Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
ioujlo^ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOCRAD mqg;;aj-v-cyeí öittottsagá es a megyei tanács lapja XL. ÉVF., 80. SZÁM ARA; 1,80 FORINT 1984. ÁPRILIS 4., SZERDA T II RTE ELE ES J Ö S okjelentésű a szabadság, a felszabadulás fogalma, mélyen rétegezett fogalom, Első lélegzetre érthető módon mindenekelőtt azt jelentette az egész országnak 1945. április 4-én, az üldözést és rettegést, golyózáport, bombázást és éhezést túlélők számára: vége a fasizmus és a háború poklának. És jelentette a felszabadulás sokak számára a negyedszázados anti- kommunista, szovjetellenes propaganda által betáplált — jóllehet félig vagy félig se hitt — félelmek szerteíoszlását. „Magyarok! A Vörös Hadsereg nem mint hódító jön hózzátok, hanem mint olyan hadsereg, amely a német elnyomók igája alól szabadít fel benneteket” — hirdették a korabeli első plakátok. És nemcsak a plakátok; meggyőzőbben a tapasztalatok. Pedig a szovjet nép míg fiai a breszti erődtől Moszkváig, Sztálingrádig, Leningrádig vonultak vissza, majd onnan Varsón, Bukaresten. Budapesten át Berlinig, az Elbáig, Prágáig űzték a gyilkosokat — húszmillió halottat veszített. A katonák közt alig akadt, akinek ne kellett volna gyászolnia apját, anyját, vagy fiát, leányát, feleségét. Korabeli dokumentumokból, naplókból, memoárokból tudjuk, hogy a háború befejező szakaszában már román, magyar, osztrák, sőt német földön járva a Vörös Hadseregben folyó politikai nevelő munka egyik fő témája volt: megértetni a szeretteiket elvesztett kiskatonákkal, hogy nem állhatnak bosszút, nem bánhatnak úgy a békés lakossággal, ahogy az ő népükkel bánt az agresszor Ukrajnában, Belorussziában, a Don vidékén. Hogy nem támadóként, hanem önvédelmi honvédő harcukban, nem hódítóként, hanem felszabadítóként jutottak idáig. Gyorsan, de nem azonnal, csak lépésről lépésre, bár rohamléptekben tárultak fel az első szabad lélegzet után a szabadság jelentésének mélyebb rétegei. A balatoni Margit- vonalnál még dúltak a harcok, amikor az ország keleti és középső részeiben már megkezdődött — a debreceni ideiglenes kormány rendeletére, a kommunista párt sürgető kezdeményezésére — az évszázados nagybirtokok felosztása a nincstelen, s törpebirtokos parasztság között, sejtetve, hogy nemcsak a háború és a fasizmus ért véget, a felszabadulással valami mélyebb fordulat is kezdődött. Még éhezni, romokon bukdácsolni kellett, még szovjet katonai teherautókról osztották a krumplit, s fekete kenyeret, de a munkások Nógrádban is, a gyárakat, bányákat már mint jövendő sajátjukat kezdték helyreállítani. A városok és falvak sebtiben létrehozott hatalmi szerveiben egy nép a történelme során első ízben kezdte ízlelni- kóstolgatni az addig item ismert szót: demokrácia. Mert valódi megízleléséből a dé- mosz nemcsak a két háború között, hanem a korábbi, az úgynevezett ferencjózsefi „boldog békeidők” liberális évtizedeiben is ki volt rekesztve. Igen, újabb mélyrétege a felszabadulás jelentésének. Éles politikai küzdelmek jellemezték a negyvenöt április negyedikét követő jó hároméves utunkat, ez köztudomású. Csak arra felejtünk el gondolni olykor, hogy történelmünkben (leszámítva a tanácshatalom 133. napját, de annál messzebbre visszatekintve is) ez volt az első olyan politikai küzdelem, amelyben a munkásosztály és a parasztság eséllyel vehetett részt s győzött végül. Hogy a korábbi örök esélytelenségből április negyediké szabadította fel. Akik már éltek s kivált eszméltek harminckilenc évvel ezelőtt, már kisebbségben vannak népességünk összetételében. Azok tisztánlátását pedig, akik számára a szüle- tésük-eszmélésük előtti'idő nem megélt, hanem legfeljebb csak tanult történelem, gyakran homályosítja el az időbeli távolság. Oly sok szó — gyakorta túlzó, téves, hamis szó — esik például az 1949 és ’56 közötti utunk- ról, az úgynevezett ötvenes évek árnyoldalairól, hogy aki a fasizmus és a háború iszonyatának megélt élményei híján tekint visz- sza, hajlamos olykor szinte amannak bugyraival azonos mélységben látni ez utóbbit is. Pedig a szocialista útnak ez a kitérője — jóllehet tévedésekkel és bűnökkel, őszintét- lenséggel és tragédiákkal teli, ám azért mégis országépítő, óriási tömegeket a proletársorból. a hárommillió koldus állapotából anyagilag és kulturálisan felemelő néhány év — nem homályosíthatta el április 4. felszabadító jelentőségét. Az természetesen igaz, hogy azon az úton, amely előtt 1945. húzta fel a sorompót, „csak” az utóbbi huszonnyolc év óta járunk következetesen. S meggyőződésünk: letéríthetetlenül. Mert biztonyos, hogy ezeréves történelmünkben is alig-alig lehet találni olyan huszonnyolc évet, olyan negyedszázadot, mint ez a mostani. Ilyen békés, nyugodt, országépítő, sebeket gyógyító; a népet anyagilag és szellemileg felemelő; a nemzet alkotó energiáit akkumuláló: a sok évszázados gazdasági és társadalmi elmaradásból, ha nem is mindent, de sokat behozó; gyökeres és visszafordíthatatlan átalakulást hozó korszak, amelyet szívós és okos munkával folytatni föltett szándékunk. Szívós, okos. kemény munkáról beszélünk, mert ez a békés, nyugodt alkotó korszak, legalábbis az utóbbi öt évben telis-teli van rop pant küzdelmekkel, próbatételekkel. Minőségileg másmilyenekkel és más nagyságrendűekkel, mint a korábbiak. A, békés, nyugodt, alkotó korszak nem holmi csendes állóvíz, hanem háborgó hullámokkal, veszélyes örvényekkel teli nyílt óceán, amelyen szüntelen új és új. eleddig ismeretlen feladatokkal kell megbirkóznunk, magunknak és szüntelen megújulva: felnőve az új feladatokhoz. Ügy tűnik ezekben az években a síatisz tikai adatok tükrében, hogy egy tapodtat sem tudunk előbbre jutni például gazdasági növekedésben, nemzeti jövedelemben, élet színvonalban, sőt, egy-egy ponton korábbi évek mutatóinak szintjére csúszunk vissza. Valójában ez a veszteglés csalóka látszat Valójában roppant energiák feszülnek ; mélyben, a felszín alatt alapvető átrendező dés, korszerűsödés zajlik a gazdasági szerke zetben, s vele együtt gondolkodásmódunkban, a munkával, teljesítménnyel, minőség gél, érdekeltséggel, s a világban elfoglalt helyünkkel, szerény, de nem lekicsinylendő szerepünkkel kapcsolatos felfogásunkban Sokan elbizonytalanodnak, illúziókat veszt vén a reális perspektívát sem látják. Pedig ezekben a nehéz evekben sem kevesebb dől el, mint felszabadulásunk óta megannyi kritikus időszakban. Hazánk, társadalmunk megerősödve, a szocialista fejlődés magasabb lépcsőfokára lépve fog kikerülni a jelen körülményeinek szorításából. A történelmi évfordulók többségének az a sorsa, hogy az idő előrehaladtával a tőle való távolság növekedtével egyszerű emléklappá — egy történelmi eseményre emlékezés napjává — zsugorodik ünnepélyesedik. Április 4-e nem ilyen ünnep. Ahogy mind előbbre jutunk az általa megnyitott úton. úgy gazdagodik tartalma úgy tárulnak föl előttünk jelentésének újabb “s űi rétegei. A felszabadulás nemcsak a faizmus és a régi elnyomó rend alóli felsza badulást jelenti számunkra. Hanem mind inkább a jövő üzenetét is: azt a szabadságol és méltóságot, amelyet csak a kiteljesedett szocializmus adhat meg az embernek. Kulcsár József felvétele í\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w\\v\\w\\\\\\v\\\\\v\vvv\\\\\\\\\\\\\\v\\\v\\v\\\\\\\\\\\\\\\v\w\\\v\\\\\\\\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v>\\\\tv\w\-v Felemeiden szép ez a ml íí mi mi «« ■ m > mm mm m mm m mm mm í megyei titkár tisztelte meg tavaszi ünnepünk, április ne- MM I #■ ni 1/ /I fl/ flf f \ őket néhány meleg köszöntő gyedike. Ahogyan a terme- M Lf lf w rt f W Ili rí f ***• szóval, kötelességéből fakadón ízeiben az újat hozta, a tör- a mindennapi életünket felváténelmünkben aztán igazán a zoló örömeinkről, gondjainkXcgújabbat; szép magyar ha- gyengélkedőn a kortól, öt- kára, hogy kiemelkedő, har- ról, amit láthatóan igen élénk zánk felszabadulását. Aztán vencdik esztendeje tagja a cos pártembercket köszönt, érdeklődéssel hallgattak, vet- mint ilyenkor mindég, igaz kommunista pártnak! Még Valóban kiemelkedő emberek ték át az elismerő oklevelet szívvel találkoznak régi, rend- meg-megcsillantotta jóked- voltak életük során és ma- és jutalmat. Aztán szóltak szerünkért sok küzdelmet át- vét. Elvégre így igazán ün- radtak mindmáig. Ki ne is- arról, ahogyan ők látják az élt, múló évektől olykor már nép az ünnep. Aztán Bállá merte volna a mozgalom leg- életünket. Így együtt régi — megviselt pártemberek a ma Béla és Kaszás János Szé- nehezebb éveiből Hegedűs az első titkár szavai szerint hivatásos pártmunkásaival, a csényből, Salgótarjánból pe- Lajost, a legendás hírvivőt, a —, kiemelkedő harcosok és megye pártvezetőivel. Akár- dig Angyal László és valami- felvilágosítóröpirat-szórót. még az aktívan dolgozó hiva- csak kedden délelőtt a me- Igen oknál fogva — ami nála Es most az elismerés és kö- tásos pártmunkások ott, ab- gyei pártbizottság fényesen igencsak nyomós ok lehetett szönet csokrába rejtve a be- ban a baráti érzésektől töl- kivilágított termében, ahol — az ünnepségről távol ma- tegségét, nem gondolt korára, töti szobában, egyetértésben frissen ébresztett emlékektől radó Takács Vilmos. Az új Aztán a fiatalabb _ nemze- mérlegelték mai életünket, újból megszínesedtek az ar- hazáért fegyverrel harcolók, dék: Angyal László, Bállá jövőnket, cok, átmelegedtek a szívek a mindvégig hivatással dolgo- Béla, Kaszás János, akiknek Hát nem felemeiden szép a és útjára kelt a mély érte- zó emberek. Mind a négyen a nemrég nyugalomba vonu- mi tavaszi ünnepünk, áprilemből fakadó szó. negyvenedik éve párttagok. lás után talán még meleg a lis negyediké? Ez a népünköten vannak jubi’ánsok. Méltán mondta meleghangú helyük. Élénken szóltak a nek szabadságát nyitó nap... Az idősebb Hegedűs Lajos' üdvözlésében Géczi János, a múltról, a jelen örömeiről, Karancslapujtőről kissé megyei pártbizottság első, tit- gondjairól. Gordos János, a Bobál Gyula Díszünnepség Salgótarjánban Felszabadulásunk 39. évfordulóját ünnepli az ország Hazánk felszabadulásának lyeztek el koszorút. A Paria- salgótarjáni November 7. 3,9 évfordulóját ünnepli az mentben kitüntetési ünnep- Filmszínházban rendeztek me- ország, ez alkalomból kedden ségre került sor, a munkában, gyei díszünnepséget, amelyen reggel ünnepélyes külsőségek a közéletben élenjárók vehet- többek között részt vett Géczi között, katonai tiszteletadás- tek át elismeréseket. A fel- János, az MSZMP KB tag- sal felvonták a magyar nem- szabadulás ünnepének előesté- ja, a megyei pártbizottság zeti lobogót és a nemzetközi jén Maróthy László, az első titkára, Devcsics Miklós, munkásmozgalom vörös zász- MSZMP Politikai Bizottságá- a Nógrád megyei Tanács el- lajat a gellérthegyi felszaba- nak tagja, a budapesti párt- nőké, a megye párt-, állami duiási emlékműnél, az állami bizottság első titkára mondott és társadalmi szerveinek képzászlót a Parlament előtti köszöntőt a rádióban és a te- viselői, a szovjet déli hadse- Kossuth téren. A zászlókkal levízióban. regcsoport alakulatának vendíszitett Hősök terén, a ma- Országszerte megemlékeztek dégei, gyárak, üzemek, intéz- gyar hősök emlékművének ta- a jeles történelmi eseményről, mények dolgozói. Ünnepi kő- lapzatára Kádár János, az így Nógrád megye számos szöntőt dr. Szittner András, MSZMP KB első titkára, településén is. gyárakban. Salgótarján városi Tanácsá- Losonczi Pál. a Népköztársa- üzemekben. intézményekben nak elnöke mondott, sag Elnöki Tanácsának elnö- méltatták a íelszabadulás je- — Április 4-e a legnagyobb ke. Lázár György, a Minisz- lentőségét, A központi ünnep- nemzeti ünnepünk — mon- tertanács elnöke, valamint az ségnek Salgótarján adott ott- dotta bevezetőül —. s a nemország párt-, állami és társa- hont, ugyanitt délelőtt a ta- zeti ünnepek rendszerint egy- dalmi szerveinek, a szovjet vaszi tárlatot nyitották meg, egy nép sorsának kiemelkedő déli hadseregcsoport, üzemek, délután pedig a felszabadulási fordulóira emlékeztetnek, intézmények képviselői he- és a szovjet hősi emlékműnél ezért minden nép a magáéhelyezték el a kegyelet és a nak vallja őket. Azonban hála virágait a megye párt-, nemcsak hazánk, de bárme- állami és társadalmi szervei- lyik nép felszabadulásának nek, üzemeknek, intézmények- napja egy kicsit nemzetközi nek a képviselői. Pásztón, Ba- ünnep is. Nemcsak azért, lassagyarmaton, Szécsényben, mert Európában is őszintén Bátonyterenyén, Rétságon örülünk egy-egy afrikai ör- szintén tegnap került sor az szág függetlenné válásának, ünnepi megemlékezésekre, a hanem azért is. mert felsza- koszorúzásokra, s ez alkalom- badulásunk része egy nemből kulturális műsorokat, be- zetközi méretű és jelentőségű mutatókat, baráti találkozó- folyamatnak, a szocialista vi- kat is tartottak, megmelékező lágrendszer létrejöttének, a ünnepség színhelye volt a szocialista forradalom világmegyei rendőr-főkapitányság, méretű győzelmének. Termé- ahol elismerések átadására is szetesen, számunkra jelenti a sor került, ugyancsak kitün- legtöbbet, ezeréves történel- tetéseket vehettek át az úttö- műnk legdicsőbb eseményét, rővezetői munkában élenjáró népünk legjobbjai harcának pedagógusok, a KISZ-szerve- és álmainak valóra válását, zetek, a társadalmi aktívák. Ezt követően múltunk tör- Holnap tovább folytatódik a ténelmi eseményeit idézte föl gazdag programsorozat, a me- az előadó, szólt arról az időgye több településén rendez- szakról, amikor felrobbantott nek nagygyűléseket, megem- hidak, lerombolt lakóházak lékezéseket, koszorúzásokat. jelezték a háború útját. Hang- Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója tiszteletére a (Folytatás e 2. oldalon!) j
