Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-26 / 98. szám
Hátrányos helyzetű falvak? Közművelődés a kistelepüléseken Kistelepülésekről, úgynevezett aprófalvakról sok szó esik mostanában. Megyénkben kiváltképp, hisz’ a nógrádi községek több mint felében, a lakosság lélekszáma az ezer főt sem éri el. Veszélyeztetett, hátrányos helyzetről is sokat hallunk manapság. E két fogalom ugyan elsősorban ifjúságpolitikánk szótárából ismert, ám vannak, akik úgy vélik a két jelző bátran kiterjeszthető a kistelepülésekre is. Valóban így lenne? Nos, „veszélyeztetettségről” ma már talán indokolatlan beszélni az aprófalvak esetében. Ne feledjük; megyénk összlakosságának mintegy egynegyede, közel hatvanezer ember él kistelepüléseken! És mára felismert társadalmi érdek, illetékes fórumokon megfogalmazott célkitűzés e községek lakosságmegtartó képességének megőrzése, fokozása. Persze a szándék önmagában kevés, de az tény, hogy hatvanöt települést (hogy csak a társközségstátusban lévő megyei falvakat említsük) nem lehet „leírni”! Ami azonban a „hátrányos helyzetet” illeti, tagadhatatlan, hogy ezeknek a községeknek a többsége számos tekintetben jóval kedvezőtlenebb helyzetben van a népesebb közösségeknél. Példának okáért, — közművelődési szempontból... * Egy hétfői napot választottunk ki, hogy a volt rétsági járás néhány kistelepülésének kultúrházat felkeressük. Az ötletszerűen megválasztott útvonalon éppen egy tucat intézménybe kopogtattunk be a délutáni, kora esti órákban. Nem mintha azzal a naiv elképzeléssel indultunk volna útnak, hogy mindenütt magvasabb kulturális események tanúi lehetünk, de — „tv- szünnap” lévén — titkon azt reméltük, nagyobb esélyei érhetjük tetten a kultúrházak- ban a művelődő közösségek potenciális alanyait, mint más napokon. Magyarán: beértük volna azzal a bizonysággal, hogy szabad időben bír némi vonzással a kultúrotthon. Vagy lehet, hogy már ez is naivitás? Hisz ugyan, mi vonzó lehet — mondjuk Szentén — egy ütött-kopott, rideg teremben, vagy másutt a leselejtezésre váró recsegő székekkel „berendezett” klubokban? Programok híján ugyan kit vonzanának ezek az intézmények?! Márpedig, aki havi 300—600 forint tiszteletdíjért vállalja a kultúrház vezetését, attól nemigen kérhetők számon rendszeres programok. De még a főállású népművelőnek is meg kell gondolnia, mire vállalkozzék. Nőtincsen például van függetlenített népművelő, de eredményeiről faggatván Varga Magdolna inkább kudarcait sorolja: — Voltak is, lennének is ötleteim, de a tapasztalatok lesúj- tóak. Három hónapig csináltam egy varrótanfolyamot, de vezetője nemcsak a havi 800 forint tiszteletdíjjal terhelte meg a költségvetést. Nekem kelett szállítatnom, merthogy csak Vácott találtam erre vállalkozó szakembert. A táncpedagógus Diósjenőről járt ide, az ő utaztatását is nehéz volt megoldani. Mit csináljak? Én szakképzetlen vagyok, és az itteni pedagógusok között sem akadt, aki valamilyen művészeti csoportot vezetni tudna. Marad a gyerekekkel való foglalkozás játékos formája, mert hivatásos előadók meghivására, nagyobb kulturális rendezvények tartására a költségvetés miatt évente ha egyszer-két- szer gondolhatok. Tartalmi munkára valóban rendkívül csekély összeg áll a kisebb művelődési intézmények rendelkezésére, és az is köztudott, hogy a hivatásos előadók gázsija ma már az egész évi költséget elviheti, akár egyetlen alkalommal. Ez a „hátrányos helyzet” objektív oldala. Nincs jogunk kételkedni a nőtincsi népművelő igazában, de búcsúzóul mondott szavai mégiscsak arra engednek következtetni, hogy létezik egy szubjektív — tehát megváltoztatható — oldala is a dolgoknak. „Mindenki tudja, hogy itt nem lehet semmit csinálni, és ebbe mindenki bele is nyugszik” — mondotta Varga Magdolna. A berkenyeiek, a bánkiak ebbe nem akarnak belenyugodni. Helyzetük — objektíve — nem sokkal kedvezőbb a nőtincsieknél, de a kulturális életért felelősséget érzők (akik nem feltétlenül hivatásos népművelők) már találtak, és még kerítenek módot a hiányok pótlására. Bánkon például, ahol eleddig csak a nyári szabadtéri kulturális programok hallattak magukról, most újjászületett a kultúrház. Nagytermében még nincsenek székek, de az épületben takarítóeszközökkel felszerelt fiatalok lelkes csapatára találtunk. „Olyan embert kerestek a művelődési ház tiszteletdíjas vezetőjének, aki vonzza az embereket. Én azt hiszem ilyen vagyok — mondja a huszonegy éves Súlyán Éva, de hangjában nyoma sincs önteltségnek. Csak épp üdítően lelkes, mint társai, a helyi Angela Davis KlSZ-alapszer- vezet tagjai. „Megelégeltük, hogy mindig zárva a ház” — mondják, és már sorolják is terveiket... A kistelepülések közművelődési életében csodákat ezután sem lehet várni, de várakozás helyett érdemes számba venni a lehetőségeket, melyek elsősorban magában a lakosságban rejlenek. A kistelepülések közművelődésének „hátrányos helyzetét” az ebbe való belenyugvás mindenképpen korzerválja. —pintér— Gyorsfénykép kétnyelvű aláírással A Börsöny lankái közt bujkál ez a két kedves község, Nógrád és Berkenye. Berkenyéről azt mesélte a klubkönyvtár vezetője, olyan eldugott, hogy még a szovjet hadsereg Is maid elment mellette, úgy tértek vissza Nógrádról felszabadítani. A Nógrádi közös községi Tanács irányítja Berkenyét is, csakhogy, míg a székhelyközség szlovák, a kicsi Berkenye német nemzetiségű. — Ideális helyzet — mondja erről a tanácselnök, Tölgyesi János, bár ő nem beszéli egyik nyelvet sem. — A szlovák és a német jól megfér egymással. Előbb a két község termelőszövetkezete egyesült, majd a tanács, az embereket egymáshoz kapcsolta előbb a munka, később a szórakozás is. Valamikor ellentét volt a svábok és a tótok között, mára ennek nyoma sincs. Berkenyén és Nógrádon nem csak az öregek beszélik anyanyelvűket. tanítják az iskolában, s mód van a nyelv ápolására a művelődési házban, a könyvtárban is. — A nyelvoktatásnak régi hagyománya van a két községben. Már óvodáskortól tanulnak a nógrádi gyerekek szlovákul, aztán folytatják az alsó tagozatban. Berkenyén alsó tagozat működik, ott is tanulnak a kicsik németet. Most épp nehézségek elé nézünk, gyesre megy a szakos kolléganő. A berkenyéi Iskola igazgatónője, Laczhegyi Jánosné. — Negyvenkét kisiskolás van nálunk, első osztályban ciklusonként hat órában, később valamivel kisebb óraszámban tanulnak németet. — Otthonról hoznak-e nyelvi alapot? — Az otthonról hozott alap nem alap. Az Iskolában irodalmi nyelvet tanulnak a gyerekek. Hatvankllencben vezettük be a némettanítást, azóta a beiratkozásnál mindjárt megkérdezzük, akarja-e a szülő, hogy a gyereke tanulja a németet. Még nem volt rá példa, hogy valaki nemmel válaszolt volna. Felső tagozatban a gyerekek Nóg- rádra járnak Iskolába. Képesített tanáruk nincs, hogy ott is folytassák nyelvi tanulmányaikat, de szakkört szerveztünk számukra. Azt tervezzük, hogy jövőre megoldjuk a nyelvtanulásukat óraadó tanárral. Berkenyén a közelmúltban alakult újjá a vegyes kórus. Április negyedikén mutatkoztak be a falunak — frenetikus sikert arattak. A klubkönyvtárban németnyelv-mű- velő klub is működik, gyerekek a tagjai, főleg ők olvassák a könyvtár nemzetiségi irodalmát is. Nógrádon szlovák néptánccsoport működik, ott gyülekezik a nemzetiségi kultúrát ápolók tábora, no meg a Lc- nocska szlovák nyelvű klubban. A könyvtár bőséges választékkal, sok olvasnivalóval várja a szlovákul tudókat. Ferencz István népművelő szerint Nógrádon Is inkább a gyerekek emelik le a polcról a szlovák könyveket. No, meg az idősek is szívesen olvassák a napközi otthonban, ha a népművelő átsétál az olvasnivalóval. Ferencz István nem nógrádi, nem is berkenyéi, a közeli Diósjenőn, faluban lakik. A nemzetiségi falvak köz- művelődésének középpontjában a néprajz, a nemzetiségi kultúra ápolása áll. Hogy boldogul a munkával? — Nemzetiségi, és mindjárt kettő. Valóban, nem nagyon értek hozzá, de érdekel. És az a szerencsém, hogy sokan vannak, akik hozzáértéssel segítenek. Hozzáértéssel és szívesen. Mert Berkenyén és Nógrádon nemcsak hivatalból érzi kiki fontosnak a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolását, az utcán járva gyakran hall az ember német vagy szlovák szót. így a falu végén a községeket jelző táblán nemcsak formaságból szerepel a kétnyelvű kiírás. v. e. — Mór megbocsáss, fiacskám, hogy beleavatkozom a dolgaidba, de nyugtalanít az ábrázatod. Ha mérnök is vagy, és külön is élsz tőlünk, azért számomra megmaradtál gyereknek... Mi történt veled, szerelmes vagy? — Szörnyen, apa. Egyetlen nőt nem szerettek a földön annyira, ahogyan én szeretem őt. Elég meghallanom a nevét, és mindjárt sírva fakadok... — Szegény fiam... Node mi a baj, mi az oka annak, hogy csupa csont és bőr vagy? — Tudomást se akar venni rólam. — Honnan veszed? — Hogyhogy honnan? Huszonhárom cserép azá- leát küldtem neki a boy- szolgálattal... — Miért pont huszonhármat? — Annyi volt az üzletben? — Mire ő? — Semmi, jóformán semmi. — Lehet, hogy szentimentális. írj hozzá verseket. Petre Becor: Atyai tanács — Verseket! Hah! Elbeszélő költeményt írtam neki! Négyezer sort. Tudod te, mit jelent saját kezűleg leírni négyezer sort, és közben még arra is ügyelni, hogy rímeljenek? — Szegénykém! No és az eredmény? — Nulla. — Nem válaszolt? — Eszébe sem jutott. — Figyelj ide, ha nem szereti az irodalmat, talán a zenét kedveli. Megpróbálhatnál szerenádot adni neki. — Megtörtént. Este kilenctől hajnali négyig. Elektromos gitárral és akkumulátorral a vállamon, ötven estén keresztül énekeltem, esőben, szélben, hóban, fagyban — szombaton és vasárnap is! — És megint semmi? — Megint. Igaz, egyik este az ablakában kigyulladt a gyertya. — Megdobbant a szívem, de később kiderült, hogy rövidzárlat keletkezett a lakásban. Nem tudok nélküle élni! — Hallgass ide, fiam, mi lenne, ha... Van telefonja? — Van.-— Akkor azonnal hívd fel. Mondd meg, hogy este nyolcra várod, új magnetofonfelvételeid vannak, meg egy üveg whiskyd. Mondd meg azt is, hogy hozza magával a pizsamáját és a fogkeféjét. — Te megőrültél, apa! ,— Próbáld csak meg fiam. * — Te vagy az, fiacskám? Miért telefonálsz ilyen korán? — Nincs is olyan korán, apa. Inkább késő... — Csak nem történt valami baj? — Nem akar elmenni! Zahemszky László fordítása műsor 17.0S: Helyszínrajz 17.30; Népszerű szimfonikus művek 10.15: George London operaáriákat énekel 19.34: „Kell a jó könyv" 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Mi mennyi? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Virágénekek PETŐFI KADIO: r e KOSSUTH RADlOt 8.27: Tudományos könyvmozaik 8.37: Rameau: Pygmalion Egyfelvonásos opera 9.30: Jó a dal 9.50: Lottósorsolás 10.05: Ugróiskola A salgótarjáni JuriJ Gagarin és a Mártírok úti Általános Iskola játéka 10.35: ........ A Te tavaszod fest c sak fiatalnak...” 10.40: Balogh Sándor népi zenekara Játszik 11.00: Gondolat 11.45: Népszerű fúvósátlratok 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Hét végi panoráma 14.03: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből 14.44: Magyarán szólva 15.05: Révkalauz 15.35: Három férfikar ls.oo: Mit üzen a Rádió? 10.35: Zental Anna énekel. 8.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 8.20: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 8.35: Népzene Afganisztánból 8.46: Slágermúzeum 9.28: Külpolitikai arcképcsarnok 9.50: Lottósorsolás lo.oo: Zenedélelőtt 10.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Gyermekeknek 13.45: Zenés délután l4.oo: Rivaldafényben 15.25: Könyvről könyvért 15.35: Egészségünkért! 15.45: A Judas Priest zenekar felvételeiből 18.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35; Popzene sztereóban 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: ........ hogy ne felejtsenek e l!” Lázár Máriára emlékezünk 21.35: Táncház! muzsika hlOGRAD = „1984. április 27., péntek . 31.53: Santana összes albuma. XXIII/12. rész. 22.30: Szemben egymással 33.20: Lopez operettjeiből MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Mit kínál a matyóíöl- di Skála Aruház? — Utazási lehetőségek a COOPTOURIST-nál. — Autóalkatrészek nyomában. — Programok a hét végére.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelóze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma. (Ism.) 8.05: Iskolatévé, Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar irodalom. (Alt. isk. alsó tagozat.) 8.55: Történelem. (Alt, isk. 5. oszt.) 9.25: Amiről hallunk: Rendszerelmélet. 9.50: Lottósorsolás 10.05: Indiai útinapló. Lengyel rövidfilm. 10.35: Párharc. Bolgár rövidfilm, 10.45: Pilóta pedállal. (tsm.) 11.35: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.15: Magyar Irodalom. (Alt. tsk. 3—4. oszt.) 15.35: Mi és a computer. 18.05: Hírek 16.15: Őrjárat az égen. Tévéiiimsorozat. I, rész (8.) 17.05: Afganisztáni Demokratlkui Köztársaság nemzeti ünnepe 17.35: Bolváriék 17.55: Képújság 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Hivatalnok urak. 21.10: Angliai magyarok 21.40: Péntek esti randevú 32.40: Tv-hiradó, S. 3. MOSOK: 17.45: Még egyszer gyerekeknek! 18.25: Képújság 18.30: Természetbarát 18.50: Csal! 19.00: Keresztkérdés 19.30: Clterások 30.00: Denevér. Balett 31.25: Tv-hiradó. 2. 31.45: Ne sápadj 33.10: képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 30.00: Közvetítés a berlini Fried- rlchstadtpalast megnyitásáról. 33.00: Ez történt 24 óra alatt 32.15: A minél előbbi viszontlátásig. 23.20: Hírek. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-htradő 20.00: Az ismeretlen Chaplin. 9. rész. 30.50: szórakoztató vetélkedő- miikor. 31.30: Időszerű események 33.00: Bratislava! Lira. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: ISKOLAMOZI; Hahó, a tenger. Háromnegyed 8 és 8 órától: István, a király. Színes magyar film.' — Kohász: Iskolamozi. A császár parancsára. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től is! ForPásztól Mátra: Szupermodell (16).' Színes, szinkronizált USA krimi. — Rétság: A matróz, a kozák és a hamiskártyás. Színes, szinkronizált szovjet háborús kaland- film. MESEMOZI: Rézsarkantyú. Szécsényl Rákóczi: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvigjáték. — Ersekvadkert: Éjszakai boszorkányok. Színes szovjet háborús kalandfilm. — Nagylóc: Spagettiház. (14). Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. ‘ i\ioui tuti oziiiica, öólllivi U nizált olasz film v(* játék. — 20.00 h: Hivatalnok urak —Földes Imre drámájának tvváltozaU
