Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

A hét 3 kérdése Szilárd barátság Szinte nem múlik el nap, hogy a NÓGRÁD hasábjain ne találnánk híreket a magyar—csehszlovák kapcsolatok mindennapjairól. A közelmúltban olvashattunk a magyar vállalatok részvételi terveiről az áprilisi brnói gépipari ki­állításon, a Prágában lezailott kétoldalú gazdasági tárgya­lásokról. A mozikban most vetítik a Kórház a város szé­lén című, tv-sorozatban megkedvelt csehszlovák művészek közreműködésével forgatott filmeket. Ezek a kiragadott példák is jelzik együttműködésünk sokoldalúságát, dinami­kus fejlődését, barátságunk szilárdságát. A pártközi, államközi kapcsolatok stabilitásának fon­tos tényezői a két szomszédos szocialista ország vezetői­nek rendszeres találkozói. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György miniszterelnök tavaly ősszel járt Prágában. Ezeken a széles körű, nyílt és őszinte meg­beszéléseken újból megerősítést nyert, hogy kapcsolataink kedvezően, szövetségesi viszonyunknak és kölcsönös érde­keinknek megfelelően fejlődnek. Mindkét részről hangsú­lyozták: nagy jelentősége van a szocialista társadalom épí­tése során szerzett tapasztalatok kölcsönös megismerésének, a rendszeres véleménycserének. ‘-'Gazdasági együttműködésünk bővülése a nehezebb vi­lággazdasági feltételek mellett is figyelemre méltó: 1985-ig csaknem hatmilliárd rubel lesz az árucserénk. Csehszlová­kiából elsősorban gépek, felszerelések és nyersanyagok ér­keznek, míg hazánk főként mezőgazdasági és vegyipari ter­mékeket szállít. Amint azt a Rudé Právo, a CSKP köz­ponti lapja a közelmúltban egyik cikkében leszögezte: az együttműködés bővítésében, különösen, ami a tőkés­import kiváltását illeti, még számos lehetőség van. Ezek ki­aknázásában mindkét részről a szakosítást és a kooperá­ciót helyezik előtérbe. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság közelmúlt­ban megtartott ülésén már 1995-ig tekintettünk előre. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fő irányai a többi között az elektronika és a gépipar terén számolnak nagy előrelé­péssel. Elhatároztuk például, hogy hazánk alkatrészeket gyárt a Skoda személygépkocsikhoz, s ennek eredménye­ként a nálunk is közkedvelt autótípus behoza'a’ának növe­kedése várható. Minden szempontból új fejezetet jelent a Gabcikovó—Nagymaros vízlépcsőrendszer építése, amely hazánk egyik legnagyobb beruházása a következő évtized­ben, értéke magyar részről megközelíti az ötvenmilliárd forintot. Gondos mérlegelés, a beruházás üteme és a kör­nyezetvédelmi tervek pontos kimunkálása után az építés­ről szóló okmányokat a napokban véglegesítették. Mindkét országban nagy figyelemmel követik a turista- forgalom alakulását: 1983-ban több mint két és fél millió turista látogatott Csehszlovákiából hazánkba, míg Magyar- országról mintegy másfél millió ember utazott oda. A kul­turális kapcsolatok alakulásában jelentős szerepet kapnak a két ország mai életét bemutató rendezvények, progra­mok. Ez év őszén hazánkban megrendezik a csehszlovák kultúra napjait, Csehszlovákiában pedig a jövő év tava­szán, a felszabadulás 40. évfordulóján tartanak hasonló ren­dezvényt. Lázár György és Lubomir Strougal hétfőn kezdődő tárgyalásain a kétoldalú kapcsolatok áttekintése mellett bizonyára véleménycserét folytatnak majd a szocialista or­szágok egyeztetett külpolitikája gyakorlati megvalósításának tapasztalatairól, amelyeknek fontos a szerepük az Egye­sült Államok nyugat-európjai rakétatelepítése után kiala­kult új nemzetközi helyzetben. K. L. P. Lubomir Strougal élefraiza Melyek voltak a Szovjet­unióban megtartott választá­si gyűlések legfontosabb té­mái? Ma képviselőket választa­nak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két házába s a választások napját, immár hagyományosan, nagyfokú politikai aktivitás előzte meg. Egymás után rendezték meg a választási gyűléseket, ame­lyek során az utolsó napokban a Politikai Bizottság tagjai is a szónoki emelvényre léptek. Maguk a szovjet vezetők is hangsúlyozták, hogy a vá­lasztási kampány mindig számadást jelent az eltelt öt évről és programot ad — a pártkongresszusok elvi iránymutatása alapján — legfontosabb gyakorlati fel­adatok elvégzésére. Ennek je­gyében beszélt Gromikó kül­ügyminiszter a valódi tárgya­lások lehetőségéről és, felté­teleiről; Usztyinov honvédel­mi miniszter a Szovjetunió határozottságáról, hogy min­den körülmények között fenn­tartja a stratégiai egyensúlyt; Gorbacsov és Tvihonov a gazdaság korszerűsítésének, az irányítási mechanizmusok tökéletesítésének folyamatá­ról. Végezetül Konsztantyin Csernyenko főtitkár adott szinte összegezést a kül- és belpolitika legfontosabb vo­natkozásairól. A beszédeket természete­in azért is nagy figyelem kí­sérte, mert nem sokkal, azu­tán hangzottak eL, hogy Jurij Andropov halála miatt sze­mélyi változás történt az SZKP élén. Ismét nyilvánva­ló lett, hogy a kulcsmondat: az SZKP és a szovjet állam töretlen folyamatossággal képviseli eddigi politikáját — állandó megújulást jelent, az új követelményeknek meg­felelően. A választási kampány so­rán elhangzott megnyilatko­zásokból kitűnt, hogy válto­zatlanul a gazdaság magasabb szintre emelése, a tartalékok mozgósítása és hasznosítása, a fegyelem, a munkaszerve­zés javítása, egyszóval a mi­nőségi fejlesztés áll a közép­pontban. Ez áz a betonalap, amely egyrészt biztosítja a védelmi képességet, s ezáltal ■kiemelkedően fontos tényező a béke megóvására, másrészt az életszínvonal és életkörül­mények szüntelen javítását. (Az SZKP főtitkára külön is hangsúlyozta, hogy jóllehet a védelmi képesség fenntar­tására — az ismert imperia­lista kihívások következtében — nem kis áldozató,kát kellett hozni, mégis folytatódott a szociálpolitika fejlesztése.) Ha úgy tetszik, ez a belpo­litika egyben külpolitika, bé­kepolitika is, hiszen az épí­tést és az egyensúly fenntar­tását állítja középpontba. A Csernyenkó-beszéd azonban emellett valóságos összefüggő stratégiáját kínálta a nukleá­ris háború elhárításának, részletesen felsorolva és nyo­matékosan megismételve mindazokat a lehetőségeket, ahol mód nyilna tárgyalásod­ra, megegyezésekre s a fe­szültség enyhítésére. E tekin­tetben is kitűnhet a folyama­tosság — a tárgyalásokhoz viszont mindig két fél szük­séges. A nyugati hatalmakon s mindenekelőtt az Egyesült Államokon múlik, mennyire hajlandók komolyan tárgyal­ni az előterjesztett, ésszerű javaslatokról, amelyek a fegy­verzetkorlátozás legkülönbö­zőbb formáit érintik. Miért nem küldenek ENSZ- esapatokat Bejrutba? Nem voltunk híjával a hé­ten a Libanonnal foglalkozó híreknek. Befejeződött az amerikai tengerészgyalogo­sok kivonása Bejrútból, de a bőmyakúak továbbra is ott maradtak a partközeiben cir­káló hadihajókon, s a nagyobb nyomaték kedvéért Weinber­ger hadügyminiszter szemle- utat tett a hatodik flotta egy­ségeinél. A négyhatalmi erők alaposan megfogytak, egyedül a francia légiósok és ejtőer­nyősök tartózkodnak Bejrut­ban, de ők is távozásra készü­lődnek. Párizs közben ENSZ- csapatoknak a libanoni fővá­rosba való küldését indítvá­nyozta a Biztonsági Tanács­ban, de a Szovjetunió ellen­szavazata következtében erre nem kerülhet sor. Moszkva nem azért vétó­zott, mert általában a kék­sisakosok bevetése ellen van. (ENSZ-csapatok tartózkodnak például, a Szovjetunió hozzá­járulásával is, a Golan-fennsí- kon, vagy Unifil néven Dél- Libanonban, igaz 1932 nya­rán bebizonyosodott, hogy nem túl nagy hatékanysággal.). A Szovjetunió azonban joggal úgy vélte, hogy a jelenlegi, sajátos bejrúti körülmények között, aj ENSZ-csapatok oda- vezénylése több bonyodalmat okozna, mint esetleges hasz­not. Az Egyesült Államok például nem mutatott hajlan­dóságot arra, hogy visszavon­ja hadihajóit a libanoni vi­zekről, s ugyancsak elzárkó­zik minden olyan konferen­cia elől, amely hosszabb táv­ra próbálna megoldást keres­ni. Nem tett le arról a gya­korlatról sem, hogy a hajó­ágyúk rendszeresen lőjjék Li­banon földjét. Ebben a hely­zetben az ENSZ kék zászla­ja csak elfedhetné Washing­ton és a libanoni jobboldal szándékait, védettséget bizto­sítana számukra az erőátcso­portosításhoz, s egy újabb offenzívára való felkészülés­re. Vannak rossz tapasztala­tok az elmúlt évtizedek tör­ténetéből: ENSZ-csapatok je­lenlétében számoltak le a mai Zaire-ban Lumumbával, a törvényes kormányfővel a hatvanas évtized kezdetén. Közben egy utazás is ma­gára vonta a figyelmet. Amió­ta elnökké választották. Amin Dzsemajel első ízben kereste fel Damaszkuszi A látogatás hátterében az elmúlt napok libanoni változásai álltak: a kormányhadsereg felbomlása; az ellenzéki erők előretörése; a drúzok és siiták fennható­ságának biztosítása Nyugat- Bejrútban A hírek szerint a szíriai fővárosban megállapo­dás jött létre orra vonatkozó­lag, hogy a libanoni elnök felmondja az Izraellel aláírt különszerződést, folytatódik a nemzeti megbékélési konfe­rencia Svájcban és egység­kormányt a'akítanak. Ezzel együtt életbe lépett az újabb, kilenc esztendő óta a 184. tűz­szünet. A hivatalos részletek mind ez ideig nem ismeretesek, s nem tudni azt sem, milyen formák között történik meg a szerződés érvénytelenítése. A helyzetet bonyolítja, hoav Izrael máris katonai ellenlé­pésekkel fenyegetőzött, s a libanoni szélsőjobboldal — nyilván külföldi támogatással — ezúttal még a maronita el­nöknek is ellentmond. A je­lek szerint az olvasó az el­következő napokban sem fog szűkölködni a Libanonnal kapcsolatos jelentésekben. Milyen következményekkel járt a New Hamphsire-i elő­választás? Az amerikai szokásoknak megfelelően New Hampshire- ben megkezdődött az elővá­lasztások sorozata. Az elővá­lasztás tulajdonképpen affé­le közvélemény-kutatásnak is beillő szavazás, a két nagy párt, a republikánusok, illet­ve a demokraták soraiban. Az Egyesült Államoknak ötven állama van és New Hampshire, népességét tekint­ve, a legkisebbek között ta­lálható, az első előválasztás győztesei és vesztesei azonban óhatatlanul reflektorfénybe kerülnek, s ennek országos ki­hatása van. Feljegyezték, hogy 1952 óta nem választottak olyan elnököt, aki ne győ­zött volna pártja színeiben a New Hampshire-i tesztelés során. A köztársaságiaknál nem volt baj a papírformával, Reagan gyakorlatilag ellenfél nélkül végzett az első helyen. A demokratáknál azonban nyolcán álltak a szorítóba, s meglepetésre Gary Hart sze­nátor vitte el a szavazatok negyven százalékát, jócskán megelőzve a favoritnak tar­tott Walter Mondale-t. Máris megkezdődött a nagy átcsoportosítás. A három se­reghajtó kiszállt a verseny­ből, hasonló megfontolásokat mérlegel McGovern, s a fe­kete bőrű jelölt, Jackson tisz- teletes, aki alatta maradt a várakozásoknak, inkább jövő politikai pályáját építi, mint­hogy komolyan hinne esélyei­ben. Hárman maradtak te­hát: Mondale, aki élvezi a pártgépezet, s a szakszerveze­tek támogatását, a legtöbb pénze van, de nyomja a múlt­beli kudarc: Carter melletti alelnöksége nem jó ajánlóle­vél. Hartot hívei szeretik „Kennedy-embernek” feltün­tetni, de programja egyelőre nem világos, egyébként is a Kennedy-örökségnek lehetnek jó és rossz oldalai. Glenn, az űrhajós-szenátor eddig nem remekelt, ő egyébként a de­mokrata jelöltek közül a leg­jobboldalibb, tehát a legkisebb választási lehetőséget kínálja Reagannel szemben. Március 13-át szuperkedcl- nak nevezi az amerikai poli­tikai nyelv, e napon több fontos előválasztásra kerül sor, első ízben délen, Alaba- mában és Georgiában is. Le­het, hogy ez a kedd már dön­tést, hoz, s gyakorlatilag eldől a demokrata elnökjelölt -sze­mélye. Az sincs kizárva, hogy még jó ideig elhúzódik a bel- barc. A köztársasági oldalon ezt aligha bánnák . Réti Ervin Maradnak Az egyiptomi külügyminisz­térium szombaton bejelentet­te, hogy Anglia után Franc!a- ország is meghosszabbítja egy évvel négyszáz katonájának részvételét a Sínai-félszigeten állomásozó nemzetközi fel­ügyelő kontingensben, amely, be összesen tíz ország ad csa­patokat. A 3600 külföldi katónából álló kontingens az izraeli és uz egyiptomi haderők közé ékelődik 1982. áprilisa óta a. félszigeten, amely a Camp David-i különalku előírásai szerint fokozatosan került vissza — néhány vitatott kör­zet kivételével — egyiptomi fennhatóság alá. Az Egyesült Államokban nagy érdeklődést keltett Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának péntek délután Moszkvában elhangzott választási nyilat­kozata. Az első washingtoni reagálások kiemelik, hogy a főtitkár beszédében nagy te­ret szentelt a nukleáris fegy­verkezési hajsza megfékezé­sével kapcsolatos teendőknek. A nyilatkozatnak azt a részét elemzik, amely szerint van lehetőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd és együttműködés kiépítésére. A legnagyobb amerikai hír- ügynökségek gyorshírben kö­zöltek Tészleteket Cser­nyenko nyilatkozatából. Az Magyar—osztrák szakszervezeti találkozó Március 2-án és 3-án a SZOT oktatási központban Baíatonfüreden Gáspár Sán­dor, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsénak elnöke, Mé­hes Lajos főtitkár, Gál László főtitkárhelyettes és a SZOT- titkárság más tagjai megbe­szélést folytattak az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) Anton Benya elnök, Alfred Ströer és Fritz Ver- zetnitsch vezető titkár részvé­telével hazánkban tartózko­dott titkárságával. A küldöttségek megvizsgál­ták a magyar—osztrák szak- szervezetek együttműködését és megállapodtak a további kapcsolatokban az 1984. évre. Véleményt cseréltek a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseiről, az európai szakszervezetek együttműködésének lehetősé­geiről. a szakszervezetek fe­lelősségéről Európa békéjé­nek, biztonságának megóvá­sában. Az őszinte, baráti légkörű megbeszéléseken a 'részt vevők kifejezték a magyar és az osztrák szakszervezetek kö­zötti baráti kapcsolatok hasz­nosságát és jelentőségét a két szomszédos ország népének jobb megismerésében. Hang­súlyozták a feszült világpoli­tikai légkörben a szakszerve­zetek közötti párbeszédek szükségességét. Az osztrák küldöttség szom­baton elutazott Magyarország­ról. Aknazár Nicaraguában Az Egyesült Államok kato­nai blokád alá akarja venni Nicaraguát. A nicaraguai el­lenforradalmárok az amerikai titkosszoleáiat. a CIA segítsé­gével elaknásították az or­szág legnagyobb tengeri ki­kötőjét, a corintói öblöt és környékét — jelenti Gőzön István, az MTI tudósítója. A nicaraguai külügymi­nisztérium pénteken tiltakozó jegyzéket küldött George Shultz amerikai külügymi­niszternek a nicaraguai ki­kötő elaknásítása miatt. A jegyzék szerint nicaraguai el- lenforradalmárok — a CIA segítségével — aknákat tele­pítettek az ország legnagyobb kikötőiének bejárata elé A csendes-éceáni partvidéken fekvő Corinto kikötőjébe ér­kezik a nicaraguai import mintegv ro százaléka, illetve itt kerül hajóra a kivitel több mint 90 százaléka. közép amerikai ország az Egyesült Államokat teszi fe­lelőssé a kikötő elaknásítása : miatt esetleg bekövetkező ka­tasztrófákért. Fennáll annak a lehetősége, hogy a tengeri á-amlatok a nicaraguai par­tok elől aknákat sodornak a mély tenger iránvába — hang­súlyozza a nyilatkozat. AP első híradásában kiemel­te az SZKP KB főtitkárának arról szóló szavait, hogy a Szovjetunió mélységesen el­kötelezte magát az enyhülés ügye mellett és a másik fél hajlandósága esetén kész tényleges lépéseket tenni a nukleáris fegyverek ellenőr­zésére. Az UPI hírügynökség a moszkvai beszédről szóló be-i számolójában a hangsúlyt Csernyenkónak arra a meg­állapítására helyezte, hogy van lehetőség a két ország kapcsolatainak jelentős javu­lására, amennyiben az Egye­sült Államok az enyhülésről szóló szavait tényleges tettek­kel támasztja alá. A hivatalos amerikai meg­nyilvánulások ezúttal is azt Lubomir Strougal 1924. ok­tóber 19-én született Veseli nad Luzniciben, munkáscsa­ládban. Apját, aki 1921-től volt a CSKP tagja, a náci megszállás alatt az antifasisz­ta ellenállási mozgalomban való részvétele miatt elítél­ték és náci börtönben halt meg. Lubomir Strougal a trebo- ni gimnázium elvégzése után a háború végéig munkásként dolgozott. Az ország felsza­badulásakor rögtön belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Elvégezte a prágai Károly egyetem jogi karát, ezt kö­vetően különböző pártfunk­ciókban a délcseh megyében dolgozott, 1957-ben a CSKP délcseh megyei bizottságá­nak első titkárává választot­ták. A CSKP XI. kongresszusa óta tagja a CSKP Központi Bizottságának, s 1959-től je­lentős állami funkciókkal bízták meg. Mezőgazdasági, sugallják, mintha az Egyesült Államok mindig készen állt volna a párbeszédre és eh­hez szovjet lépéseket várna. E megfogalmazások figyel­men kívül hagyják az eny­hülés érdekében az utóbbi időkben tett szovjet kezde­ményezéseket. Larrv Soeakes, a Fehér Ház szóvivője a moszkvai nyilatkozat elhang­zása után újságíróknak ezt mondotta: Csernyenko nyilat­kozata alátámasztja a Moszk­va és Washington közötti ..új párbeszéd megnyitásával kap­csolatos reményeket”. A szó­vivő a továbbiakban kifejtet­te, hogy a szovjet vezető nyi­latkozata „természetesen to­vábbi tüzetes elemzést” igé­nyel. erdő- és vízgazdálkodási mi­niszter, majd — 1951—65. között — belügyminiszter volt. 1960-ban a. nemzetgyű­lés képviselőjévé, 1969-ben a szövetségi gyűlés néni ka­marájának képviselőjévé vá­lasztották. 1965-ben visszatért a párt­munkához, 1968-iq a CSKP KB titkáraként dolgozott, ek­kor^ szövetségi miniszter el­nök-helyettessé nevezték ki, A CSKP KB 1968. novembe­ri ülésén a várt elnökségi­nek és végrehajtó bizottságá­nak tagjává, a CSKP KP, tit­kárává és a cseh területen folvó pártmunka irányításá­val foglalkozó iroda elnöké­vé választották. 1970-ben nevezték ki <z CSSZSZK szövetségi kormá­nya elnökévé, s megbízatását 1976-ban és 1981-ben meg­újították. A párt- és állami funkci- ókban sok éven át végzett kiemelkedő munkáját cseh- szlovák és külföldi kitünteté­sek egész sorával ismerték el. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma első rea­gálásként közétett nyilatkoza­tában hangoztatta: Washing­ton kész arra, hogy a Szov­jetunióval közösen „jóhisze­mű erőfeszítéseket tegyen a két ország előtt álló fontos kérdések megoldására”. „Az Egyesült Államok e kérdé­sekről már előterjesztette ja­vaslatait és készen áll a má­sik fél érdemleges indítvá­nyainak meghallgatására”. A külügyminisztériumi nyi­latkozat ugyanakkor elutasí­totta az atomfegyverek befa­gyasztására tett szovjet ja­vaslatot. azzal a ködös meg­fogalmazással, hogy a befa­gyasztás most a „szovjet ka­tonai erőfeszítések megjutal- mazása lenne”. 2 NÓGRÁD - 1984. március 4., vasárnap A Csernyenkó-beszéd amerikai visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents