Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

WLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEICÍ Z MSZMP RAD M EG YE I BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TA N ÁCS LAPJA XL. ÉVF., 54. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Fejlesztik a szécsényi téglagyárat AZ IDÉN 19 MILLIÓVAL TÖBB TÉGLÁT GYÁRTANAK A tégty- és cserépipar ha­gyományos gyárai most külö­nösen nagy figyelemmel kö­vetik a meteorológiai előre­jelzéseket, hogy minél koráb­ban, a tartósnak ígérkező fagymentes időszakkal egyidő- ben, megkezdhessék a terme­lest. Az iparág gyártósorai a korábbinál felkészültebben várják az indulást, mert nem­csak a szokásos téli nagyja­vításokat fejezték be, hanem 16 hagyományos gyár legnehe­zebb fizikai munkáinak gépe­sítését. a szállítás nagy részé­nek korszerűsítését is. Ez a fejlesztés lehetővé tette, hogy az idén 19 mil­lióval több téglát szállít­sanak a magánlakás-épí­tőknek, mint tavaly. Ebben az évben a rekonstruk­ciós program szerint további 16 hagyományos gyárban fe­jezik be a korszerűsítést: ez főként 1985-4Ő1 növeli a ter­melést újabb évi 22 millió kisméretű téglával. Ezekről es még számos más, megérett el­képzelésről tájékoztatták a gyárakban az MTI munka­társait. Az eddig befejeződött kor­szerűsítések közül a legjelen­tősebb a Earanya—Tolna me­gyei Tégla- es Cserépipari Vál­lalat mohácsi gyárának fej­lesztése, amelyhez jelentős segítséget nyújtott az alföldi testvérvállalat. Automatikus gépekkel, téglaátrakó beren­dezésekkel szerelték fel a gyá­rat, amely az idén már mint­egy négymillió téglával többet szállít a lakásépítőknek, mint a múlt évben. A mohácsiak kapták meg az első hazai automatikus rakodógépet, amelynek gyártására csehszlo­vák licenc alapján az alföldi testvérvállalat rendezkedett be. Kis számítógép vezérli ezt a berendezést, amely az egyik legnehezebb fizikai munkát végzi el, a ’téglaégetésre elő­készített kemencekocsit rakja meg emberi kéz érintése nél- ül. Ilyen korszerű rakodóbe­rendezést szállítottak azabo- nyi, a hajdúszoboszlói és a mátraderecskei üzemneK, s gondoskodnak a többi gyár el­látásáról is. A fejlesztésekben tehát fokozottabban támasz­kodik a saját erejére az ipar­ág, így az Alföldi Téglaipari Vállalat maga épít korszerű alagútkemencét a debreceni és a kunszentmártoni gyárá­ban is. A testvérvállalatok látják el egymást úgynevezett szárítókocsikkal és más kor­szerű felszerelésekkel, sőt a békéscsabai új üzemük önt­vényekkel, fontos alkatrészek­kel is. Az idén 16 üzemben be­fejeződő fejlesztéssel együtt toyábbi nyolc gyárban végez­ne jelentős rekonstrukciót. E beruházások nemcsak gépso­rok és a szállítás xorszerűsí- tésére terjednek ki, hanem új égétőkemencék építésére, sőt műszárító létesítésére is. Utóbbi függetleníti a gyárat az időjárástól, mert megszű­nik a nyerstégla szabadtéri szárítása. A legtöbb helyen a terme­léssel egyidőben korszerűsítik a régi berendezéseket, s épí­tik az újakat. Ezért nagy gondot fordítottak részletes szervezési programok kidolgo­zására, hogy a termelés aka­dályoztatása nélkül, ütemsze- rűen teljesíthessék a fejlesz­tési terveket is. Különösen jól halad a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat kőszegi gyárának rekonstrukciója. Ed­dig mintegy kéthónapos előnyt szereztek a fejlesztési ütem­tervekkel szemben. Így a jö­vő év elején megkezdi mun­káját a korszerűsített gyár, s a korábbi 5,5 millió helyett 12 millió téglát szálíít évente az építőknek. A Dél-Dunántúlon is befejezik a következő év el­ső negyedében az alsómocso­ládi téglagyár rekonstrukció­ját, így évi 8 millióról 12 millióra nő a kisméretű tég­lák termelése. Az új kemen­cékkel és műszárítóval is fej­lesztendő nyolc gyár re­konstrukciójának kedvező ha­tása főként 1986-tól lesz érez­hető: évente 26,7 millióval több téglát adnak az építők­nek, mint a korszerűsítés előtt. A rekonstruk-.os program folytatódik a következő terv­időszakban is. Az elképzelések szerint a hajdúnánási, a tápió- györgyei, a szécsényi és a putnoki fejlesztéssel 1988-tól további évi 22,3 millióval több kisméretű téglához jut az ország. A tetőcserép gyártásfejleszté­sére Békéscsabán új üzem épül, Tatán pedig, ahol jelen­leg téglát és cserepet is gyár-' tanak, megszüntetik a fala­zóanyag termelését, és csak egyféle termék, a tetőfedő- anyag előállítására rendezked­nek be, ami évente hétmillió darabbal több cserepet jelent. A Tégla- és Cserépipari Tröszt tárgyalásokat foly­tat .külföldi partnerekkel új nagy teljesítményű tetőcserép- gyárak létesítéséről. ReményfkeElő tanácskozás Budapest, SZOT-iskcIa, a marxisták és hívők nemzetközi konferenciája... Kis beszélgető csoportok a tanácskozás szüne­tében. A társalgás nyelve hol angol, hol francia vagy német, olykor egyikről a másikra váltanak át, ha újabb partner csatla­kozik a csoporthoz. Sokféle ember — ennyi első pillantásra is látszik. Mégis mindig megtalálják — és nemcsak a szónak szó­tári értelmében — a közös nyelvet. Ha majd valaki a jegyzőkönyveket tanulmányozza, könnyen megállapíthatja, hogy a leggyakrabban szereplő szó: peace, paix, Frieden, mir — azaz béke. Jóllehet a tanácskozás ennél szélesebb témakörrel foglalkozik: az emberiség jövőjével, címe szerint: ,,Az ember felelőssége a mai világban.” S az emberek elsősorban és mindenekelőtt a békéért felelősek, hiszen ez az alapja minden további párbeszédnek, és cselekvésnek. Tizenöt országból csaknem százan ültek három napon át a tanácskozóasztalok körül. Valamennyien komoly, megfontolt férfiak, a harmincasok éppúgy, mint a hetven éven is túi járók. Komolyak és megfontoltak a felszólalások is: más és más oldal­ról. de mindnyájan azt taglalják, mit lehet és kell tenni az em­beriség fennmaradásáért, a békéért, a különböző felfogású, vi­lágnézetű emberek, marxisták és hívők közti hídépítésért. Korántsem arról van szó, hogy kölcsönös engedményeket kívánnak tenni a marxisták és a hívők — meggyőződésükben. A budapesti tárgyalóasztaloknál ült szovjet, magyar, bolgár, NDK- beli és más marxista filozófusok a vita során is hangot adtak meggyőződésüknek, amellyel szemlélik a világot. S ugyanígy a o katolikus, református, evangélikus, izraelita, görögkeleti és más felekezetű lelkészek és gondolkodók. „Két világháború áll mögöttünk" — ez a mondat a legtöbb előadásban és felszólalásban elhangzott. Két olyan »i'úgégés, amely Európából indult el, s amelynek sokmi,,:ó áldozata volt. Mindent el kell követnünk, hogy harmadik ne legyen. Ezért kell — mint egy világszerte ismert osztrák jezsuita, Karl Rahner mondta — megtárgyalni egymással az embernek és világának kérdéseit, b gondokat és a reményeket egyaránt. Nekünk, ke­resztényeknek és a marxistáknak együttesen kell válaszolnunk a mai világ konkrét és égető problémáirct\ — hangsúlyozta egy né­met protestáns teológus. „Itt és most nem az a fontos, ami el­választ bennünket, hanem az ami összeköt" — ez a gondolat ugyancsak sokszor elhangzott a tanácskozás során, marxisták és hívők részéről egyaránt. Hiszen lehet és kell is vitatkozni, szem­besíteni az álláspontokat, amelyek igen sok kérdésben különbö­zőek. A további vitáknak is az a feltétele, hogy megmaradjon a béke, fejlődjenek a békés kapcsolatok az országok és a né­pek között. „Az élet értelmét és célját illetően voltak, vannak és lesznek különbségek marxisták és hívők között — mondta egy szovjet tudós —, de arra kell törekedni, hogy a világnézeti el­lentétek ne váljanak politikaivá." A különböző felekezetű teoló­gusok, akik fejhallgatón kísérték figyelemmel a felszólalást — róbólintottak. Pedig talán évekkel ezelőtt maga a szó is kelle­metlenül érintette volna őket: az SZKP Tudományos Ateizmus Intézetének igazgatója volt a szónok. Az a mintegy száz ember, aki a budapesti tanácskozóte­remben három napig együtt ült, önmagában kevés ahhoz, hogy megmentse a világot az évek,’ évtizedek óta fenyegető kataszt­rófatói. De valamennyien képviselnek kisebb vagy nagyobb - tömegeket. Van, aki csak saját híveinek táborát tudja maga mögött, más egy pártot, egy egyházat vágy éppen egész orszá­got. Szavuk mindenképpen messzebbre száll a teremnél, ahol •gyütt ülnek. V. E. Jubileumra készülve A mezővárossá nyilvánítás 650. évfordulóját ünnepük Az évforduló pontos dátu­ma 1984. május 5., de a haj­dani mezőváros mai lakói egész évben az ünnep jegyé­ben ténykednek. Hatszázöt­ven éve kapott Szécsény me­zővárosi jogok'.t Károly Ró­berttól, s ezzel elindulhatott a fejlődés útján. A nagy múltú településen most jelent meg az a programfüzet, amely tartalmazza mindazon esemé­nyeket, amelyeket a szécsé- nyiek az évfordulóra tervez­tek. A községépítés legfonto­sabb feladatai ez évben: a turistaszálló kialakítása, a Rákóczi úti házak külső fel­újítása, a volt bank. s a köl­csönző épületének lebontása, az ifjúsági ház, a tanácsháza, a Kossuth úti iskola, a mű­velődési központ és c Tubi- nyi Ferenc Múzeum felújí­tása. T ' ■ jes feladatsort ta­kar a 650 percet Szécsényért elnevezésű társadalmi mun­kaprogram, és folytatódik az 1981-ben elindított téglajegy- akció a művelődési központ építéséhez. Augusztus 20-án az évforduló tiszteletére em­lékoszlopot avatnak. A kiál­lítások sora már megkezdő­dött. A napokban nyílt meg a Kubinyi Ferenc Múzeum­ban a Rákóczi állama címet viselő bemutató. Májusban nyílik, a helyreállított bás­tyában a szécsényi vár tör­ténetét bemutató tárlat, sőt lesz fotókiállítás, amely a település mai arcula­tát mutatja be, aztán egész éves bemutató a Szécsényről megjelent könyvekből. Ritka látványosságnak ígérkezik az egyházművészeti kiállítás a Rákóczi-szobában májustól novemberig. Vetélkedőn, ra jz­versenyeken méretnek meg a településen tanuló diákok, hogy mit is tudnak Szécsény múltjából. Kapcsolódik a programhoz számos sport- rendezvény is. vagyis a me­gyei falusi spartakiád, a „Nyi­tott pálya" akció . indítása] jégpályák létesítése, a Rákó­czi Kupa labdarúgó-bajnok­ság. Szécsény környékének megismerésére pedig négy természetjáró-túrát rendez­nek, de más sportágakban is szerveznek különféle szintű veí menyeket. „Ez a kis prog­ramfüzet nem tartalmaz minden rendezvényt, felada­tot — írja a szép kiállítású kiadvány bevezetőjében Föl­di. László, a nagyközségi ta­nács elnöke.” A megvalósí­tás viszont mindannyiunk ügye. Jelentős társadalmi ösz- szefogással, sok állami, in­tézményi támogatással nagy­községünk lakói együttesen tegyenek meg mindent azért, hogy a múlt ' megőrzendő örökségét vállalva, a cselek­vő hazafiság jegyében tuda­tosan építsék szocialista ha- ~ónkat.” — kép: kulcsár — Lakástíizek ellen Amíg 1976-ban megyénkben 31 lakástűz volt, 80 ezer fo­rint kárértékkel, addig 1983- ban már 109, és közel két­milliós érték vált a tűz mar­talékává. És a legfrissebb adatok szerint: 1984-ben ed­dig 30 lakóházi tűz volt, ; ami elégett, 150 ezer forintot ért. Az országos akció része­ként a Nógrádi megyei Tűr oltósarancsmikság is felké­szült egy fokozottabb ellenőr­zési sorozatra és széles körű propagandamunkára. Ennek alapján néhány napja össze­hívta?: a lakásszövetkezetek, az IKV, és különféle épülete­ket fenntartók, kezelők kép­viselőit, hogy tájékoztassák őket az éves programról, fel­adataikról. Az állami tűzol­tók ellenőriznek minden 12 lakásnál nagyobb épületet, azoknak is pincéit, közös he­lyiségeit, raktárait, bérbe adott épületrészeit. A laká­sokba nem mennek be, de ha a lakó nyugodt lelkiismeret­iéi szeretné álomra hajtani fejéi, nap mint nap, akkor a lakások tűzbiztonságának el­lenőrzésére megkérheti a tűz­oltókat. A 12 lakásnál kisebb épületeket az önkéntes, illet­ve a vállalati tűzoltók veszik szemügyre. cs muük@iuer5£^t Brigádvezetők tanácskozása a BRG-ben A BRG salgótarjáni gyárában megrendezték a brigád­vezetők tanácskozását, melyen részt vettek a gyáregység brigádvezetői, gazdasági, politikai és a társadalmi szer­vek vezetői. Szó esett az elmúlt év nehézségeiről, sikerei­ről, valamint az idei feladatokról, célkitűzésekről. A gyáregység az 1983-as évet a nehézségek (anyagellá­tás, új termékek bevezetése) ellenére is sikerrel zárta. Ezt a kollektívák, brigádok haté­kony munkája, társadalmi vállalásaik nélkül aligha le­hetett volna teljesíteni, sőt, túlteljesíteni. Az év közben jelentkező anyagellátási za­varok okozta termeléskiesés Pótlásához 54 418 normaóra önkéntes többletmunka vál­lalásával és teljesítésével já­rultak hozzá a gyár munká­sai. Kiemelkedő a szerelő I. és a szerelő II. üzem kollek­tíváinak teljesítése. A tanácskozáson ötletek hangzottak el a munkafegye­lem javítására. Az anyaggal és energiával való ésszerű ta­karékosság ’ érdekében javas­latot tettek a brigádokon be­lüli energiafelelősök kijelö­lésére. A minőséggel kapcso­latos szigorúbb igények mi­att minőségi körök létrehozá­sát kezdeményezték, önkén- 1 teá alapon. „Alulról” jövő kezdeményezéssel, de igényli a gazdasági, társadalmi ve­zetés támogatását. A gyáregység ebben az év­ben a 40 órás munkahétre tért át. Az idő- és létszám- csökkentésből eredő vesztesé­geket a munkaidő jobb ki­használásával, a munkafe­gyelem szigorításával kell megvalósítani. A nagy értékű gépek üzemeltetésénél a műszakszámat javítani sze­retnék. A tanácskozáson to­vábbiakban szó esett arról,’ hogy az 1934-es évben sor ke­rül a munkaverseny-szabály- zat módosítására, korszerű­sítésére. Végül a vállalati brigádvezetői értekezlet kül­dötteinek megválasztására ke­rült sor.

Next

/
Thumbnails
Contents