Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
A*, mm m mm m ^ m V A 1 m iái i m Imi m !■ m tmm m IMI m im i SS m SS nr w '■r wm m mr & ■ SS S I! i ^ VAR ST'S ■ Sí mm w m m mm mám r t t mm ■ « [előtt] Vereség, Defekt és társaik Korszerűen — elkötelezetten Farkas AJadár szüJetésének 75. évfordulóján Farkas aladár párizsi önarcképe (1939.) Farkas Aladár: Vietnami anya Űttörőköszöntéssel — „Előre!” — üdvözlöm az ötvenes évek piros nyakkendős pajtásait: Kapás Dezső írót, a Vígszínház rendezőjét és Szántó Erika tévédramaturgot abból az alkalomból, hogy nem nemzedéki alapon (bár egyidősek) összehozták a Vereség című tévéjátékot, amelyet a múlt héten láthattunk a képernyőn. Jómagam akkoriban, amikor ők mezítláb jártak úttörőként (?) és állandóan zsíros kenyeret ettek a játék tanúsága szerint, már az ifjúsági szövetség tagjaként éppen félbeszakítottam tanulmányaimat az utolsó szak- érettségis kollégiumban és a katonai szolgálatra készültem. Más szóval, kéretlenül is nemzedéki alapon szólok filmjükről. amelynek bevallottan legfőbb célja az ötvennégyes világbajnoki döntőt mindösz- sze ürügyként felhasználva az. hogy „szép sorban megértsük a miérteket, megértsük azt a világot, amelyet gyerekként éltünk át...” * Szatirikusán historizáló játék a Vereség. Keretjátékaként egy akkori apparátusi kollektíva vizparti kirándulása és a rádión közvetített világbajnoki döntő közös meghallgatása is megteszi. Sőt, az eleve elhatározott írói koncepció szerint ez a közösség nem is lehetne más, mint valamiféle beosztásban dolgozó politikusok gyülekezete, szemben egy munkás-, vagy pa- rasztközöséggel! Ahol ugye, a szervilizmust, a politikai szolgalelküséget nem is lehetne kimutatni és aztán a nagy cél szerint megérteni és így tovább. A jelrendszer legfőbb eleme tehát eleve meghatározza a többit is. Hogy aztán mit érthettünk meg — azon túl. amit már eddig is értettünk — Kapás Dezső filmjéből az más kérdés lenne, ha nem éppen erről szólna a jegyzetíró. Várható. hogy mindenki szépen sorban elmondja majd a magáét a következőkben. Várható, hogy a „megértés” örve alatt százszorosán visz- szaköszönnek majd a közhelyek (történelmiek) a jövőben bemutatásra kerülő újabb tévéjátékokban és -filmekben attól függően, hányán vannak egykori pirosnyakkendő- sök, akik még nem csináltak filmet az ötvenes évekről. Kapás Dezsőnek ez a vicc még új volt: az ötvenes évek ká- derezője így kérdezi a ká- derezettet „elvtárs az elvtárs?” Röviden szólva tehát az a véleményem, hogy a megértést valóban mélyre szántó filmekkel és könyvekkel lehet szolgálni, igényesebb megközelítésekkel lehet el is érni ezt a valóban időszerű célt és nem a felületeken „bátran villogó” ötletekkel, amelyekből akadt jó néhány ebben a filmben. Három normális embernél amúgy sem volt több a Vereség-ben. Az egyik nyilván a rendezőíró gyerekfejjel, aki jókat kérdezett a mamájától (ő volt a második), a harmadik meg talán a halat tisztító öregasz- szony. A többiek versenyben nyalták a főnök talpát. De azért ütötték is a víz alatti buktatósdi játék alatt, amely a film legjobb jelenete lehetett volna, ha a jelrendszeren túlpörögve, nem rontja el utólag is az értékét egy másik vízbelökősdi jelenettel az író, a rendező és a dramaturg. Kifejezetten a jobb megértés céljából(?) * A hétre beharangozott két tévépremier hál’ istennek nem sikerült — közbejött, ha ugyan érdemes volt ezt erőltetni? a labdarúgó-mérkőzés közvetítése — így a Nagyúri mesterség Andorai Péterrel a főszerepben erre a hétre jutott; legalább nem maradunk tévéjáték nélkül. Na, de aztán „adtunk” Hitchcocknak is akkorát a Defekt-tel (bűnügyi történet. Fazekas Lajos műve), hogy ha élne, égnek állna az a néhány szál haja szegénynek. Mit is kellene nekünk importrémségekért sorban állni a világ filmbestseller- boltjaiban. amikor a rémségek rémségeit produkáltuk ezúttal alighanem egy az egyben az életből „kikapva”. Nagy a valószínűsége ugyanis, hogy megtörtént bűnügyet dolgozott fel a virágzónak éppen nem nevezhető abszolút naturalizmus eszközeit vérben megforgatva Fazekas Lajos (tényleg, ki az a Fazekas Lajos? tanuljuk meg a nevét, ha még nem tudtuk, nagy naturalistát tisztelhetünk tán benne...). * Nekem ugyan gondot okozott a sok véletlen, ami az ilyen típusú krimik elűzhetet- len velejárója, és különösen az a tény, miszerint a vérszívó emberi pók az elhagyott vidéken miként tudja előre, hogy egy magányos nő szalad kocsijával az odakészített szögekbe? —, de, hát kicsire nem adunk, ahogy mondani szokás —, a nagy meg nem számít. Visszatérve a dokumentumszagra —, végeredményben. ha nem így áll a dolog, akár a legnagyobb elismerésnek is veheti az írórendező ezt a ..gyanút”, mert ilyesmit többnyire az élet produkál, a vérvalóság ugye és nem a művészet, a szoron- gásos-pszichoanalizált és megszűrt hatáskeltés. A végig egy szálon futó történetet jól fényképezte Halász Mihály, a színészi játék is teljes hitelességet eredményezett és ezt még Márkus László „halotti pislogásai” sem tudták lerontani. A horrorkultusz tehát itt van a nyakunkon és aligha tévedek, ha megkockáztatom — ezt a vérben forgó filmtekercset csak egy horrorprofi (Hitchcock) sorozat- vetitésénelc heteiben lehetett különösebb - „feltűnés nélkül” képernyőre vinni! De hát, hol volt ettől a magyar horrortól a szó szerint rémlimonádénak is gyenge e heti Fogjunk tolvajt! Hitch- cock-filmecske? (T. Pataki) A korszerű formákkal, kifejezési eszközökkel • párosult elkötelezett alkotó művészete századunk kiemelkedő szobrászai közé emeli a 75. esztendeje született Farkas Aladárt.* Kilencgyermekes munkáscsaládban, Űjpesten látta meg a napvilágot 1909. március 27-én, s csaknem két és fél esztendeje már, hogy 1981 dcembere óta nincs többé kö-' zöttünk. Halála után is azonban gazdag életút művei éltetik tovább. Olyan emeberé, aki egész munkásságát annak szentelte, hogy a művészet nyelvén beszélje el kora valóságát és foglaljon állást a fölismert igazságok mellett. Több köztéri szobra áll és egyes munkái valósággal jelképpé magasodtak. Félő viszont, hogy köztudatunkban, főként a fiatalabb nemzedék ismereteiben mégsem foglalja el azt a helyet, amely megilletné. Alighanem az eddigieknél többet is kellene tenni, hogy ne így legyen. Lehetséges. hogy a különféle lelkiválságokkal jelentkező, álproblémákon gyötrődő, utólagosan böleselkedő alkotók esetenként jobban magukra vonják a közfigyelmet, mint akinek életútja nem szolgáltatott efféle látványosságot, ö börtöntől fenyegetve, viharban és napsütésben. mindig következetesen ugyanazt az előrevivő utat járta. Már csak ezért is tisztelhetjük egyéniségét. Ám ő ezenfelül művész volt, aki formai megoldásaiban is mindig az előrevivőt igyekezett megtalálni és a korszerűen újban, a ma- gasrendűben gondolkodott. Elsősorban a szuggesztív erejű expresszivitás volt a fő alkotó módszere, de kár volna bármely izmus kalodájába zárni. Érdekesek például elkarcsúsított, vékony alakjai, amelyekhez mintha az iszapvárat építő gyerekekhez hasonlóan az ujjai közül csurgatta volna ki szobrainak anyagát. Más művein a hangulati realitás a figyelemre méltó. így párosul harmonikusan egymással: eszmei állandóság és formai sokszínűség A két világháború között érzékeny szemmel adott meggyőző hangot a munkásosztály szenvedésének, nyomorának, harci törekvéseinek. Ez az az' idő, amikor az 1936-os sikeres budapesti kiállítása után két esztendőt Párizsban nyílik lehetősége képeznie magát. Ott lett a Francia Kommunista Párt tagja. Hazatérése után részt vett a szocialista képzőművészek csoportjának az újjászervezésében és vezetőségi tagságot vállalt. Olyan művészeti csoportosulás volt ez, amely a Horthy-korszakban tömörítetté a baloldali szellemű alkotókat és fontos szerepet töltött be a modern magyar művészet fejlesztésében. Valójában az illegális kommunista párt segítésére hozták létre, de működésével széles körben célozta a baloldali művészek egybefogását, míg azután 1942-től nem engedélyezték a kiállításaikat. Később tagjaikból többeket bebörtönöztek, elhurcoltak, közülük mártírhalált is szenvedtek. Ehhez a korszakhoz fűződik a dinamikus Sallai—Fürst emlékmű, amelyet még az 1930- as években tervezett, s 1973- ban a fővárosban, Angyalföldön állították föl. A spanyol polgárháborút idézi a Spanyol anya, aki áléit gyermekét tartja vádlón maga fölé mindenfajta barbársággal, elnyomással szemben. Annak idején ez a műve az egész európai baloldali, humanista értelmiségnek egyik antifasiszta jelképe volt. Egyébként az anyaság gondolatköre más plasztikájában is társadalmi síkon foglalkoztatta. Saját édesanyja arcmásában az egyik legmelegebb munkás- asszonyportrét formázta meg. Változatlanul jellemző a felszabadulás utáni alkotó pályájára is, hogy élénken reagál a világban mutatkozó feszültségekre. így születtek meg a koreai, majd a vietnami háborúról készülő sorozatai. Mély együttélés és emberi át- érzés szólal meg. ezekben is. Túlmutatnak egy nép önvédelmi harcán: rávilágítanak az imperialista agresszió és a háborús pusztítás minden embertelenségére és esztelen- ségére. Szinte apokaliptikus vízió erejű „Az atombomba árnyékában” című, amelyen a szántó-vető, dolgozó vietnami parasztok feje fölé az atombomba csóvája von árnyékot. Hasonló eszmei mondanivalóid az „Atomcsóva és galamb” is. amelyben egy hatalmasra növelt amerikai katona alakja lép át embereken, országokon, egyik kezében a béke galambját elfogva, a másikban az atombomba gombafelhőjét borítva az emberiségre. E szoborsorozatban különösen tu. v erővel nyilatkozik meg alkotójuk világnézete, de igen figyelemre méltó, hogy miként találta meg hozzá a maga sajátos formai megoldásait, helyenként izgatott . vonalvezetésű térformáit. Pompásan érvényesült ironizáló érzéke az 1956-os ellenforradalom viharában gyengének bizonyult vagy éppen ellenségessé lett honfitársainkkal szemben. Egy- egy művészi telitalálat például a „Disszidens író” hajladozó alakja, amint lakájmozdulatokkal ajánlja föl tollát befogadóinak vagy a „Kispolgár a forgószélben” című ide- oda hajladozó emberkéje és más szempontból szellemesen korfestő a „Vitázók” című páros figurája. E napokban Farkas Aladár 75. születési évfordulóját kamaratárlattal ünnepli Öbuda újkörzeti pártházában a III. kerületi pártbizottság, a közeljövőben pedig Oroszlányban rendeznek hasonlót. Hagyományőrző kirakóvásár . Vasárnap, a budapesti tavaszi fesztivál zárnónapján hagyományőrző kirakóvásárt rendezett a Budapest Sportcsarnokban a Magyar Színkör és a Népművelési Intézet. Az élő magyar népművészet egyik legnagyobb seregszemléjére — a korábbi esztendőkhöz hasonlóan — az ország valamennyi tájáról, sőt határainkon túlról is érkeztek dalosok, táncosok, zenészek, s a népi mesterségek avatott művelői. A táncprog- r.amok szüneteit daltanulás és közős éneklés színesítette. A Bartók színpadon a Kalamajka, a Kamarás és a Téka együttes közreműködésével palóc, kalotaszegi és mezőségi táncokat tanítottak az érdeklődőknek. A gyerekeket játszó- és , táncházak várták, s ezekben egyebek közt gal- gai, dél-alföldi, mezőföldi, Kalocsa vidéki játékokkal, illetve, dalokkal, táncokkal ismertették meg őket. A hagyományőrző kirakóvásárra szerte az országból csaknem 200 kézműves hozta el portékáját. Fafaragók, kötélgyártók, hangszerkészítők, rézművesek, kádárok, csontfaragók, kovácsok, csuhéfonók munkáinak gazdag kínálatából választhattak maguknak vásárfiát a látogatók. Vasárnap bezárta . kapuit a budapesti tavaszi fesztivál keretében rendezett Utazás ’84 nemzetközi idegen- forgalmi kiállítás, amelyen utazási irodák, idegenforgalmi hivatalok és kereskedelmi vállalatok vettek részt. Este hangversennyel zárult a fesztivál" 10 napos rendezvénysorozata. KOSSUTH RADIO: t.27: Egy életmű nyomában. I. rész 9.0«: A hét zeneműve 9.30: Gulyás László: Első szerelem 10.05: MR 10—14 különkiadása. 10.35: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát 11.43: Glemba XV/5. rész 13.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 1:1.00: A Rádió Dalszínháza 14.10: A szovjetunió népeinek zenéjéből U.25: A Mecseki Ércbányászati Vállalat koncén fúvószenekara iátszik. vezényel Apáthy Árpád 14.40: £lő világirodalom 15.05: Klasszikus kamarazene 15.28: Nyitnlkék 16.00: Népzenei Hangos Újság 16.40: Bach: E-dúr hegedűverseny 17.05: Háborús hétköznapok békében. Veress Tibor nicaraguai riport- összeállitása. I. rész. 17.30: Verdi: Don Carlos — Erzsébet áriája a IV. felvonásból 17.45: A Szabó család 19.15: Kapcsoljuk a 32-es stúdiót 20.00: Szintézis 20.30: Üzenet a színházi világnap alkalmából 20.34: „Kell a jó kön/*" 21.51: Takemltsu: Kerti ásó 21.45: Birtwistle: Grimethorpe ária. 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Brahms: Esz-dúr szonáta 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00: Vezényel a szerző 00.10: Haldú Júlia táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.057 Nótáit 8.20: Tíz pero külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiákoktól NÚGRÁP - 1984. március 27.» kedd 1 13.25: Látószög 13.30: Tornászmduló 14.00: Zenés délután 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről Könyvért 15.30: Örökzöld dallamok is.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa arról, hogy miért érdemes hajtani? 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai 18.55: Kacsoh Pongráo daljátékaiból 19.14: Magyar anekdotakincs 19.35: Csak fiataloknak I 20.35: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban ? 20.45: Népdalcsokor, néptáncmuzsika 21.37: Vangelis összes lemeze XVIII/13—14. rész 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek. Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Döntött a bíróság. Sorsok és forintok. Dr. Timár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Eszak-magyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsflf- előzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé. ____ Világnézet. _ . , 8 .40: Deltácska. 9.05: Francia nyelv. 9.20: Fizikai kísérletek L 9.30: Technika. 9.50: Szeptember. Román film. 11.40: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 15.40: Deltácska. 16.00: Adni, kapni jó! 16.15: Orosz nyelvgyakorlás. 16.30: Hírek. 16.35: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 17.30: Színházat játszunk. Vl/3. rész. 18.25: Képújság. 18.30: „Aszály után”. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Laurent család. X/5. rész. 20.55: stúdió ’84. 21.55: Claudio Abbado az Európa zenekar élén. Kb.: 22.45: Tv-hiradó. 3. 2. MŰSOR: 17.45: Képújság. 1 » 17.50: Kuckó. (Ism.) 18.20: Képek Amerikából. Norvég dokumentumfilm. 19.05: Színházi világnap. Csehov: Ványa bácsi. 21.20: Tv-hiradó 2. 21.40: ozzy Osbourne együtt««. 32.104 Képújság. __ ______ B ESZTERCEBANY A: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Vallomás 21.25: Laboratórium 22.00: Ez történt 24 6a alatt 22.15: Hangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Irodalmi revü moziműsor: Safcótarjáni November 7.: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Szóljon a rock (14). Francia film. — Kohász: A megbilincseltek (14). USA ülmfelújf- tás. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Excalibur I—II. (16). Színes, szinkronizált kosztümös ír történelmi kalandfilm. — Nagybátonyl Petőfi: A jó. a rossz és a csúf I—n. (16). Színes olasz kalandfilm. — Pásztói Mátra: Spagettiház (14). Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. — Rétság: Csillagok háborúja I—II. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kiste- renyei Petőfi: Flor asszony és két férje (14). Színes, szinkronizált brazil filmszalíra. MESEMO- ZT: A leleményes nyuszi, — Jobbágyi: Gallipoli. Színes, szinkronizált ausztrál történelmi film. 16.35: A rövidfilmstúdiók tn#» helyéből. Képünkön: Szijj Miklós rendező.
