Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-02 / 51. szám

A háztáji gazdaság keretei G. B. tsz-nyugdíjas olvasónk panasza: „A háztáji föl­det, egy holdat megkaptam, de most elvették tőlem, fél holdat hagytak. Miéit nem adják meg nekem az egy hold föld után természetben a termést, úgy mint a többi mun­katársaimnak?” „A termelőszövetkezet a háztáji gazdálkodás céljára tagjainak a közös földből háztáji földet vagy terményt kö­teles biztosítani, ha a tag a termelőszövetkezet által meg­határozott munkamennyiséget (legalább évi 1500, nő 1000 munkaórát) teljesítette. Az öreg, rokkant, tartósan munka- képtelen termelőszövekezeti tagokat föld-, vagy termény- jutta.ás a munkavégzéstől függetlenül megilleti.” (Tv. 72. §. [1] bek.) A háztáji föld területe tagonként legfeljebb hatezer négyzetméter, szőlő- és gyümölcsös művelési ág esetén há­romezer négyzetméter lehet. A termelőszövetkezet a ház­táji gazdálkodás céljára kijelölhető föld mértékének alsó határát a helyi adottságoknak megfelelően (föld minősége, fekvése, művelési ága stb.) állapítja meg. Alapszabályá­ban rendelkezik arról, hogy háztáji gazdálkodás céljára a tagjainak földet vagy terményt biztosit-e. A föld- vagy terményjuttatás pénzbeni megváltására — kivételes esetben és egyéni elbírálás alapján — a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (a termelőszövetke­zet kérésére) felmentést adhat. Az idős, rokkant és tartó­san munkaképtelen tagok esetében pedig — kérésükre — a háztáji föld vagy termény helyett — a jogszabály­ban meghatározott mértéket meg nem haladó (éveként 25 mázsa májusi morzsolt kukorica állami felvásárlási áron számított forint összegű) — pénzbeni juttatást a termelő- szövetkezet adhat. Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jo­gosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munka- képtelenné vált, nem csökkenthető a háztáji föld, illetőleg a terményjuttatás mértéke. A kijelölt háztáji földet pedig, a korábban végzett munka alapján megállapított mérték­ben használhatja akkor is, ha a községből elköltözött, vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. (Ugyanígy jogosult a termény-, illetőleg pénzjuttatásra is.) A háztáji föld területébe kell számítani a tag szemé­lyi tulajdonában álló földet, amelynek szabályait a terme­lőszövetkezet — a helyi viszonyokra tekintettel — az alap­szabályában állapítja meg. Ha a tag a személyi tulajdoná­ban levő háztáji földjét elidegeníti (eladja, elcseréli stb.), pótlására a termelőszövetkezettől nem kaphat új háztáji földet. A háztáji gazdálkodással járó terheket (adó stb.) a tag viseli. „Háztáji föld használatára jogosult tag halála esetén a vele együtt élt nem termelőszövetkezeti tag házastársa (élettársa), aki a nyugdíjkorhatárt elérte, tartósan munka- képtelen vagy törvényes' tartási kötelezettség alapján mást eltart, a termelőszövetkezettől legfeljebb háromezer négy­zetmétert, szőlő-, gyümölcsös művelési ág eseten legfeljebb ezerötszáz négyzetmétert meg nem haladó földhasználatra vagy ennek megfelelő terménybeni (pénzbeli) juttatásra jo­gosult. (Az özvegyi jogot megalapozó feltételeknek a tag halálakor kell fennállnia ahhoz, hogy az özvegy igénye meg­nyíljon és csak addig állhat fenn, amíg a jogszabályban elő­írt feltételek fennállnak. Amenyiben olvasónk termelőszövetkezeti tagként ke­rült nyugállományba, a termelőszövetkezeti tagokat, ha pe­dig termelőszövetkezeti tag özvegye, az özvegynek járó földre, illetőleg terményre vagy pénzbeni juttatásra jogo­sult. * Dr. S. K. Gy. Tisztelt szerkesztőség! Visszakapott pénz ÚJ TARIFÁK A közelmúltban tették köz­ié Az olvasók fóruma rovat­ban egyik olvasó levelét, melyben Balassagyarmat pos­tahivatal dolgozójának mon­dott köszönetét a tévesen túl­fizetett összeg visszaadásáért. A posta pénztárainál ilyen esetek sűrűn előfordulnak és számunkra természetes a be­csületes munka és tisztessé­ges emberi magatartás. Azért jólesik, ha ezt észreveszik és megköszönik. Az én esetem ennek fordí­tottja: Ezerkilencszázny öle vanker- tő októberében munkahe­lyemen a napi leszámolás al­kalmával 5000 forint hiányt állapítottak meg. A hiány eredetére gondos vizsgálódás után sem sikerült rájönni, a hiba okát nem derítették fel. A hiányt természetesen meg kellett fizetni, ami érzékeny veszteség volt családom szá­mára. Pontosan 14 hónap eltelté­vel munkahelyemre címzett, nevemre szóló levelet kap­tam, melynek feladója („1932. október”) 5 darab ezerforin­tos bankjegyet küldött. 4 A feladó meghatározásából nyil­vánvaló, hogy a visszajutta­tott összeg 1982 októberében keletkezett hiányommal áll összefüggésben. Annak idején az eset sok álraatlan éjszakát okozott és megrendült az emberek iránt táplált bizal­mam és hitem. Az ötezer fo­rinttal ezt a hitet és bizalmat — bár elég későn — vissza­kaptam. Köszönöm az isme­retlennek ! Sándor Jánosné Salgótarján, 1. sz. megyei postahivatal Nem értek egyet Olvastam a NÓGRAD február 22-i számában megjelent ,,Kettő helyett egyet»» c. cikket, mely­hez szeretnék röviden hozzá­szólni : Én ugyan laikus vagyok, de nem értek egyet a Salgótarján Gorki j-lakótelepi gyógyszertár vezetőjével. Számoljunk csak! Egy üveg Erythran szirup fel­oldva 40 ml <egy üvegben 30 gramm por van, amely 4o ml szirup elkészítéséhez elegendő). Egytől 6 éves gyermekig na­ponta 3x4 ml-t rendel az orvos, ez napi 12 ml. 40:12 « 3,3 nap. Ez a gyógyszer egy üveggel tehát legfeljebb 3 napig elegendő és tudomásom szerint az antibioti­kumokat minimum 5 napig kell szedni, különben seffífségct nyúj­tunk * gyógyszernek ellenálló baktériumok kifejlődéséhea. Egyébként az Erythron szirup do­bozában adagolási tájékoztató is található, s bárki, akinek ilyen gyógyszer kerül a kezébe, elvé­gezheti a számítást. Nekem is két gyermekem van, 1 és 3 évesek, de nekik sem volt elég egy-egy üveg Erythron- szirup. Akinek elég egy üveggel, az nem adagolja az orvos elő­írásának megfelelően. Egyéb­ként minden túlzás nélkül álli- hatom. hogy ezek a szülők van­nak többségben, de pl. a fériem sem kivétel: kétnapi antibioti­kum-kezelés után megszűnt a láza és tovább nem szedte a gyógyszert. Tisztelettel: T. S.-né Balassagyarmat Betegség-, baleset­és poggyászbiztosítás Több mint fél évtizede ve­zette be az Állami Biztosító a betegség-, baleset- és pogy- gyászbiztosítást a külföldre utazók részére. Az évről évre növekvő turistaforgalomnak, nyugati rokonlátogatásoknak köszönhetően gyorsan népsze­rűvé vált a magyar turisták körében, a kiutazók több mint 60 százaléka igénybe veszi. E szerződésben ugyanis a biztosító a baleset- és pogy- gyászbiztosítás mellett vállal­ta azt is, hogy a külföldön, sürgős orvosi ellátásra, vagy kórházi ápolásra szoruló ma­gyar állampolgárok helyett az orvosnak, kórháznak, az illető ország pénznemében megtéríti a gyógykezeléssel kapcsolato­san felmerült kiadásokat. A tőkésországokban igen borsos kórházápolási költsé­gek. gyógyszerárak átválla­lása megfelelő biztonságot je­lentett és jelent ma is a ma­gvar turistáknak. Az egyéb­ként sem a magyar turisták zsebéhez mért külföldi gyógy­kezelési költségek minden vá­rakozást felülmúló módon emelkedtek az utóbbi évek­ben. Példa erre annak a Ka­nadában rokonlátogatóban járt honfi társunknak az ese­te. akit tavaly súlyos érrend­szeri panaszokkal, agyvérzés­sel szállítöttak kórházba. Az első 70 ezer dolláról szóló kórházi számlát az ÁB no­vember közepén kapta meg. A végösszeg azonban ennek dupláját is elérheti. A költségek robbanásszerű növekedése késztette a bizto­sítót arra, hogy az idén ja­nuár 1-től a betegség-, bal­eset- és poggyászbiztosítás feltételeit és díjait módosít­sa. Így a kinttartózkodás első napjára 10 Ft/nap, a folya­matos külföldi tartózkodás 31. napjától napi 20 Ft-ra nő a díj. Ha valaki egyénileg, magáncélból utazik, minimá­lisan 10 napra, legfeljebb azonban 1 éves időtartamra kérheti a biztosítóst. Az utazási irodáknál szer­vezett utaknál csak a tár­sasutazás tényleges napjaira fizetendő a biztosítás. Tehát például egy háromnapos bé­csi utazásnál személyenként naponta 10 forintot fizetnek a résztvevők. A díjemeléssel párhuzamo­san — szolgáltatásbővítésként — a 100 ezer forintos baleset­biztosítási összeget 150 ezer forintra emelték. Az Állami Biztosító megállapodott az American International Group nevű. az egész világot behá­lózó szervezettel rendelkező biztosítási intézettel abban, hogy a sürgős orvosi keze­lésre, kórházi ápolásra szoru­ló magyar állampolgároknak, a biztosítási kötvényben meg­határozott esetekben és felté­telek mellett képviseletein ke­resztül segítséget nyújt. Január 1-től némileg módo­sult a szocialista országok­ban érvényes baleset- és pogy- gyászbiztosítások díjtétele is. Az utazási irodák által szer­vezett társasutazásoknál napi 5 forint a díj. Az utazási irodáknál egyénileg változtak az úgynevezett „tasakos” biz­tosítások tarifái: 1—3 napra 15 forint, 4—9 napra 30 fo­rint, 10—15 napra 60 forint, 16—30 napra 100 forint. A 30 napot meghaladó tartamra a díj napi 5 forint. Ha valaki az Állami Biztosítónál, a MALÉV-nél, vagy az autó­klubnál köt biztosítást: 1—3 napra 15 forint, 4—10 napra 50 forint, 11. naptól napi 5 forint a díj. Megszűnt tehát az a koráb­bi előírás, hogy csak mini­málisan 10 napra köthető a biztosítás. Szolgáltatásbőví­tésként ennél a biztosításnál is 100 ezer forintos baleset­biztosítási összeget 150 ezer forintra növelték. (molnárné) Lakásba zártan a város peremén Egy várost nem elég csu­pán felépíteni, azt működtet­ni is kell tudni. Különösen érvényes ez az újonnan fel­épített lakótelepekre. Az itt élőkre ugyanis nagyon gyor­san az elszigetelődésre való hajlam válik jellemzővé. Tár­sadalmi és kulturális életük eltolódik egy kultúreentrum felé, amely a város valame­lyik pontján létezik. Általános lakótelepi gondok ezek — mondhatjuk. Jellemző a fő­városra és valamennyi város­ra. így a miénkre is. Majd kialakul! De hogyan? Hiszen a munka utáni élet szinte ki­zárólag a lakásba zártságra szorítkozik. Oda csak a szom­szédból áthallatszó hangok és az épülettömbök között vala­miféle — akármilyen — játé­kokat kitaláló gyerekek csa­tazaja hatol be. Ha a csalá­dok szórakozni akarnak, ak­kor el kell menni valahová. Ebből az következik, hagy jól fel kell szerelni magukat pénzzel, alkalmazkodniuk kell a közlekedési eszközök­höz, gondolniuk kell a huza­mosabb távollétre és (számos kiszámíthatatlan kényeimet­Kiállításra készülnek lenségre, amely mindezzel együtt jár. Mi lenne viszont, ha egy­szer komolyan gondolnánk a ku Kúrál is decen trail záció ra is? Hiszen emlékezzünk csak vissza: a mai Gorkij-telep és a bányagépgyár területén — tehát a régi Zagy v apa lfalván — valamikor két mozi, egy jól felszerelt könyvtár, két művelődési otthon, valamint két tánczenekar működött. A bányagépgyár és a síküveg­gyár fiataljai saját mozi­helységeikben kiváló műked­velő előadásokat rendeztek. Gondolok itt többek között a „Via Mala” nagyszerű előadá. sára, a „Vasgyáros”-ra, ope­rettekre és színművekre, ami­ket szinte önerőből tanultak be és adtak elő — ismétlem — egészen jól. Volt két or­szágos hírű fúvószenekar — egy úttörő és egy hatvanta­gú ifjúsági — melyet annak idején Maschek Henrik szer­vezett meg. Néhány tagja még ma is játszik valame­lyik városi zenekarban. Vol­tak majálisok, hét végeken táncíauiüísáigok és bizony, az Népművészeti szakkör a dejtári iskolában Alig egy esztendővel ez­előtt alakított népművészeti szakkört a Dejtári Általános Iskolában Darabosné Gyáros Angéla magyar, matematika, és ének szakos tanár, s már­is kiállításra készülnek. A szakkörnek 37 tagja van, akik között fellelhetők 2— 8. osztályos tanulók, kik­nek szorgalmas munkája eredményekben is mérhető. A szakkörvezető tanár egyedi tervei alapján hímeztek egy 4x2 méteres csapatfalat. Ezen kívül a szakköri órák kere­tében a tanulók kisebb-na- gyobb térítőkét, faliképeket, szetteket, alátéteket hímeztek, melyek ugyancsak a kiállítás darabjai lesznek. Minden kézimunkán a ka­locsai népművészet elemei lelhetők fel. Vajon miért? — kérdezem a szakkör vezetőjét. — Ennek története van. Ugyanis a községben járva láttáim, hogy az asszonyok, lá­nyok nagy előszeretettel varr­ják a kalocsai népi motívu­mokat, csaknem „tiszta for­rásból” merítik a színeket, azokat melírozással varrják. Ez nem tetszett nekem és el­határoztam, hogy a gyerekek a szakkörön belül tanulják meg a valós színeket alkal­mazni, eredeti kalocsait hí­mezni. A kiállításra váró darabok közül különösen ígéretesek a hetedikesek munkái, de a kettő és harmadikosok is valóságos kis remekműveket alkottak. Méltóak a bemuta­tásra. Igazán sok örömet nyújthatnak nem csak alko­tóiknak, hanem nevelőknek, szülőknek egyaránt, illetve mindazoknak akik a kiállítást megtekintik.- u ­akkori árviszonyok mellett is olcsón, helyben lehetett szó­rakozni. Tehát nem a város­ra, vagy — és ez nem egy­szerű szójáték csupán — a söntéspultra kellett támasz­kodni elsősorban. Ha végignézem a „Salgótar. jani Műsor” programajánla­tát, színvonalas műsorok kö­zött válogathatok. Nem tu­dom elképzelni magam azon­ban, hogy mindig alkalom­hoz illően toporogjak a 3-as buszra várva, mert a város- centrumba kell mennem egy film, egy színdarab vagy egy hangverseny kedvéért. Így vagyunk ezzel sokan! Végül is hogyan döntünk? Mara­dunk továbbra is otthon, az­után pedig megnézzük a tévét. Nem kell tehát menni seho­va. .. De ha esetleg a közel­ben levő ifjúsági-művelődé­si ház megpróbálná pótolni ezeket a hiányzó kulturális szükségleteket, talán javítana a jelenlegi — kissé sivárnak tűnő — helyzeten. Haaser Antal St. Hársfa u. 3. Értékelték a határmenti versenyt Somoskőújfalu és Fülek ha­tármenti vasútállomások po­litikai, társadalmi és gazda­sági vezetői értékelték az el­múlt esztendő munkáját. Fü­lek állomás 60 pontot, So­moskőújfalu pedig 50 pontot ért el. Fülek nyerte a ver­senyt. A vándorzászló kétévi őrzés után most egy évre Fü­lek állomásra kerül át. Az előzetes tájékoztatások sze­rint a vándorzászló ünnepé­lyes átadására előrelátható­an március 23-án, Füleken kerül sor, mely alkalommal mindkét állomás vezetői ju­talmakat adnak át a verseny­ben legjobb eredményt elért dolgozóiknak. — sz — Nem volt gazdaságos a bolt Somoskőújfaluban sokévi működés után, 1934. február 3-án megszüntették a 401. sz. vegyesiparcikk-boltot. Hogy miért szüntették meg? A vásárlók megnyugtatása érde­kében felkerestem Divéki Lászlót, a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi igazgató­helyettesét, aki a következő­ket mondta: — Több dolog is közreját­szott, amely nem tette lehe­tővé a bolt működését. Min­denképpen újítani kellett vol­na, azonban erre a 4—500 ezer forintos költségvetési fe­dezetet nem lehetett megte­remteni. Ezt az indokolta, hogy a bolt havi forgalma 60—80 ezer forint között moz­gott, ehhez viszont 300 ezer forintos készlet­lekötés volt szükséges. Figye­lembe véve a gazdaságtalan üzemeltetést, kivéve persze a tartós fogyasztási cikkeket, úgy döntöttünk, hogy a vál­lalat megszünteti az üzemel­tetését. Mire használják ezután? — A vállalat központi rak­tárt alakít ki a határmenti árucsere-választék bonyolítás sa céljából. Bízunk benne, hogy a csehszlovák, román ha­tármenti árucsere-választék sokkal jobban szolgálja a fogyasztók érdekeit, mint ahogy ezt a kisforgalmú és elavult vegyesiparcikk-bolt tette. A vásárlók hova menjenek ezek után? — Keressék fel az afész ve­gyesboltját, illetve az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat boltjait, amelyek szinte min­den árut forgalmaznak. És persze nem utolsósorban Salgótarjánban az iparcikk­kiskereskedelmi boltjainkat. ' Balogh Tibor Máfrakereszfesi tervek A közelmúltban a mátrakeresz- tesi kultúrházban szabad párt­napot tartottak, amelyen a Észak­pesti Afész ipari főosztályveze­tője, párttitkára és a faipari részleg több vezetője is megje­lent. Mint ismeretes, a faipari részlegnek a községben 30 faka- nálkészitő dolgozója van. Mivel az utóbbi években Mátrakeresz- tes lakosságát az Óvári út meg­építése foglalkoztatja, a faipari részleg dolgozói személyenként 1500 forintot ajánlottak fel az út megépítéséhez. Azonban jog­gal várható el az is, hogy az Észak-pesti Afész, a Mátrai Er­dőgazdaság, a Mátra—Bükk In­téző Bizottság is megfelelő tá­mogatással járuljanak hozzá az akció sikeréhez. A tanácstagi csoport és a helyi pártalapszervezet vezetősége ugyancsak együttes értekezleten úgy határozott, hogy a község lakosságának összefogásán ke­resztül személyenként 1800 fo­rint értékű társadalmi munkával kell hozzájárulni. A község ve­zetői bíznak a lakosság társadal­mi összefogásában, hiszen már a korábbi években is szép tanú- bizonyságát adták, mely nyomán községük gyarapodott, gazdago­dott. Ebben az esztendőben tehát Mátrakeresztesen az Óvári út megépítését tűzték célul, s a la­kosság segítségén túl az érin-' tett vállalatok, gazdaságok anya­gi támogatását is várják. Szűcs Ferenc Válaszol az illetékes Késnek-e a vonatok? A NÓGRÁD január 5-i szá­mában megjelent „Pontos In­dulást” c. cikkben foglaltakat kivizsgáltuk — írja a MÁV Miskolci Igazgatósága. — Megálllapítottuk, hogy Salgó­tar ján-külső pályaudvarról a 15 óra 25 perckor induló sze­mélyvonat az elmúlt két hó­napban 6 alkalommal késett — részben időjárási, részben műszaki okok — miatt. A személyvonatok késését naponta figyelemmel kísérjük, indokolatlan késleltetés ese­tén szigorú felelősségre vonást alkalmazunk. Az 1984/85. évi menetrend készítésénél a menetrendsze­rűség biztosítása érdekében mind műszaki, mind menet­rendi szempontból szükséges intézkedést teszünk. A pana­szos jó szándékú észrevételét köszönettel vettük. Összeállította: Tóth Jolán 1 NÓGRÁD - 1584, március 1., csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents