Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
oziemeny a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerzi- 'és tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. április 19—20-án ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bo- huslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyí Péter, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. E A miniszterek — a nemzetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mélyrehatóan megvizsgálták az európai helyzetet. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatnak és az 1983 június 28-i moszkvai közös nyilatkozatnak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és következtetéseit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-or- szágban megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszeritette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nukleáris fegyverkezési verseny mostani fokozódása miatt —, amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fellépnek — jelentősen nő az emberiségre, a földi életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvános hangoztatása, amelyek kétségbe vonják az európai államok jelenlegi határait és ezen államok társadalmi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más területi-politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az események egyre veszélyesebb alakulása Európában és az egész világon növeli az aggodalmat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok és orvosok körében. Az emberek aggodalma háborúellenes tömegmegmozdulásokban és mozgalmakban ölt testet. Ezek a mozgalmak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a leszerelést, különösen a nukleáris leszerelést követelik, szorgalmazzák az államok együttműködését a béke és a stabilitás érdekében, valamint az enyhülési politikához való . visszatérést. Különböző országok vezető államférfiai is fellépnek a politikai konfrontáció, a fegyverkezési verseny fokozása ellen, e hajsza megfékezéséért. Európa és a világ népei fellépnek az imperialista politika ellen, és arra törekednek, hogy az államok kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondáson, a határok sérthetetlensége és a területi épség, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elvén és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. j j Az ülésen hangsúlyoz- j 2 ták a Varsói Szerző- I tm’ I dós tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédét, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a pozitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke és a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevételével folytatják. Ezt támasztják alá a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatai is. Az ülésen képviselt államok készek ilyen tárgyalásokat folytatni az európai béke biztosításának minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséről E tárgyalások céljának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben ; hátározottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten biztosítsák. szükség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladéktalanul olyan lépéseket, amelyek biztosítanák a középhatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítésének beszüntetését, e rakéták kivonását. Tekintettel arra, hogy a nukleáris fegyverek felhalmozása Európában valamennyi európai nép létét és alapvető érdekeit veszélyezteti, az ülésen képviselt államok rendkívül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és aktívan hozzájáruljon e cél eléréséhez. Gátat kell emelni az európai nukleáris háború lehetőségének útjába és ebből — ilyen vagy olyan formában — minden európai államnak ki kell vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésének leállítása és a már telepítettek kivonása, az európai leszerelést célzó hatékony intézkedések megvalósítása érdekében. A Varsói Szerződés ^ tagállamai szerint a * mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereléshez — vezető gyakorlati utak keresésével kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagállamai az események jelenlegi menetét nem tartják visszafordíthatatlannak, és hangsúlyozzák, hogy érdemi és eredményes tárgyalások útján megoldhatók mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének kérdései — beleértve teljes megsemmisítésüket. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából elengedhetetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris-eszközök felhalmozását földrészünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közép- hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének beszüntetését. Kiie- lentik: ha ilven, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejűleg lépesek történnek a válasz- intézkedések visszavonására. Ez megteremti az alapot a tárgyalások felújításához annak érdekében, hogy megfelelő megállapodásokat érjenek el Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől való mentesítéséről. A tárgyalások útiára való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasztani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, amelyet — népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa a világ békéjéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezdték vagv tervezik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Arra van JMÓGRÁD - 1984. április 21., szombat Abból kiindulva, 4. hogy a fegyverkezési * verseny beszüntetése és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérés korunk alapvető kérdése: az ülésen képviselt államok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megfékezése és a fegyverzetek csökkentése időszerű kérdéseinek széles köréről. Az ülés résztvevői — ezzel összefüggésben — szükségesnek tartják. Ismételten felhívni a figyelmet arra, az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásaikra is, amelyekben közvetlen tárgyalásokat javasoltak Európa vegyi- fegyver-mentesítéséről, valamint a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármikor megkezdeni az e javaslatokról folytatandó tárgyalások előkészítésével és szervezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO- tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktől. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Síkra szállnak azért, hogy mielőbb kezdjenek hozzá olyan fontos kérdések érdemi megvizsgálásához és megoldásához, mint a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása; a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztása; a világűr militarizálásának, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrben és onnan a föld ellen; a vegyi fegyverek világméretű betiltása és megsemmisítése. A Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi, ezekkel kapcsolatos, közösen vagy külön-külön tett javaslata és kezdeményezése érvényben marad. A NATO-országok pozitív válasza e javaslatokra konkrét megnyilvánulása lenne a konstruktív kapcsolatok fenntartásában való érdekeltségüknek, amelyet az 1983. december 9-i, brüsszeli nyilatkozatukban kinyilvánítottak. Az ülésen képviselt államok megerősítették készségüket, hogy figyelmesen, pozitív szellemben tanulmányozzák más országoknak a nukleáris háború veszélye csökkentésére és elhárítására, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait, és véleményt cserélnek az ilyen javaslatokról valamennyi érdekelt állammal. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet vizsgálva az ülés résztvevői újra felhívták a figyelmet a közvetlen résztvevő szocialista országok által javasolt új megközelítésre, amelynek alkalmazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadályozná meg a csökkentésükről szóló megállapodás elérését. E megközelítés kellő figyelembevételével és a tárgyalások valamennyi résztvevőjének erőfeszítéseivel el lehet és halogatás nélkül el Is kell érni a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentéséről. A mostani körülmények között egy ilyen megállapodás pozitív hatással lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlataira. Az ülés résztvevői az atommentes övezetek létrehozását olyan jelentős lépésként értékelik, amely a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítésre és a bizalom erősítése irányába hat. Megerősítették, hogy államaik változatlanul helyeslik ilyen övezetek létrehozását a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben, s cselekvőén támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi biztonság szempontjából fontos megállapodásokat lehet elérni a genfi leszerelési értekezleten, ha ehhez annak valamennyi résztvevője állhatatos és célratörő tevékenységgel hozzájárul. Lenin-emiékSnnepség Az ülésen nagy figyel- C met' szenteltek az eu- * rópai bizalom- és biz tonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkájának. Elégedetten állapították meg, hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárultak — 'jelentőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia első ülésszakán megkezdődött a véleménycsere azon feladatok lényegéről, amelyek megoldására a konferencia munkájának összpontosulnia kell; javaslatokat és kezdeményezéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konferencia valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tegyen az e feladatok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyítésére, a konkrét kérdésekről folytatandó tárgyalásokra, abból a célból, hogy hatékony eredményeket érjenek el. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások a lehető legtermékenyebbek legyenek, politikai akaratra és ilyen kölcsönös megértésre van szükség. (Folytatás az 1. oldalról) Ezért ma különös jelentőséggel bír a konkrét helyzet, konkrét elemzéséről szóló lenini gondolat. Az az igény, hogy a körülményeket figyelembe véve tervezzük és tegyük meg a szükséges lépéseket. Az agitációban, a propagandamunkában ezért a minőségi megújulást szorgalmazta az előadó. Azt, hogy a pártoktatás elméleti igényességgel magyarázza a párt politikáját, fogékonyabban reagáljon az új jelenségekre és hatékonyabban mozgósítsa az embereket az időszerű politikai feladatok megoldására. Hangsúlyozta: a pártpropaganda a jelenlegi helyzetben akkor tehet eleget a megnövekedett igényeknek, ha segít eligazodni a világ dolgaiban, a szocialista építésben, magyarázza a politika, a gazdaság és az ideológia összefüggéseit. Előmozdítja az azonosulást a politikai célokkal, segíti a cselekvő magatartás kialakulását a párttagok és a párton- kívüliek körében. Mindebben nem kis szerepe van a pártoktatás propagandistáinak, a tömegpolitikai munka aktivistáinak,, az agitátoroknak. Többségük nagy hivatástudattal, meggyőződéssel végzi munkáját, terjeszti a marxizmus—leninizmus eszméit, elkötelezetten képviseli a nárt nolitikáiát. Megbecsülésük igazi mércéje, ha a pártszervek, az alapszervezetek folyamatosan segítik, figyelemmel kísérik munkájukat, számítanak felkészültségükre, s tapasztalataikat hasznosítják a politikai gyakorlatban. Az eredményesen tevékenykedő propagandisták, agitátorok kitüntetést, elismerést kaptak. Az Elnöki Tanács Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Rutai Bélának. A Központi Bizottság Lenin Emlékplakettet adományozott Balogh Gyulának, Bednár Lászlónak, Géczi Jánosnak, Gonda Istvánnak, Jánszki Etelkáinak, Kovács Jánosnak és Vanya Emilnének. Szocialista Kultúráért miniszteri elismerést kapott Konti Ferenc és Tóth Péter. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Czeba Lajos. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága elismerő oklevelét vette át Bacsur Sándor, Ba- ranyi Bertalan, Béres István, Cseri Ferencné, Földesi Lászióné, Gulyás Jánosné, Halász Árpád, dr. Horváth János, Huszák Artúr, Jamrik György, Kóródi Sándor. Kozics Ferenc, Matuz Árpád, Miczki Györqyné, Pap János, Puszta Bálintné, Rigó Ferenc, Sáfrány András, Smida Tibor, Szeberényi József, Szigetvári János, Szöllős Árpád. Telek János. Telek Tibor, Vasdobos Pál. Verebélyi András, Vincze József Virág József, Zeke László és Zsidai László. Az elmúlt napokban Nógrád megye valamennyi városában, városi jogú, nagyközségében emlékünnepségeket tartottak és elismeréseket nyújtottak át a legeredményesebben tevékenykedő propagandistáknak, agitátoroknak Űrhajósok kitüntetése Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke pénteken Moszkvában magas szovjet kitüntetéseket nyújtott át a szovjet—indiai űrutazás résztvevőinek. Az űrhajósokat az űrállomáson végzett sikeres munkájukért s az űrrepülés során tanúsított bátor magatartásukért tüntette ki a Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Jurij Malisev és Genna- gyi) Sztrekalov űrhajósoknak a Kremlben ezúttal másodszor nyújtották át a Szovjetunió Hőse kitüntetés aranycsillagját és a Lenin-rendet. ök korábban már jártak a világűrben. Rakes Sarma indiai űrhajós is megkapta a Szovjetunió Hőse címet, és a Lenin- rendet. Kaufs Malhotrát, az indiai űrhajós dublőrét a szovjet- indiai közös űrrepülés előkészítésében és végrehajtásában való aktív részvételéért a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki. Összetűzés Lofhatingiáhan A lótharingiai Lnogwyban csütörtökön este összetűzésekre került sor az ipari átszervezés ellen tiltakozó tüntetők és rendőrök között. Egy százfőnyi tüntető csoport több tonnás acéltömbökkel eltorlaszolta a vasútvonalat s amikor a rendőrség közbelépett, a késő éjieli órákig tartó összecsapásokra került sor. A tüntetők különböző tárgyakat hajigáltak a rendőrökre, azok pedig könnyfakasztó gránátokkal válaszoltak, A tüntetők később megtámadták az USINOEt kohászati tröszt egyik igazgatóhelyettesének villáját, s itt is összecsapásokra került sor a rendőrséggel. Három tüntető és egy rendőr köny- nyebben megsérült. Két tüntetőt őrizetbe vettek. (MTI) Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek megfelelnek a mai Európa legégetőbb és legsürgetőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt, a stockholmi konferencia munkájában, az ottani tárgyalásokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megállapodások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stockholmi konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel kapcsolatos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezéseinek megfelelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai leszerelési intézkedések megvizsgálására. Az ülés résztvevői £ hangsúlyozták, hogy ál- ‘ lámáik elvi politikája változatlanul a világban meglevő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak keletkezésének megakadályozására, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezésére irányul. Ismételten kifejezték szolidaritásukat a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a gazdasági fejlődésért, az imperialista agresszió, a gyarmatosítás és a fajüldözés politikája ellen küzdő népekkel. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése az elvtársi egyetértés és a nemzetközi helyzet javítására irányuló törekvés légkörében zajlott le A Varsói Szerződés tagállamai kü'ügyminiszteri bizottságának következő ülésére 1984 novemberében, Berlinben kerül sor. (MTI)
