Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
I Szovjet exportra készülő festéküzemi keverőkészülékek mo torállványát forgácsolja Mester Béla esztergályos, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységében. —barna— Kábelek exportja Balassagyarmatról Kiviteli „körülírások" — Van benne valami — fejtegeti az üzemvezető —, hogy az üzem szerepe az exportban „passzív”. Mert amit leírnak nekünk, azt kell megfelelő minőségben, határidőre végrehajtanunk. Azt el lehet ugyan mondani, hogy ha jól megoldjuk a feladatot, akkor a megrendelő jövőre is tőlünk igényel. De ezek csak amolyan „körülírások”... Több mint egymilliárd forint értékben exportál idén — tervei szerint — a balassagyarmati kábelgyár. Az Ipoly-parti üzem kisebb részben rubelért, nagyobb hányadban — 658 millió forintnak megfelelő értékben — tőkés fizetőeszközért szándékozik külföldön értékesíteni termékeit. Mivel tavalyi kivitelük tekintélyes mértékben elmaradt az előzetes, dokumentumba foglalt elképzelésektől, tanulságos lehet, hogy most mire alapozták tervüket. — A vállalati központban Idén is nagyobb mértékű exportot kívántak a gyárunk tervébe építeni, most azonban sikerült elérnünk, hogy csak az a mennyiség kerüljön a dokumentumba, amelyet mi is reálisnak látunk — mondja Báblena László anyag- és áruforgalmi vézető. — A nagyobb vevőknél beszerzett piaci információkra alapozva három nagy tételt vettünk számításba az idei tőkésexportban. Az első egy olasz—tunéziai megrendelés, amely 3 ezer tonpa acél-alu- anínium szabadvezetékre szól. Ez az igény konkrét, a gyártás a kezdés előtti stádiumban van. A másik üzlet egy NSZK—pakisztáni megrendelés, ugyancsak „ac-al” vezetékre. Kétezer tonnát igényeltek ebből a termékből. A harmadik üzlet még tárgyalási szakaszban tart. Egy osztrák féllel történő kooperációról van szó: 3 ezer tonna ALUMOWELD vezeték készítése lesz a feladat. Ezeken kívül kisebb mennyiségre szóló dán, finn, liechstenstei- ni és kínai megrendelésnek teszünk eleget. Kilátás van egy nagyobb szabású kínai üzletre is. — Az exportban a gyár szerepét kis erőltetéssel a futballkapuséhoz lehet hasonlítani. Ha jól véd, mindenki természetesnek veszi; ha gólt kap, ő a főbűnös... — Nem egészen értek egyet — rázza fejét Újhelyi Zoltán, termelési osztályvezetőhelyettes. — Ugyanezt a példát folytatva: a kapus indít is, és nem mindegy, hogy hogyan! fgy van ez a termelőkkel is. A határidő betartása, a jó minőség vonzza a további üzleteket. A szakemberek szavaiból kitűnik: nehéz éles határvonallal különválasztani, hogy mi múlik pusztán magán a gyáron az export szempontjából. A termelők megítélésének alapja „csak” a jó minőség és a határidő betartása. De ez sem csupán az Ipoly- parti csarnokokban dől el. ők is kapják az alapanyagokat valahonnan. Többek közt a December 4. Drótművektől, az ALUTRÖSZT-től és külföldről. Ezek beérkezésének ideje, illetve a beérkezett huzalok minősége rajtuk kívülálló tényező. A balassagyarmati gyár piaci sikerei, valamint fiaskói is jól példázzák azt a közhelynek is beillő, de néha elfelejtett igazságot, hogy egy-égy vállalat exportsikereihez szinte az egész magyar gazdaságnak az élénk működésre, friss mozgására szükség van. Maga a gyár hozzájárulhat ezen mozgások felfrissítéséhez, például az anyagigénylések gyors leadásával, az úgynevezett „kiajánlások” idejekorán történő, pontos megfogalmazásával és így tovább. — Mi múlik a termelőkön az export gazdaságossága szemszögéből? — A nyereségésség nagyrészt az árképzésen múlik, ebbe nekünk beleszólásunk nincsen — fejtegeti Sümegi Tibor üzemvezető. — De az anyagtakarékosságon rajtunk nagyon sok múlik. Hiszen termelési értékünkben az anyaghányad több mint nyolcvan százalék. Egy-két tizednyi megtakarítás is óriási összegekre rúg tehát. Sokat számít például az, hogy a pvc az utóbbi időben zárt rendszerben áramlik. Ennek köszönhetően az egy negyedév alatt mérhető megtakarítás értéke milliós nagyság- rendű. — Azt még feltétlenül érdemes ehhez a témához elmondani — állítja Bablena László —, hogy az exportpiacon való bentmaradást a pár éve befejeződött beruházás tette lehetővé. A régi technikánkkal nem bírtunk volna versenyben maradni. Ezenkívül az emberek is felkészültek az igényes feladatokra. Százhűszan szereztek kábelkészítői szakmunkás-bizonyítványt és tizennégy kábelgyártó szakmérnökünk tevékenykedik. Egy évvel ezelőtt a gyár vezetői közül négyen az angol, négyen a német nyelv elsajátításához kezdtünk hozzá, hogy a tárgyalásokon magunk fejthessük ki véleményünket... Molnár Pál Szovjet külkereskedelem — tendenciák VÁLTOZATLANUL széles körű nemzetközi gazdasági együttműködést, bár csökkenő mértékű külgazdasági forgalomnövekedést mutatnak a Szovjetunió tavalyi külkereskedelmének adatai. Az elmúlt évben az árucsere-forgalom 6,6 százalékkal nőtt, ami alatta marad a korábbi kilencszázalékos növekedésnek. A Szovjetunió továbbra is a szocialista országokkal, ezen belül is a KGST tagállamaival bonyolítja le a kölcsönös áruszállítások nagyobb részét, az utóbbi országcsoporttal valamivel több, mint a felét. A forgalom bővülési üteme ezekkel az országokkal jóval meghaladja az összforgalom bővülésének mértékét, ami mindenekelőtt az állami szinten garantált megállapodásoknak, az integrációs lehetőségek kihasználásának köszönhető. Minden szocialista országot alapul véve értékben ugyan az utolsó előtti helyet foglalja el a Kínai Népköztársaság, ám az első helyen áll a növekedési ütemet tekintve: a szovjet—kínai kereskedelem tavaly több mint 100 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. A jövőben is a külkereskedelmi forgalom gyors ütemű bővülése várható a két ország között. Egészében stabilitást mutat a tőkésországokkal folytatott külkereskedelem. Ezen belül azonban ellentétesen alakultak a gazdasági kapcsolatok az európai és a kontinensen kívüli tőkésországokkal. Nyugat-Euró- pa államaival az előző évihez hasonló mértékben, 6,4 százalékkal bővült a forgalom. A nemzetközi politikai légkör láthatólag nem hatott fékezőleg az ezekkel az államokkal folytatott kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokra; A korábbi évek hagyományainak megfelelően alakult a tőkésországokba szállított, illetve az onnan vásárolt áruk szerkezeti megoszlása. A Szovjetunió továbbra is elsősorban energiahordozókat, fűtő- és nyersanyagokat szállít Nyugatra — ez teszi ki az összes exportnak> körülbelül a háromnegyedét. Változatlanul alacsony ugyanakkor a tőkésországokba exportált gépek és berendezések aránya. Az Európán kívüli tőkésországok mindegyikével csökkent a kereskedelem. Japánnal a visszaesés 18,5 százalékos. A távolkeleti ország, amely a hetvenes évek közepén a Szovjetunió második számú külkereskedelmi partnere volt, továbbra is csak az ötödik helyen áll. Ugyancsak jelentős mértékben, mintegy 15 százalékkal csökkent az Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelmi forgalom értéke. Két évvel ezelőtt még mind a két tőkésgazdasági nagyhatalomnál növekedés volt tapasztalható a Szovjetunióval folytatott külkereskedelemben. Szovjet részről sokszor hangsúlyozták: kölcsönösen előnyös és egyenjogú alapokon készek fejleszteni a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat ezekkel az országokkal is. A FEJLŐDŐ országok közül továbbra is India a legjelentősebb külkereskedelmi partner. Tavaly ebben a relációban is — igaz nem túl jelentősen —, de azért 4 százalékkal csökkent a forgalom. Ujítoszolgalat Az idén már központilag is nyilvántartják a mezőgazda- sági, élelmiszer-ipari és erdészeti újításokat. A MÉM irányítása alá tartozó ágazatokban az újítások száma évente meghaladja a tízezret. Közöttük jelentős számban vannak olyan megoldások, amelyek szinte minden mezőgazdasági üzemben alkalmazhatók lennének, elterjesztésük azonban a kívántnál lassabban halad, mivel nehezen hozzáférhetőek- s gyakran csak a legszűkebb szakmái körben válnak ismertté. Az újítások „forgalmazásának” könnyítésére a MÉM információs központja, az AGRO- INFORM egységes tájékoztatási rendszert hoz létre. Korszerű elektronikai eszközök felhasználásával gyorsan és könnyen kezelhető nyilvántartó és visszakereső szolgáltató rendszert dolgoztak ki. Az AGROINFORM újítási szolgálata — ezen a néven működik majd a szervezet — egyben az újítások jogvédelmét is garantálja. Az újítási szolgálat rendszerébe való felvétel — az újítások nyilvántartása — önkéntes és költségmentes. A rendszerbe azokat az újításokat veszik fel, amelyek egyfelől hasznos eredmény alapján — kalkuláció szerint — díjazottak, másfelől eszmei alapon fizettek értük kétezer forintnál nagyobb összeget. Nyilvántartanak továbbá minden olyan újítást, amely a balesetveszély, vagy az egészségre káros körülmények csökkentését, a munkakörülmények javítását, illetőleg a környezetvédelmi feladatok megoldását teszik lehetővé. A nyilvántartásba vett adatok csekély összegű térítés ellenében, szolgáltatásként ki- kérhetők, igénybe vehetők. Az adattárban való keresést — tulajdonképpen a megrendelést — a rendszeresen közreadott szakmai jegyzékek segítik majd elő. Az újítási szolgálat megbízás alapján vállalja a teljes újítási dokumentáció értékesítését is. Ennek a szolgáltatási formának az az előnye, hogy a felhasználó a címszavas rendszerben megtalált és alkalmazni kívánt újítások teljes leírását a központi helyről szerezheti meg, az újító pedig gyorsan és megbízhatóan kap tájékoztatást újításának használatbavételéről. Az AGROINFORM már megkezdte a tájékoztatók szétküldését és a beérkező adatlapok rendszerezését, illetve az adattár feltöltését. A rendszeres szolgáltatást a negyedik negyedévben indítják meg. (MTI) A dolgozók biztonsága, munkakörülményeik javítása fontos feladatként szerepel a Szécsényi Szolgáltatóipari Szövetkezet vezetőinek tevékenységében. Ennek megfelelően figyelembe véve az anyagi lehetőségeket, tették meg a szükséges intézkedéseket. Ennek eredményeként korszerűsítették a lakatosipari műhelyeket, kisgépek vásárlásával könnyítették a fizikai munkát, az építőipari részlegnél pedig a csőállvány beszerzésével teremtettek kedvező munkafeltételeket. Ma már az elektromos javítórészlegben tevékenykedők is korszerűbb feltételek mellett oldják meg feladataikat. Az anyagi befektetéseket kívánó intézkedéseken kívül figyelemmel kísérik a munkavédelmi szemlék megtartását, ugyanakkor eleget tesznek a dolgozók munkavédelmi vizsgáztatásával kapcsolatos előírásoknak is. Mire költik a részesedési alapot? ÉLETUTAK A Dunántúlról Nógrádba Í Szinte napomat látom az alacsony, kis asszonyt. Ott | ül, vagy inkább áll a pénz- :! tárgép mellett, s nemcsak I számol, hanem segít a vasár- f lásban, szép, ízes tájszólással Í arlva felvilágosítást. Véltem, hogy nem itt született a mi ? hegyeink között, s így igaz: f Klenóczky Lászlóné bakony- ' szentlászlói. Ott jöttem a világra, meg még a négy testvérem, fiú — fiú? régen nyugdíjas már! — — egy van közöttünk. Apám szabómester volt, de hát azokban az időkben kevés volt a varrnivaló, így mellet- 1e gazdálkodott is. Volt kis földünk, jószágaink, csibék, libák, s így sikerült betömni az öt gyerek éhes száját. Tanultunk, dolgoztunk, s én a szülői házban maradtam egészen negyvenkilencig, amíg férjhez nem mentem. Itt katonáskodott az uram, néha elbeszélgettünk, de aztán kivitték a frontra, fogságba esett és a háború után csak négy évvel szabadult: Salgótarjáni volt, talán mondásom sem kell. No, ahogy megjött, visszalátogatott Szentlászlóra és megkérte a kezemet. Én igent mondtam, az édesanyám viszont ellenezte ezt a házasságot. Azt mondogatta: Édes lányom, ne menj te olyan messzire, ismeretlen sok ember közé! De hát a döntés sora végül is énrajtam volt. Még abban az évben idekerültem, Tar- jánba. A férjem akkor az acélgyárban dolgozott, elő- munkás volt, tengelykovács. De nem sokáig ütötte a vasat, mert a párt megkérte, menjen el gépállomás-vezetőnek. Erre akkor nem lehetett nemet mondani, meg tán ő is akarta. Elkerült Szemlőhegy- re, iskolába, s amikor azzal végzett, nem tartott hosszú ideig, ő alapította meg Tápon a gépállomást. Később Gödöllőre parancsolták, akadémiára, majd aztán Csornán lett gépállomás-igazgató. Hat évig. Azután kerültünk végül is vissza, Tarjánba. Haza. Az uram már nem ment vissza aa acélgyárba! az üveggyárban lett csoport- vezető, az automata gépeknél. Onnan is ment nyugdíjba két esztendeje. Három gyermekünk született. A legnagyobb fiú harmincnégy éves, de őt ritkán látni, mert már 1971-től kint dolgozik az -NDK-ban, Lipcsében, a darugyárban csoportvezető. Oda is nősült, német a felesége, nekik is három gyerekük van. A leányom most gyermekgondozási segélyen van, különben könyvelő, a nagykanizsai városgazdálkodási vállalatnál, merthogy ott laknak. A férje tűzoltótiszt. A kisebbik fiam rengeteg sakkversenyt megnyert, sokan ismerik, jelenleg a műszaki egyetemen tanul, az építészmérnöki karon. Most harmadéves, még nőtlen, mondogatom is neki, eszébe ne jusson addig megnősülni. amíg pem yegez, , Én sem akartam otthon maradni, és állást vállaltam a mostani élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál. Pénztáros lettem, az vagyok azóta is. Mennyi pénz ment már át a kezeim között, de soha egyetlen fillér hiányom nem volt. Pedig volt olyan nap, amikor egy műszak alatt száz- húszezer forintot ütöttem be a gépbe. Hat boltban voltam eddig, most már hatodik éve itt, a megyei tanács fölötti kis boltban. Rengeteg ismerősöm van, ezen a részénfő- leg idősebbek laknak, s ha nem nagy a forgalom, el-el- diskurálgatunk erről-arról. Persze, a fő téma az egészség, mert ennyi idős korban — négy hónap múlva leszek ötvenöt és éppen akkor megyek hivatalosan nyugdíjba is, furcsa egybeesés — mi máson is járhatna az ember esze. Hál’ istennek, én nem panaszkodhatok. „ gyugodtait alszom, frissen ébredek, csak a lábaim fájnak már. De hát csoda-e ez, ennyi talpalás után. És, mondtam már, sajnos nem vagyok mai gyerek. Elszálltak gyorsan ezek a fránya évek. Szóval, a nyár derekán nyugdíjba megyek, de a munkát abba nem hagyom. Úgy tervezem, egészen addig dolgozom, amíg a kisfiam nem végez az egyetemen. Mert kevés a fizetésünk, neki sem sok az ösztöndíja, meg kell fogni minden fillért. Meg egyébként sem tudnám elképzelni az életemet úgy, hogy csak otthon ücsörögjek. Én nem abból a fajtából vagyok, aki egy percig is tétlenül tud ülni. * Klenóczky Lászlóné szak- szervezeti bizalmi, kétszeres kiváló dolgozó. És boldog. S ez kincset ér... A Mátraaljai Állami Gaz-- daság az elmúlt évi eredményei alapján 2 millió 325 ezer forint részesedési alappal rendelkezik. A legutóbbi vállalati bizalmitanácskozás döntött az összeg felhasználásáról. Ennek értelmében a jóléti és kulturális alapba 500 ezer forint került. Közvetlen anyagi ösztönzésre 1 millió 243 ezer forintot költenek. Évközi jutalmazásra pedig 532 ezer forint kerül a legjobbakhoz. A közvetlen anyagi ösztönzésre felhasználható összeget, a termelési egységek között, eredménytervük teljesítésének arányában, a kollektív szerződésben foglaltak alapján osztják el. Ez azt jelenti, hogy az 1 millió 243 ezer forintból 40 százalék jut a kifizetett bér alapján, 50 százalékot kapnak' a kiemelkedő munkát végzők, valamint azok, akik munkájukkal jelentős befolyást gyakoroltak a gazdaság eredményére. Ez utóbbi címen 622 ezer forint jut a dolgozókhoz. A gazdaságban töltött évek alapján pedig 24 ezer forintot adnak az arra érdemeseknek. Karácsony György | fcíÓpRAe se ffiórciuj kedd ~ 3