Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
Választ adni a mindennapi kérdésekre írta: Dr. Gordos János M egyénk társadalmi, gazdasági és kult»-: rális fejlődése megnövelte pártszervezeteinkben á meggyőző és mozgósító tevékenység jelentőségét. Belpolitikai életünkben. a nemzetközi helyzetben sok olyan dolog történik, amelyek megértése bátrabb és érvelőbb agitáejós munkát igényel. A Központi Bizottság félidős értékelése "lendületet adott e tevékenységnek., A pártszervezetekben elevenebb, poliiizálóbb légkör van kialakulóban. Nőtt a politikai, közéleti fórumok száma, növekvő szerepet töltenek be a párttagok, szövetségeseink és a lakosság széles köreinek felvilágosításában, megnyerésében. A pártszervek állal végzett agitációs munka eredményességét fémjelzi, hogy a dolgozó tömegek ismerik és mind jobban értik a fejlődésünket befolyásoló körülményeket, a megváltozott feltételeket. Bíznak a párt politikájában, egyetértőén fogadják a döntéseket, támogatják az országos és helyi célokat, azok megvalósításában cselekvőén tevékenykednek. A színvonalasabb meggyőző munkát mutatja az is, hogy változtak eszközei és módszerei. A korábbi, gyakran sematikus, száraz, tényközlő, szélsőséges esetekben kinyilatkoztató módszerek helyett előtérbe került az elemzőbb, ókfejtőbb, gondolkodásra késztető színes, változatos és megnyerőbb tevékenység. Ugyanakkor a munka eredményeinek számbavétele mellett nem feledkezhetünk el meglevő gyengeségeinkről sem. Pártszervezeteink nem elég gyorsan reagálnak a lakosságot foglalkoztató kérdésekre, gyakori jelenség a bizonytalanság, a várakozás. Noha a tájékoztató eszközök, lapok, folyóiratok bőséges mennyiségben közölnek tényeket, nem elég érvelő a munka. De gyakran találkozunk rutinszerű, formális jelenségekkel is. A politikai kérdésekben járatos emberek is legtöbbször megelégszenek azzal, hogy saját maguk számára tisztázzanak kérdéseket. Ritkábban fordul elő az, hogy érveket, helyi példákat gyűjtsenek a környezetünkben felvetődő vitás kérdések megmagyarázásához. Sok helyütt az agitáció egyoldalú, leszűkítik a gazdasági kérdések magyarázatára. Ideológiai és kulturális életünk jelenségeinek megértetésével kevesebbet foglalkoznak. Napjaink nehezebb és összetettebb feladatainak megoldása elengedhetetlenül szükségessé teszi a tudatosságot. Az országos és helyi szervek terveiben megfogalmazott célok valóra váltása az emberek nagyobb aktivitását, kezdeményezését igényli. Az eredményesebb tevékenység indokolttá teszi a tájékozódást, a külső és belső körülmények, az országos és helyi feladatok ismeretét. A megyei pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta a pártmunka e nagyon fontos területének helyzetét és meghatározta a pártszervek agitációs munkájának tartalmi feladatait, az eszközök és módszerek megújításának irányait. Párttagságunkat, lakosságunkat foglalkoztatják a nemzetközi helyzet és belső eleiünk kérdései, választ várnak rájuk. A feszültebb világhelyzet az emberek fokozódó figyelmét váltotta ki. Az Egyesült Államok és a NATO- országok lépései a békés egymás mellett élés gyakorlata ellen növelték az emberek izgalmait, megvetését a háborús feszültséget okosok iránt. Sokan szinte hinni sem akarják — a béke iránti igen erős vágyuk miatt —, hogy a több évtizedes nyugodt építő munkát, pusztító háború szakíthatja meg. Különösen a fiatalság esetében tapasztaljuk ezt, akiknek szerencsére nincsenek ilyen élményeik. Ugyanakkor — éppen a tapasztalatok hiánya miatt — az ifjúság egyes köreiben érzékelhető a tehetetlenség érzése is. Ha szűk körben is adtak ennek hangot, a veszélyességére figyelni kell. Nem értünk egyet az olyan kijelentésekkel, hogy „A háború és béke kérdésében mi semmit sem tehetünk” „Mit számít az ügyben az, ha én tiltakozom is, attól még nyugaton fegyverkeznek”. Hogy az ilyen álláspont mennyire helytelen, azt a történelem sok példája bizonyítja, hiszen a tiltakozó szó, a tömegek határozott fellépése és magatartása sokszor igazolta, hogy gondolkodásra készteti a legelszántabb fegyver- kezőket is. De nem csak a régmúlt eseményei szolgálnak példákkal, hanem a ma is. hiszen a rakéták és robotrepülőgépek telepítése ellen fellépő milliók meggyőződésünk hogy hatással vannak a folyamatokra, lassítják, meg is akadályozhatják azt. Ugyanezek a jelenségek az idősebb generációban viszont fokozódó félelmet — háborúban szerzett élményei miatt — borzalmakat idéznek fel. Amíg az ifjúságot érveinkkel bátorítani, kiállásra kell késztetni, addig, az idősebb, ..háborút viselt nemzedéket” arról kell meggyőzni, hogy a háború kirobbantása nincs napirenden. A nemzetközi agitációs munkánk gyakorlatában a másik nagy kérdéskör a szocialista országok összefogása és a. barátság további elmélyítése. Szinte naponta tapasztaljuk, hogy a burzsoá propaganda időről időre megnyilvánuló erővel támadja a szocializmust, a szocialista országokat. Nem válogat az eszközökben és módszerekben. Fő célja, hogy lazítsa a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatunkat, gyengítse a szocialista országok közösségét. Fel kell lépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a magyar—szovjet kapcsolatok gyengítésére irányul. Felszabadulásunk óta többször is láttuk már, hogy gazdasági kapcsolatainkat igyekeznek egyoldalú megvilágításba helyezni, bizonyítani akarják, hogy számunkra ez nem előnyös, elhallgatva a tényeket, amelyek éppen ennek az • ellenkezőjéről tanúskodnak. A történelem során már számtalanszor tapasztaltuk, hogy társadalmi fejlődésünk ebben a szövetségi rendszerben érte el legnagyobb sikereit, de idekötnek bennünket: világnézetünk, ideológiai meggyőződésünk és politikai érdekeink is. Ezért nem engedhetjük meg, hogy akár gazdasági, akár nemzeti, vagy nemzetiségi kérdéseken keresztül bárki is lazíthassa együvé tartozásunkat. Előfordul ugyanis, hogy a nyugati országok „dicséretei, a vállveregető” megnyilatkozások megtévesztenek embereket. Nem gondolták végig a megnyilatkozások mögött meghúzódó szándékot és törekvést, annak igazi célját, vagyis azt, hogy szembeállítsanak bennünket, megbontsák szövetségi kapcsolatainkat. A belpolitikai élet eseményeiből különösen a társadalmi demokratizmus fejlesztését szolgáló intézkedések vonták magukra a figyelmet. A feladat megoldása ugyan már régen elkezdődött, szükségességét az emberek széles körben elfogadják, de az előrehaladás üteme nem kielégítő. Több olyan emberre volna szükség, amelyet a „Faustus doktor boldogságos pokoljárásában” az egyik falusi párttitkár személyesített meg. A „gazda” felelősségével vállalta a kockázatot az éve-' ken át megszokott, beidegződésekkel szemben az új érdekében. Ki mert állni az emberek mellett, a politikai szövetségesek védelmében, vállalva az elbukás lehetőségét is. Igaz az ilyen emberek nem könnyen teremnek. Meggyőződést, szilárd elkötelezettséget, új iránti fogékonyságot, hitet és hozzáértést feltételez e magatartás, amiért meg kell küzdenünk, hogy egyre inkább jellemzővé váljon. A demokratizmus fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az emberek belülről nézzék a dolgokat, részt vállaljanak a feladatok megvalósitásából. Társadalmunk fejlődése teljes emberi odaadást igényel, ezáltal remélhető, hogy még nagyobb rend és nagyobb fegyelem jellemzi munkánkat. Ez esetben inkább várható, hogy az emberek nem csak sikereinkben osztoznak, hanem vállalják a nehezebb időszak súlyosabb terheit is. S nem csak kevesek dolga lesz a megoldásokon töprengeni, hanem valameny- nyien azon munkálkodunk. A társadalmi demokratizmus fejlesztését a közelmúlt két nagyon fontos eseménye közvetlenül is szolgálja: a közigazgatás korszerűsítése és a választójogi törvény módosítása. Mindkét kérdésben az emberek egyetértő támogatását tapasztaljuk. Ám látnunk kell, hogy a közigazgatásban tett lépéseket a lakosság valóban korszerűsítésként érzékelje, a tanácsi munkán túl, sokat kell tenni az agitációban is. A döntő kétségtelen a közigazgatás eredményesebb és humánusabb rpűködése, de ezek tudatosítása, előnyeinek felismertetése tudati — agitációs — kérdés is. A választójogi törvény módosításával kapcsolatos feladatok más jellegűek. Ez esetben meg kell győzni az embereket, hogy vállalkozni, versenyre kelni tisztességes emberi tulajdonság és a közösség érdekeit szolgálja. A versenyben részt venni nem karrierizmus, hanem a demokrácia gyakorlata. Választani ugyan csak egy1 személyt lehet, de a többi sem válik bukottá. A feladat jó megoldásában az agitációra azért is nagy szükség van, mert a választási rendszer ilyen gyakorlatában nincsenek hagyományaink, szocialista fejlődésünk teremtette meg az ehhez szükséges feltételeket. Pártszerveink, -alapszervezeteink legtöbbet és legeredményesebben a gazdaságpolitikai agitációval foglalkoznak. Tapasztalataink azonban azt bizonyítják, hogy változatlanul sok a tennivaló e területen is. Több kérdésben még hatékonyabban, érvelőbben kell a kérdések tisztázását, a meggyőzést elősegíteni. ‘ Sok embert foglalkoztatnak a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének lehetőségei, irányai. A kérdések főként aköré csoportosulnak, hogy egy gyorsabb ütemű kibontakoztatás vajon nem segítené-e elő jobban a gazdasági gondjaink megoldását? Az eszmecserék során az is látható, hogy a gazdasági reform folyamataira, amelyek összefüggenek társadalmi életünk változásaival, nagyobb gondot szükséges fordítani. Célszerű lenne tudatosítani, hogy a gazdasági reformot is akkor szolgáljuk még jobban, ha nem csak annak konkrét összefüggéseire vonatkoztatjuk a változást, hanem más területek továbbfejlesztését is eredményesebben segítjük. A gazdasági mechanizmus elveinek gyakorlati érvényesülését gazdasági szabályozás útján kívánjuk biztosítani. Ezt szolgálja a szabályozók évenkénti továbbfejlesztése. De így fogják-e fel ezt mindenütt, így indokolják-e a változást? Sajnos, csak a legritkább Esetben. A szabályzókat többnyire nem a nyereség növelése eszközeként emlegetik, hanem úgy, hogy az üzemben, vagy a vállalatnál ez okozza a veszteséget, azért lett kevesebb a nyereség, mert a szabályzók szigorúbbak. Ez esetben valószínű, hogy gyenge volt az agitáció is, de az ilyen megközelítésben a gazdasági fejlődés követelményeinek teljesítésében jelentkező gyengeségek is megtalálhatók. A másik nagyon figyelemre méltó kérdés napjaihkban a termelés és elosztás összefüggése, illetve annak megértetése. A szabályt, hogy „elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk” szinte mindenki megtanulta. Az emberek között folyó viták ózonban mégis arról tanúskodnak, hogy sokkal több szó esik manapság az elosztásról, annak módjáról és mértékéről, hogy ki kap többet és ki kevesebbet, mintsem az, hogyan lehetne többet termelni. Az agitációnak célszerű az emberek figyelmét azon kérdésekre irányítani, amelyek a feszültségek megoldását közvetlenebbül szolgálják. Ilyen a termelékenység növelése, amelyben rendkívül lassú az előrehaladás és változatlanul elmaradunk a szocialista országok mögött is. A minőség javítása egyre feszítőbbé válik, mert mint vevő mindenki a jobbat szeretné, sajnos, nem ugyanígy viszonyig a dolgokhoz termelőként. Változatlanul nagyok a lehetőségek az energia és az alapanyagokkal való takarékosságban is, lassú az előrehaladás a pazarlás megszüntetésében. Régi szokásnak megfelelően ezeket a kiadásokat átviszik a 'termék költségébe, de akkor senki sem gondol arra, hogy azért is lesz drágább a lakás négyzetmétere, vagy a tv javítása. A gazdasággal összefüggő kérdések közül az embereket legérzékenyebben az élet- színvonal alakulása érinti. Az utóbbi negyedszázad során az ország gazdasági fejlődése olyan életszínvonal kialakítását tette lehetővé a tömegek számára, amilyent ebben az országban dolgozó rétegek soha el nem érhettek. Lakás, gépkocsi, a tartós fogyasztási cikkek jelentős mértékű vásárlása mutatja, hogy életszínvonal-politikánk közvetlenül szolgálja az egyének érdekeit. S ha az ország lehetőségei megengedik, akkor az életszínvonal növekedése közvetlenül, mindenki által érzékelhető. X* »1SBS? 8vef6eri X viféggaz'dtaságí víszdf feyok alakulása kedvezőtlenül érintettek ben* Bünket. Ilyen viszonyok között az is rendkíó vül nagy erőfeszítést igényel, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük. Ezt eddig sikerült biztosítani. Hiszen miközben az élet drá4 gább lett, változatlanul ingyenes az egészé ségügy, az oktatás, a művelődés, sportoiá* költségei alig változtak. Politikánk ilyen viszonyok között is talált módot arra, hogy az életkörülményeket javítva és egy körültekintőbb szociálpolitikával, megkülönböztetett figyelmet fordítson az idősek és fiatal pályakezdők gondjaira. Évek során megszoktuk, hogy minden évben több jutott a családoknak. Ma az elért színvonalat tudjuk megtartani, amiért szintén meg kell — talán a korábbinál is jobban — küzdeni. Ez azonban európai mércével is — nemcsak a fejlett országok eredményeivel összevetve- — igen jelentős. Sok ország szeretne hasonlót a közeljövőben biztosítani. Ebben a helyzetben nem kétséges, hogy kialakult szokásainkon is változtatni kell. Nem könnyű ez, hiszen évek alatt kialakult fogyasztási szokásokat kell szerényebbé tenni. Nem kétséges, hogy a gazdaság, a kereskedelem tehet a legtöbbet — olcsóbb áruk nagyobb kínálatával —, a fogyasztási szokások módosításáért. De talán az agitációval együtt eredményesebb lehet e munka. Ideológiai és kulturális feladatokról szólva legfontosabbnak a szocialista értékek nagyobb megbecsülését, elismerését kell mindenekelőtt megemlíteni. E téren is jó irányú folyamat indult el, a Központi Bizottság félidős értékelése nagy ösztönzést adott ehhez! Nőtt azoknak a párttagoknak a száma, akik bátrabban szót emelnek szocialista értékeink mellett, határozottabban és meggyőzőbben képviselik azt környezetükben és nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emberek minél szélesebb köre el is fogadja. Az a tapasztalatunk, hogy a pártosság nagyobb hangsúlyt kapott munkánkban. További erősítésére változatlanul szükség va*n, mert a társadalmi folyamatok bonyolultabbá váltak, s a gyakorlati tapasztalatok alapján újra kellett gondolni a fogalmak tartalmát. Elő kell segíteni annak felismertetését, hogy az egyes jelenségek hogyan függnek össze a szocialista fejlődés követelményével. Az utóbbi időben többször is tapasztaltuk, hogy az emberek nem tekintették szocialista tartalmúnak egyik vagy másik intézkedést, mivel a korábban kialakított sémába nem illett bele. Vita és érvelés segítségével ez felismertethető, csak mintha attól egy kissé alapszervezeteink elszoktak volna. Kedvezőbb fogadtatásra találnak a kézenfekvő dolgok. Pedig ma egyre inkább nem így jelennek meg az értékek sem az ideológiai, erkölcsi életben, sem a kultúrában. Bonyolultabban, olykor rejtve jelentkeznek, s feltárásukban a meggyőzésnek nélkülözhetetlen feladata van. Lakosságunk kulturális értékek iránti érzékenysége, fogadókészsége sokat fejlődött. Különösen figyelemre méltó a közgazdasági és agrárkültúra elsajátítása. Eredményeinkkel azonban korántsem lehetünk elégedettek, az agitációs munka során nagyobb ösztönzést szükséges adni, különösen az ifjúság igényességének növeléséhez, tudás iránti vonzódásuk erősítéséhez. Többoldalúan be kell mutatni, hogy jelenünk, jövőnk egyik nagyon fontos tényezője a gyakorlatban jobban kamatoztatható tudás, a társadalmi elkötelezettséget biztosító, érzelmileg megalapozott nevelés. Mai helyzetünk eseménydús, belpolitikai életünk és a nemzetközi helyzet is sok olyan kérdést vet fel nap mint nap a lakosságunkban, amelyekre választ várnak. Pártszerveink sokat tehetnek annak érdekében, hogy ezek ne maradjanak válasz nélkül. A tájékoztatás, a propaganda és az agitáció átgondoltabb összehangolásával eredményesebbe« végezhetik a politikai gyakorlat szolgálatát. M unkánk során gyarapszik azoknak a száma, akik vállalják * a környezetükben elhangzó kérdések magyarázatát, akik a politikai munka szeretete, szilárd elkötelezettsége alapján feladatuknak tartják a meggyőzést politikánk helyességéről. Az elmúlt évek során kiegészültek azok a fórumok, amelyek lehetővé teszik a folyamatos politizálást. A követelmények magasak, amelyek a pártszervektől, állami és társadalmi szervektől is gondosabban és céltudatosabban tervezett, rendszeres tudatformáló, meggyőző munkát igényelnek. Huszonöt éves az esti egyetemi képzés Huszonöt éves az esti egyetemi képzés a Nógrád megyei oktatási igazgatóságon, ahol csaknem 1200 hallgató tanul. A pártisk.iai t mfolyamokon pedig több mint háromszázan szélesítik ismereteiket. Képünk a 70 ezer kötetes könyvtárban készült. Salgótarjánban, az intézmény nagycsarnokában rendszeresek a kiállítások, a bemutatók. Ezúttal Mészáros Erzsébet textilművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. *■ Bencze Péter felvételei j 4 » z ’**
