Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

Tiszta logika ? Kulturális beruházások Mennyi húsz meg egy?! — A kérdés hirtelen csattan egy csapat utcán baktató kamaszgyerek között. Játszanak — így a külső szemlélő. Csakhogy a mókának hitt kérdés­re nem jön válasz, és nincs nevetés sem, ami gyanítható- vá tenné, hogy az említett számtani művelet egyébként nem okoz gondot, s csak azért nincs felelet, mert a kérdés méltatlan. Ezt azóta tudom, amióta egy számolási készségszint­felmérést és eredményeit tanulmányoztam. Az is úgy kez­dődik, hogy mennyi hét meg hat? Tagadhatatlan persze, hogy nehezebb feladványokkal folytatódik. S, mivel isko­lai dolgozatról van már szó, nehezen hihető, hogy a gye­rek azért nem biggyesztette a műveletek végére a megfele­lő eredményt, mert túl könnyűnek találta. — Bizonyos értelemben a felmérés nem újszerű. — Gortva Mária, a Salgótarjáni városi Tanács tamuilmámyi fel­ügyelője ad felvilágosítást. — Közoktatási albizottságunk a közelmúltban vizsgálta meg, hogy az alaptantárgyak osz­tályzatai hogyan alakulnak az általános iskola utolsó osztá­lyában és a középiskola első évében. A történelemire, ma­gyarra, oroszra és matemati­kára voltunk kíváncsiak. Ez a nvatemaitifcafelmórés a vá­ros általános iskoláinak nyol­cadik osztályaiban zajlik. A kísérleti éveket és iskolákat figyelmen kívül hagyva, az idén végzők alkotják az első olyan generációt amely kez­dettől fogva az új tanterv sze­rint tanulta a matematikát. Salgótarjánban Lakatos Ju­dit matematika-szakfelügyelő kezdeményezésére láttak hoz­zá a felméréshez. Egyelőre hat iskolában végezték el. — Más megyében már túl vannak a számolási készség­szintfelmérésen. Elég her- vasató eredmények születtek, ötvenhat százalékban oldották meg jól a feladatokat. Ami­kor a városban elkezdtem, bíztam, hogy nálunk jobban tudnak számolni a gyerekek. Az eddigi dolgozatok azonban azt sejtetik, ennyi se lesz az átlagunk. A legjobb dolgoza­tok a Rákóczi úti iskolában születtek. A Budapesti útiban egy kisfiú húsz perc alatt hi­bátlanul elvégezte a művele­teket, ö azonban sajnos egy­szeri e6et. meg sok helyen épp a gyerekek lassúsága mi­att lett olyan a végeredmény, amilyen. Az élmúlt években renge­tegen szidták az új matema­tikát. Legtöbben épp azért, mert a gyerekek olyan bűvös dolgokat tanulnak, mint hal­maz, kombinaitórika, s közben fogalmuk sincs az egyszeregy­ről. — Ez most már tény. Az új matematika kísérleti éveiben még arról volt szó, hogy a gyereket logikus gondolkodás­ra, s miegymásra kell taníta­ni. a számolás nem olyan fontos, csak a személyi szá­mítógép billentyűit tudja nyo­mogatni. De ez nincs így! — Lakatos Judit hévvel magya­ráz, s mikor az elkeserítő felmérésstatisztikára pillant, még nagyobb megggyőződéssel folytatja. — A tan terv szerint hatodikban kell megtanítani a számtani műveleteket. De nem baj, ha év végére még nem tudja, mert majd beérik, nyolcadikra fogja tudni. Hát nem tudja! Ha hatodikban nem tanítják meg neki, ha nem tanulja meg, később nem lesz rá idő. Az óraterv nem enged rá. Kínos, hogy ezer- kilencszázhetvenikettőtől haj­togatjuk, nem kell a numeri­kus számolás, négy éve meg mást mondunk: kell, mert mindennek az alapja, a kom­binatorika is szorzásból meg osztásból áll!-T- Mit tehet a szakfelügye­lő? — Mondja, mondja, mond­ja, hogy a számolást fejben és írásban gyakoroltatni kell. Kérheti, javasolhatja. Hatal­ma nincs, elrendelni nem tud­ja. A tanácsot meg vagy meg­fogadja a pedagógus, vagy nem, ami érthető is. mert ko­rábban mást mondott a szak­felügyelő... Igaz, ő se magától mondta. Ahol egyébként „vén róka” a matematikatanár, ott nincs baj a gyerekek számo­lási készségével, a tapasztalt pedagógus .korábbi gyakorla­tából most is tudta, hogy szá­molni tudná kell és megtaní tóttá idejében. Lakatos Judit a Beszterce- lakótelepi Általános Iskolában tanít. Saját gyakorlatában mi a tapasztalat? — Gyakran jönnek a szü lök: tanárnő, én nem tudok segíteni a gyereknek, én nem tanultam ilyesmit. Azt szok­tam mondani, százalékot szá­mítani én megtanítom a gye­reket, ő otthon gyakoroltassa az összeadást, kivonást, szór zást, osztást. Ki szoktam kér­dezni a szorzótáblát is. — Van-e más ilyen érzé­keny pontja az új matemati­kának ? — A' geometriát könnyűnek találják a gyerekek, és nem tanulják meg... * — Mi volt a közoktatási al­bizottság korábbi felmérésé­nek eredménye? — A kérdés Gortva Máriának szól, a vá­rosi tanácson. — Átlag fél jegyet ronta­nak a gyerekek középiskolába kerülve. A kívánatos az len­ne, hogy ne romoljanak osz­tályzataik. Az új matematika megkönnyíti az álmenetet, lo­gikus gondolkodásra nevel, az összefüggések jobb meglátá­sára. — Egy balassagyarmati is­kola taná. i szobájában beszél­getünk. Véletlenül kerül szó­ba a téma. Fiatal matematika­tanárnő mondja: — Igen, emléi-jszem, hoz­zánk is elkerült az a felmé­rés. A szakfelügyelő hozta, nyolcadikosoknál csinálták meg. az én osztályomban nem, mert én most hatodikosokat tanítok. De számomra annál inkább tanulságos volt, mert az anyagot, amit a számolási készségszintfelmérés számon kért. épp hatodikban kell ta­nítani. Most, a mindenkori témától függetlenül, minden óra elején számolunk egv ki­csit, hol fejben, hol íráshan. Veszprémi Erzsébet Zsidó irodalom a Szovjetunióban A Zsidó Autonóm Terület (szovjet Távol-Kelet) íróinak és költőinek műveit tartal­mazza a „Birobidzsán — tá­voli és közeli vidék” című kötet. A moszkvai Szovjet- szkij Piszatelj kiadó gondozá­sában jelent meg jiddis nyel­ven. A könyvet az autonóm terület létrejöttének 50. évfor­dulója tiszteletére adták ki. — Kiadás előtt áll még né­hány más könyv is jiddis nyelven, — mondta Arnold Tamm, a Szovjetunió népei irodalmi kiadójának vezető szerkesztője. — Köztük van Tevje Géna „Korunk” című regénye és Borisz Galperin novelláskötete. Az év tervei közt szerepel a legidősebb zsidó költő, Joszif Buchbinder ój kötetének megjelentetése. Napjainkban egyik aggód­va feltett és épp ezért gyak­ran elhangzó kérdése, hogy gazdasági helyzetünk nehéz­ségeinek következményeit a kultúra milyen mértékben sínyli meg: képesek va- gyupk-e legalább megőrizni a nemzeti jövedelemből a kul­túrára fordított részesedés eddigi arányát. Kultúrán persze — első hal­lásra — hajlamosak vagyunk csupán a színházat, könyv­tárat, mozit, egyszóval a közművelődési tevékenység intézményeit érteni. Kétség­telen, hogy mindezek fontos elemei a kultúrának. Van azonban a kultúra fogalmá­nak egy tágabb értelmezése is, amelybe szellemi javaink gyarapítása és azaz újrater­melése a tudomány és az ok­tatás is beletartozik. Nehéz helyzetekben rend­szerint a lehetőleg azonnal ható, gyorsan megtérülő, te­hát látványos gyógymódok kínálkoznak kézenfekvő meg­oldásként. Ha heveny prob­lémáink jelenleg gazdasági jellegűek, logikus, hogy meg­levő és számba vehető erőfor­rásainkat ide összpontosít­suk, akár egyéb, a pillanat törvényei szerint kevésbé fontos területek rovására is — vélekedhetnek sokan, lo­gikailag látszólag teljesen hi­bátlanul. Ha nem is örven­detes. mindenesetre magya­rázható lépés, hogy egyebek közt a kultúrára fordítha­tó összegekből is lefaragunk egv keveset. A színházakra szánt összegek átmeneti zsu­gorodását mégiscsak könnyebb llttnl a naPtál f°0va’ UHU" amikor a fiam megtanult ötvenig számolni, a lottózás lett a szenvedélye. Én nem gátoltam e kedv­telésében, mivel tudtam, hogy az ebből a játékból befolyt összegeket sportlétesítmények építésére fordítják — Így hát a fiam gyermekkorától kezd­ve részt vett a hazai sport fejlesztésében. A helyzet kissé bonyolul­tabbá vált, amikor a nejem is rákapott a lottózásra. Fe­leségem és fiam néhány hé­tig buzgón húzogatta át a szá­mokat a kockákban, de a hal közül még hármat sem tu­dott egyszer sem eltalálni. Akkor hozzám fordultak. — Mi pechesek vagyunk, de neked szerencsés kezed van. legalább egyszer lottóz­zál! Nekem meg kisebb dolgom is nagyobb ' volt annál. Éppen disszertációm írásá­nak vége felé tartottam_ és folyton zavartak. Ezért csel­hez folyamodtam. — Ez nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek lát­szik — jelentettem ki böl­csen —, hogy valaki biztosan nyerjen, ehhez alaposán fel kell készülnie, számításokat, kutatásokat kell végeznie. — Mennyi idő szükséges ehhez? — kérdezte gyakor­latiasan a feleségem. Nagyjából kiszámítottam: — Két hónap. De azzal a feltétellel, hogy senki sem fog zavarni, és a fiunk lec­kéit te csinálod meg. Két hónapig mennyei bol­dogságban úsztam. Senki sem jött be a szobámba, és nem elviselni, mint anyagi élet- színvonalunk stagnálását. Vé­gül is minden a gazdasági állapotainktól függ — foly­tatódik a gondolatmenet. Cs'akhogy e levezetés még­sem hibátlan. Mert igaz ugyan, hogy egy új színház, könyvtár, mozi hatását nem lehet közvetlenül a hasznos­ság, a hatékonyság szempont­jai szerint megmérni, de még ezekre a bizonyos mércék szerint nélkülözhető beruhá­zásokra is ott lenne az ön­magáért helytálló indoklás: hatékonyabb gazdasági tevé­kenység csak a kultúra bázi­sán valósulhat meg. Sokkal nyilvánvalóbb a közvetlen összefüggés, ha a kultúrának egy olyan kiemel­ten fontos elemét vizsgáljuk, mint amilyen az oktatás. Az oktatási tevékenység, mint szellemi újratermelésünk fun­damentuma, elválaszthatatla­nul kapcsolódik gazdaságunk hatékonyabb működésének kérdéseihez. Nsfncsak arról van szó, hogy az oktatásnak mindenkori feladata a napi igények színvonalas kielégí­tése. Sokkal inkább és első­sorban arról, hogy az okta­tás képes lesz-e felkészíteni az új nemzedéket a jövő fel­adataira a jövő követelmé­nyeinek megfelelően. Ez a kérdés az oktatási tevékeny­ség valamennyi szintjét érin­ti, már az óvodától kezdve a különböző iskolatípusokon át egészen a munkahelyi át- és továbbképzésig. A mai isko­lának ugyanis 35—10 éves ak­tív. munkában töltött időre kell képesítenie tanulóit. Malhaz Kotadze: A biz fos tipp vont el a munkámtól. Disz- szertációm a kitűzött határ­időre elkészült. Pontot tettem a végére — és ekkor eszem­be jutott a feleségemnek tett ígéretem. Felütöttem a városi tele­fonkönyvet. ujjammal rábök­tem az első számcsoportra, amely a szemem elé került, felírtam egy darabka papír­ra és behívtam a felesége­met. — Drágám! — mondtam. — Hosszas számítások és ál­matlan éjszakák eredménye­ként sikerült megállapítanom azt a számösszetételt, amely optimális lehetőséget nyújt a nyereményre. Menj, vegyél lottószelvényt, húzd át rajta ezeket a számokat, azután pedig közöld velem az ered­ményt. Nejem álló héten keresztül el sem mozdult a telefon mellől. Valamennyi barátnő­jével és ismerősével közölte, hogy a férje kéthónapi szá­molás révén megállapította, azt a számkombinációt, amely optimális lehetőséget nyújt a nyerésre. A minap bejött hozzám a feleségem: arca sápadt volt, és valahogy különösen ünne­pélyes. — Mennyit lehet nyerni a lottón, ha valakinek hatos találata van? — kérdezte. — Nem tudom, de azt hi­szem legalább ötezret. — Te világokosa! — mond­Olyan időre, amikor az át As továbbképzés nem kivétel, ha­nem öt-tíz évente ismétlődő, általános gyakorlat lesz. Még kevésbé kíván kime-í- tő magyarázatot gazdaság és tudomány kapcsolata. Sze­rencsére a természet- és mű­szaki tudományok fejlesztő é- re szánt összegek olykor lát­ványosan is visszaigazol 'ák befektetésük jogosságát. De a látszólag kevésbé produk ív társadalomtudományok fej­lesztésére irányuló beruhá~á- sok ésszerűségéhez sem fér­het kétség, legföljebb a fon­tossági sorrenden érdemes vi­tatkozni. Gazdasági, de egész társadalmi életünk korszerű­sítése nagymértékben függ az e területeken folytatott mun­ka minőségétől. Valóságunk jobb megismerése, pontosabb értése, a szocialista demok­rácia kibontakozása, gazdaság- irányításunk állandó korsze­rűsítése mind olyan felada­tok, amelyek megoldása el­képzelhetetlen a magas szín­vonalon végzett társadalom- kutatói tevékenység nélkül. Nehezen védhető tehát az a szemlélet, arneiy a fenti területeken kívánna — úgy­mond — takarékoskodni. A közművelődésre, az oktatásra, a tudományos munkára, azaz a kultúrára fordított beruhá­zások ügye még a pillanat logikája szerint sem elhanya­golható, sőt nagyon is sürge­tő és aktuális kérdés Meg­válaszolása — bármilyen ne­héznek tűnjön is a kor-"-"-'-,- misszum — mindannyiunk kö­zös, bér láthatatlan érd°ke. Galló Béla la! azzal cuppanós csókot nyomott a homlokomra, és letette az asztalra a lottócé­aulát meg az újságot, amely­ben benne voltak a húzást eredmények. Csodák csodája! Mind a hat szám stimmelt. Ma reggel a nejemmel egniil*. elindultam, hogy felver jük a nyereményt. A lottóiroda kö­rül bábeli zűrzavar volt. .4 feleségem összes barátnője és ismerőse ott silbakolt, no meg a barátnőinek az isme­rősei, és az ismerőseinek a ba­rátnői. Mindenki ugyanazt a hat számot húzta át a lottó­szelvényén, mint mi. És — miért, miért nem — vala­mennyien hálálkodtak' a fele­ségemnek, ő pedig szemét szerényen lesütve, felelgette: — Ugyan, hiszen megmond­tam én!,.. A tömeg pedig egyre da­gadt. A nyertesek hosszú so­ra végigkigyózott az utcán. Amikor a pénztár kinyi­tott, megtudtuk, hogy ilyen csoda még sohasem fordult elő: több mint ezren találták el a hat számot, amelyre rendszerint csak néhány sze­rencsés flótásnak sikerül rá­hibáznia. Ennek következtében az egy szelvényre jutó nyere­mény hét rubel volt. tudom, ki hogyan van vele, de én sze­mély szerint elégedett vagyok ezzel a nyereménnyel. Való­ban nagy nyeremény volt: a kéthónapi nyugodt munka meghozta a gyümölcsét, disz- szenációm kitűnő minősítést kapott. Gellért György fordítása műsor KOSSUTH RADIO: *.37: Helyem a közösségHem *.57: Petőfi napjai 9.12: Népdalok kőruselőadásban és népi hangszereken 9.44: Kis magyar néprajz 10.03: Diákfélóra 10.35: Rádiószínház 11.2«: Wélner: Csongor és Tünde. Szvit 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Magvetők 13.03: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Kamarazene 15.28: MR 10—14 1S.03: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 1Í.18: Offenbach—Rosenthal: Párizsi vidámságok balettszvit 10.49: Kritikusok fóruma 17.05: Munkások 1984-ben papucsban és overallban 17.30: Osváth Júlia operett- felvételeiből 17.45: Király László népzenei feldolgozásaiból 19.15: Húsz évad egy színháznál 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét Közben: 20.15: Egy pálya vonzásában 20.35; A hangverseny­közvetítés folytatása Kb.: 21.20: Robert Casadesus Domenico scarlatti- szonátákat zongorázik 21.30: Külpolitikái klub \ 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Kapcaoljuk a 6-os stúdiót 23.40: Szimfonikus táncok 00.10: Barabás Mihály és Bradányl Iván dalaiból 4 04QGRAP — 1984. március 14., szerda PETŐFI RADIO: 8.05: Márciusi énekek 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak .9.45: Morricone filmzenéiből 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.35: Tánczenei koktél 13.25: Kis magyar néprajz 13.30; Labirintus 14.00: Zenés' délután 14.15: Latin-amerikai dalilamok 14.35; Slágermúzeum 15.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.00: Mindenki iskolája 16.35; Néhány perc tudomány 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Verbunkosok, nóták 19.15: Zenei tükör 19.45: A Genesis együttes 20.35; Rádiószínház 21.44: Meseautóban XII. rész 22.28: John Scofield dzsessztriója játszik 23.20; Sztár született Részletek Williams- Hohnes—Streisand zenés játékából MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Ifjúsági brigád a minőségért. — Rádiótelefon ex­portra. — Ahol a kukorica ve­tésére készülnek már.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű,- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ« 8.00: Tévétorna. (I3m.) 8.05; Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 8.25: Történelem. (Alt. Isk. 5. oszt.) 9.00: Magyar nyelv. (Alt isk. 3. oszt.) 9.10; Fényesebb a láncnál a kard. Emlékműsor az 1848-as szabadságharc évfordulójára. 9.35: Delta. (Ism.) 10.00: Reklám. 10.05; Visszatérés Oberdorfba. Amerikai film. 10.55: Környező világunk. 11.15; Képújság ^ 15.00; Iskolatévé. Szórakaténusz (Alt isk. 4. oszt.) 15.20: Fényesebb a láncnál a kard. Emlékmüsor az 1848-aa szabadságharc évfordulójára 15.45: Kamera. 16.20. Hírek 16.30: Kétmillió. Pedagógusok nyugdíjban. 17.00: Képújság. 17.05; Lengyel utak. XI/ll. rész. 18.30; A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör. III12. rész: Ne hallj! 20.50: önarckép. Kodály Zoltán 22.00; A hazai agykutatás műhelyeiből, n. rész. 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR : 17.30: Képújság 17.35: Szókimondó. (Ism.) 18.20: Szülők iskolája 18.50: „Sínen vagyunk.,.." Riportfilm 19.25: Leonard Bernstein 6aját műveit vezényli 20.00: Tudósklub. ’84. 21.10: Tv-híradó. 2. 21.30; Bezárva. Holland film 22.35; Képújság BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-híradó 20.00: 1939. március 15. 20.40: Taremdol. Francia tv- filmsorozat 2. rész. 21.40: A Moravanka együttes zenés portréja 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15; Hangverseny 23.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az 1981-es Bratislava Lyra műsorából, felvételről. 21.30: Időszerű események 22.00: A veszély tényezője. Riportfilm. (ism.) 82.25: Középiskolások műsora. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szu­permodell (16). Színes, szinkro­nizált USA krimi. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Vámpír négy ke­réken (14). Színes, szinkronizált csehszlovák fantasztikus film. — Nagybátonyi Petőfi: Vabank (14). Színes, szinkronizált len­gyel bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Kisvárosi fojtogató (16). Színes, szinkronizált francia bűn­ügyi film. — Karancslapujtö: Amit tudni akarsz a szexről (18). Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték, _

Next

/
Thumbnails
Contents