Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
Közlemény Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök magyarországi látogatásáról Lázár Györgynek, a Magyal Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke 1984. március 5—6-án baráti látogatást tett hazánkban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára budapesti tartózkodása során fogadta Lubomir Stro- ugalt A két kormányfő tájékoztatta egymást országaik szocialista építőmunkájának eredményeiről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének feladatait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két ország külpolitikai tevékenységéről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködése a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében eredményesen fejlődik. Kiemelték, hogy a kapcsolatok elmélyítésében fontos szerepük van a két ország vezetői rendszeres találkozóinak. Ennek során hangsúlyozták Kádár János és Gustáv Husák 1983. novemberi prágai tárgyalásainak jelentőségét a két ország együttműködésének fejlesztésében, népeink barátságának erősítésében. Kedvezően értékelték a két ország gazdasági együttműködését, amelyet az utóbbi években is a dinamikus fejlődés jellemez. Rámutattak a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítésének szükségességére, különösen az elektronika, az elektrotechnika, a gépipar és a vegyipar területén. Kifejezték érdekeltségüket a mező- gazdasági és élelmiszeripari együttműködés további lehetőségeinek feltárásában. Kölcsönösen fontosnak minősítették a hatékonyabb műszakitudományos együttműködést. Elégedetten állapították meg, hogy a következő ötéves időszakra tervszerűen halad a népgazdasági tervek koordinációja. A kormányfők elismeréssel szóltak a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság és a központi tervező szervek tevékenységéről a gazdasági kapcsolatok bővítésében. A miniszterelnökök nagy: 3 értékelték az együttműködés fejlődését a tudomány, a kultúra, az oktatás, a sport es az idegenforgalom területen. Egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a két testvéri ország népei forradalmi mozgalma történelmének. kultúrájának, szocialista építőmunkcjU eredményei és időszerű feladatainak kölcsönös megismertetésére. Hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi kérdés lenini megoldása a Magyai Néoköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban hozzájárul a két ország népei barátságának erősítéséhez. A miniszterelnökök aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet az USA és a NATO legagresz- szívebb köreinek politikája következtében továbbra is bonyolult és feszült. Növe- 1. . lett Európa nukleáris fenyegetettsége. Rosszabbodtak a kelet—nyugati politikai kapcsolatok feltételei, csökkent a bizalom az államok között. A tárgyaló felek emlékeztettek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1983. januári prágai ülésén és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. júniusi moszkvai találkozóján elfogadott dokumentumokra, melyekben kifejezésre jutott, hogy a Varsói Szerződés tagállamai semmiképpen sem engedik megbontani a katonai erőegyensúlyt. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének megkezdése néhány nyugat-európai országban növelte a békét fenyegető veszélyeket. Az adott helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy megfelelő ellenintézkedéseket tegyenek védelmük és biztonságuk, a katonai erőegyensúly megőrzése érdekében. A miniszterelnökök teljes támogatásukról biztosították a Szovjetunió törekvését, hogy valamennyi vitás nemzetközi kérdés békésen, komoly, egyenjogú és konstruktív tárgyalások útján oldódjék meg. Hangsúlyozták, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló, minden érdekelt állam jogos politikai es biztonsági érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások vezethetnek el az európai beke és biztonság megszilárdításához, a fegyverzetek alacso- nyabb szintjén. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt békés, kölcsönösen előnyős együttműködésre törekszik minden olyan állammal, józanul gondolkodó realista erővel, amely kész gyakorlati lépésekkel elősegítem a nemzetközi feszültség csökkenteset, a bizalom légkörének megteremtését a világban. Kuejez- ték reményüket, hogy ehhez hozzájárul a stockholmi konferencia is. Lázár György és Lubomir Strougal megbeszélései a teljes nézetazonosság és az elvtársi együttműködés légkörében folytak. Eredményesen, járultak hozzá a két szeánszé- j dós szocializmust építő ország sokoldalú együUmu Ködösének elmélyítéséhez, a Magyar Népköztársaság es^ a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei barátsaganak erősítéséhez. Lubomir Strougal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke Lazár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanacsa- nak elnökét csehszlovákiai látogatásra hívta meg, aki a meghívást köszönettel elfogad- ta. (MTI) Kádár János fogadta Rsszeha Desztát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden fogadta Fisz- szeha Desztát, az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizottsága (COPWE) Végrehajtó bizottságának tagjait, az Ideiglenes Katonai Kormányzótanács főtitkárhelyettesét, aki pártküldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón Fisszeha Deszta átadta Kádár Jánosnak Mengisztu Hailé Mariam, etióp elnök üzenetét, majd véleménycse rét folytattak a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdéséről, valamint a pártközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. (MTI) Szovjetunió Választási végeredmény Kedden este Moszkvában közzé tették a vasárnap megtartott legfelsőbb tanácsi választások végeredményét. A végleges adatok szerint a választói névjegyzékbe felvettek 99,99 százaléka, azaz gyakorlatilag valamennyi választásra jogosult szovjet állampolgár élt alkotmányos jogával. A Legfelsőbb Tanács két egyenjogú kamarája — a szövetségi és a nemzetiségi tanács — tagjainak megválasztására 750—750 szavazókörzetet alakítottak. A szövetségi tanácsba jelölt személyekre a választók 99.94 százaléka adta le szavazatát s valameny- nyi jelöltet abszolút többséggel megválasztották. A nemzetiségi tanácsba szintén abszolút többséggel választották meg a jelölteket. A nemzetiségi tanács tagjainak sorába 749 személyt választottak, mivel a Kazah SZSZK dzsambuli választókerületében a jelölt váratlan halála miatt nem kerülhetett sor a szavazásra. Itt később tartanak választást. Libanoni helyzetjelentés Az Izraellel kötött külön- megá! lapod ásnak a libanoni kormány által történt érvény. te!enítése eltávolította az útból a nemzeti megbékélés legfőbb akadályát, reális lehetőséget teremtett az elhúzódó polgárháborús válság politikai rendezésére. Egy-két disz. szonáns hangtól eltekintve ez a libanoni politikai és vallási vezetők egybecsengő véleménye. A bizakodó közhangulatot mi sem tükrözi jobban, mint a dollár árfolyamának drasztikus csökkenése, a libanoni font ugrásszerű felértékelődése. Megkezdődtek az előkészületek a múlt év novemberében felfüggesztett nemzeti megbékélési konferencia felújítására. Bizonyosra vehető, hogy a tárgyalások második fordulója a jövő hétfőn nyílik meg a svájci Lausanne- ban. Nyíltan csupán a falangis- ta vezetésű jobboldali milíciák parancsnoki tanácsa helyezkedett szembe a „Szíriái nyomás” következményének minősített érvénytelenítő döntéssel. A falangista párt'központi bizottsága azonban teljes támogatásáról biztosította Dzsemajel elnököt és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a párt tagjai egységről, fegyelmezettségről tesznek majd tanúbizonyságot, tartózkodnak minden elhajló kezdeményezéstől. NŰGRAD - 1984. március 7., szerda Nem most javasolták először a szocialista országok, a Varsói Szerződés tagállamai a katonai költségvetések kölcsönös csökkentését. A Szovjetunió közvetlenül a II. világháború utáni években előterjesztett ilyen elképzelést. Az ENSZ legelső közgyűlési ülésszakán került a világszervezet elé a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről szóló szovjet előterjesztés, amely már leszögezte, hogy a katonai költségvetések jelentős csökkentése „megszabadítaná az emberiséget azoktól a súlyos gazdasági terhektől, amelyet a fegyverzetre fordított hatalmas összegek jelentenek”. Csaknem két évtizeddel később az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram is aláhúzta, hogy a Szovjetunió „kész a megállapodásra a katonai költségvetések, mindenekelőtt a nagyhatalmak katonai költségvetéseinek csökkentéséről”. Ezután a szovjet delegáció az ENSZ-közgyűlés XXVII. ülésszaka elé már konkrét tervezetet terjesztett a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költségvetésének 10 százalékos csökkentéséről és arról, hogy az így megtakarított összegeket a fejlődő országok támogatására fordítsák. A közgyűlés egyetértéséről biztosította a szovjet tervezetet, szakértői bizottságot küldött ki a lehetőségek megvizsgálására, s ennek jelentése el is készült — gyakorlati lépésekre azonban, a NATO tagállamainak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak elutasíBefejezte látogatását Lobomir Strougal (Folytatás az 1. oldalról) Lubomir Strougal ezután felkereste a Sugár Üzletközpontot, ahol a vendéget And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár, valamint Erdős András, a Sugár Üzletközpont Egyesülés igazgató tanácsának elnöke és Szendröi Károly, az egyesülés igazgatója fogadta. Az 1980-ban épült bevásárlóközpont 29 ezer négyzetméteres alapterületén 34 különféle kereskedelmi és szolgáltatóegység működik. Megtalálhatók itt az élelmiszerüzleteken kívül ruházati és vegyesiparcikkeket árusító boltok, továbbá javító-szolgáltató egységek. Az üzletközpontnak tavaly 2 milliárd 430 millió forint volt a forgalma, s csaknem 16 millió 200 ezren fordultak meg itt. A Sugárban bevezették a dolgozók jövedelemérdekeltségének különböző formáit, így náluk — a kereskedelemben sokhelyütt tapasztalható — munkaerőgondok nincsenek. Szólt eey közeljövőben bevezetendő újdonságról is: a második fél évtől a Sugár Üzlet- központ vasárnap is nyitva tart, ezzel még jobban szolgálja a fővárosiak ellátását. A csehszlovák kormányfő az épületben a Szivárvány, a Vasedény, a Keravill és a Csemege Áruházat tekintette meg. A magyar—csehszlovák tárgyalások befejezéseként délután a Parlament Delegációs termében zárómegbeszélést tartottak Lázár György, illetve Lubomir Strougal vezetésével. Az eszmecsere során a magyar, illetve a csehszlovák tárgyalócsoport tagjai beszámoltak a partnereikkel folytatott megbeszéléseik eredményeiről. Lubomir Strougal és kísérete kétnapos magyarországi látogatását befejezve kedden a késő délutáni órákban elutazott. Budapestről. A csehszlovák szövetségi kormány elnökét és feleségét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György és felesége búcsúztatta. Jelen volt Marj-i József, és Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és társaualmi életünk több vezető ó*emélylsé- e.e. Ott voú Ondrtj Durej Csahsziová'-Ja buc.v'.sii és Kovács Sála hazánk prágai nagykövete. (MTI) Á magyar—jugoszláv kapcsolatokról Déli szomszédunk, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság baráti kapcsolatai a két nép érdekeit szolgálva a hatvanas évek elejétől mind szorosabbakká váltak. A két ország kommunista pártjának vezetői. Kádár János és a néhány éve elhunyt Joszip Broz Tito tizennégy alkalommal találkozott, s megbeszéléseiken alakultak ki a kapcsolatoknak azok az immár a gyakorlatban is kipróbált és jól bevált alapelvei, amelyek ma is meghatározzák a két szomszédos szocialista ország együttműködését. A magyar és a jugoszláv vezetés többször hangoztatta, hogy az államközi kontaktusokat a szuverenitás és a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek következetes tiszteletben tartása jellemzi. Az együttműködés a szocialista fejlődés különböző útjainak, tapasztalatainak és gyakorlatának, valamint a két ország nemzetközi helyzetében meglevő különbségeknek a tiszteletben tartásával fejlődik. Rendszeressé váltak a miniszterelnöki és a külügyminiszteri találkozók, s az utóbbi tíz évben már Jugoszlávia tagköztársaságaival is folyamatos a közvetlen kormányközi együttműködés, elsősorban gazdasági téren. Gazdasági kapcsolataink 1963-ban, a kormányközi gazdasági együttműködési bizottság megalakulását követően élénkültek meg. A bizottság azóta is rendszeresen ülésezik, s fontos szerepet tölt be a fejlődés új lehetőségeinek felkutatásában. Az áruforgalom értéke 1960—1968 között évente 45—55 millió dollár volt. s 1973-tól — a konvertibilis elszámolásra való áttérés nvomán — a gazdasági kapcsolatok tovább szélesedtek. Az 1971—1975 közötti időszakban az áru- és szolgáltatásforgalom értéke elérte az egvmilliárd dollárt, s ez az összeg 1976—1980. között megduplázódott. A kétoldalú áruforgalom növekedésének üteme a nehezebb gazdasági helyzet miatt lelassult; az utóbbi időben azonban már szaporodnak e téren is a biztató jelek. Még a hetvenes évek jelentős és előre mutató eredménye volt, hogy kialakultak a gazdasági együttműködés fejlettebb. tartósabb formái, s a kooperáció alapján készülő termékek egyre nagyobb arányban, jelenleg körülbelül 40 százalékban részesednek a forgalomból. Az elmúlt évben jelentősen fejlődött a kishatárforga- Iom: a bevétel elérte a 125 millió dollárt, s rendszeressé vált az áruházak közvetlen választékcseréje is. A határmenti települések között közvetlenek a kapcsolatok: hosz- szú ideje testvérvárosi szálak fűzik össze Szegedet Szabadkával, Baját Zomborral, Pécset Eszékkel és Szombathelyt Mariborraí. Mindez azért is jelentőséggel bír mert a Magyar Népköztársaságban élő horvát, szerb. szlovén emberek, és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségűek fontos, előrevivő szerepet játszanak a két ország közötti barátság erősítésében. Kulturális kapcsolataink alapját a háromévenként megújuló munkatervek jelentik, amelvek a nemzetiségek művelődési igényeinek kölcsönös kielégítését is szolgálják. Rendszeresekké váltak a színházak közötti kapcsolatok: az újvidéki és a szabadkai színház, miként a Radnóti Színnad és a pécsi Nemzeti Színház művészei is. vissza-visszatérően ellátogatnak egymáshoz vendégszereplésre. Nem ritka a képzőművészet különféle ágait képviselő művészek bemutatkozása —. mint például a múlt év végi. A nyolcak és a mar.var avantaarde című vándortárlat Belgrádban. Eszéken és Ljubljanában, vagy a Magvar Munkásmozgalmi Múzeumban megrendezett, Jugoszlávia megalakulásának 40 évfordulóját köszöntő fotódokumentációs kiállítás —. s a kulturális együttműködés fontos területeként említhető a közös könyvkiadás. Az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendenek a szomszédos országban a magyar filmek. 1983- ban például nagy érdeklődés kísérte Jugoszláviában a magyar filmnapokat Számos kulturális intézmény — például a két írószövetség és tudományos akadémia, a rádiók — között váltak rendszeressé a közvetlen találkozók, a cserelátogatások. Az 1980-ban kötött kétoldalú egyezmény alapján Magyarországon és Jugoszláviában egyaránt azonos értékűnek ismerik el a másik országban szerzett bizonyítványokat, diplomákat. (MTI! Á katonai kiadások I I •• •■ff ■ / # i»i kölcsönös csökkenteséről tó magatartása miatt nem került sor. Szovjet részről egyébként azóta közölték: a csökkentésre vonatkozó javaslat változatlanul fennáll, s készek megvitatni akár abszolút összegű, akár százalékos csökkentés lehetőségét a Biztonsági Tanacs más tagjaival. A javaslat szerint az ilyen lépés az első lenne a fegyverkezésre fordított kiadások korlátozása sorában —, azt a többi ENSZ-tagál- lam követhetné. Nem kell külön bizonygatni, hogy a katonai kiadások hatalmas terheket rónak az emberiségre. Tavaiy csupán a NATO tagállamaiban egy lakosra átlagosan több mint 450 dollárnyi jutott belőlük, s ismert adat, hogy a NATO fennállása óta tagállamai több mint 13 trillió dollárt fordítottak fegyverkezésre. Az Atlanti Szövetség egyébként 1978-ban külön határozatot is hozott arról, hogy évente — az inflációs áremelkedések fedezésén túlmenően — tagállamai legalább három százalékkal növelik katonai költségvetésüket. Ha e határozatot gazdasági nehézségek miatt nem is mindegyikük képes teljesíteni, varinak közöttük olyanok — mindenekelőtt az Egyesült Államok —, amelyek alaposan „túlteljesítik a normát”, A Reagan-kormányzat hatalomra kerülte óta Washington megsokszorozta a katonai költségvetés kiadásait, mindenekelőtt az új fegyverek és fegyverrendszerek, főként a tömegpusztító fegyverek beszerzésére fordított összegeket. Nyilvánvaló, hogy a szükséges válaszintézkedések a szocialista országoktól is jelentős kiadásokat követelnek — legutóbb éppen Konsztan- tyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára utalt erre a múlt héten elhangzott beszédében. S ha ez a növekedés a vezető tőkésorszá gokban sem egyértelműen „gazdaságösztönző” —, ahogy azt gyakran hallani egyes érvelésekben —. hiszen például a szociális célokra fordítandó összegek jelentős csökkentésével tudják még ezek az országok is előteremteni a katonai kiadások fedezetét, addig teljességgel világos, hogy a szocialista országokban a katonai kiadások más fontos teendők elől veszik el az eszközök egy részét. A Varsói Szerződés tagállamai tavaiy januárban, a politikai tanácskozó testület prá. gai ülésszakán terjesztették elő azt az átfogó tervezetet, amelynek a katonai költség- vetések csökkentésére vonatkozó javaslat is szerves része volt. A most előterjesztett elképzelések konkrét formába öntik ezt az általános elképzelést. Kiindulópontjuk a lépcsőzetesség: előbb olyan lépéseket kellene tenni, amelyek viszonylag könnyebben megvalósíthatóak, s ezek után lehetne rátérni az átfogóbb csökkentésre. Az első lépés szinte csak jelkép, a jó szándék bizonyítása lenne: egyszeri, kisméretű, önként vállalt csökkentés végrehajtása. Ezt követhetné a katonai kiadások szintjének adott időre szóló befagyasztása. Mindez átfogó szerződések, bonyolult tárgyalások nélkül is megvalósítható. A további lépcsőfokok — a két katonai tömb nukleáris nagyhatalmainak általános katonai büdzsé csökkentése, a konkrét leszerelési intézkedések következményeként jelentkező megtakarításból származó kölcsönös csökkentés. a katonai kiadások felső szintjének meghatározása —. már bonyolultabb eszközöket követelnek. nehezebb tárgyalásokat igényelnek, de ha az első. egyszerűbb léoés bízón ví- taná a jó szándékot, ez a nehezebb szakasz is valamivel könnyebben járható lenne. A katonai terhek csökkentése nyilvánvalóan minden nép —, ha nem is minden kormány — számára vonzó perspektíva. Az ilyen intézkedések megkezdése pedig minden bizonnyal sokat javítan* a nemzetközi légkörön. Kis Csáké i
