Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-02 / 51. szám
változás XVI. MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE Nincs nagy MINT AHOGYAN a fut- ballpályák lelátóiról szivárogtak el alig rejtett utakon a szurkolók nagy tömegei, úgy csökkent a mozikban a magyar filmek nézőinek száma. Egyesek szerint ma már csak néhány mazochista, bujkáló szerelmespár, vagy a téli hideg elöl bemenekülő lakásta- lan, „tv-telen” ember üldögél a nézőtéren a hatvanas évek magyar filmjeiről ábrándozva. Ezt a roppant pesszimista megállapítást igyekezett cáfolni a nemrég véget ért, tizenhatodik alkalommal megrendezett magyar játékfilmszemle. E szemlék mindenkor nagyon jó alkalmat kínáltak, hogy a magyar filmgyártás egyévi termését a szakértő közönség áttekintse, véleményt mondjon róla, vitatkozzanak, beszélgessenek készítőivel és egymással, s próbáljanak valamiféle következtetéseket levonni a jövő tendenciáira vonatkozóan. Ez a mostani alkalom több okból is nélkülözte az ünnepélyes fesztiválhangulatot, de ® külcsínt, hiányosságait annál tartalmasabb és tanulságosabb eszmecserék pótolták. Ugyanis a 22 játékfilmet — és még jó néhány dokumentumfilmet — megtekintő két zsűri egyike — a társadalmi zsűri — nyilvános vita során mondta el véleményét az alkotásokról. Tagjai között újságíró. színházigazgató, író és politikus szerepelt, tehát meglehetősen szűk keresztmetszetét képviselték a társadalomnak, pontosabban a moziba járó közönségnek. Nagyobb baj ennél, hogy a filmek többsége mintha ennek a szű- kebb rétegnek készülne, látszólag csak az innen származó igényeknek szeretne megfelelni. Közismert, hogy a magyar filmek szinte következetesen foglalkoznak társadalmunk történelmi sorsfordulóival. Ezúttal is ezek a művek szerepeltek legnagyobb számban és talán a leginkább kidolgozott formában. Olyan, még ma is létező neuralgikus pontokat érintve, mint a második világháborús zsidódeportálások, amelynek szép, érzelmekre ható elemeket használó filmje a Jób lázadása, melyet már láthattunk a mozik műsorán is. Fontos szerepet kapott filmre írt történelmünkben az ötvenes évekhez való viszonyunk rendezése, amely még napjainkban is oly sok vitát kavar. Két jelentős alkotás foglalkozott ezzel a témával, más-más nézőpontból. Mészáros Márta önéletrajzi ihletésű filmje, a Napló gyermekeimnek — egyben a filmszemle fődíjasa — rendkívül megkapóan, ám tényszerűen vitte filmre egy kislányból nyifott szemű felnőtté váló ember személyiségének alakulását, ebben a kusza társadalmi környezetben. Ügy láttatja velünk ezt, a ma már groteszkül ható, torz korszakot, hogy hitelességéihez nem fér kétség. Máig ható félelmek válnak érthetővé, annak ellenére, hogy időnként kifakad belőlünk a felszabadult nevetés, ami nélkül elviselhetetlen, komoly dolgokról szinte lehetetlen beszélni. Mészáros Márta nem keres bűnbakot, nem hárítja a felelősséget csak a kor főszereplőire, olyan „vádiratot” ír, amelynek tanulságai az elsődlegesek. A kívülről szemlélő néző számára ma már nevetésre ingerlő groteszk szituációk — mint például a börtön rácsát „szabadság” köszönéssel záró őr, vagy a háromezer-kétszáz százalékra teljesített norma — tragikomiku- ma biztosítja, hogy ne csupán félelemmel és dühvei telve nézzünk vissza közelmúltunkra. A másik nézőpont Bacsó Péteré, aki a Te rongyos élet! című új filmjével folytatja valahol azt, amit a Tanúval megkezdett. Mészáros Mártával ellentétben Bacsó a burleszk és a szatíra eszközével beszél az ötvenes évek kitelepítettjeiről és kitelepítőiről. Bizonyára sokaknak fog jó szórakozást nyújtani a film és nem kevesen lesznek, akik vitatják ahogyan, »és amit mond A TÖRTÉNELMI filmek sorát gazdagítja a dokumentumelemeket felhasználó Királygyilkosság, amelynek renTINI-TONIK A pergő riportokat, jegyzeteket, villáminterjúkat, verseket, jeleneteket tartalmazó műsor tizenéveseket érintő témákat dolgoz fel. Az életből merít, az iskola, a kollégium, a tanár-diák, a serdülő leány-fiú kapcsolatokat. a felnőtté iválás problémáit villantja fel, elemzi röviden. A rádió ifjúsági osztályának műsora kéthetente. kedden este hat órakor jelentkezik a Petőfi adón. stílust, a didaxist, a direkt, nyílt rábeszélést. Nem véletlen, hogv a Tini-tonik belső és külső munkatársait többször érte már az a vád. hogy locsogók-fecsegők, jópofáskodó műsoruk semmiről sem szól. Ilyesmit azonban csak az állíthat, aki csupán véletlenül hallgat bele a műsorja néhány percét, majd türelmetlenül tovább csavarja a ke- resögombot; vagy az, aki az öreges, szájbarágós meggyőA Tini-tonik tinédzsereknek szóló magazinműsor, praktikus tanácsokat ad a tanuláshoz, a szabad idő értelmes, tartalmas eltöltéséhez, az egészséges életmód kialakításához és politizál is. Mindezt könnyed hangvételben, a diáknyelv kötetlenségével, szellemes, ízes fordulataival teszi. Kőszegi Gábor, a műsor szerkesztő-riportere ügyesen kerüli a kioktató, tanító bácsis zés, a tekintélyelv híve. A Tini-tonik szórakoztatva tájékoztatja a serdülőket a kül- és belpoltika egy-egy érdekesebb eseményén keresztül. Októbertől egyórásra bővül a Tini-tonik, állandó rovatai, és szolgáltató jellegű szerviz része is lesz, s így módjában áll majd szorosabb kapcsolatot tartani ifjú hallgatóságával. Sámathy dezőjét, Bokor Pétert a Századunk című tv-sorozatból jól ismerünk. A napjaink problémáival foglalkozó filmek sorában kiemelkedő helyet ért el a már széles forgalmazásba került Könnyű testi sértés, amelynek alkotója, Szomjas György rendezői díjat, főszereplője, Eperjes Károly színészi díjat kapott. Másik jelentősebb alkotás ebben a témakörben az első filmes díjjal jutalmazott Xantus János által rendezett Eszkimó asszony fázik című film. Ez a már zenében, képzőművészetben, irodalomban úgynevezett new wave (új hullám) fogalomköréhez közelítő alkotás valószínűleg ugyancsak vitára készteti a mozinézőket. A film szokatlan szituációkra, merész abszurditások sorára épülő cselekménye minden bizonnyal elgondolkodtat sokakat a mai emberi kapcsolatok alakulásáról. Egyik főszereplője, a süketnéma férjet alakító Lu- káts Andor színészi díjat kapott teljesítményéért. Szót kell ejtenünk azokról a filmekről is, amelyeket a társadalmi zsűri az antifilm jelzővel illetett. Természetesen nem rosszalló értelemben, hanem annak okán, hogy eltérnek a játékfilmek megszokott jellemzőitől. Ezek a Vitézy László rendezte Reformgondolatok és a Dárday —Szalai páros készítette Átváltozás című filmek. Az előbbiben a puszta gondolat jelenik meg oly módon, ahogyan neves közgazdászaink, gazdaságpolitikusaink a hatvannyolcas gazdasági mechanizmusról beszélnek — végig premierplánban. A másik mű esetében pedig abban az értelemben, hogy a film több mint négy és fél órában foglalkozik társadalmunk értékválságával egy értelmiségi szubkultúra keretében. A szemle másik kategóriájában a dokumentumfilmek sorában is jelentős alkotások kerültek bemutatásra. Kiemelkedően szerepelt az Ember Judit és Gazdag Gyula által készített A határozat, és a kategória fődíjasa, ifj Schiffer Pál Földi paradicsom című filmje. Végül néhány szót összefoglalóul. E seregszemle sem hozott igazán nagy változást a magyar film jelenlegi hullámvölgyéből való kilábaláshoz. Üj divatelemeket lehetett érzékelni abban az értelemben, hogy egyrészt a filmjeinkben szinte elmaradhatatlan a szeretkezés ábrázolása, másrészt a külföldi színészek foglalkoztatása. A művészi megvalósítás gondjai főként a hitelességben jelentkeztek. Nem a tartalmak igazságával van baj — mint a zsűri is említette —, hanem annak hiteles megjelenítésében. További gond. hogy a moziba járó nézők szei'etnéaek nemcsak tartalmasán, hanem kellemesen is szórakozni és ebbe a műfajba valójában csak egy film illik, mégpedig a KISZ-díjat kapott, Koltay Gábor által rendezett Tstván, a király. FILMSZEMLE után vagyunk, de valójában előtte, hiszen most már a nagyközönség szemléje a döntő! Bodnár Mihály Harcos életutak Újabb életrajzkötet a munkásmozgalom Nógrád megyei résztvevőiről A budapesti királyi törvényszék 1932. december 21- én hirdetett ítéletet Kakuk József és társai ellen „ .. . az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos fel- forgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett, illetve vétség miatt...” Kakuk Józsefet, Eppich Edét és Ku- bovzsky Rezsőt két év és két- hónapi fegyházra ítélték, s tíz évre eltiltották őket politikai jogaik gyakorlásától. Domonkos Ferenc és Benkő Antal egy év és négy hónap, Szomszéd Győri József egy év és négy hónap Eppich Albert pedig egy év kéthónapi fogházbüntetést kapott. S az ítélet nyomán hónapokat töltött sötét, nyirkos börtöncellában Ivámyi (Ihracska) Ferenc, Miklós Gáspár, Lengyel Tusi István, s még majd harminc társuk. A forradalmi munkásmozgalom Nógrád megyei harcosai előtt tiszteleg az életrajzkötet, amely Harcos életutak címmel a közelmúltban jelent meg. Azoknak a nyomorgó bányászoknak, gyári és építőmunkásoknak, földhözragadt cselédeknek emlékezete a könyv, akik ott lapultak az első világháború lövészárkaiban, ott voltak a Magyar Tanácsköztársaság születésénél, s amikor a belső ellenség, a román, a cseh burzsoá csapatok támadást intéztek a fiatal proletárállam ellen, fegyvert ragadtak védelmére. Tisztelgés a kötet azok előtt, akik mint Andó János, Kakuk Pál, Pothornik József a fehérterrortól sem rettenve szervezték a kommunista pártsejteket, a sztrájkokat, az ellenállási akciókat. Helyet kaptak az életrajz- gyűjteményben az internacionalisták, többek között Farkas Pál, aki a spanyol polgár- háborúban a köztársaság védelmében fogott fegyvert és Háló János, Mátyus József, Rittinger Frigyes. Hukics János, Pászti József, meg a többiek, akik bátor helytállását a szovjethatalom védelmében magas kitüntetéssel ismerte el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége. S vallanak az írások arról is, az illegalitásba kényszerített párt tagjai. az ellenállási mozgalom résztvevői a fiatalabb nemzedékkel együtt láttak hozzá felszabadulás után az országépítés nagy-nagy munkájához a demokratikus, majd a szocialista átalakuláshoz. Részesei voltak a földosztásnak, a bányák, az ipari üzemek, az iskolák államosításának. Szervezték a kommunista párt helyi szervezeteit, s létrehozták az új államhatalmi nép- képviseleti szerveket, a tanácsokat. S szól a kötet azokról is, akik mint Bakos B. Mátyás. Godó Lajos, Csinesik Gábor. Vincze Kálmán fegyvert fogtak, amikor 1956-ban veszélybe került a munkáshatalom. Végigkü•■'döfték a konszolidáció nehéz időszakát, s amíg csak éltek, tették a dolgukat. szolgálták az eszmét ott, ahová megbízatásuk szólította. A kötet, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága gondozásában jeleni meg. folytatása annak az életrajzgyűjteménynek. amely 1971-ben ’á- tott napvilágot. Akárcsak akkor, most is arra vállalkoztak a szerzők, hogy összegyűjtssk életük legfontosabb eseményeit mindazoknak, akiké; a munkásmozgalom hosszabb- rövidebb ideig Nógrádhoz kötött. Dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára írja többek között az előszóban: a kötet egyetlen szereplője sem született hősnek. A társadalmi rend megváltoztatásában, a szocialista átalakulást vállalt küzdelmük és a legnehezebb időkben is hősies he’yt- állásuk tette őket azzá. Életük méltán szolgál példáu’ a ma élőknek, idősebbeknek és a fiatalabb nemzedéknek. Mind. azoknak, akik a társadalomépítés bonyolult, nehéz munkájából becsülettel kiveszik a részüket. A Harcos életutak tanulmányozását ajánljuk mindazoknak. akik érdeklődnek a forradalmi munkásmozga’om Nógrád megyei eseményei iránt, s tisztelik a forradalmár elődöket. Pártalapszerve- zeteknek, KISZ-a'apszer vezetéknek, munkahelyi kollektíváknak, szocialista brigádoknak egyaránt hasznos segítséget nyújt a történelmi hagyományok ápolásában, a hazafias. az internacionalista nevelésben. a szocialista-kommunista értékek erősítésében. Az újabb életrajzkötet Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága archívumában kapható. „Fel a kezekkel! Adja tovább!” Hl műsor KOSSUTH RADIC 8.27; Nótamuzsika 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi 10.05: Diakfélőra 40.35: Melis György operettdalokat énekel. 11.00: Régen találkoztunk. 11.45: Haydn: fisz-moll. (Búcsú) szimlónia 11.36: Régen találkoztunk 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzölelkű hentesmester kalandjai. XX/15. rész: Gondokban az ultitársaság 13.30: Ki nyer ma? 12.45: Dénes Zsófia: Akkor a hársak épp szerettek Könyvszemle 12.55: A Modern rézfüvós- együttes felvételeiből 13.34: íróvá avatnak Nagy Lajos indulása 14.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 15.05: Rigó Sándor népi zenekara játszik. Csüry Edit dgány- dalokat énekel 15.33: Kének és jelképek 16.05: Délutáni Rádiószínház 17.05: Külpolitikai könyvespolc 17.30: Wagner operáiból 19.15: Rádiószinház 20.02; A hegedű virtuózai 20.52: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.40: Adottságok — tehetőségek 23.20: Tíz perc külpolitika 23,30: A Liszt Ferenc kamara- kórus éneke) 32,50: Egy igazgató névjegye. Riport 23.10: Barokk verseny mű vek 00.10: Torony zene PETŐFI RADIO: 5.05: Dalok az újjáépítés idejéből 0.35: Napközben io.oo: Zenedélelött 11.351 Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót Elet a végeken; Balassagyarmat 13.20: Éneklő ifjúság 13.32: Britten: Alpesi szvit (Camarata Hungarica egy.) 13.37: Születésnapi induló 14.00; Válogatott perceink 16.35: idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? H.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 21.05: Operaénekesek zenés játékokból énekelnek 21.25: A Magyar Rádió Karithy Színpada 23.39: Könnyűzene Kemény Egon szerzeményeiből 23.30: Olasz dzsesszíeivéteiekbő) MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hirek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Szerkeszti a vendég, Takács István, a kazincbarcikai tanács elnöke.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsoreiőze- tes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.00; Tévétorna (ism.) 5.05: Iskoiatévé. Kémia (ált. isk, 7. oszt.). 8- 30: Fizikai kísérletek III. 8.40; Környezetismeret (ált. Isk. 1. oszt.). 9.00: Kamera. 9- 30: Beszélgessünk testvér. Szovjet film 11.30: vizenjárók 13-00: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra lí.is: Képújság 15.00: Iskolatévé. Pedagógusok fóruma 15.35: Társválasztás a szerkezetek között II. 16.00: sír-nevet II. 16*35: Hirek 16.40: Korai szálak. Angol rövid- film 17.10: Tegula (Építőkő). 17.35: Képújság 17.40: Tizen Túliak Társaság» 18- 35: Telesport 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19- 15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Vidéki ügy. Angol bűnügyi tévéfilmsorozat. III/l. rész 21.05: Népzene zenekarra. Kókai Rezső: Verbunkos rapszódia. 21-10: Hírháttér 23.00; Unokáink Is látni fogják 23.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Jazz Szekszárdon 19.10: Nasa Obrazovka 19.30: Kisfilm-összeállitás 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: A főszerepben: Németh Sándor 22.00: Képújság. BESZTERCEB AN V A : 19.30: Tv-híradó 20.00: V. Drna: Hűvös reggelek 21.15: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22,15; Találkozás szovJ*t művészekkel 23.05: Hírek 8. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Zahorai népszokások 20.50: Ki a bűnös? 1. rész 21.20: A rendőrség naplójából 21.30; Időszerű események 22.00: KI a bűnös? 2- rész MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November l.i Fél 4-től; Földrengés Tokióban. Japán katasztrófafllm. 6 órától i Pódiummozi. Zenés irodalmi est. Kiséröműsor 7 órától: Csínom Palkó. Színes magyar történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách; 3/4 8 és 8 órától: Amit tudni akarsz a szexről. (18). Színes, szinkronizált amerikai film- vígjáték. — Szécsényi Rákóczii Kina szindróma. (14). S-'-i-s, szinkronizált USA film. — r' -- renyei Petőfi: Gallipoli. S s szinkronizált ausztrál történ, ti film. — Nagylóe; Konvoj (H), színes amerikai kalandfilm. — Jobbágyi: Rlki-Tiki-Tévi. Szovjet-indiai ifjúsági fűm. NÓGRÁD - 1984» március 1., csütörtök Bankrablás
