Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

■ m át m ■■t m ■■Mi A ■a w M m m i m ■ mm ■HUH ■ l 0 HM t m i ■ ■ von MB Hl a. i U 1 w m a yf? jm h JB 1 V JBL ■ Ml ■HHM ■ MM A 1 **." ■M HM inr a ■L Ml AR MHi mw m M M MM HHM F7Ä I lelőtt j r t FT ...hal nélkül FT Kísérleti kritika következik. Az Üj Tükörben folyik a vita(?) arról a korábbi ja­vaslatról, vagy kritikáról — szerzője Márványi György volt —, hogy hát mi legyen a tévékritikával? Lehet vagy nem lehet előre megírni az értékeléseket, ha a tévé se­gítségével otthon már ma­gunknak levetítettük a mű­sorokat a kölcsönkapott vi­deomagnókon vagy micsodá­kon. A vitához hozzászóló té­vékritikusok miközben hét­ről hétre megírják — való­színűleg kevés hatásfokkal kritikáikat, mert éppen az alkotó-televízió nem figyel oda — most így vélekednek: ne legyen előzetes kritika, mert az esetleg a műsoraján­lássá is éljájulhatna, ami nem kritikusi feladat * A kísérleti kritikára most mégis azért lehet alkalmat keríteni, mert ad egy : a Szál­ka, hal nélkül című tévéso­rozat második darabját látva eldönthetőnek rémlik, hogy ez már se jobb se rosszabb nem lesz, ad kettő: mert a tévéjáték írója, Gyurkovics Tibor az elmúlt heti műsor­újságban majd fél oldalon ki­fejthette írói koncepcióját. Mindezek ismeretében és né­mi nézői tapasztalattal és váteszi-látnoki képességekkel már lehetséges videomagnó és egyéb hókuszpókusz nél­kül a némileg előzetesnek számító kritika megírása. A sorozat ugyanis folytatódik minden jel szerint. Na már­most elképzelhető-e, hogy egy bármilyen rossz — például a Wagner-sorozat ne folyta­tódjék a televízióban?! De a Szálka, hal nélkül nem iga­zán rossz sorozat. Alapvetően örülnünk kell ugyanis bármilyen magyar tévéjátéknak, mert -olyan ke* vés van belőlük. Örülnünk kell külön is, ha a tévéjáték a mai magyar valósághoz közeles területeket mutat be a szatíra vagy a tragédia (az utóbbira kevés a példa a té­vében, annál több az élet­ben) műfajában készült pro­dukciókban. örülünk, ha olyan jó színészeket látunk szatirikus magyar helyzetben csetleni-botlani, mint Bodrogi Gyula, Szacsoay László és Máthé Erzsi, örülünk annak nézőként és talán kritikus­ként is, ha egy mai magyar tévéjáték-sorozat a mai magyar valóságból külön is a legaktuálisabb pontokon táncoltatja akármi­lyen gyenge kis történetét, úgy, miként a Szálka, hal nélkül sorozatban történik. Mert most már szinte bom­babiztosán megállapítható: itt más már nem lesz! Vagy­is a családi kisvállalkozás továbbra is minden részben a félhülye, de amúgy rendes, illedelmes Wagner gyerek egyetemre jutását célozza a jövőben is. * Az viszont nem derül ki egyértelműen, hogy miként az író szerette volna, mi is lássuk: Wagner papát nem annyira a megjavításra váró gépek, hanem az emberi lel­kek érdeklik és ezért avatko­zik be minden kapcsolatba. Talán meg kellett volna mon­dani Bodroginak is, hogy ne a szórakozottan mindenbe „beletenyerelő" magyar Stan és Pan kövér emberét ját- sza, hanem a „humanizmus­tól vezérelt” Wagner urat, a családi vállalkozás és a bu­gyuta — éppen ezért a Stan— Pan párosból a sovány em­berre emlékeztető — Wagner gyerek apját. Így ketten az­tán igazán mindent megtesz­nek a burleszkhatások ked­véért, de mivel igazán jó gagmanje ennek a magyar tévéfilmsorozatnak sem volt — marad a kínos jelenetek sora, amelyekben még a jó ötleteket is „lefárasztja” a hosszas-körülményes rende­zés, a feleslegesen hosszú ex­pozíciók állandósága stb. De hal, már mint valamiféle mondanivaló és vele történet, valóban nincs ebben a film­ben. Szálkák vannak, ame­lyek hol ide, hol oda szúr­nak a mai magyar valóságból kiindulva a mai magyar va­lóság tenyerébe, hogy a sok zavaros kép után egy kép­zavarral fejezzük be ezt a kí­sérleti micsodát. * A képzavar amúgy is szót érdemel. Két adásnapot tett tönkre Salgótarjánban az az időnként újra meg újra elő­forduló műszaki zűr, ami azt „eredményezi”, hogy órákig a régi kedvelt pointilista mű­vészeti ághoz tartozó (kis pontokból összeálló kép) „al­kotásokban” gyönyörködjünk. A pontocskák órákon át sza­ladgáltak a képernyőn — mit mondhatna erre az em­ber? Ilyen egyöntetű alko­tást, ilyen gondosan össze­szerkesztett ezernyi ugráló bolhát, ilyen fegyelmezetten azonos színvonalú műsort már rég láttunk! (De való­ban, régebben jó néhányat láttunk már, mindig. tévés csúcsidőben és mindig nagy „sikerrel”.) Csak gratulálni lehet az alkotóknak, ám re­mélhetőleg áttérnek valami­lyen más műfajra és hagyják a fenében a pointilizmust, * Két szerény ember vajon mire jut egymással? Lőrincze Lajos és Liptay Katalin beszélgetése a nyelvi és lelki finomságok felidéz- hetőségét bizonyította és ezek hasznát is egy kivételesen szerény és példásan követke­zetes tudós életének csupán csak felvázolásában. Lőrincze Lajos jelkép a magyar nyelv- művelésben. Nagyon jó, ha ismerjük jelképeinket! (T. Pataki) Egyedül nem megy... A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezetének salgótarjáni székhazában a második emelet egyik helyisége hagyományosan a vá­rosi TIT-é. Az épület elkészültekor itt rendezkedett be a megyeszékhelyi szervezet titkára, s azóta utódai öröklik e „birodalmi székhelyet”. Sűrűn megfordulnak a szobában az emberek: az üzemek TIT-alapszerveze- teinek tagjai, vállalatok, intézmények, hivatalok is­meretterjesztéssel foglalkozó munkatársai, s újabban — a közigazgatási átszervezés óta — a vonzáskörzet településeinek képviselői. Most is egy férfival tárgyal a városi titkár, aki egy kis türelemre kér. Nincs ok sietségre, kapkodásra, s amíg egy dolog végére nem jártunk, nem érdemes újabba fogni... — Ügy látom, sűrűsödtek a gondjai az év eleje óta — jegyzem meg a férfi távozása után. — A változásokhoz nekünk is igazodnunk kell — mondja Tarján Györgyné. — A me­gyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik a volt salgótarjáni járás északi része, a Karancs- és a ceredi völgy. Az isme­retterjesztés ezeken a terüle­teken a mi feladatunkká lett. Korábban a városban öt TIT- alapszervezet működött, nem­régiben alakult egy újabb a Volánnal, s bárom körzetköz­pontban — Karancslapujtőn, Karancskesziben és Cereden — tervezzük a továbbiakat. Kazáron TIT-csoportot kívá­nunk létrehozni, szeretnénk mind intenzívebben bekap­csolni az ismeretterjesztésbe a fekvésénél fogva más telepü­léshez nem társítható Mátra- szelét és Bámát. Időközben újjáalakult a salgótarjáni TIT-szervezet el­nöksége, s mind létszáma, összetétele, felkészültsége te­kintetében alkalmas a ható­kör bővülésével járó megnö­vekedett feladatok maradékta­lan elvégzésére. Az út. ame­lyen járni kell és akarnak, tiszta és világos. esvenes folytatása az eddigieknek. Jól dolgoztak a t-tt-szerveze­tek, köztük a salgótarjáni vá­rosi szervezet, az elmúlt év­ben is. A korábbi esztendő­höz képest emelkedett a ren­dezvények, a tanfolyamok, a résztvevők száma, mindezzel párhuzamosan — bár ezt ne­hezebb kimutatni — az isme­retterjesztés minősége, színvo­nala. — Egy-egy teljesítmény elemzésekor az ember számba veszi a segítő és korlátozó té­nyezőket. Bizonyára ön is el­töprengett azon, minek kö­szönhetők az eredmények. Mi­re jutott e töprengés során? — Nem olyan régóta dol­gozom ezen a munkahelyen, s nagyon jólesett tapasztalni a sok-sok megértést, támoga­tást. Az elnökség, az alapszer­vezetek tagjai minden törek­vésemben szilárd támaszaim, segítőim. Kedvez a munkának, hogy jó kapcsolatot sikerült kiépítenem az iskolákkal, így a kívánt mértékben tudtam bevonni a pedagógusokat, szü­lőket. Közös érdekeken nyug­vó, példás munkakapcsola­tunk van a megyei művelődé­si központtal. Csak azt sajná­lom, hogy nem sikerült meg­szervezni eddig az orvosok, egészségügyiek TIT-csoportját. Persze nagyon sok köztük is az előadó, a segítő ember, ám éppen ezért lenne érdemes szervezetivé tenni az együtt­működésünket. — Említette, hogy nem 1*é&J óta dolgozik itt. Mikor éd honnan került ide? — Élőbbről kezdem egy ki« csit. Nagybáton yban éltem so­káig, ott érettségiztem. Buda­pesten elvégeztem a könnyű­ipari műszaki főiskola cso­magolástechnikai szakát. Csa­ládommal — férjem a megyei sütőipari vállalat főmérnöke, kislányom ötödik osztályba jár — 1977-ben jöttünk Salgó. tarjámba. Az öblösüveggyárba kerültem. Az akkori igazgató, Varga Gyula nagyon örült, mondván, ilyen szakembere még nem volt a gyárnak. Te­vékenykedtem az FMKT-ban, tagja lettem a TIT-alapszer- vezet alapító elnökségének. Szívesen vállaltam tennivalót az ismeretterjesztésben, s mint elnökségi tagnak rendszeres összeköttetésem volt a városi, megyei TIT-szervezettel. Ami­kor megüresedett a városi titkári poszt, sőt még előtte, amikor az üresedés biztossá vált, felajánlották az állást. Eljöttem az öblösüveggyárból, ahol a dobozüzem vezetője voltam, s 1962 decemberétől itt vagyok. — Eljövetele nem kavart vihart? Hiszen egy ritka, de fontos szakma képviselője jött el... — Nem, mert már koráb­ban kiderült, hogy a doboz­üzem vezetéséhez nem telje­sen olyan képzettségű, beállí­tottságú ember kell, mint amilyennel én rendelkezem. — Hogyan érzi magát a TIT-ben? Tarján Györgyné arcán most már egy szelíd mosoly is megjelenik: — Nagyszerű emberekkel dolgozom együtt, házon belül és kívül egyaránt. Jó a közérzetem. S az lesz mindaddig, míg őrzi szorgalmát, tehetségét, kezdeményezőkészségét, míg érzi szűkebb és tágabb kör­nyezetének támogatását. Mert ahogyan Sándor Pál egyik filmjében is éneklik: „Egye­dül nem megy...” (ok) e n e i róni i k Az ér hangversenyére ke­rül sor ma este 19 órakor a Salgótarjáni Állami Zeneis­kola hangversenytermében. A falragaszok, prospektusok csak szűkszavúan jelzik Matúz Ist­ván fuvolaművész és Roh- mann Imre zongoraművész koncertjét, de hogy — elsősor­ban Matúz István — neve és művészete mit takar, talán kevesen tudják. A fiatal fuvolaművészt kez­dettől fogva izgatta hangsze­rének korszerűsítése, lehetősé­gei minél szélesebb kiakná­zása. Matematikailag megala­pozott számításokkal kereste a felhangok dúsitásának- szűkítésének módozatait, ez­zel új fogásmódokat keresve. Ennek eredményeként olyan hangszínek tűntek fel a fu­volán, amire a hangszer több évszázados fejlődése során nem volt példa. Nem vélet­len, hogy a fuvola Paganini­jeként emlegetik, mivel Paga­nini nagysága — virtuóz tech­nikáján kívül — elsősorban a hegedútechnika újszerű to­vábbfejlesztésében, a techni­kai és hangzásbeli gazdagság kibővitesonek megteremtésé­ben rejlett. Malus István kísérletti — és eredményei — az egész vi­lágot mcgieptek és ma már elismert újítóként ismerik a nemzetközi zenei életben. Technikáját, játékmódját itt­hon és külföldön egyaránt ok­tatja, előadásai iránt minde­nütt nagy az érdeklődés. Ezek után az sem véletlen, hogy új hangsziuei, teennikai megoldásai a zeneszerzőket is megihlették és egymás után írják Matúz játékmódjának megfelelően a modern zene­műveket, sőt néhányat épp Matúz Istvánnak dedikálva komponálnak. Az est műso­rában a hagyományos műso­ron — Bach-, Mozart-, Enescu-, Prokofjev-darabok mellett — ilyen művek is szerepelnek, mint Dubrovay Matuziada II. és Szunyogh Balázs Capriccio Szólófuvolára című darabok, melyeknek megszólaltatásához különböző elektromos akusz­tikai segédeszközöket is igény­be vesz az előadó. A hangversenyen Rohmann Imre zongoraművész Matúz István partnere, aki a rnai magyar zongoristageneráció egyik kiemelkedő alakja. Mai hangversenyük mindenképp az évad legérdekesebb hang­versenye lesz és bizonyára az érdeklődés sem marad el a különös zenei csemege iránt. Március a legkülönbözőbb zenei események sorát hozta, 8—9-én a salgótarjáni zene­iskola jazz szakos tanárai az „Élő zenét a falusi iskolások­nak” előadássorozatban jazz­történeti előadást tartottak Mátraterenyén, Dorogházán, Mátramindszenten, illetve Szé- csényben és Ludányhalászi- ban. * Március 10-én a Bátonyte- reny ei Állami Zeneiskola — az intézmény 25 éves fenn­állása alkalmából — zongora- versenyt rendezett a Nógrád megyei zeneiskolások részére. Iskolánként 10—10, összesen 30 tanuló mérte össze tudá­sát neves zsüribizottság előtt, melynek tagjai Váczi Károly zongoraművész, egyetemi do­cens, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára, mint elnök, valamint Horváth Anikó és Papp Gábor zongo­raművészek, a budapesti, il­letve miskolci zeneművészeti szakközépiskola tanárai. * Az Országos Filharmónia soron következő általános is­kolai bérleti hangversenyein a salgótarjáni városi szimfo-' nikus zenekar Beethoven- műsoriai lép a közönség elé. A Pásztón, Rétságon, Balas­sagyarmaton, Magyarnándor- ban és Salgótarjánban bemu­tatásra kerülő programban a zeneszerző Egmont-nyitánya, II. szinfóniája, c-moll zongo­raversenye és F-dúr hegedű- románca szerepel, Katona Ág­nes zongoraművész és Bálint Mária hegedűművész közre­működésével. A hangverse­nyek karmestere Róna Fri­gyes lesz. * Néhány hete indultai^ be az orgonakoncertek a salgó­tarjáni zeneiskola orgonájáa Március 16-án ismét egy ígé­retes orgonaestre kerül sor. Virágh András, a zeneiskola fiatal orgonatanái a szeptem­berben a budapesti nemzet­közi orgonaversenyen a Cziff- ra-alapítvány díját nyerte el. Most újabb erőpróbára ké­szül, májusban a Prágában sorra kerülő nemzetközi ver­senyen vesz részt. műsor KOSSUTH RADIO: 8.30: Díszdoktorok Szegeden 9.00: A hét zeneműve 9.30: Fúvószene az NDK rádió műsorából 9.14: Évszakok zenéje 10.05: MR 10—14 10.35: Népdalok, néptáncok 11.40: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai. 20. (befejező) rész. 1Í.30: Ki nyer ma? 12.45; Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.17: Kórusainknak ajánljuk 14.32: Myddleton: A néger álma 14.10: Élő világirodalom 15.05: Schubert: 111. szimfónia 15.20: Könyvről könyvért 15.28: Nyitnikék 18.00: Délutáni Rádiőszlnház 18.42: Giuseppe Di Stefano operaáriákat énekel 17.05: Bevezetés a filozófiába 17.35: Filmzene 17.43: A Szabó család 19.15: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 20.00: A mama... II/l. rész 20.47: Évszázadok mesterművei 21.41: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekei 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Rita Streich operaáriákat énekel 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00: Kamaramuzsika 00.10: sanzonok PETŐFI RADIO: 2.05: Erich Kunz operett­felvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelótt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Német népdalok 14.00: zenés délután 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: A Musica Antiqua Hungarica együttes felvételeiből 18.55: Moszkvából érkezett 19.25: Forradalmak a termé­szettudományban 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Kabaré Részletek Kander zenés Játékából 21.00; Csintamánok és madarak V/4. rész: Don Juan gyónása 4 NÓGRÁD — 1984. március 13., kedd T 21.30: Válogatott felvételek 22.30: Közvetítés a Kárpáttá étteremből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő; Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Eszak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelözetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált Isk. 7. oszt.) 8.30: Deltácska 8.50: Stop! Közlekedj okosan! 9.00: Magyar Irodalom. (Alt. Isk. alsó tagozat.) 9.30: Fizika. (Alt. tsk, 8. oszt.) 9.55: Délibáb, Román film, ti.20: Képújság. 14.36: Iskolatévé. Nevelési helyzetek I. 15.20: Deltácska 15.40: Kenguru a kiránduláson. (Orosz nvelvgyakorlás.) 15.55: Allatmesék 16.25: Hírek 16.35: 9-es stúdió 17.15: Színházat Játszunk. 18.10: Képúlság 18.15: ..Hittünk a magunk Igazában” Dokumentumfilm-sorozat. IV n. rész. 18.55: Reklám 19.1(1: Tévétorna 19.15 i Esti mese 19.30: Tv-hiradő 20.00: A Laurent család. X/S. rész. Harc az örökségért. 20.55: Stúdió. ’84. 21.55: Még egyszer: a „Cég ügyeiről”. 22.45: Tv-híradó, 8. 2. MŰSOR: 18.17: Csak gyerekeknek! 18.45: Képújság 18.50: Autó-motor sport 19.10: Művészportré Ungár Imréről. (Ism.) 20.00: Kerti)ok-udvarunk. Riportfiim. 20.20: Egy pillanat veled. 21.00: Tv-híradó. 2. 21.20: Reklám 21.25: Kössük fél. Angid tévéfilm. 22.00: Képújság BESZTERCEB ANY A ; 19.30: Tv-hiradő 20.00: Prága 0 óra. Cseh filmdráma. (Ism.) 21.25: Laboratórium. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva. 23.00: Hírek 2. MOSOK: 19.30: Fiatalok tv-klubia 21.30; időszerű események 22.00: Egy találmány sorsa. (Isfn.l MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Szu­permodell (16). Színes szinkroni­zált USA krimi. — Tarján -ven­déglő: E. T. (A Földönkivüli.) Szines, szinkronizált USA fan­tasztikus film. — Kohász: Va- bank (14). Szines, szinkronizált lengyel bűnügyi film. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8 órától: Futásod véget ér (14). Színes, szinkroni­zált NDK-beli film. FILMNA­POK; Föltámadott a tenger. — Nagybátonyl Petőfi: Óvakodj a törpétől (16). Színes, szinkroni­zált USA filmvígjáték. — Pász­tói Mátra; Kisvárosi fojtogató (16). Színes szinkronizált francia bűnügyi film. — Rétsági Lavina (14). színes, szinkronizált kana­dai film. — Klsterenyei Petőfi: Cicák és titkárnők (14). Szines, szinkronizált csehszlovák film­vígjáték. MESEMOZI: Barfom az esernyő. — Jobbágyi: K. a tett (16). Színes, szinkronizált angol film. 1. műsor: 17.15: Színházat játszunk. VI/1. rész: Olvasó- próbák. Molnár Ferenc: Liliom. Képünkön: Igó Éva és Pápai Erika főiskolai hallgató.

Next

/
Thumbnails
Contents