- ipari Művekkel arról, hogy cső Csakarov, a gépgyártási csarnokain. Tájékoztatójában fémmegmunkáló gépek gyár- es elektronikai miniszter első elmondta, hogy az egyesülés- (Folytatás a 2. oldaton) Műszaki aktíva Salgótarjánban Vállalatközi szolgáltatás, kooperáció A Vcgyépszer salgótarjáni gyárában már korábban is eredményesen készítettek csőve­zetékekhez hőtágulás-kiegyenlítő kompenzá torokat, azonban 2200 milliméter átmérőjű vezetékhez eddig nem-gyártottak ebből a termékükből. A hatalmas méretű kompenzátor­ból két darabot szállítottak a beremcndi Cement- és Mészmű részére. A salgótarjáni üzemben továbbra is biztosítottak a gyártás feltételei, képünkön len es László műszaki ügyintéző, Hősfi László hegesztő és Balogh József a gyártás utolsó fázisát végzik. — kj — A külkereskedelmi miniszterhelyettes részvételével Kerekasztal-beszélgetés az export növeléséről A NÓGRÁD szerkesztősége Napjaink izgató témájáról, a vállalatközi szolgáltatásról es kooperációról tartottak mű­szaki aktívát tegnap délután n megyeszékhelyen. A MTESZ megyei szervezete tudatosan tűzte napirendre ezt a té­mát, hiszen a témával kap­csolatos kérdések ma a gaz­dasági reformvita időszakában is igen aktuálisaki és keres­sük rájuk a választ. Fontos vizsgálni, hogy hol tartanak ezen a területen vállalataink, gazdálkodó egységeink, és mik a lehetőségek? Előrehaladá­sunk érdekében hasznosíthat­juk-e. illetve tudjuk-e hasz­nosítani a kooperációban rej­lő lehetőségeinket? Dr. Szmicsek Sándor, a Du­nai Vasmű munkaszervezési főmérnöke vitaindító előadá­sában a hazai vállalati koo­peráció néhány kérdésével, a további fejlődés egyes fetté­teleivel foglalkozott. Mint mondta, vannak akik már- már elviselhetetlenül bonyo­lultnak, túlburjánzónak tart­ják a kooperációt, mondván, hogy ezek a viszonyok lelas­sítják, elmerevítik a gazdasá­gi folyamatokat, megdrágítják a termelést. Mások szerint megfelelő együttműködési le­hetőségek hiányában a válla­latok belekényszerülnek az autarch iába. A gyakorlati tapasztalatok, s az igen szűk körű kutató­intézeti adatok alapján szólt a kényszerkooperáció és az álkooperáció okozta gondok­ról. Kiemelte viszont, hogy a vállalati gazdasági munkakö­zösségek megjelenése új színt hozptt ezen a területen is. Előadásának mintegy végkö­vetkeztetéseként hangzott el, hogy a magyar vállalatközi kooperáció vegyes jelenség. Összes mértéke nem éri el a kívánatosat és különösen hiá­nyoznak a speciális feladatok­ra szakosodott, viszonylag szűk tevékenységi körű, de ab­ban elsőrangúan felkészült ter­melők és szolgáltatók. A to­vábblépésről szólva, elmond­ta, hogy a munkaerőpiac szét­darabol tságának és irreális hiánypszichózisának csökke­nésére, a tőkemozgások fel- gyorsulására, a torzító hatá­soktól szabaduló nyereség rao- tiváció erősödésére, a váila- latstruktúra jelentős átalaku­lására, a valódi verseny felé való közeledés«« van szükség. A műszaki aktíva első kor- referátumában Pap János, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kereskedelmi igazgatóhe­lyettese , kiemelten foglalko­zott a" vállalatnál működő gazdasági munkaközösségek szerepével. Podos Gyula, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár műszaki igazga­tóhelyettese, a gyár sajátos helyzetének és tevékenységé­nek magféMően a vállalatkö­zi kooperáció fontosságát hangsúlyozta és beszámolt gya­korlati példák ismertetésevei az együttműködés zavarairól. Dr. Gergely Sándor, a Ka- rancs Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet elnöke a mező­gazdaságban kialakult szolgál­tató és kooperációs tevékeny­ség gyakorlati tapasztalatait ismertette. kerekasztai-beszélgetést szer­vezett a megyében tevékeny­kedő jelentős exportot lebo­nyolító vállalatok, gyárak, szövetkezetek, a velük üzleti kapcsolatban álló külkereske­delmi vállalatok, önállóan ex­portáló vállalatok, és önálló exportjoggal rendelkező vál­lalatok vezetőinek részvételé­vel. Az eszmecserére tegnap Salgótarjánban, az öblösüveg­gyár tanácskozótermében ke­rült sor. Az érdekvédelmi vállalatok vezetőin kívül részt vett a tanácskozáson Ozsvárt József, a megyei pártbizott­ság titkára, Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Szigeti Károly, a Külkereskedelmi Minisztérium pártbizottságának titkára. A téma: az export növelé­sének lehetőségei, a fejleszté­sével kapcsolatos összefüggé­sek ismerete, az eredménye­sebb üzleti kapcsolatok új útjainak, módjainak keresé­se, a különböző indíttatású elképzelések egyeztetése, az együttműködést zavaró jelen­ségek mérséklése, esetleges megszüntetése. Célja volt az eszmecserének továbbá az is, hogy az egymásrautaltságot erőteljesebben felismertesse és javítsa, illetve hozzájárul­jon a nemzetközi versenyké­pesség fokozásával kapcsola­tos követelmények, tennivalók kölcsönös megbeszéléséhez, különös tekintettel a jelen és a jövő feladataira. Az egybegyűlteket Vincze Istvánná, a NÓGRÁD főszer­kesztő-helyettese köszöntötte. A vitában részt vett Kazin- czi Gyula, a salgótarjáni öb­lösüveggyár igazgatója, Ber­nétől István a Ganz-MÁVAG Mozdony, Vagon és Gépgyár acélszerkezeti gyára vállalko­zási főmérnöke, dr. Mészáros Ottó, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek gazdasági igazgató­ja, Urban Lajos, a Magyar Kábel Művek vezérigazgató­ja, Márton Sándor, a Magyar Kábel Művek balassagyarma­ti gyárának igazgatója, Ka­szás Józsefné dr. a Salgótar­jáni Ruhagyár igazgatója, Pércsy Miklósáé, a METAJ LIMPEX kereskedelmi igaz­gatója, Kránitz József, a MODEX igazgatója, Darvas György, a TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat gaz­dasági igazgatója, Máté Lajos, a FERRUNION Külkereske­delmi Vállalat vezérigazgató­ja, dr. Vargha Péter, a KON- SUMEX Külkereskedelmi Vállalat csoportfőnöke, Bec­ker László, az ARTEX ve­zérigazgató-helyettese, Detre Jenő, a megyei KISZÖV fő­mérnöke, Nestor Béla, a Romhányi Építési és Kerá­miagyár kereskedelmi osztály- vezetője. Befejezésül Herk­ner Ottó válaszolt az eszme­csere során felvetődő, majd az előzőleg írásban elküldött konzultációs kérdésekre. Ezt követően a megyei pártbizott­ság titkárának kíséretében ellátogatott a Salgótarjáni Ruhagyárba, majd felkeres­te a Salgótarjáni Kohászati Üzemek új szögverő üzemét. A kerekasztal-beszélgetés részletesebb ismertetésére' la­punk későbbi számában visz- szatérünk. A megyei KISZ-bizottság ülésén i Hssiegeztik os Icilleli^ftgyiíi^selc tapasztisiatait Ä KISZ Nógrád megyei bi­zottsága csütörtöki ülésén el­sőként jelentést vitatott meg a KISZ-bizottságok küldött- gyűléseink tapasztalatairól. Az értékelés szerint a május S-ig tartott küldöttgyűlések többségére az önkritikus és kritikus hangnem volt a jel­lemző, az eredmények tény­szerű értékelése a gondok feltárásával párosult. A küldöttgyűlési beszámo­lók kiemelten foglalkoztak a gazdasági építőmunka terén végzett tevékenységgel. A vi­taindítókból és a hozzászóló­iéit jellegükből. Ehelyett in­kább az aktuális gazdaságpo­litikai, kül- es belpolitikai kérdésekről tartott tájékozta­tókká alakultak át. Tapasz­talható ugyanakkor, hogy több olyan kérdést tűztek az elmúlt időszakban napirend­re, amely a fiatalok érdeklő­désére jobban számat tart. A szabadidős-tevékenység szervezése a KISZ életében is fontos szerepet tölt be. Ennek kapcsán megállapítottak, hogy a fiatalok jelentős részé­nél a szabad idő „átrendező­dött”. Nem növekedett, ha­Kereskedelmi ankét, termékbemutató az SVT-nél sokból egyaránt kitűnt, hogy a KISZ-tagok ismerik a gaz­dasági helyzet nehézségeit, ugyanakkor tisztában vannak az előttünk álló feladatokkal is, a célok megvalósítását — többletvállalásokkal is — tá­mogatják. Az ifjúsági brigád­mozgalom ösz'tönzőrendsze- rét azonban elégtelennek tart­ják a fiatalok. Az elhangzot­tak szerint a fiatalok elfo­gadják és támogatják a tel­jesítményelvű bérezés mind szélesebb körben való elter­jesztését és következetes meg­valósítását. Az ideológiai és politikai nevelő munka kaocsán a kül- döttgy"’ ’eken megállapítot­tá h a vitakörök sokat veszítettek eredeti vitára épí­nem a plusz jövedelem meg­szerzésére fordított munkával még csökkent is. A szabad idő eltöltésének igénye elsősorban a lakóhelyen jelentkezix — a szabad szombatokon és va­sárnapokon —, a községi mű­velődési intézmények azonban az elégtelen tárgyi és szemé­lyi feltételek miatt nem lehet­nek a bázisai a szabadidős­tevékenység szervezésének. A küldöttgyűlési tapasztala­tok összegzése után a KISZ Nógrád megyei bizottsága ja­vaslatot hallgatott meg az 1984—85-ös mozgalmi év ta­nulói munkaprogramjáról, majd intézkedési tervet foga­dott el hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünnep­lésere.. _ t Többéves hagyomány sze­rint tegnap ismét kereskedel­mi ankétra hívta vevőpartne­reit, szervizgazdáit a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár. A mintegy húsz kereskedelmi vállaiat képvi­selői előtt Gressai Sándor, a gyár igazgatója számolt be az SVT terveiről, lehetőségeiről, s a vásárlásra íeiajánlott új termékekről. A vállalati kultúrteremben kiállított termékek közt a vendégek megtekintették a Karancs nevet kapott hatta­gú tűzhelycsaládot, mely az egyszerűbb, olcsóbb kivitel­től a luxusigényeket szolgá­ló színvonalig kínál a \ vevő­nek választási lehetőséget. Ugyancsak gyári újdonság a kétaknás Láng kályha, vala­mint a korábban már gyár­tott Gála tűzhelycsalád — ezúttal azonban színes, okker, piros, sárga és zöld színű zománcozással. Néhány száz darabos rendelés eseten az SVT azonnal -száliítóképes a divatos, színes konyhabú­torokhoz jói illeszkedő ter­mékekből. Igény esetén a Karancs, család is készülhet színes kivitelben. A gyár történetében egé­szen új termékkel is kiruk­kolt az SVT a tegnapi keres­kedelmi tanácskozáson. Ilyen a tagonként szerelhető ön­töttvas kerítés, mely ízléses mintázatával erkélyek, loggi­ák esetében is esztétikus „berendezési” tárgy lehet. Ugyancsak újdonság a tölgy­fa ülőkével és támlával kí­nált kerti pad, melynek ön­töttvas váza a gyár terméke. Nagy érdeklődést váltott ki a kereskedők előtt a gázlángra helyezhető sütőbúra, melyet a tervek szerint receptkönyv­vel együtt ajánl vásárlásra a gyártó. Elővette az SVT ez­úttal a régi időkben gyártott vasalókat, alátéteket, hamu- zókat, melyek szép formájuk­kal a nosztalgiastílust ked­velőknek szerezhetnek örö­met. Beszámolt a gyárigazgató az SVT-nél megvalósuló ke­reskedelempolitikájáról: esze­rint a gyártás mindenkor a piac igényeihez alkalmaz­kodik, gyorsabb termékvál­tás, nagyobb választék útján. Jó néhány új termék van még a fejlesztők tarsolyában, s ezek várhatóan nagy keres­letre számíthatnak. Nagy gondot fordít a vállalat az alkatrészellátás javítására, valamint a megbízható szer­vizszolgálat kiépítésére. Ami termékei esetleges javítását illeti, a munka szükségessé­gének megítélését függetlení­tik a gyári szubjektivitástól. Ezt a sílust érvényesítik már a termék kifejlesztése során is, azaz olyan tűzhelyt kínálnak megvételre, melyet a 1 háziasszony különösebb gond nélkül kezelni is tud. Befejüiiilt a konferencia A szocialista országok kul­turális miniszterei 1984. má­jus 15—17. között a Magyar Népköztársaságban tartották meg XII. konferenciájukat. A megnyitó ülésen jelen volt és beszédet mondott Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese.1 A konferencia résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egy­mást nemzetközi kulturális kapcsolataik időszerű kérdé­séiről, valamint országaik: kulturális-művészeti életének fontosabb eseményeiről és eredményeiről. A szocialista országok kul­turális minisztereinek konfe­renciája a barátság és a köl­csönös megértés légkörében végezte munkáját. A soron kö­vetkező konferenciát 1986-ban rendezik a Lengyel Népköztár­saságban. *i {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents