Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

NŐTÍNCSEN Megtépázott hírnév — odaveszett szavahihetőség (I) Messzebbre vezetnek a szálak — Erre sen,ki sem gondolt, kötélüzem 21.1 millióval, a váci építők, szerszámkészítők) így hál meglepetésként ért szolgáltatóágazat 2.8 millió, egyáltalán, semmiféle anyag-, bennünket. Ailapszervezetünk val. Év közben megszűrttették munkabér, illetve gazdálkodás nem volt olyan helyzetben, hogy átlássa az összes terme­lési folyamatokat, mivel ha­tásköre csak a helybeli — nő­tincs,i — gazdasági, társadal­mi. kulturális feladatok irá­nyítására, szervezésére és el­lenőrzésére terjedt ki. Azt vi­szont tudtuk, hogy gondjaink vannak, főleg a melléktevé­kenységet magába foglaló ipari áigazatokban és főleg Buaapesten. Amikor az itteni áll apótokról érdeklődtem, mindig így válaszoltak: — Va­lóban vauinak gondok, de az új a biztonságtechnikai és taka­rítórészleget, az év végén pe­dig elbúcsúztak a kötéiüze- müktöl valamint a bőr-, a műbőr-, és szerszámkészítő ágazatoktól. A szolgáltató II. létszámát pedig 100 csökkentették. Kevés volt nem folyt. A munkabér-be­sorolások, a hó végi bérelszá­molások szi nte semmihez sem kötődtek, csupán a jelenlét­hez, a jelenléti ívhez. Emel­lett rossz munkavállalások, fővel eladhatatlan termékek gyár­tása, sok esetben kiskereske­delmi anyagbeszerzés, egész évben fennálló fizetésképte­lenség, majd hitelképtelenség súlyosbította a helyzetet.” Később így folytatta: „1981. és 82. évi zárszámadó köz­gyűlésen is elmondtuk, hogy egyetlen veszteséges ipari üzemmel sem szabad a szö­vetkezetnek foglalkoznia. Az építőipari tevékenység már — Feje tetejére állított helyzet következett be a szö­vetkezet életében — mondta ____többi között a nőtáncsi rész­ü zemek belépésével mindem közgyűlésen elmondott íeilszó- rendíisejön —pergeti vdssiza a tolásában Halaj Ignác, a me- köaelmúliát Varga, Dániel, a nő- . tanács mezőgazdasági tincsi NaszáiIyivöHgye Terme- osztályvezetője. — Amíg a . . tösizövetkezet pártalap&zer- megye többi szövetkezetében akkor is veszteséget hozott, vezetőnek tátikára, majd .kis- 32 alaptevékenység fejleszté- me3,s tovább működhettek, vártat»» egy epizóddal foly- séhez és a nyereséghez szűk- Kisvártatva pedig a követ­et ja: Nem is oly régen, a séges pénzt jórészt az ipari kezűket mondta: — Felmerül Gödöllői Agrártudományi tevékenységből teremtették és a szakmailag ezekért a terü- Egyetemen szervezett, tovább- teremtik elő, addig Nőtincsen letekért felelős vezetők, kö- kémzésen vettem irészf Ami- épp az ellenkezője történt: az zép- és magasabb beosztású­kor mondtam, honnan' jövök, alaptevékenységben értek ©1 ak felelőssége, mert vissza- nagy érdeklődéssel kérdezték: kiemelkedő eredményt. Ez éltek a közgyűlés és a veze­azonban kevés volt ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az ipari tevékenységnél jelentke­ző tetemes árbevételi és nye­reségkiesést. — Ahol olyan jói mennek a dolgok, ahol oly bátran kez­deményeznek s+b. Egyszóval jó h írünk volt. Ennek most vége! Az elmúlt évi csaknem negyven küencm i 1 tóó veszte­ségből több mint 23 millió fo­rint az alaphiiány. tőség által előlegezett lommal. biza­A veszteséges ágazatoknál alapvetően vállalkozási, gaz­dálkodási bajok idézték elő az eredményuelensóget. Ezért Kiáltó erientmcmdások önként adódik a kérdés: hol mi törte meg a korábbi . szép ívű fejlődést, mi futtatta 2e{®6 ^sak szépíteni tudott a zátonyra, juttatta mélyipontra mJi.r helyzeten. Rá ezt a sok lehetőséget magába — Mint varrónő keveset, jóformán alig tudtam a tör­téntekről. Nem csak én, ha­nem munkatársaim is a fel­adatok elvégzésével voltunk elfoglalva. Hát bizony nem jó érzés volt hallani a beszámo­lót. Ha összefogunk, ha min­3 • u vezet°i*t den,ki megteszi a magáét, ak­mar H/83 februárjában fel­függesztették, leváltották. Az újonnan megbízott ágazatve­foglaló, sikereket ígérő gaz­daságot? A vezetőségi beszámolóból — amelyet a leköszönt elnök, dr. Mosonyi Imre ismartetetrt a nőtáncsi részközgyűléssel — kiderült, hogy a növényter- mesiztés az előző évek rekord­adásul eladási gondok is ne­hezítet lék a mélypontról való kilábalást. Tetézte a gondo­kat, hogy el nem adható ter- méktkat gyártottak továbbra kor rendbejövünk — foglalja tömören össze véleményét Tóth Jánosmé, akit most vá­lasztottak be az új vezetőség­be. — Minket mindig úgy tájé­koztattak, hogy jön a nyere­ség az ipari ágazatiból k. A tények viszont az ellenkező-' sem az árbevétellel, sem az eredménnyel, végül az esszé­jét. meghaladó, kiugróan emed, menyes esztendőt aárt. Az onk<5ltoe« alatt kellett erteke­is folyamatosan, a kifizetett jét báamyítják: ro®zu^ illet- bérek nem álltok összhangban ve feliretajekoztattek benn un ágazat eredménye a tervezet­tel szemben több minit dup­lájára nőtt — megközelítette a 12 milliót- A szairvaemarha- á,glaaat is jól gazdálkodott, 6Íteni. A valóságos okokat két — mondja Schlenk Jakab vezetőségi tag. a háztáji ága­zat bizottságának'elnöke, májd így folytatja: — szerencsénk­re, a háztáji termékek for­galmazása a tervezett ötmil­lióról kilencmillióra nőtt. A lista még rtem teljes Az előbbi felsorolással saj­nos még nem merült kii a — A szálak messzebbre zetnek... (Folytatjuk) Venesz Károly Varga Mihály, az ellenőrző bizott­ság elnöke beszámolójáibain a következőkben jelölte meg., ment a tervezett 3.3 milliós „Ahol megfordultunk és a bel­v estate seggel szemben 454 ezer ®ő ellenőrzés megjelent, mim­forint eredménnyel zárt Ha- denütt problémával, tájéko­sonló a helyzet a juhászat- zatlainsággai találkozott. Azt veszteséget kiváltó okok lis­ban. Elfogadható a gépesítő- tapasztalta, hogy nem egyse- tája. Ahagy mondani szokták: si főágazat költséggazdálkodá- ges az ügyvitel, sem a terme- * 1~' *“ sa. lésben, sem az anyaiggaizdál­Kiáltóan ellentmondásos kodásban, sem a hizonyla.to- viszont a kiegészítő tevékeny- lásnál. Egyes ágazatoknál ség, amelynek meghatározó (kötélüzem, szolgáltató II., szerepe van a szövetkezet fej-, lődésében, gazdasági stabiili-' fásának garantálásában, élet­képességének megtartásában. Ugyanis az árbevételből 67 százalékkal részesedik. Tehát bármilyen apróbb kisiklás is beláthatatlan, rossz következ­ményekkel járhat a szövetke­zeti kollektíva számára. S mint látni fogjuik.. De ne vágjunk az esemé­nyek elébe. Az ipart tevékenység két főágazatira oszlik, a kapás- kútira és a budapestire. Az előbbi a szövetkezet köz­pontjának közvetlen vonzás- körzetéhez csoportosul. Ide tartozik a varroda, a lakatos I., II., a dobozüzem, a gumi­üzem, a vegyi üzem és a váci ÉPSZERV. Az 1983. évi terve 86.5 mil­lió forint volt, 16.7 millió fo­rint korrigált nyereség elérése mellett. A valóság azonban más: 75 millió forint teljesí­tés és 12 millió forint korri­gált eredmény. Még ennél szomorúbb a helyzet a budapesti fpágazat­nál, amelyhez a műalu, a pa­pír, a bőr, a műbőr, a ruhá­zat, a szerszámkészítők, a biztonságtechnika, a szolgál­tató II. ágazat és a kötélüzem tartozott. Év közben indult be a targonca- és a takarítórész­leg, és megkezdték a munká­jukat az építők Ferihegyen. A budapesti főá.gazat 130 millió forintos árbevételi ter­vét 99.4 millióra, eredmény­tervét pedig az előírt 20.2 millióval szemben csupán 1.4 millió forintra teljesítette. A veszteségtermelők között van a ruházat másfél millióval, a Halastó a háztetőn Van ilyen egyáltalán? Bizony, akad. A differencia csak a halakban van. Mire a háztetőn álldogáló tavacskába ha­lat telepíthettek volna1, a víz megtalálta útját lefelé és el­csordogált. A víznek ugyanis, amellett, hogy nedves, van még más fontos tulajdonsága is: addig marad csak a he­lyén, míg meg nem leli az elfelé vezető réseket. S ez előbb- utóbb rendre megtörténik. A víz lefelé törekvő tulajdonságát a salgótarjáni Arany János úti óvoda és bölcsőde évek óta a mindennapok gya­korlatában tapasztalja. A 150 személyes óvodát és a 80 személyes bölcsődét 1976 márciusának végén adták át ren­deltetésének. Könnyen lehet, hogy a nyolc év előtti tavasz csapadékos volt, mert a tetőbeázási hibát már a műszaki átadáson megállapították, kijavítására a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat hiánypótlási kötelezettséget vál­lalt. Ennek bő két év múlva (!) tett eleget. Megállapítot­ták a kivitelező szavatossági kötelezettségét is, ami azt je­lenti, hogy a hibáért további felelősséggel tartozik. Ez után kezdődött az a gazdasági per, melynek hivatása megállapí­tani: kik és milyen arányban kötelesek vállalni a kártérí­tési felelősséget. A per napjainkban is tart. A periratok egyszer már meg­járták a Legfelsőbb Bírósá­got. Ott a tető terasz fölötti részét illetően jogerős ítélet született, miszerint a Lakó­terv tervei alapján a kivite­lező köteles kijavítani a tető e részét, az értéknövelő költ­ségeket pedig — esővíz-elve­zető kiköpőkről van szó — a Nógrád megyei Beruházó Vál­lalat viseli. A tető többi ré­szére vonatkozó, korábbi íté­letet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, s újabb tárgyalásokat írt elő. Felperes (Nógrád megyei Beruházó Vállalat) és alpere­sek (Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, Lakóterv, Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat, mint a tetőszigetelő szállítója, Hun­gária Műanyagfeldolgozó Vál­lalat, mint a szigetelő gyár­tója és Nógrád megyei Szol­gáltatóipari Vállalat) eddig 12 ízben találkoztak a bíróságon —, s az ügynek még koránt- sincs vége. Jogi szakemberek szerint ebben nincs semmi ;különös: a gazdasági perek­ben mostanában a részletes, gondos bizonyítást, az alapos­ságot helyezik előtérbe, ‘ ha ’kell, akár a gyorsaság rová­sára is. (A szolgáltatók per­be kerülése egy számukra sze­rencsétlen véletlennek köszön­nek mondott gyermekintézJ mény építésénél! A Lakóterv lejtésmentes la-' pos tetővel és a Neoacid nevű magyar szigetelőanyaggal ter­vezte az épületet. Akkoriban még igen sokat vártak ettől a szigetelőtől. Annyi most is megállapítható, hogy a szige­telőanyag, ha nem is állhat sorba a tökéletesség címkéjé­ért. nem alkalmatlan a lapos i tetők megvédésére — ha... Ha előírás szerint dolgoznak ve­le, ha körültekintő gondos­sággal betartják a technológiai fegyelmet. A Neoacid ugyanis sérülékeny anyag. Elég egy ráhajított csikk, egy apró szikraj vagy akár egy szöges bakancs, s máris kár a fá­radságért. Mármost, akár a szigetelő- anyagban, akár az alkalma­zás körülményeiben van is a hető. Éppen a közelben dől- hiba, egy dolog megint csak goztak a vállalat emberei, a lényekhez tartozik: az ily amikor az óvoda ismételten módon borított lapos tetők nemi bőséges beázáson esett át. Ki­hez is fordulhattak volna sür­gős SGS-sel, mint azokhoz, akik amúgy is kezük ügyében voltak? A szolgáltatók meg­próbáltak segíteni — közbe­avatkozásuk értékelése a bí­róságra tartozik —. s ezzel „kivívták” maguknak a per­ben szereplés jogát.) Az óvoda közben rendület­lenül ázik. Ázott az idén is, hóolvadáskor, méghozzá olyan ponton, ami eddig még soha nem eresztett. Elképzelhető, hogy az épületben dolgozók, miközben lavórt, vödröt állí­tanak a csöpögések alá, szí­vesebben vennék, ha a gazda­sági perek alaposságuk mel­lett kicsit gyorsabbak is len­nének. Ahelyett azonban, hogy a még be sem fejezett vitát kü­lönösebb elemzés alá vennénk — a bíróság bármi irányú be­folyásolása egyébként sem kí­vánatos —, nézzük meg in­kább, mi történt az egyéb­ként igen csinos és korszerü­állják ki az idő próbáját. E hosszúra nyúló perből tehát mindenekelőtt azt a tanulsá­got volna jó levonni, hogy az elkövetkezőkben olyan tető- szerkezetek épüljenek, melyek csapadékos időben is teljesí­tik hivatásukat. A tető vég­tére is azért készül, hogy az alatta levőket megvédje az időjárási viszontagságoktól. S hogy addig is hogyan győzik lavórral, vödörrel az óvodában és a bölcsődében dolgozók? S egyáltalán, hogy ' meddig kell még ez élvonal­belinek éppen nem mondható eljárásokkal útját állni a víz­nek? A felperes szilárdan el­tökélte magát: marasztaló íté­let esetén kérni fogja az elő­zetes végrehajtást. Ami ma­gyarán szólva annyit tesz, hoz­zák rendbe végre a tetőt, aztán folyhat a vita nyugod­tan tovább a maga medrében! Már amennyi nyugalmat e nyolcadik es'ztendeje tartó ügy egyáltalán megengedhet ma­gának. Sz. M. Hatékonyabb sertéstáp Az állatorvostudományi egye­tem hódmezővásárhelyi tan­gazdaságának kutatói újfajta, nagy hatékonyságú sertéstáp- koncentrátumotdolgoztak ki. A .Hódmix” nevű gyárt­mány legfontosabb újdonsága, hogy korábban konvertibilis valutáért beszerzett fehérje­adalékanyag — példáúl hal­liszt — helyett hazai anya­gokat, vágóhídi melléktermé­keket használnak fel készíté­séhez. Bányai újítási mérleg Az elmúlt évben további az időszakban a 141 el tóga- javulás következett be a Nóg- dott újítás közül 32 a men- rádi Szénbányák újítómoz- kési szocialista brigádok es galmában. Az év folyamán ifjúsági szocialista brigádok 526 volt a benyújtott újítási tagjai nevéhez fűződik, javaslatok száma, melyből 338 Novemberben munkavé- elfogadásra került — tudtuk delmii újítási hetet szervez- meg Kmetty József újítási tek. Sikeresnek bizonyult ez főelőadótól. A hasznosított a kezdeményezés is, mert egy újítások gazdasági eredménye hét alatt 60 munkavédelmi megközelítette a 10 millió fo- újítási javaslatot