Nógrád. 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

A PFSZ a BT összehívását kérte Folytatódtak az izraeli terrorakciók Az izraeli megszálló had­sereg csütörtökön folytatta terrorakcióját a dél-libanoni Ain el Helua palesztin mene­külttáborban, ahol szerdán egy palesztin menekültet meg­öltek, húszat megsebesítettek, harminc lakóházat felrobban­tottak és 150 személyt letar­tóztattak. A csütörtöki betö­rést részben az váltotta ki, hogy az 1982-es agresszió ide­jén lerombolt, majd részben újjáépített tábor .'15 ezer la­kója általános sztrájkkal, har­cos tömegtüntetéssel tiltako­zott a kegyetlen izraeli el­nyomás ellen. Egy palesztin fiatalasszony életét vesztette, amikor az izraeli katonák a tüntetők közé lőttek. A nyugat-bejrúti Szabra és Satila palesztin menekülttá­borok csütörtökön sztrájkkal, felvonulással, tömeggyűlés­sel fejezték ki szolidaritásu­kat Ain el Helua lakóival. Mint emlékezetes, Nyugat- Bejrút izraeli megszállása idején Szabra és Satila több száz fegyvertelen lakóját le­mészárolták. A libanoni haladó erők és, a mohamedán vallási vezetők erélyesen elítélték az izraeli kegyetlenkedéseket és sürget­ték a nemzeti egységkor­mányt, hogy hívja fel a nem­zetközi közvélemény figyelmét az izraeli megszállás dél-li­banoni következményeire. A Palesztinái Felszabadítást Szervezet végrehajtói bizott­sága a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte. Szélesedő sztrájkmozgalom A nyugatnémet fémipari szakszervezet elnöksége csü­törtökön úgy döntött, hogy jövő hétfőtől kiterjeszti a he­ti munkaidő leszállításáért, a két és negyed milliós munka- nélküliség csökkentéséért in­dított sztrájkját. A döntés értelmében — Észak-Württemberg és Észak- Baden után — Hessen tarto­mány 33 ezer szervezett va­sasmunkása is beszünteti a munkát. A sztrájkra kijelölt, kilenc hesseni üzem között található az Opel és a Daim­ler Benz (Mercedes) gyára is. Ezt megelőzően sztrájkba lé­pett a Daimler Benz sindelfin- geni üzemének 11 ezer dol­gozója is, miután a vállalat vezetése közölte, hogy alkat­részhiány miatt leállítja a ter­melés egy részét. Ez az intéz­kedés további 22 ezer dolgozót érintett. Figyelmeztető sztrájk és tíz­ezer fős, szolidaritási gyűlés az NSZK-ban zajlott le a BMW müncheni gyárában is, ahol a termelés csütörtöki leállítása húszezer dolgozót érint. A Volkswagen cég bejelentette, hogy várha­tóan jövő szerdán beszün­teti a termelést hat hazai üze­mében. Tovább szélesedett a sztrájk­mozgalom a nyomdaiparban is. A nyomdászszakszervezet felhívására csütörtökön 150 üzemben 18 ezren léptek sztrájkba. Zöld út MX-rakétáknak Az amerikai képviselőház szerdán este 229—199 arány­ban megszavazta azt a tör­vénymódosítást, amely jövő áprilistól 15 MX-rakéta megépítésére biztosít ele­gendő pénzt Ronald Reagan elnök számára, abban az esetben, ha a Szovjetunió addig nem tér vissza a fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sokra. Noha Reagan eredetileg 40 ■— egyenként tíz nukleáris robbanótöltetet hordozó — hadászati rakéta építését in­dítványozta, a képviselőház hadügyi bizottsága pedig 30 MX-re adott volna 2,7 mil­liárd dollárt az októberben kezdődő új pénzügyi évben, p szavazás eredményét ame­rikai kommentátorok a kor­mány sikerének tartják. Reagan egyenként és cso­portoséul hivatta magához a képviselőket: úgy látszik si­került némelyeket meggyőz­nie arról, hogy az amerikai óriásrakéták építése a fegy­verzetkorlátozást célozza. A demokrata párt elnök­jelöltjei — Walter Mondale és Gray Hart — levélben szólították fel a párt kong­resszusi erőit, hogy szavaz­zák meg az MX költségve­tésének eltörlését, felszólítá­suknak azonban nem volt meg a foganatja. Az ezzel kapcsolatos szerda esti sza­vazáson 72 demokrata párti képviselő csatlakozott a re­publikánusokhoz az MX megmentése érdekében. Spanyol lapok János Károly moszkvai óljáról A spanyol sajtó csütörtö­kön nagy terjedelemben fog­lalkozik János Károly király előző nap befejeződött szov­jetunióbeli útjával. A tekin­télyes El Pais vezércikkében történelminek nevezte a láto­gatást. — Mindkét állam ve­zetői újólag 'elkötelezték ma­gukat a béke, az enyhülés, a népek barátsága mellett. Üj szakasz kezdődött a két or­szág kapcsolatában — álla­pítja meg a lap. A baloldali Pueblo rámu­tat, hogy „a kapcsolatfelvé­tel” az újrarendezés hétéves szakasza után most már a kapcsolatok bővítésére, a két népet összekötő elemek kere­sésére és erősítésére kell he­lyezni a hangsúlyt. Az ABC Csernyenko és János Károly megbeszélését hasznosnak, tartalmasnak és építő szelle­műnek nevezte. A Biario—16 a látogatás eredményeit ösz- szegezve úgy vélekedik, hogy a „Szovjetuniót és Spanyol- országot összeköti a békéért való aggódás, az enyhülés helyreállításának óhaja, a háborúmentes világért való tevékenység”. A Lengyel Olimpiai Bizottság döntése A Lengyel Olimpiai Bizott- kokon való részvétel kérdését, Ság május 17-én ülést tartott, és mindenre kiterjedő vita amelyen részt vették a nyári után, figyelembe véve a Los olimpiai sportágnak lengyel Angeles-i játékok körül kia- sportszövetségeinek képvi- kult helyzetet, úgy határozott, selői Is. A Lengyel Olimpiai hogy nem nevezi be a lengyel Bizottság megvizsgálta a sportolókat az olimpiai játé- XXIII. nyári olimpiai játé- kokra. (MTI) Amerikai lapvélemények az olimpiáról Az amerikai sajtó nagy ter­jedelemben ír a szocialista országok olimpiai részvételé­nek meghiúsulásáról, s bár a kommentárokhoz az anyagot igen nagy mértékben a Fehér Ház „igyekszik” szolgáltatni, mind gyakrabban látnak nap­világot józan elemzések, ame­lyekben a visszalépés valósá­gos okai tükröződnek. Miközben a „tiltsák el a szovjeteket” koalíció tovább küldözgeti röpiratait és az újságkivágásokat az Egyesült Államok minden szerkesztősé­gébe, s a kormányzat folytat­ja a felkészülést a „rab nem­zetek hete” megtartására, mind kevesebben adnak hitelt a Fehér Ház szavainak az olim­piai résztvevők „teljes bizton- ságáról”, valamint annak, hogy a távolmaradó országok „hamis” érvekkel indokolták döntésüket. David S. Broder, Washing­ton legtekintélyesebb belpoli­tikai hírmagyarázóinak egyi­ke „A nagy mítoszcsináló” címmel megjelent szerdai cik­kében alaposan lehordja az elnököt, akinek a „meséi sen­ki mást nem ragadnak ma­gukkal annyira, mint saját ma­gát”. Ezek a mesék — írja Broder — általában happy end-del végződnek de csak mesék. „Reagan aztán min­dig meglepettnek tűnik, ami­kor a valóságban minden másképpen sül el, s ilyenkor egyszerűen odébb áll”. A múlt héten, amikor a Szovjetunió Olimpiai Bizottsága döntését bejelentették, a külügyminisz­térium szóvivője volt „telje­sen elképedve”. Broder szerint mindez csu­pán színlelés, mert „bőven elég jele volt annak, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok veszélyesen romlanak, je­lek, amelyeket Reagan inkább nem vett észre, mert azok nem illettek bele az ő hurrá- optimista meséibe”. Egy másik amerikai véle­mény: „szomorú dolog látni, amint országunk egy külpoli­tikai baklövés nyomán sze- menszedett hazugságba keve­redik. Keserű dolog látni, hogy az 1984-es olimpiai játékokat megesz) a fene, mert két ame­rikai elnök nyilvánvalóan ideológiai szemellenzővel cse­lekedett, ahelyett, hogy a nemzetközi stratégiához az ügyintézéshez elengedhetetlen realitásérzékről tett volna ta­núságot” — így írt az olim­piai témáról Thomas Boswell, a Washington Post sportrova­tában. Kommentárja azoknak az amerikaiaknak az érzéseit tükrözi, akik valóban az olimpiai érdeket tartották szem előtt az utóbbi néhány évben. Boswell a „ki ütött először” kérdést vizsgálja és úgy ta­lálja, hogy bár fájdalmas do­log kimondani, de „a felelősség nagyobbik része alighanem ránk hárul”. Mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok ütött először, s ez Jimmy Carter mű'-’e vo’t. „Köszön­jük Jimmy Carter reméljük, élvezte a moszkvai bojkottot” — írja az amerikai publi­cista. „Köszönjük Ronald Reagan” — folytatja Thomas Boswell. — Reméljük élvezte az „ör­dög birodalmáról” szóló pri­mitív kiszólásokat. Reméljük élvezte, amint az oroszok re­megnek a gondolattól, hogy el kell menniük a Los Angeles-i olimpiára, mely tele lesz szov­jetellenes tüntetőkkel és a csábítással szerzendő disszi­2 NÓGRAD - 1984. május 18., péntek Lázár György hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) tásához szükséges berendezé­seket szállít Magyarországra. Ebben az évben megállapo­dást írt alá a Csepel Művek­kel az alkatrészek szállításá­nak növeléséről. A gyárlátogatás végén a magyar miniszterelnök köszö­netét mondott azért, hogy be­pillantást nyert a gyár életé­be, amely jól példázza a bol­gár gazdaság ipari és műszaki fejlődését. Kiemelte a magyar és a bolgár szerszámgépioari vállalatok közötti együttműkö­dés szorosabbá tételének, a feladatok megosztásának je­lentőségét. Lázár György megtekintette a gyár területén működő üz­leteket és szolgáltató egysége­ket. amelyek a dolgozók ellá­tását és kényelmét szolgálják. Todor Zsivknv, a BKP K3 főtitkára, a "Bolgár Néoköztár- saság Államtanácsának elnö­ke csütörtökön délben a szó­fiai Bojana-rezidencián fo­gadta Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Minisztertanács elnökét. A találkozón részt vett Gri- sa Filipov, a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a bolgár minisztertanács elnöke. A szívélves elvtársi légkörű megbeszélésen nagyra értékel­ték Magyarország és Bulgá­ria, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt kapcsolatai­nak fejlődését. Áttekintették a két testvér- ország fokozott együttműkö­dése további elmélyítésének lehetőségeit.. Szó volt a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déséiről is. A találkozót, amelyen je­len volt Sebestény Jenő és Boncso Mitev, a két ország nagykövete, a teljes nézet- azonosság jellemezte. Todor Zsivkov csütörtökön ebédet adott Lázár György tiszteletére. Délután került sor Lázár György és Grisa Filipov mi­niszterelnökök zárómegbeszé­lésére a Bojana-rezidencián. A záró teljes ülésen az idő­szerű nemzetközt politikai kérdésekről szólva, megálla­pították. hogy az imperializ­mus agresszív köreinek a stra­tégiai egyensúly megbontá­sára irányuló törekvései kö­vetkeztében a nemzetközi helyzet egyre bonyolultabbá és feszültebbé válik. Fontos­nak tartják a Varsói Szerző­dés tagállamai egységének erősítését, egyeztetett külpoli­tikai vonaluk következetes, ha­tározott és ésszerű érvényesí­tését. Ezt követően ugyanitt jegyzőkönyvet írtak alá tár­gyalásaikról. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kétnapos bul­gáriai hivatalos baráti látoga­tása befejeztével csütörtökön este hazautazott Szófiából. A Minisztertanács elnökét és kíséretét Grisa Filipov bol­gár kormányfő búcsúztatta . a két ország nemzeti zászlóival fellobogózott szófiai repülőté­ren. A búcsúztatásnál jelen volt Csudomir Alekszandrov, a bolgár minisztertanács elnö­kének első helyettese. Andrej Lukanov és G rigor Sztoicskov miniszterelnök-helyettesek, va­lamint a bolgár kormány több más tagja. ■ Lázár György, a Magvar Néoköztársaság Minisztertaná­csának elnöke csütörtökön ha­zaérkezett Bulgáriából, ahol Grisa Filipovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett. Kíséretében volt Marjai Jó­zsef. a Minisztertanács elnök- helyettese, Roska István, kül­ügyminiszter-helyettes, Kovács Gvula, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese. Ambrus János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes és Se­bestyén Jenő, hazánk szófiai nagykövete. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sarlós István, a Mini'-ztei tanács el­nökhelyettese. Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá ál­lami életünk több más vezető személyisége. Jelen volt Geor- gi Pangelov. a Bolgár Néo­köztársaság budaoesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. (MTI) tlemeny Lázár György bulgáriai látogatásáról densek számára előkészített „menedékhelyekkel”.. Boswell és más amerikai kommentátorok is abszurdnak tartják azokat a hivatalos amerikai hivatkozásokat, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok kormánya nem tudja el­lenőrizni és mérsékletre bírni saját polgárait, amikor azok más országokra sérelmes cse­lekedetekre készülnek. James Restön, a New York Times főszerkesztője pedig a republikánus nézőpontot fog­lalja össze a lap szerdai szá­mában, mintegy megadva a kulcsot ahhoz, hogy miért nem töri magát a washingtoni kor­mányzat az olimpiai légkör megteremtésére, s miért je­lenti ki Reagan elnök a nyil­vánosság előtt, hogy „sem­mit sem tehet” a szocialista országok részvételének útjá­ban álló akadályok elhárítá­sáért. „őszintén szólva, kis­sé aggódtunk, — írja Reston, a -epublikánus kormányzat véleményét idézve —, hogy a szovjet és az NDK-beH atlé­ták mindenki másnál több aranyat gyűjtenek Los Ange­lesben. A televíziót nézve szerte a világon sokan okkal gondolhattak volna arra, hogy ezek a kommunisták nemcsak nukleáris rakétákat tudnak gyártani, hanem nagyszerű fiatal fiúkat és lányokat is nevelnek”, (MTI) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Grisa Filipov­nak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1984. május 16— 17-én hivatalos, baráti láto­gatást tett Bulgáriában. Lázár Györgyöt fogadta To­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsának elnöke. A baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság hagyományos barátságának és sokoldalú együttműködésének fejleszté­séről. A miniszterelnökök kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a szocialista jépítőmun.ka. eredményeiről és tapasztalatairól. Áttekintették a két ország kapcsolatainak helyzetét és bővítésének fel­adatait. Lázár- György és Grisa Fi- TipoV- hangsúíyözt'á1 -högy;'-^ Magyar . Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság sokol­dalú együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján a két ország ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése szellemében sikere­sen fejlődik. A kormányfők méltatták Kádár János és To­dor Zsivkov találkozóinak és megbeszéléseinek jelentőségét és megelégedéssel szóltak ar­ról, hogy a legfelsőbb szintű találkozók megállapodásai si­keresen teljesülnek. A felek megállapították, hogy gazdasági együttműkö­désük az 1983 júniusában alá­írt, „A Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködése, a szocialista integráció távlati fejlesztésének fő irányairól” című dokumentummal össz­hangban fejlődik. Előrehaladt a gyártásszakosítás, a terme­lési kooperáció és a műszaki- tudományos együttműködés. Eredményesnek minősítették a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság, a köz­ponti tervezőszervek, a mi­nisztériumok és a gazdasági szervezetek tevékenységét. Hangsúlyozták, hogy a jövő­ben is fejleszteni kell az áru­csere-forgalmat, a kooperáci­ót és gyártásszakosítást, külö­nösen a gépiparban, az elekt­ronikában és a vegyiparban. Rámutattak, hogy fokozni kell az együttműködést és a közös tevékenységet a műszaki-tu­dományos kapcsolatokban. A felek ismételten kifeje­zésre juttatták készségüket, hogy a jövőben is aktívan hozzájárulnak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együtt­működés és szocialista gaz­dasági integráció elmélyítésé­hez és fejlesztéséhez. A miniszterelnökök nagyra értékelték az egymás kölcsö­nös megismerését, a két nép barátságát erősítő kulturális, oktatási és tudományos együtt­működés eredményeit. A miniszterelnökök aggoda- lpmmal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyo­lult és feszült. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és a NATO agresszív körei a ka­tonai erőfölény megszerzésé­re törekszenek. Az új amerikai közép-ható­távolságú nukleáris rakéták telepítése egyes nyugat-euró­pai államokban a fegyverke­zési verseny újabb szakaszá­hoz vezetett. A kialakult he’v-, zetben a katonai erőegyensú’y fenntartásához indokoltnak és szükséges válaszlépésnek te­kintik és támogatják a Szov­jetuniónak a saját és a Var­sói Szerződés többi tagálla­mai biztonságát szavatoló, a béke megőrzését célzó intéz­kedéseit. A felek véleménye szerint a mostani bonyolult helyzet­ben is lehetséges az áttérés a konfrontációról az enyhülés t s az együttműködés po'iti'-ajá- ra. Arra van szükség, hogy érdemi és komoly tárgyalások útján valamennyi érdekelt tél biztonságát kölcsönösen sza­vatoló megállapodásoKst érje­nek el. Ezzel összefüggésben a félek megerősítik, nogv el­tökélten tevékenykednek a szocialista közösség egységé­nek erősítésén, a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületének. 1983, januári prágai politikai nyilatkozatában és a párt- és állami vezetők 1983. júniusi moszkvai találkozója, közös nyilatkozatában elfoga­dott javaslatok valóra váltá­sán. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagállamaihoz 1984. május 7-én intézett felhívása jelentőségét. A felhívásban a tagállamok sokoldalú konzul­tációi mielőbbi megkezdését javasolják a katonai erő al­kalmazásáról ' való kölcsönös lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésével kap­csolatban. Rámutattak, hogy a szerződés megkötése jelentő­sen erősítené az államok kö­zötti bizalmat. A Magyar Népköztársaság és á Bolgár Népköztársaság a jövőben is hozzájárul az eu­rópai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel és le­szereléssel foglalkozó stock­holmi konferencia sikeres munkájához. A katonai szem­benállás szintjét csökkentő és a kölcsönös bizalom megte­remtését elősegítő megálla­podások eléréséhez minden résztvevő erőfeszítésére szük­ség van. A felek megerősítették, hogy támogatják az atomfegyver­mentes övezetek létrehozását a Balkánon, Európa északi ré­szén és a kontinens más tér­ségeiben. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa és a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökeinek tár­gyalásai, amelyek szívélyes légkörben, a teljes egyetértés és nézetazonosság szellemé­ben folytak, hozzájárulnak a testvéri kapcsolatok, a két ország együttműködésének fejlesztéséh®!, r szocialista kö­zösség egységének erősítésé­hez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke magyaror­szági látogatásra hívta meg Grisa Filipovot, a bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) i*

Next

/
Thumbnails
Contents