Nógrád. 1984. április (40. évfolyam. 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

TARJANI PARKOK TERVEZŐJE Tavaszi határjárás Igazi áprilisi időjárás kö­szöntött ránk. Előző nap még az ing is lekívánkozott az emberről, most pedig dzseki­ben sincs melegünk. Ráadá­sul úgy lökdös a hideg szél, hogy egyenesen állni is nehéz. Tóth János, a kisterenyei ter­melőszövetkezet főmérnöke aggódik is a szél, meg az esőt sejtető időjárás miatt. Napraforgóvetés — Majdnem 300 hektárnyi napraforgót kell elvetnünk és szeretnénk, ha még a húsvé­ti ünnepek előtt földbe ke­rülne a mag. — Ettől a széltol még ke­rülhet. — Attól igen, csak a vetés előtti vegyszerezést nehezíti. A vetés azonban halad. A Széles-parlag névre hallgató területen éppen Jakab József buzgólkodik egy piros, jó erő­ben levő MTZ-vel és az utá­na akasztott SPC vetőgéppel. Ez utóbbi időnként makran- ooskodik, amitől a traktoros *z ujját szívja — az imént vágta meg a masina — a főmérnök pedig a fogát, hogy a kelleténél lassabban halad a munka. Amikor gyanútlanul megjegyzem, hogy vehetnének valami jobb vetőgépet is, azt mondja: — Ez ötvenezer forint, a va­lamivel jobb meg félmillió. Ebben maradunk... — Jó a talaj, úgy napi 15—17 hektárt el lehet vetni 1iz óra alatt — mondja Jakab József. Azután itt tekerget­nek, ott forgatnak valamit a gépen és az máris jobb belá­tásra tér. — Most már Indulhatsz — közli tömören Katona József gépirányító agronómus. Mi is indulunk a terepjáró UAZ- zal, ami úgy bukdácsol alat­tunk, mint egy megvadult bakkecske. Tóth János egy darabig tűri, azután megér­deklődi az ifjú gépkocsiveze­tőtől: — Haragszol ránk? Három gyerekem van — magyaráz­za türelmesen, majd hozzá­teszi. — Meg egy félig kész kerítésem. A kocsi rögvest megszelí­dül. Hogy a gyerekek, vagy a befejezetlen kerítés miatt, azt nem tudom.., Vegyszerezés égszínkékben A túloldali táblára elég egy pillantás, hogy a szakemberek meggyőződjenek, minden a legnagyobb rendben. Ozsvár István és Szarvas István jól haladnak a vetéssel. — Nem mennek be, amíg készen nincsenek — bólint Katona József. — Még vilá­gosban végeznek is. A napraforgó-terület vegy­szerezését nézzük meg Len- gyenden, mondják a vezetők, és meg azon töröm a fejem, ki keresztelte el így ezt a szép vidéket. Fekete Gyula traktoros va­donatúj égszínkék kezeslábas­ban, hozzáillő, egy árnyalat­tal sötétebb gumikesztyűben fogad minket. A tábla szélén azonban nem divatbemutató zajlik, hanem vegyszerezés, ennek nélkülözhetetlen kellé­kei az említettek. Az Olitref gyomirtó permetezőszer nem gyerekjáték, használatát szi­gorú előírások szabályozzák. Egyébként, mint látjuk, keze­lése egyszerű. A T—150-es traktorra szerelt kétezer lite­res tartályba kell önteni egy kannára valót és lehet per­metezni. — Erre nagy eső volt a múlt héten — újságolja Fe. kete Gyula. — Amott még mindig áll a víz a laposon. Ez jó hír, mert ; az eső az korlátlanul jöhet, olyan kevés csapadék hullott az elmúlt években. — Vigyázunk is rá — mondja Tóth János. — Ennél a technológiánál a vegyszert a gép közvetlenül be is dol­gozza a talajba és le is zár­ja. Hogy valóban ígv van, azt a következő percekben meg is szemlélhetjük. Igaz a „fo­gat”, amely elhajt előttünk, majd másfél millióba kerül, de Kisterenyén nem sajnálják a pénzt a jó gépekre... Jól működő gépezet Annál inkább, mert alig száz méterrel arrébb láthat­juk mennyit ér a technológia. Amit itt néznénk, az éppen semmi. A szél ugyanis úgy fúj, hogy a Novor permete­zőkkel nem lehet dolgozni. Rögtönzött „haditanács” a főmérnök, a gépirányító agro­nómus és a helyszínen tar­tózkodó Letovai Zoltán nö­vénytermesztési ágazatvezető között, azután a gépeket át­irányítják máshova. A gyors leltárnál kiderül, hogy egy szivattyú tönkrement és egyik erőgépnek a hűtője ugyancsak fölmondta a szolgálatot. Ment­ségére legyen mondva, öre­gebb, mint az országút. A szivattyút már elvitték javí­tani, a masinájavesztett trak­torost pedig mi visszük egy másik gépért, amivel majd bevontatják az övét. Az irányítás egy jól műkö­dő gépezetre hasonlít, amely­nek fogaskerekei pontosan és jól forognak. Ennek köszön­hetően állás nincs, ha fúj, ha esik, valamilyen fontos mun­kát mindig lehet végezni. Percze József elnök nyu­godtan intézheti ezalatt a zsórifürdői üdültetés ügyeit. Innen akárkik is jutnak el oda a nyáron, biztosan meg­érdemlik, .. Kazáron közösen A szomszédos gazdaságban, a kazári termelőszövetkezet­ben a majdani silókukorica­földre juttatják ki éppen a fo­lyékony műtrágyát. Dudás László elnök elégedetten szemléli a munkát. — Negyedik éve alkalmaz­zuk ezt az eljárást és eddig minden évben bevált. Tartály­kocsik hozzák a Vasipari Ku­tató és Fejlesztő Vállalat sal­gótarjáni telepéről, itt egy szivattyúval átnyomjuk a T— 150-es tartályába és már le­het is kijuttatni a földre. — Emellett gyorsabban hasz­nosul. egyenletesebben hat és nincs veszteség — sorolja a további előnyöket Sándor Esőit agrokémiai ágazatveze­tő. A nagy tavaszi munkában nincs egyedül a kazári ter­melőszövetkezet. Cerediek és’ kishartyániak segítik a mun­kák mielőbbi elvégzését. —• Egy gépünk Mátratere- nyén dolgozik a búza vegy­szerezésén, a jövő héten ők segítenek vissza —■ teszi még hozzá a látottakhoz az elnök. A talajra, pontosabban an­nak víztartalmára itt is nagy gondot fordítanak, a folyé­kony műtrágya bedolgozása után azonnal lezárják a ta­lajt, — Csütörtökön kezdjük a napraforgó vetését, addigra va­lamennyi előkészületi munká­val végzünk, összesen 180 hektáron kerül földbe a nap­raforgó, ez csaknem három­szorosa a tavályinak — mond­ja az elnök. Kazáron, csakúgy mint a megye gazdaságainak többsé­gében jól haladnak a tavasz* munkákkal. Azt persze seho1 sem bánnák, ha az időjárás méltányolná a mezőgazdák igyekezetét és a tavalyinál kervezőbben alakulna. Zilaliy Tamás Élet növényközeiben — Sokszor kedvünket ve­hetné, hogy nem látjuk meg­becsülve a munkánkat. A Hársfa úton két éve rendbe­hozott játszótér például olyan, mintha nem csináltunk volna ott semmit. A padok eltörve, a fák csonkítva. De máshon­nan is hozhatnék példát. — Nem jut eszébe, hogy az ilyen pusztítás kritikát jelent a munkájára? — Nem. Mert ez egyszerű­en a vandalizmus teteje. Csak azért törik el, hogy törjenek. — Ha szebb lenne, talán nem volna szívük eltörni... — Nem tudom, hogy példá­ul egy padban mi lehetne ennyire szép. De el tudunk képzelni olyan parkot is, ami valóságos mese lenne. Csak­hogy arra nincs pénz. EMBERI KÖZEG Parktervezói beosztásban dolgozik Sörös Erika, a sal­gótarjáni városgazdálkodási üzém 25 éves üzemmérnöke. A fiatal szakember már raj­ta hagyta keze nyomát a vá­roson: több játszótér és ki­sebb zöld terület az ő elkép­retem csinálni — adja tudtul önzetlensége magyarázatát a közvetlen fiatal nő. ÉRTÉKEK MELLETTÜNK Az irodán már — tanácsi megrendelésre — megtervez­ték a Beszterce-telep egyik szögletének parkosítását: a munka 90 ezer forint tervezői díjat ért. Fölmérte tehát a térepet. Igaz-e a parktervező szemével, hogy a telep kissé zsúfolt? — Igaz — bólint a tervező —, de ha több lesz benne a lőttünk. Pusztán a parkol« fenntartására évi négymillió forintot költ az üzem. Az ösz- szeg nem nőtt a korábbihoz képest, a parkterület viszont 1,6 hektárral nagyobbodott. Az egy négyzetméterre jutó forint tehát kisebb. Jól kiegészíthe­ti a kapacitást a társadalmi munka: — ... most néhány parkot kiadtunk társadalmi munká­ban való gondozásra. Kíván­csi vagyok, hogyan válik be. Remélem, nemcsak kezdeti lelkesedés lesz —• jegyzi meg a szakember. Mint közli: 6 Baglyasalján nőtt fel, ma is ott él. Gyerek­korában sokat kószált bará­taival az erdőben, és otthon gyakran gondozta a kertet. Nem csoda, ha a pályaválasz­tási tanácsadóban természet­hez közeli munkaterületet ajánlottak neki. Megfogadta a tanácsot és nem is bánja: nem cserélné el mással a munkáját. 1 ÜVEGHÁZI nyugalom zelései szerint készült. A kö­zelmúltban nagyobb szabású feladatra vállalkozott: a Besz- terce-lakótelep parkosítását kívánja „papírra álmodni”. A .jelentékeny tennivalót a lakó­telep közéleti embereiből ala­kult spontán csoport kérésére társadalmi munkában oldja meg a következő hónapok­ban. — A szüleim is és a közvet­len munkatársaim is olyanok, hogy sok és sokféle társadal­mi munkára vállalkoznak. Magától értetődőnek tartom, hogy én is elébe megyek ezeknek. Legyen szó gereb- lyézésről vagy ásásról, termé­szetes, hogy vállalom. De a parktervezést különösen sze­zöld rész, sokkal otthonosab­bá válik. Az építkezések után eléggé rossz talaj marad' visz- sza. Talán azért, mert költsé­ges lenne a vállalatoknak az eredeti földet visszatéríteni. De azért Is, mert az eredeti talaj nagyon agyagos. Ezért a parkosítás igen sokba kerül. Egy négyzetméter gyep ára 101 forint. Az eddig tervezett parkfelület 11 ezer négyzet- méter. önmaga a gyep is sok­ba kerül tehát. S ha hozzá­vesszük, hogy egy-egy „túlko­ros” fa ezer forintot ér, lát­hatjuk, hogy nem olcsó mu­latságról van szó. A fiatalasszony számos ada­tot elsorol, hogy érzékeltesse, milyen értékek vannak körü­— Szívesen lakna-e ön it lakótelepi házban? — Szívesen! — bólint rá Sörös Erika. — De csak akkor, ha lenne valahol egy kertem is, A kecskeméti főiskolai években ilyen házban laktam, és nagyon jól éreztem rna- gam. A főiskolán nap mint nap kertben, nő vény közei ben is jártunk, ilyen szempontból sem volt hiányérzetem. A la­kótelepi életet is így tudom elképzelni. Központi fűtéses házban lakni, és növényekkel dolgozni. Ha valami gondom támad, az üvegházban, virá­gok közt hamar megnyug­szom. (molnár) Annak idején nem gondol­ták a beruházók, hogy a mo­dern, tetszetős kivitelű bizto- sitóházat ilyen hamar kinö­vik majd a bátonyterenyeiek. Nagyot változott a világ ezen a vidéken is az elmúlt évti­zedek alatt, s az életszínvo­nal emelkedése, az anyagi jó­lét természetszerűen vonla maga után a gondoskodást, a biztonságérzés növelését — ahogyan a szlogen fogalmaz: biztosítás biztonság. — 1968-ban alakult meg itt a kirendeltség, majd ez év elejétől önálló fiókként dol­gozunk — mondja Kiss Fe­renc fiókvezető. — Mintegy 18 ezres állományunkát 12 község, 22 nagyüzem biztosí­tási ügyei képezik. Közel har­mincezer ember ügyeit intéz­zük ebben a szűköske helyi­ségben, hiszen most már való­ban kicsinek bizonyul, hiszen a területi átszervezéshez iga­zodva meglehetősen kibővült tevékenységünk. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ügyfe­leinknek ne kelljen utazniuk a megyeszékhelyre, itt hely­ben, gyorsan, időt megtaka­rítva intézhessék el dolgai­kat. — Mit féltenek a legjobban a bátonyterenyeiek, illetve a környékbeliek? Legalábbis, hogyan tükrözik ezt a biz­tosítási kötvények? Kiss Ferenc statisztikákat vesz elő, s segítségünkre van Hortobágyi Károlyné pénz­ügyi előadó is. Sorra vesszük a legnépszerűbb biztosítás* formákat. A csoportos életbiz­tosítások száma eléri a tíz­ezret. a lakásbiztosításoké a négy és fél ezret, cascót ez idáig 1326-an kötöttek e vi­déken^ « Biztosítók Bótonyterenyén Helyben, gyorsan. időt megtakarítva — Persze, az igazi felfutás még csak most indult meg — fűzi hozzá a fiókvezető —, hiszen ügyfélforgalmunk ja­nuár elsejétől megháromszo­rozódott. A kifizetett összegek mintegy kétharmada személyi, körülbelül húsz százaléka va­gyoni, míg a többi állatká­rokból származott. Igyekszünk, maximálisan eleget tenni a megnövekedett igényeknek, s feladatoknak, azt hiszem, a tizenkét fős kollektíva nevé­ben is mondhatom, hogy min­dent megteszünk az ügyfele­kért. Ha kell dolgozóink mun­kaidő után is itt maradnak, sőt olykor még szombaton­ként is bejönnek. Körbejár­tuk az ügyfélhálózatainkat, fölkerestük az üzemeket, ta­nácsi, párt- és társadalmi szerveket, hogy együttműköd­ve velük határozzuk meg te­endőinket. Valóban, a tizenkét fős kö­ügyfelelv az irodán zösség igyekszik mindent meg­tenni az eredményességért, megalakították az Április 4. brigádot, s vállalásaik szoro­san kapcsolódnak a szolgál­tatásokhoz, a fiók célkitűzé­seihez. Hogy nincsenek köny- nyű helyzetben, azt bizonyít­ja az a tény, hogy nemrégi­ben két munkatárstól is ijieg kellett válniuk, akik nem bírták a tempót, nem tudtak igazodni az itteni követel­ményekhez. Akik viszont ele­get tudnak ennek tenni, azok­nak anyagiakban is megéri, hiszen keresetük az érdekelt­ségi rendszeren alapul. Az üzletkötők között például a tízezer forint körüli, avagy e fölötti kereset sem ritka. * Balatoni József, az Állami Biztosító Nógrád megyei igaz­gatója szerint a bátonytere- nyei fiók sikeresen vette az eltelt négy hónap akadálya­it. — Sok-sok órát és energiát takarítottak meg az ügyfelek százai azzal, hogy Bátonytere- nyén, Szécsényben fiókokat nyitottunk. Az előbbi helyszí­nen valóban szűkösek a körül­mények, igyekszünk rajta mi­hamarabb segíteni. Épp a na­pokban folytattunk tárgyalá­sokat arról, hogy a Mátra-la- kótelepen az elkövetkező években készülő mozgálmi- ház-komplexumban mi is he­lyet kapjunk, ahol jobb, kor­szerűbb, tágasabb körülmé­nyek közöit fogadhatjuk ügy feleinket, f v ' r\ 1 Öntöz a Duna A Duna vizét első ízben hasznosították a Fekete-ten­ger előpartvidékén több tíz­ezer hektárnyi terület öntö­zésére. Ebben a száraz kör­zetben most olyan nagymé­retű öntözőcsatorna kialakítá­sa van folyamatban, amely a jövőben már garantált ter­méshozamú mezőgazdasági körzet kialakítását teszi lehe­tővé. A Szovjetunióban már hosszú évek óta rendszeresen jelentős összegeket fordítanak öntözési célokra. Űj öntöző­csatornák épülnek a Volga körzetében, Észak-Kaukázus- ban és más sztyeppés terüle­teken. Földrengésbizfos metró Üzbegisztán fővárosában — laskentben — megkezdték az ij metrószakasz állomásainak zerelési munkálatait. A vá- osközpontot a vasútállomás­sal összekötő új szakaszon októberben indul meg a for­galom. Az egyik legnagyobb közép-ázsiai város földrengés- veszélyes területen fekszik, azért az építkezések során kü­lönleges szerkezeti elemek al­kalmazására kerül sor. Ezek segítségével a már üzemelő szakaszok az erős föld alatti lökéseknek is ellenállnak. A taskentiek tapasztalatait In­diában is hasznosítják. (ti) yŰGRÁD - 1981 április 2V, szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents