Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-13 / 61. szám
■ m át m ■■t m ■■Mi A ■a w M m m i m ■ mm ■HUH ■ l 0 HM t m i ■ ■ von MB Hl a. i U 1 w m a yf? jm h JB 1 V JBL ■ Ml ■HHM ■ MM A 1 **." ■M HM inr a ■L Ml AR MHi mw m M M MM HHM F7Ä I lelőtt j r t FT ...hal nélkül FT Kísérleti kritika következik. Az Üj Tükörben folyik a vita(?) arról a korábbi javaslatról, vagy kritikáról — szerzője Márványi György volt —, hogy hát mi legyen a tévékritikával? Lehet vagy nem lehet előre megírni az értékeléseket, ha a tévé segítségével otthon már magunknak levetítettük a műsorokat a kölcsönkapott videomagnókon vagy micsodákon. A vitához hozzászóló tévékritikusok miközben hétről hétre megírják — valószínűleg kevés hatásfokkal kritikáikat, mert éppen az alkotó-televízió nem figyel oda — most így vélekednek: ne legyen előzetes kritika, mert az esetleg a műsorajánlássá is éljájulhatna, ami nem kritikusi feladat * A kísérleti kritikára most mégis azért lehet alkalmat keríteni, mert ad egy : a Szálka, hal nélkül című tévésorozat második darabját látva eldönthetőnek rémlik, hogy ez már se jobb se rosszabb nem lesz, ad kettő: mert a tévéjáték írója, Gyurkovics Tibor az elmúlt heti műsorújságban majd fél oldalon kifejthette írói koncepcióját. Mindezek ismeretében és némi nézői tapasztalattal és váteszi-látnoki képességekkel már lehetséges videomagnó és egyéb hókuszpókusz nélkül a némileg előzetesnek számító kritika megírása. A sorozat ugyanis folytatódik minden jel szerint. Na mármost elképzelhető-e, hogy egy bármilyen rossz — például a Wagner-sorozat ne folytatódjék a televízióban?! De a Szálka, hal nélkül nem igazán rossz sorozat. Alapvetően örülnünk kell ugyanis bármilyen magyar tévéjátéknak, mert -olyan ke* vés van belőlük. Örülnünk kell külön is, ha a tévéjáték a mai magyar valósághoz közeles területeket mutat be a szatíra vagy a tragédia (az utóbbira kevés a példa a tévében, annál több az életben) műfajában készült produkciókban. örülünk, ha olyan jó színészeket látunk szatirikus magyar helyzetben csetleni-botlani, mint Bodrogi Gyula, Szacsoay László és Máthé Erzsi, örülünk annak nézőként és talán kritikusként is, ha egy mai magyar tévéjáték-sorozat a mai magyar valóságból külön is a legaktuálisabb pontokon táncoltatja akármilyen gyenge kis történetét, úgy, miként a Szálka, hal nélkül sorozatban történik. Mert most már szinte bombabiztosán megállapítható: itt más már nem lesz! Vagyis a családi kisvállalkozás továbbra is minden részben a félhülye, de amúgy rendes, illedelmes Wagner gyerek egyetemre jutását célozza a jövőben is. * Az viszont nem derül ki egyértelműen, hogy miként az író szerette volna, mi is lássuk: Wagner papát nem annyira a megjavításra váró gépek, hanem az emberi lelkek érdeklik és ezért avatkozik be minden kapcsolatba. Talán meg kellett volna mondani Bodroginak is, hogy ne a szórakozottan mindenbe „beletenyerelő" magyar Stan és Pan kövér emberét ját- sza, hanem a „humanizmustól vezérelt” Wagner urat, a családi vállalkozás és a bugyuta — éppen ezért a Stan— Pan párosból a sovány emberre emlékeztető — Wagner gyerek apját. Így ketten aztán igazán mindent megtesznek a burleszkhatások kedvéért, de mivel igazán jó gagmanje ennek a magyar tévéfilmsorozatnak sem volt — marad a kínos jelenetek sora, amelyekben még a jó ötleteket is „lefárasztja” a hosszas-körülményes rendezés, a feleslegesen hosszú expozíciók állandósága stb. De hal, már mint valamiféle mondanivaló és vele történet, valóban nincs ebben a filmben. Szálkák vannak, amelyek hol ide, hol oda szúrnak a mai magyar valóságból kiindulva a mai magyar valóság tenyerébe, hogy a sok zavaros kép után egy képzavarral fejezzük be ezt a kísérleti micsodát. * A képzavar amúgy is szót érdemel. Két adásnapot tett tönkre Salgótarjánban az az időnként újra meg újra előforduló műszaki zűr, ami azt „eredményezi”, hogy órákig a régi kedvelt pointilista művészeti ághoz tartozó (kis pontokból összeálló kép) „alkotásokban” gyönyörködjünk. A pontocskák órákon át szaladgáltak a képernyőn — mit mondhatna erre az ember? Ilyen egyöntetű alkotást, ilyen gondosan összeszerkesztett ezernyi ugráló bolhát, ilyen fegyelmezetten azonos színvonalú műsort már rég láttunk! (De valóban, régebben jó néhányat láttunk már, mindig. tévés csúcsidőben és mindig nagy „sikerrel”.) Csak gratulálni lehet az alkotóknak, ám remélhetőleg áttérnek valamilyen más műfajra és hagyják a fenében a pointilizmust, * Két szerény ember vajon mire jut egymással? Lőrincze Lajos és Liptay Katalin beszélgetése a nyelvi és lelki finomságok felidéz- hetőségét bizonyította és ezek hasznát is egy kivételesen szerény és példásan következetes tudós életének csupán csak felvázolásában. Lőrincze Lajos jelkép a magyar nyelv- művelésben. Nagyon jó, ha ismerjük jelképeinket! (T. Pataki) Egyedül nem megy... A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezetének salgótarjáni székhazában a második emelet egyik helyisége hagyományosan a városi TIT-é. Az épület elkészültekor itt rendezkedett be a megyeszékhelyi szervezet titkára, s azóta utódai öröklik e „birodalmi székhelyet”. Sűrűn megfordulnak a szobában az emberek: az üzemek TIT-alapszerveze- teinek tagjai, vállalatok, intézmények, hivatalok ismeretterjesztéssel foglalkozó munkatársai, s újabban — a közigazgatási átszervezés óta — a vonzáskörzet településeinek képviselői. Most is egy férfival tárgyal a városi titkár, aki egy kis türelemre kér. Nincs ok sietségre, kapkodásra, s amíg egy dolog végére nem jártunk, nem érdemes újabba fogni... — Ügy látom, sűrűsödtek a gondjai az év eleje óta — jegyzem meg a férfi távozása után. — A változásokhoz nekünk is igazodnunk kell — mondja Tarján Györgyné. — A megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik a volt salgótarjáni járás északi része, a Karancs- és a ceredi völgy. Az ismeretterjesztés ezeken a területeken a mi feladatunkká lett. Korábban a városban öt TIT- alapszervezet működött, nemrégiben alakult egy újabb a Volánnal, s bárom körzetközpontban — Karancslapujtőn, Karancskesziben és Cereden — tervezzük a továbbiakat. Kazáron TIT-csoportot kívánunk létrehozni, szeretnénk mind intenzívebben bekapcsolni az ismeretterjesztésbe a fekvésénél fogva más településhez nem társítható Mátra- szelét és Bámát. Időközben újjáalakult a salgótarjáni TIT-szervezet elnöksége, s mind létszáma, összetétele, felkészültsége tekintetében alkalmas a hatókör bővülésével járó megnövekedett feladatok maradéktalan elvégzésére. Az út. amelyen járni kell és akarnak, tiszta és világos. esvenes folytatása az eddigieknek. Jól dolgoztak a t-tt-szervezetek, köztük a salgótarjáni városi szervezet, az elmúlt évben is. A korábbi esztendőhöz képest emelkedett a rendezvények, a tanfolyamok, a résztvevők száma, mindezzel párhuzamosan — bár ezt nehezebb kimutatni — az ismeretterjesztés minősége, színvonala. — Egy-egy teljesítmény elemzésekor az ember számba veszi a segítő és korlátozó tényezőket. Bizonyára ön is eltöprengett azon, minek köszönhetők az eredmények. Mire jutott e töprengés során? — Nem olyan régóta dolgozom ezen a munkahelyen, s nagyon jólesett tapasztalni a sok-sok megértést, támogatást. Az elnökség, az alapszervezetek tagjai minden törekvésemben szilárd támaszaim, segítőim. Kedvez a munkának, hogy jó kapcsolatot sikerült kiépítenem az iskolákkal, így a kívánt mértékben tudtam bevonni a pedagógusokat, szülőket. Közös érdekeken nyugvó, példás munkakapcsolatunk van a megyei művelődési központtal. Csak azt sajnálom, hogy nem sikerült megszervezni eddig az orvosok, egészségügyiek TIT-csoportját. Persze nagyon sok köztük is az előadó, a segítő ember, ám éppen ezért lenne érdemes szervezetivé tenni az együttműködésünket. — Említette, hogy nem 1*é&J óta dolgozik itt. Mikor éd honnan került ide? — Élőbbről kezdem egy ki« csit. Nagybáton yban éltem sokáig, ott érettségiztem. Budapesten elvégeztem a könnyűipari műszaki főiskola csomagolástechnikai szakát. Családommal — férjem a megyei sütőipari vállalat főmérnöke, kislányom ötödik osztályba jár — 1977-ben jöttünk Salgó. tarjámba. Az öblösüveggyárba kerültem. Az akkori igazgató, Varga Gyula nagyon örült, mondván, ilyen szakembere még nem volt a gyárnak. Tevékenykedtem az FMKT-ban, tagja lettem a TIT-alapszer- vezet alapító elnökségének. Szívesen vállaltam tennivalót az ismeretterjesztésben, s mint elnökségi tagnak rendszeres összeköttetésem volt a városi, megyei TIT-szervezettel. Amikor megüresedett a városi titkári poszt, sőt még előtte, amikor az üresedés biztossá vált, felajánlották az állást. Eljöttem az öblösüveggyárból, ahol a dobozüzem vezetője voltam, s 1962 decemberétől itt vagyok. — Eljövetele nem kavart vihart? Hiszen egy ritka, de fontos szakma képviselője jött el... — Nem, mert már korábban kiderült, hogy a dobozüzem vezetéséhez nem teljesen olyan képzettségű, beállítottságú ember kell, mint amilyennel én rendelkezem. — Hogyan érzi magát a TIT-ben? Tarján Györgyné arcán most már egy szelíd mosoly is megjelenik: — Nagyszerű emberekkel dolgozom együtt, házon belül és kívül egyaránt. Jó a közérzetem. S az lesz mindaddig, míg őrzi szorgalmát, tehetségét, kezdeményezőkészségét, míg érzi szűkebb és tágabb környezetének támogatását. Mert ahogyan Sándor Pál egyik filmjében is éneklik: „Egyedül nem megy...” (ok) e n e i róni i k Az ér hangversenyére kerül sor ma este 19 órakor a Salgótarjáni Állami Zeneiskola hangversenytermében. A falragaszok, prospektusok csak szűkszavúan jelzik Matúz István fuvolaművész és Roh- mann Imre zongoraművész koncertjét, de hogy — elsősorban Matúz István — neve és művészete mit takar, talán kevesen tudják. A fiatal fuvolaművészt kezdettől fogva izgatta hangszerének korszerűsítése, lehetőségei minél szélesebb kiaknázása. Matematikailag megalapozott számításokkal kereste a felhangok dúsitásának- szűkítésének módozatait, ezzel új fogásmódokat keresve. Ennek eredményeként olyan hangszínek tűntek fel a fuvolán, amire a hangszer több évszázados fejlődése során nem volt példa. Nem véletlen, hogy a fuvola Paganinijeként emlegetik, mivel Paganini nagysága — virtuóz technikáján kívül — elsősorban a hegedútechnika újszerű továbbfejlesztésében, a technikai és hangzásbeli gazdagság kibővitesonek megteremtésében rejlett. Malus István kísérletti — és eredményei — az egész világot mcgieptek és ma már elismert újítóként ismerik a nemzetközi zenei életben. Technikáját, játékmódját itthon és külföldön egyaránt oktatja, előadásai iránt mindenütt nagy az érdeklődés. Ezek után az sem véletlen, hogy új hangsziuei, teennikai megoldásai a zeneszerzőket is megihlették és egymás után írják Matúz játékmódjának megfelelően a modern zeneműveket, sőt néhányat épp Matúz Istvánnak dedikálva komponálnak. Az est műsorában a hagyományos műsoron — Bach-, Mozart-, Enescu-, Prokofjev-darabok mellett — ilyen művek is szerepelnek, mint Dubrovay Matuziada II. és Szunyogh Balázs Capriccio Szólófuvolára című darabok, melyeknek megszólaltatásához különböző elektromos akusztikai segédeszközöket is igénybe vesz az előadó. A hangversenyen Rohmann Imre zongoraművész Matúz István partnere, aki a rnai magyar zongoristageneráció egyik kiemelkedő alakja. Mai hangversenyük mindenképp az évad legérdekesebb hangversenye lesz és bizonyára az érdeklődés sem marad el a különös zenei csemege iránt. Március a legkülönbözőbb zenei események sorát hozta, 8—9-én a salgótarjáni zeneiskola jazz szakos tanárai az „Élő zenét a falusi iskolásoknak” előadássorozatban jazztörténeti előadást tartottak Mátraterenyén, Dorogházán, Mátramindszenten, illetve Szé- csényben és Ludányhalászi- ban. * Március 10-én a Bátonyte- reny ei Állami Zeneiskola — az intézmény 25 éves fennállása alkalmából — zongora- versenyt rendezett a Nógrád megyei zeneiskolások részére. Iskolánként 10—10, összesen 30 tanuló mérte össze tudását neves zsüribizottság előtt, melynek tagjai Váczi Károly zongoraművész, egyetemi docens, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, mint elnök, valamint Horváth Anikó és Papp Gábor zongoraművészek, a budapesti, illetve miskolci zeneművészeti szakközépiskola tanárai. * Az Országos Filharmónia soron következő általános iskolai bérleti hangversenyein a salgótarjáni városi szimfo-' nikus zenekar Beethoven- műsoriai lép a közönség elé. A Pásztón, Rétságon, Balassagyarmaton, Magyarnándor- ban és Salgótarjánban bemutatásra kerülő programban a zeneszerző Egmont-nyitánya, II. szinfóniája, c-moll zongoraversenye és F-dúr hegedű- románca szerepel, Katona Ágnes zongoraművész és Bálint Mária hegedűművész közreműködésével. A hangversenyek karmestere Róna Frigyes lesz. * Néhány hete indultai^ be az orgonakoncertek a salgótarjáni zeneiskola orgonájáa Március 16-án ismét egy ígéretes orgonaestre kerül sor. Virágh András, a zeneiskola fiatal orgonatanái a szeptemberben a budapesti nemzetközi orgonaversenyen a Cziff- ra-alapítvány díját nyerte el. Most újabb erőpróbára készül, májusban a Prágában sorra kerülő nemzetközi versenyen vesz részt. műsor KOSSUTH RADIO: 8.30: Díszdoktorok Szegeden 9.00: A hét zeneműve 9.30: Fúvószene az NDK rádió műsorából 9.14: Évszakok zenéje 10.05: MR 10—14 10.35: Népdalok, néptáncok 11.40: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai. 20. (befejező) rész. 1Í.30: Ki nyer ma? 12.45; Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza 14.17: Kórusainknak ajánljuk 14.32: Myddleton: A néger álma 14.10: Élő világirodalom 15.05: Schubert: 111. szimfónia 15.20: Könyvről könyvért 15.28: Nyitnikék 18.00: Délutáni Rádiőszlnház 18.42: Giuseppe Di Stefano operaáriákat énekel 17.05: Bevezetés a filozófiába 17.35: Filmzene 17.43: A Szabó család 19.15: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 20.00: A mama... II/l. rész 20.47: Évszázadok mesterművei 21.41: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekei 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Rita Streich operaáriákat énekel 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00: Kamaramuzsika 00.10: sanzonok PETŐFI RADIO: 2.05: Erich Kunz operettfelvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelótt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Német népdalok 14.00: zenés délután 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: A Musica Antiqua Hungarica együttes felvételeiből 18.55: Moszkvából érkezett 19.25: Forradalmak a természettudományban 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Kabaré Részletek Kander zenés Játékából 21.00; Csintamánok és madarak V/4. rész: Don Juan gyónása 4 NÓGRÁD — 1984. március 13., kedd T 21.30: Válogatott felvételek 22.30: Közvetítés a Kárpáttá étteremből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő; Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Eszak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelözetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált Isk. 7. oszt.) 8.30: Deltácska 8.50: Stop! Közlekedj okosan! 9.00: Magyar Irodalom. (Alt. Isk. alsó tagozat.) 9.30: Fizika. (Alt. tsk, 8. oszt.) 9.55: Délibáb, Román film, ti.20: Képújság. 14.36: Iskolatévé. Nevelési helyzetek I. 15.20: Deltácska 15.40: Kenguru a kiránduláson. (Orosz nvelvgyakorlás.) 15.55: Allatmesék 16.25: Hírek 16.35: 9-es stúdió 17.15: Színházat Játszunk. 18.10: Képúlság 18.15: ..Hittünk a magunk Igazában” Dokumentumfilm-sorozat. IV n. rész. 18.55: Reklám 19.1(1: Tévétorna 19.15 i Esti mese 19.30: Tv-hiradő 20.00: A Laurent család. X/S. rész. Harc az örökségért. 20.55: Stúdió. ’84. 21.55: Még egyszer: a „Cég ügyeiről”. 22.45: Tv-híradó, 8. 2. MŰSOR: 18.17: Csak gyerekeknek! 18.45: Képújság 18.50: Autó-motor sport 19.10: Művészportré Ungár Imréről. (Ism.) 20.00: Kerti)ok-udvarunk. Riportfiim. 20.20: Egy pillanat veled. 21.00: Tv-híradó. 2. 21.20: Reklám 21.25: Kössük fél. Angid tévéfilm. 22.00: Képújság BESZTERCEB ANY A ; 19.30: Tv-hiradő 20.00: Prága 0 óra. Cseh filmdráma. (Ism.) 21.25: Laboratórium. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva. 23.00: Hírek 2. MOSOK: 19.30: Fiatalok tv-klubia 21.30; időszerű események 22.00: Egy találmány sorsa. (Isfn.l MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Szupermodell (16). Színes szinkronizált USA krimi. — Tarján -vendéglő: E. T. (A Földönkivüli.) Szines, szinkronizált USA fantasztikus film. — Kohász: Va- bank (14). Szines, szinkronizált lengyel bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Futásod véget ér (14). Színes, szinkronizált NDK-beli film. FILMNAPOK; Föltámadott a tenger. — Nagybátonyl Petőfi: Óvakodj a törpétől (16). Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Pásztói Mátra; Kisvárosi fojtogató (16). Színes szinkronizált francia bűnügyi film. — Rétsági Lavina (14). színes, szinkronizált kanadai film. — Klsterenyei Petőfi: Cicák és titkárnők (14). Szines, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. MESEMOZI: Barfom az esernyő. — Jobbágyi: K. a tett (16). Színes, szinkronizált angol film. 1. műsor: 17.15: Színházat játszunk. VI/1. rész: Olvasó- próbák. Molnár Ferenc: Liliom. Képünkön: Igó Éva és Pápai Erika főiskolai hallgató.