fogadtak rintot, amelyért 26i ezer fo- el. Ebből a gépüzem 29 újí- rint újítási díjat fizettek ki. tással járt az élen. A válla- Az eszmei alapon kifizetett lat újítási tevékenységéből díj összege 346 ezer 300 fo- kiemelendő a nagybátonyi rint volt. Örvendetes tény, gépüzern kollektívájának hogy az előző évihez viszo- egész évi produkciója. A leg- pyítva. a tavaly hasznosított nagyobb gazdasági eredményt újítások minimális emelkedő- viszont a kisterenyei üzem se mellett a kimutatott gaz- érte el. Nagyobb aktivitást das ági eredmény közel 60 várn-ak Kányás-bányaüzem- százalékkal nőtt. ■ valamint a tervező- és foldmero iroda dolgozóitól. A bányásznap tiszteletére Az újítómozgalom kedvezőt- tavaly augusztusban kiírt len jelensége az előírtnál újítási verseny eredménye- lassúbb szakvéleményezés és ként dicséretes volt a Mén- az ebből eredő elbírálás, va- kes-bányaüzem ötletembe- lamint az elfogadott újítások reinek serénykedése. Ebben kivitelezése. TűzheSygvér a tsz-ben 1 Harminchatezer-ötszáz Salgó tatni az alkatrészeket, szóba tűzhely hagyta el tavaly a került egy alagútkemence nagybárkányi Kis-Zagyvavöl- megépítése, esetleg áttelepi- gve Termelőszövetkezet sám- tése Salgótarjánból a későbbi- sonházai tűzhelyszereldéjét. Az ek során. A sámsonházai tsz- ebből származó ötmillió-hat- tűzhelygyár idén negyvennégy­százezer forint bevételből ezer tűzhely kibocsátására képes. A kapacitások és a helybeli kínálkozó munkaerő jobb kihasználására tervezik a gyártás kiterjesztését ha­gyományos tüzelésű kályhák kibocsátására. E törekvések Kemény hideg teszi próbára a gépjárműveket ezekben a hónapokban. A téli időszakban főleg az elektromos berendezések hibája okoz fejfájást az autósoknak. Az ilyen jellegű javítások adnak sok munkát mostanában a Salgótarjáni Autójavító Kisvállalat pásztói szervizének is. Az itt dolgozó tizenöt fős mu nkabrigád az elmúlt évben több mint másfél ezer járműbe lehelt újra életet, vagy végzett rajtuk garanciás javítást, kezelést, szerviz- munkát. Ezek nagy része, hatvan százaléka, vállalatoktól származó haszongépjárművek voltak. A szerviz szolgáltatásaival, mintegy huszonöt, környékbeli községet is ellát. A felvételen: Kőszegi Pál és Berzák Gyula szerelők, indítómotor-ja vitás közben. — barna mintegy másfél millió forint nyereség folyt be a tsz kasz- szájába. A tsz ioari üzeme a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárral együttműködve összhangban vannak azokkal termel. Kezdetben minden a salgótarjáni tűzhelygyári tö- anyag- és alkatrészszáilí- rekvésekkel, amelyek szerint tást, lemezdarabolást, sajtó- át kell adni a sámsonházaihoz lást, zománcozást az idősebb hasonló kisüzemeknek minden „testvér” vállalt magára. • A olyan termék gyártását, ame- közös gozdaság idén tovább- lyeknek előállítását nagyüzemi fejlesztette üzemét, kibővítve körülmények és feltételek kö- lemezmegmunkáló műhellyel, zött nem gazdaságos, a „hát- Április 1-től a zománcozáson térüzemekben” viszont nem kívül már Sámsonházán vég- csak nyereséget hoz, de falun zik el a tűzhelygyártás min- is meghonosítja a városi nagy- den műveletét. Hogy a zomán- iparéhoz hasonló termelési cozás miatt se kelljen utaz- kultúrát és munkafegyelmet. NÓGRÁD — 1984. március 13., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents