Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
WLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEICÍ Z MSZMP RAD M EG YE I BIZOTTSÁGA ES A. MEGYEI TA N ÁCS LAPJA XL. ÉVF., 54. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Fejlesztik a szécsényi téglagyárat AZ IDÉN 19 MILLIÓVAL TÖBB TÉGLÁT GYÁRTANAK A tégty- és cserépipar hagyományos gyárai most különösen nagy figyelemmel követik a meteorológiai előrejelzéseket, hogy minél korábban, a tartósnak ígérkező fagymentes időszakkal egyidő- ben, megkezdhessék a termelest. Az iparág gyártósorai a korábbinál felkészültebben várják az indulást, mert nemcsak a szokásos téli nagyjavításokat fejezték be, hanem 16 hagyományos gyár legnehezebb fizikai munkáinak gépesítését. a szállítás nagy részének korszerűsítését is. Ez a fejlesztés lehetővé tette, hogy az idén 19 millióval több téglát szállítsanak a magánlakás-építőknek, mint tavaly. Ebben az évben a rekonstrukciós program szerint további 16 hagyományos gyárban fejezik be a korszerűsítést: ez főként 1985-4Ő1 növeli a termelést újabb évi 22 millió kisméretű téglával. Ezekről es még számos más, megérett elképzelésről tájékoztatták a gyárakban az MTI munkatársait. Az eddig befejeződött korszerűsítések közül a legjelentősebb a Earanya—Tolna megyei Tégla- es Cserépipari Vállalat mohácsi gyárának fejlesztése, amelyhez jelentős segítséget nyújtott az alföldi testvérvállalat. Automatikus gépekkel, téglaátrakó berendezésekkel szerelték fel a gyárat, amely az idén már mintegy négymillió téglával többet szállít a lakásépítőknek, mint a múlt évben. A mohácsiak kapták meg az első hazai automatikus rakodógépet, amelynek gyártására csehszlovák licenc alapján az alföldi testvérvállalat rendezkedett be. Kis számítógép vezérli ezt a berendezést, amely az egyik legnehezebb fizikai munkát végzi el, a ’téglaégetésre előkészített kemencekocsit rakja meg emberi kéz érintése nél- ül. Ilyen korszerű rakodóberendezést szállítottak azabo- nyi, a hajdúszoboszlói és a mátraderecskei üzemneK, s gondoskodnak a többi gyár ellátásáról is. A fejlesztésekben tehát fokozottabban támaszkodik a saját erejére az iparág, így az Alföldi Téglaipari Vállalat maga épít korszerű alagútkemencét a debreceni és a kunszentmártoni gyárában is. A testvérvállalatok látják el egymást úgynevezett szárítókocsikkal és más korszerű felszerelésekkel, sőt a békéscsabai új üzemük öntvényekkel, fontos alkatrészekkel is. Az idén 16 üzemben befejeződő fejlesztéssel együtt toyábbi nyolc gyárban végezne jelentős rekonstrukciót. E beruházások nemcsak gépsorok és a szállítás xorszerűsí- tésére terjednek ki, hanem új égétőkemencék építésére, sőt műszárító létesítésére is. Utóbbi függetleníti a gyárat az időjárástól, mert megszűnik a nyerstégla szabadtéri szárítása. A legtöbb helyen a termeléssel egyidőben korszerűsítik a régi berendezéseket, s építik az újakat. Ezért nagy gondot fordítottak részletes szervezési programok kidolgozására, hogy a termelés akadályoztatása nélkül, ütemsze- rűen teljesíthessék a fejlesztési terveket is. Különösen jól halad a Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat kőszegi gyárának rekonstrukciója. Eddig mintegy kéthónapos előnyt szereztek a fejlesztési ütemtervekkel szemben. Így a jövő év elején megkezdi munkáját a korszerűsített gyár, s a korábbi 5,5 millió helyett 12 millió téglát szálíít évente az építőknek. A Dél-Dunántúlon is befejezik a következő év első negyedében az alsómocsoládi téglagyár rekonstrukcióját, így évi 8 millióról 12 millióra nő a kisméretű téglák termelése. Az új kemencékkel és műszárítóval is fejlesztendő nyolc gyár rekonstrukciójának kedvező hatása főként 1986-tól lesz érezhető: évente 26,7 millióval több téglát adnak az építőknek, mint a korszerűsítés előtt. A rekonstruk-.os program folytatódik a következő tervidőszakban is. Az elképzelések szerint a hajdúnánási, a tápió- györgyei, a szécsényi és a putnoki fejlesztéssel 1988-tól további évi 22,3 millióval több kisméretű téglához jut az ország. A tetőcserép gyártásfejlesztésére Békéscsabán új üzem épül, Tatán pedig, ahol jelenleg téglát és cserepet is gyár-' tanak, megszüntetik a falazóanyag termelését, és csak egyféle termék, a tetőfedő- anyag előállítására rendezkednek be, ami évente hétmillió darabbal több cserepet jelent. A Tégla- és Cserépipari Tröszt tárgyalásokat folytat .külföldi partnerekkel új nagy teljesítményű tetőcserép- gyárak létesítéséről. ReményfkeElő tanácskozás Budapest, SZOT-iskcIa, a marxisták és hívők nemzetközi konferenciája... Kis beszélgető csoportok a tanácskozás szünetében. A társalgás nyelve hol angol, hol francia vagy német, olykor egyikről a másikra váltanak át, ha újabb partner csatlakozik a csoporthoz. Sokféle ember — ennyi első pillantásra is látszik. Mégis mindig megtalálják — és nemcsak a szónak szótári értelmében — a közös nyelvet. Ha majd valaki a jegyzőkönyveket tanulmányozza, könnyen megállapíthatja, hogy a leggyakrabban szereplő szó: peace, paix, Frieden, mir — azaz béke. Jóllehet a tanácskozás ennél szélesebb témakörrel foglalkozik: az emberiség jövőjével, címe szerint: ,,Az ember felelőssége a mai világban.” S az emberek elsősorban és mindenekelőtt a békéért felelősek, hiszen ez az alapja minden további párbeszédnek, és cselekvésnek. Tizenöt országból csaknem százan ültek három napon át a tanácskozóasztalok körül. Valamennyien komoly, megfontolt férfiak, a harmincasok éppúgy, mint a hetven éven is túi járók. Komolyak és megfontoltak a felszólalások is: más és más oldalról. de mindnyájan azt taglalják, mit lehet és kell tenni az emberiség fennmaradásáért, a békéért, a különböző felfogású, világnézetű emberek, marxisták és hívők közti hídépítésért. Korántsem arról van szó, hogy kölcsönös engedményeket kívánnak tenni a marxisták és a hívők — meggyőződésükben. A budapesti tárgyalóasztaloknál ült szovjet, magyar, bolgár, NDK- beli és más marxista filozófusok a vita során is hangot adtak meggyőződésüknek, amellyel szemlélik a világot. S ugyanígy a o katolikus, református, evangélikus, izraelita, görögkeleti és más felekezetű lelkészek és gondolkodók. „Két világháború áll mögöttünk" — ez a mondat a legtöbb előadásban és felszólalásban elhangzott. Két olyan »i'úgégés, amely Európából indult el, s amelynek sokmi,,:ó áldozata volt. Mindent el kell követnünk, hogy harmadik ne legyen. Ezért kell — mint egy világszerte ismert osztrák jezsuita, Karl Rahner mondta — megtárgyalni egymással az embernek és világának kérdéseit, b gondokat és a reményeket egyaránt. Nekünk, keresztényeknek és a marxistáknak együttesen kell válaszolnunk a mai világ konkrét és égető problémáirct\ — hangsúlyozta egy német protestáns teológus. „Itt és most nem az a fontos, ami elválaszt bennünket, hanem az ami összeköt" — ez a gondolat ugyancsak sokszor elhangzott a tanácskozás során, marxisták és hívők részéről egyaránt. Hiszen lehet és kell is vitatkozni, szembesíteni az álláspontokat, amelyek igen sok kérdésben különbözőek. A további vitáknak is az a feltétele, hogy megmaradjon a béke, fejlődjenek a békés kapcsolatok az országok és a népek között. „Az élet értelmét és célját illetően voltak, vannak és lesznek különbségek marxisták és hívők között — mondta egy szovjet tudós —, de arra kell törekedni, hogy a világnézeti ellentétek ne váljanak politikaivá." A különböző felekezetű teológusok, akik fejhallgatón kísérték figyelemmel a felszólalást — róbólintottak. Pedig talán évekkel ezelőtt maga a szó is kellemetlenül érintette volna őket: az SZKP Tudományos Ateizmus Intézetének igazgatója volt a szónok. Az a mintegy száz ember, aki a budapesti tanácskozóteremben három napig együtt ült, önmagában kevés ahhoz, hogy megmentse a világot az évek,’ évtizedek óta fenyegető katasztrófatói. De valamennyien képviselnek kisebb vagy nagyobb - tömegeket. Van, aki csak saját híveinek táborát tudja maga mögött, más egy pártot, egy egyházat vágy éppen egész országot. Szavuk mindenképpen messzebbre száll a teremnél, ahol •gyütt ülnek. V. E. Jubileumra készülve A mezővárossá nyilvánítás 650. évfordulóját ünnepük Az évforduló pontos dátuma 1984. május 5., de a hajdani mezőváros mai lakói egész évben az ünnep jegyében ténykednek. Hatszázötven éve kapott Szécsény mezővárosi jogok'.t Károly Róberttól, s ezzel elindulhatott a fejlődés útján. A nagy múltú településen most jelent meg az a programfüzet, amely tartalmazza mindazon eseményeket, amelyeket a szécsé- nyiek az évfordulóra terveztek. A községépítés legfontosabb feladatai ez évben: a turistaszálló kialakítása, a Rákóczi úti házak külső felújítása, a volt bank. s a kölcsönző épületének lebontása, az ifjúsági ház, a tanácsháza, a Kossuth úti iskola, a művelődési központ és c Tubi- nyi Ferenc Múzeum felújítása. T ' ■ jes feladatsort takar a 650 percet Szécsényért elnevezésű társadalmi munkaprogram, és folytatódik az 1981-ben elindított téglajegy- akció a művelődési központ építéséhez. Augusztus 20-án az évforduló tiszteletére emlékoszlopot avatnak. A kiállítások sora már megkezdődött. A napokban nyílt meg a Kubinyi Ferenc Múzeumban a Rákóczi állama címet viselő bemutató. Májusban nyílik, a helyreállított bástyában a szécsényi vár történetét bemutató tárlat, sőt lesz fotókiállítás, amely a település mai arculatát mutatja be, aztán egész éves bemutató a Szécsényről megjelent könyvekből. Ritka látványosságnak ígérkezik az egyházművészeti kiállítás a Rákóczi-szobában májustól novemberig. Vetélkedőn, ra jzversenyeken méretnek meg a településen tanuló diákok, hogy mit is tudnak Szécsény múltjából. Kapcsolódik a programhoz számos sport- rendezvény is. vagyis a megyei falusi spartakiád, a „Nyitott pálya" akció . indítása] jégpályák létesítése, a Rákóczi Kupa labdarúgó-bajnokság. Szécsény környékének megismerésére pedig négy természetjáró-túrát rendeznek, de más sportágakban is szerveznek különféle szintű veí menyeket. „Ez a kis programfüzet nem tartalmaz minden rendezvényt, feladatot — írja a szép kiállítású kiadvány bevezetőjében Földi. László, a nagyközségi tanács elnöke.” A megvalósítás viszont mindannyiunk ügye. Jelentős társadalmi ösz- szefogással, sok állami, intézményi támogatással nagyközségünk lakói együttesen tegyenek meg mindent azért, hogy a múlt ' megőrzendő örökségét vállalva, a cselekvő hazafiság jegyében tudatosan építsék szocialista ha- ~ónkat.” — kép: kulcsár — Lakástíizek ellen Amíg 1976-ban megyénkben 31 lakástűz volt, 80 ezer forint kárértékkel, addig 1983- ban már 109, és közel kétmilliós érték vált a tűz martalékává. És a legfrissebb adatok szerint: 1984-ben eddig 30 lakóházi tűz volt, ; ami elégett, 150 ezer forintot ért. Az országos akció részeként a Nógrádi megyei Tűr oltósarancsmikság is felkészült egy fokozottabb ellenőrzési sorozatra és széles körű propagandamunkára. Ennek alapján néhány napja összehívta?: a lakásszövetkezetek, az IKV, és különféle épületeket fenntartók, kezelők képviselőit, hogy tájékoztassák őket az éves programról, feladataikról. Az állami tűzoltók ellenőriznek minden 12 lakásnál nagyobb épületet, azoknak is pincéit, közös helyiségeit, raktárait, bérbe adott épületrészeit. A lakásokba nem mennek be, de ha a lakó nyugodt lelkiismeretiéi szeretné álomra hajtani fejéi, nap mint nap, akkor a lakások tűzbiztonságának ellenőrzésére megkérheti a tűzoltókat. A 12 lakásnál kisebb épületeket az önkéntes, illetve a vállalati tűzoltók veszik szemügyre. cs muük@iuer5£^t Brigádvezetők tanácskozása a BRG-ben A BRG salgótarjáni gyárában megrendezték a brigádvezetők tanácskozását, melyen részt vettek a gyáregység brigádvezetői, gazdasági, politikai és a társadalmi szervek vezetői. Szó esett az elmúlt év nehézségeiről, sikereiről, valamint az idei feladatokról, célkitűzésekről. A gyáregység az 1983-as évet a nehézségek (anyagellátás, új termékek bevezetése) ellenére is sikerrel zárta. Ezt a kollektívák, brigádok hatékony munkája, társadalmi vállalásaik nélkül aligha lehetett volna teljesíteni, sőt, túlteljesíteni. Az év közben jelentkező anyagellátási zavarok okozta termeléskiesés Pótlásához 54 418 normaóra önkéntes többletmunka vállalásával és teljesítésével járultak hozzá a gyár munkásai. Kiemelkedő a szerelő I. és a szerelő II. üzem kollektíváinak teljesítése. A tanácskozáson ötletek hangzottak el a munkafegyelem javítására. Az anyaggal és energiával való ésszerű takarékosság ’ érdekében javaslatot tettek a brigádokon belüli energiafelelősök kijelölésére. A minőséggel kapcsolatos szigorúbb igények miatt minőségi körök létrehozását kezdeményezték, önkén- 1 teá alapon. „Alulról” jövő kezdeményezéssel, de igényli a gazdasági, társadalmi vezetés támogatását. A gyáregység ebben az évben a 40 órás munkahétre tért át. Az idő- és létszám- csökkentésből eredő veszteségeket a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem szigorításával kell megvalósítani. A nagy értékű gépek üzemeltetésénél a műszakszámat javítani szeretnék. A tanácskozáson továbbiakban szó esett arról,’ hogy az 1934-es évben sor kerül a munkaverseny-szabály- zat módosítására, korszerűsítésére. Végül a vállalati brigádvezetői értekezlet küldötteinek megválasztására került sor.
