Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-26 / 98. szám
Szolgáltatások ma és holnap Készülnek a nyári ruhák a mátraterenyei Páva Ruhagyárban. Belkereskedelmi megrendelésre gyártanak 1000—1500 db-os szériákat, női felsőruházati termékekből. felvétel: Bencze Péter A függvény: tömegáruk, gazdaságosság — hagyományok Élesedik-e a kenkurrencia? Ferencz István tizennyolcadik esztendeje vezetője a ronpant sikeresen működő, Salgótarján külsői MÁV—Volán komplexbrigádnak, akik eleddig tizennégy alkalommal nyerték el teljesítményükért az országos és MÁV-igazgatósági első helyezéseket. Közösen MÄV-és Volán-dolgozók. S idei célkitűzéseik is azt irányozzák elő, hogy a két külön fuvarozóvállalat 1984-ben, meg az azt követő években is, az előzőeknél érjen el még jobb eredményeket. féle kedvezményekkel — mint mondjuk az előszállítások, sok-sok, a lakosság érdekét szolgáló akció — ugyan vetekedhet a MÁV és a Volán, de tudomásul kell venni, hogy vannak olyan speciális feladatok, amelyeket csak közúton, másokat csak vasúton lehet lebonyolítani. Egyébként is a két cég között nem a rivalizálás, hanem a nép— Nincs hát konkurrencia ban csaknem 1,6 millió tontt két nagy fuvarozótársaság nát, a MÁV Budapesti Igaz- , kozott? gatósága hatáskörébe tartozó gazdasági feladatok ménnél — Nekünk elsőrendű fela- — főleg a megye nyugati ré- ■)obb> magasabb színvonalon, datunfa főként a megyeszék- szét érintő térségből - 466 ^ab^n^torterio^k^gite- hely népgazdasági igényeinek ezer tonna mennyiségű ipari, kielégítése, árufogadásban mezogazdasagi es egyeb térés -feladásban, itfcSalgótarján metet, termelvén?* ezallitot- küiső pályaudvaron. Ám vé- lem, ez nemcsak nálunk, ha- A Salgótarjáni nem más ilyen helyeken is Üzemekben a műit így van. Mert meg lehetne-e során 477 ezer tonna súlyú káraJ -s említett erM példát oldani a tranzitforgalom le- anyagot árut fogadtak illet- hogy néha a közúti íuvar bonyolítását, az exportfela- ve indítottak útnak, a közúti gvorsakb a .vasúiénál főlee «»«tok időre való teljesítését szállítások nagyságrendje pe- ^ sűbb& határidŐB ’ mondjuk Záhonyban, ahol a dig alig haladta meg a« 56 tésekről_ alkatrészek beszer- MÁV iszonyú mennyiségű ezer tonnát. zéséről, leszállításáról van szó. tonna elfuvarozásai mellett — Eszerint — kérdezzük És ilyen esetekben sok helyütt azért a közúti szállításoknak Birkás Zoltánt, a kohászati nem téma a pénz: csakhogy is roppant jelentősége van. üzemek szállítási főosztályve- megmaradjon a vállalat, üzem Szerintem, a kettő nem megy zetőjét — a vállalatnak sok- szóbeli becsülete, egymás nélkül. Monopolhely- kai inkább megfelelnek • Tény, ez is fontos. De nem cetben a MÁV csupán a tö- MÁV-i szállítások? Ilyen áron. Mert nem a válmeg'fuvarozásban, főként a — Mindenképpen. Ekkora lalati tehetetlenség és szerve- h ossz ab b távokra menőkben mennyiséget közúton — már zetlenség a kiindulópontja a csak objektív akadályok mi- fuvarozási konkurenciának. se. Aztán, hogy ebből ki kerül ki gazdaságosabban, ki a körülményekhez rugalmasabban alkalmazkodó, az már a Tnhícrati helyi szakemberek függvénye, esztendő Mondlák- Sender Csaba, a megyei szállítási bizottság titérezheti otthon magát. — Ez a helyzet általánosítható a megyénkre is? att is, hiszen gyakorta exportálunk tőkéspiacra, melyek jelentős hányada messze-Mindenképpen Nagy tö- t61ünk útnak, a jelenmegu aruk, hosszabb tavra __. ...__________ t örténő szállításában mindenAz legyen csak a munkájukkal igazán törődök feladata! Karácsony György ezdetben volt a család, mint teljesen zárt és önellátásra berendezkedett társadalmi egység. Egy fedél alatt több nemzedék élt együtt. A tennivalókat ennek megfelelően osztották el a család tagjai között. t Ezek az önellátó sejtek századunk első évtizedeiben kezdtek nyitottá, nyitottabbá válni. A folyamatot a nők tömeges munkába állása indította meg. Ez forradalmi méretű változást hozott az addigi, századok óta bevált munkamegosztásban, hiszen a nők a háztartási munka mellett új terheket vállaltak magukra, és ezért elodázhatatlanná vált a régi munkamegosztás átalakítása. Kétségtelen, hogy a nők munkába lépése hatalmas vívmánynak számított, erőteljes lépésnek az egyenlő jogok kivívásának útján. Mégis ez tette szükségessé a szolgáltatások létrehozását és fejlesztését. A szolgáltatásokat, amelyek akkoriban még nyomokban seen léteztek, legalábbis a mai értelemben nem. Ügy is mondhatnánk, hogy az igények voltaképpen előbb keletkeztek, mint az orvoslás módozatai, azaz maguk a szolgáltatások. A szükségszerűség tehát adott volt: a társadalom vállaljon fel, vegyen át mind többet legkisebb gazdasági egysége, a háztartás gondjaiból. A szolgáltatások fejlesztésének viszonylag magas fokára jutottunk el a hetvenes években, Ez jelentős gazdasági fejlődésünk, életszínvonalbeli gyarapodásunk szükséges és örvendetes kísérő jelensége volt. A hatvanas évek második felében került mind több háztartásba televízió, hűtőszekrény, mosógép, s ma már sok tartós fogyasztási cikk esetében a telítődés küszöbén vagyunk. Ekkor teremtődtek meg az anyagi — pénzben és építőanyagban értve — feltételek az elhanyagolt, régi lakások korszerűsítéséhez, felújításához, méghozzá tömeges méretekben. Ezért vált akkoriban sürgető feladattá az országos szolgáltatóhálózat létrehozása, amely, mintegy húszmilliárdos állami támogatással, egy évtized alatt meg is valósult. Ez azért örvendetes, mert egy ország gazdasági fejlettsége a többi között azon is mérhető, milyen helyet foglal el benne az úgynevezett tercier szektor, a harmadik, nem termelő — hanem szolgáltató *— ágazat. Nos, Magyarországon az utóbbi években, a nyodowwias évek elejére jutottunk el oda, hogy a szolgáltatásban már nem dolgoznak kevesebben, mint az iparban, vagy a mező- gazdaságban, pontosabban: az arány hozzávetőlegesen egyharmados. A szolgáltatások megléte azonban egy sor lehetőség mellett egy sor bosszankodnivalót, az érdekvédelem hiányát, a kiszolgáltatottságot is felszínre hozta. Sok hát a javítanivaló. Ezt a célt szolgálja a most folyó szervezeti korszerűsítés, a nagyvállalatok decentralizálása is. Ugyanakkor egy másik gond is jelentkezett, nevezetesen az, hogy a szolgáltatások árait viszonylag alacsonyan állapították meg, ebből következően a kereslet jóval nagyobbra duzzadt a valós igénynél. Most látszik csak mindez, amikor — a legtöbb szolgáltatás a szabadáras kategóriába átkerülvén — értékén méretik, s máris kevesebben és kevesebbet veszünk igénybe belőle. Ezért nagyon nehéz előre pontosan kiszámítani, mely szolgáltatások iránt növekszik majd az igény az elkövetkező években; milyen iránya ban haladjon a szolgáltatások fejlesztése. Ügy tűnik, a tendencia olyanfajta fejlesztés irányába mutat, amelyet a közösség viszonylag olcsón meg tud oldani. Gondoljunk például a minden családnak rendszeres, visz- szatérő gondot, feladatot adó napi munkák közül a főzésre. Az éttermi, de még az éthordóban hazavihető vacsorának is olyan magas az ára, hogy hosszú távon nem jelent megoldást. Az már sokkal inkább, ha,1 mondjuk, egy lakótelepi ház közös helyiségében néháhyan valóban olcsó, és a helyi igényeket is rugalmasan követő kifőzést nyitnak. A barkácsolást is jól szolgálhatják a közös műhelyek, ahol a szerszámok igénybe, bérbe vehetők, és még szakember is ellátja a kezdőket tanácsokkal. Hasonlóan, a szervezett szolgáltatóipar kezdeményező közreműködésével, segítségével lehetne sok helyen a gyermekfelügyeletet is megoldani.1 ■ elenleg tehát úgy tűnik, hogy a szol- ^ gáltatásoknak nem a mind sokfélébb^ ám drágább javítások, tisztítások irányában kell fejlődniük, hanem sokkal inkább a közösség bevonásával, félig saját erőből, s ezért az átlagosnál olcsóbban megvalósítható szolgáltatásoké a jövő. 'Varga Zsuzsa Hintók Füzesgyarmatról femet fellendülőben van egy díszes veretű hintó á*t- zást fs a kívánalmaknak meg-i Füzesgyarmaton a hintógyar- lagosan 1200—1500 órányi ap- felelően képezik ki. tás. Az ezzel is foglalkozó rólékos, kétkezi munkával A füzesgyarmati szövetke- Univerzál Szövetkezet az év készül el. Az áruk vetekszik zet hintói az Egyesült Álla- első felére több mint húsz a Zsiguliéval. A szövetkezet mokba, Hollandiába, Angiiá- különféle hintó készítésére a megrendelők különleges ba és az NSZK-ba is eljutot- kapott megrendelést. A több- igényeit is figyelembe veszis tak. Megrendelőik körének ségük a világbajnokságra ké- eszerint vagy dob- vagy tár- bővítése érdekében a szilvás- fogathajtó-vé- csaféket szereInek ’fel tet_ váradi világbajnokság ide- logatotte lesz. ’ jen es színhelyen versenyA műhelyben hat kovács szes szerint változtatják a hintó-, vadászkocsi- és séta- és hat bognár dolgozik. Egy- tengelytávolságot, és a rugó- kocsi-kiállítást is rendeznek. képp a MÁV az úr. Mert vegyünk egy példát! Ha Salgótarjánból Hatvanba tízvagonhyi árut küldenek le vas- vábbj tartósságét még utón, az az ötezer forintos __ d íjtétel és a fel- és elfuvarozna számított mondjuk 1500 í^r "becsatlakozó 'külön -.1500 forintnyi költség mel- vágá is ésszerűsíti. lett is csak mindössze nyolc- |éb^ént orszagszerte ulvu ezret tesz ki. Ám, ha csupán mert könvkétvagonnyi valamit fuva. feienseg manapsag, mert kony légi üzemanyagárak és a közúti fuvarozás kapacitása figyelembevételével, ez szinte lehetetlenség lenne. Sőt, vasúton történő szállításaink toegy szubjektív előny, a külső pályaudvarról hozzánk közvet- ipar- Ez dívó nyebb egy vasúti fővonalról rozunk mi, volánosok eddig a néhány száz méternyij esetleg távolságig, az már meghaladja a 10 ezer forintot. A különbségek így lényegesen éregy-két kilométernyi vasúthálózatot, lecsatlakozást a gyárba bevinni, mint kigazzékelhetők, s nagy tömegű dálkodni a ki-berakodás, a aruk fuvarozásában egy- vele jdrd gépesítés, az üzemeltekintve, anyag.f0gy,asztás és a más cégkét kivételtől mondjuk ott, ahol nincs vas útvonal — nem tudjuk fel •venni a konkurrenciát a MÁV- val. Persze, akadnak kivételek, amikor különösen fontos, precíz, törékeny szállítmányok elfuvarozására kérnek fel minket, s ezt örömmel teljesítjük. E tekintetben a Volán előnyben van a tői való függőség esetenkénti kellemetlenségét. — Eszerint önök a MÁV-ra voksolnak? — Soha rosszabb fuvarozópartnert nem kívánok a vállalatnak! — A fuvarozók és fuvaroztatók között az utóbbi évekMÁV-val mar csak azért is, ben — mondja Szomszéd Jó- hiszen mi háztól házig meg- zsef. a megyei tanács közle- adott időpontra tudunk fuva- kecjési osztályának helyettes rozni. Ezzel a lehetőséggel vezetője — egészséges, az ér- már élünk, s továbbra is fel- tékfolyama tokban történő kínáljuk elía.jta szolgaltatasa- gondolkodást pozitívvá tevő inkát a megrendelőknek. De folyamat indult el. A nem úgy hiszem, hogy a fuvarozás mindegy: mit, miért, hová, elsődlegessége hosszú időre el- milyen áron, milyen gyorsan döntött a MÁV javára. alapon. Észrevehetően megA Volán megyei vállalata nőtt a gazdasági vezetők étéit múlt esztendőben 6,46 mii- mával kapcsolatos „kalkulá- lió tonnát meghaladó mennyi- ciós súlya”, éppen az előbb ségű árut, anyagot fuvaro- említettek miatt, de a fuva- zott, amelyből több mint roztatási témát nem lehet le- négymillió tonnányit tett ki a szűkíteni a MÁV és a Volán Nógrádi Szénbányák részére konkurrenciaharcára. Mert teljesített szén- és meddőéi- számottevő mennyiségű fuvarozási tevékenység. Ezzel anyagot, árut fuvaroznak a szembeállítva: a MÁV Mis- közületek és — újabban —a kolci Igazgatósága által ren- magánszemélyek birtokában delkezésre bocsátott vagonok- lévő gépjárművek is. KülönA párt, a dolgozó emberek szolgálatában Godó Lajos emlékezete Hetven évvel egefőtt született Baglyasalján, bányász- családban. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a baglyasaljal szénrakodón vállalt munkát, vízhor- ,, dó lett. A szénbánya volt 7®ilegalu megélhetésének forrása, ahol ^otíyveket. Tanulmányozta az illegális és lápjai ellenállásra szólítottak kiadványokat, fel minden hazafit — a sálfolyóiratokat. a felszabadulásig elérte az Anyagi hozzájárulással is segótarjáni bányászokat külön is — hogy a termelés csökkentésével, szabotázsakciók akkori előmeneteli lehetősen öntette az illegális könyvtár maximumé vájár lett Az létrehozását a szükséges szervezésevei gyengítsék a idáig vezető út nem volt konVvek beszerzeset Faust német hadigépezetet, segítsék könnyű. Segédmunkás, csille- lmre budapesti könyvkeres' (t háború mmél előbbi befekapcsoló csilés, segédvájár és kedőtői. Részt vett a Vörös jesését. Baglyasalján méltó munkanélküli Seßßly munkájában, melynek visszhangra találtak az ellennemegyszer volt. állást sürgető felhívások. Godó Lajos, Andó István, Bóta pénz- és természetbeni adó —, t t - mányai segítettek a. beteg, uum,, j-í/,u.u luluwu, jduiu. , .1 “tetőn, 16 évesen_ kapcso- munka nélküli, elbocsátott, in- Árpád és mások a szabotázslodott be a munkasmozga- ternáu, vagy bebörtönzött akciók sorozatát hajtotta véglomba, ahova sorsa, a szu- munkatársakat, azok családjakebb es tagabb környezete, a it Ennek az ügynek igyeke, Godó Lajos a bányából robbanóanyagot szerzett s fel. UklyapéSáés c,Medít'e Zett minél ÍÖ?= embert -me°' *°bbantottab két transzformál l A ™ _ T„nyerni s ezzel is szimpatizan- tort, amely három bányát kapcsolt össze. A kár tetemes volt a termelés szünetelése A bányagépjavító művonzotta. A munkásmozgalmi sokM szereEni a párt pJiti eloiskola után néhány evvel, ójának támogatására. 1933-ban lépett be az illegá- . , “ , , „ M . ,. 7,-o A kommunista es baloldali miatt. száqi Pártjába Akkor Emikor hányamunkások politikai te- helyből leszerelték és elvitték az S1932-es őszi letartóztatás vékenységének eredménye- a gépszíjakat s emiatt két hé- után a iorradalmi munkás kéWen 1939-ben a képviselő- tig állt a műhely. Elvágták a ............ m ozgalom a nagy veszteség- választások során sikerült le- banyameddő töltéshez vezető fegyverTel védte a munkáshaből kilábalva újból megkezd. ■ ^ePlezni es visszaverni a nyi-......................... ~ te a szervező-irányító munkát “ ^cialis demagógiáját csillekötelet, a meddőhányóról a csillék összeszaladtak, a fásában fa szervezésében] hogy a bevonulási parancs elől a hegyekben húzódjanak meg. 1944 novemberének végén Godó Lajos is részt vett a karancslejtősi ellenállás megszervezésében és a bányászoknak fegyverrel való ellátásában. Feltételezhető, hogy az ez idő tájt az iparvidéken tartózkodó Petőfalvi Lajos és Golub Rudolf szervező munkája is hatással volt az ellenállási és szabotázsakciók szervezésére. A felszabadulás után Godó Lajos a Magyar Kommunista Párt tagjaként belépett a szerveződő demokratikus rendőrség állományába. Majd ezt követően ott dolgozott, ahová a párt állította. így a miskolci és debreceni katonai ügyészségen is teljesített szolgálatot. Volt párttitkár, szemináriumvezető, vájár, oktató vájár. Az 1956-os ellenforradalmi események idején és az elítélt kommunista veBaglyasalján. Nem jött létre gépház és számos csille öszszetört. Megrongálták a bázetök helyén 1933-ban újjá- « mert az alakítás . szerveződött a KMP kerületi aljából összehívott gyűlésén nyai villamosokat, es jelzobea tömeg kozbekialtasai mi. rendezéseket, felszedtek a statt kudarcba fulladt a jobb. oldali akció. bizottsága. Godó Lajos az illegális megbízatások egész sorát teljesítette; őrként vigyázta az illegális összejövetele- A második világháború két, megbeszéléseket, felöl- utolsó éveiben a kommunista vasásokat: a párt politikájá- párt felhívására bontakozott nak megfelelően leventeelle- ki az ellenállási mozgalom nes tevékenységet fejtett ki, bányavidékünkön. A moszk- magyarázva, megértetve a vai Kossuth rádió adásai, felszervezet militarista céljait, hívásai, az illegális párt raff. neket és a csillék forgatóplat- nijait, elvagdalták a villany- vezetékeket — mindez a termelés szabotálását jelentette. Ezen túlmenően részt vettek a bányászok felvilágosítalmat. Az 1960-as években szakmájában mint vájár dolgozott. Több mint 40 évi szolgálat után 1968. augusztus 1- én ment nyugdíjba. ■ Tartalmas életútját, munkásságát, a szocializmus szolgálatát több kitüntetéssel ismerték el. Baglyasalján halt meg 1981. január 30-án. Vonsik Ilona NOGRÁD — 1984. április 27., péntek
