Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 72. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP A LEGjJOBBAK: SALGÓTARJÁN, ROMHÁNY, VANYARC r Értékelték a településfejlesztést segítő társadalmi munkaversenyt A Nógrád megyei Tanács "Végrehajtó Bizottsága napokban megtartott ülésén értékelte a tavalyi településfejlesztést segítő társadalmi munkaversenyt. A verseny dijai elnyerésének egyik feltétele volt, hogy a tanácsok közigazgatási területén végzett társadalmi munka egy főre jutó értéke érje el az évenként a testület által megállapított értéket, amelyet az elmúlt esztendő elején 1200 forintban határoztak meg. A másik feltétel: a lakosság társadalmi munkájának aránya a városokban és nagyközségekben legalább a negyven, a községekben az ötven százalékot érje el. E követelményeket az elmúlt esztendőben Őrhalom, Szlrák. Bátonyterenye. Mátra- verebély cs Szanda települések nem teljesítették. A többség azonban igen, aminek eredménye, hogy 1983- ban a megye városaiban, falvaiban 445 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, egy lakosra 1868 forint jut, ami 172 forinttal több az egy évvel ezelőttinél. A lakosság, a vállalatok, intézmények. szövetkezetek önkéntes munkájának értéke 39 millió forinttal haladja meg az 1982- es teljesítményt. A tanácsok működési költségvetéséhez 365, a fejlesztési alaphoz 80 millióval járult hozzá a társadalmi munkamozgalom. A közhasznú munkák egyötöde a környezetvédelmi célokat szolgálta. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a természeti környezet tisztaságának védelmére, a települések csinosítására. Az új utak, járdák, egészségügyi kulturális, szociális létesítmények többsége a helyi üzemek, termelőszövetkezetek és a lakosság' összefogásával valósult meg. Tavaly is pezsgő volt a tavaszi és őszi társadalmi munkahónap. az ,,egy üzem — egy gyermekintézmény” patronáló mozgalom. A végrehajtó bizottság a tavalyi társadalmi munkaversenyt településkategóriánként értékelte. így a városok között Salgótarján lett az első (az egy főre jutó érték 2068 forint), s ezért fejlesztési célú, terven felüli támogatásként 600 ezer forintot kapott a tanács. A nagyközségek közül a romhányiak voltak a legszorgalmasabbak, fejenként 2675 forint értékű közhasznú munkát végeztek, a tanács fejlesztési alapja pedig hamarosan félmillióval gyarapszik. A községek közötti versenyben az élen a va- nyarciak végeztek (3453), második Nagyoroszi (3387), harmadik Buják (3362). A községi tanácsok 400. 300 illetve 200 ezer forint terven felüli támogatást kaptak. A végrehajtó bizottság elfogadta az idei munkaverseny feltételeit, s leszögezte, hogy csak az a tanács érhet el helyezést, amelynek közigazgatási területén az egy főre jutó közhasznú munka érteke eléri a másfél ezer forintot. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóján március 21-én, másfél millió kisdobos, úttörő és felnőtt részvételével rendezte meg „Riadó 19—65—84” elnevezésű országos riadójáté- kát a Magyar Üttörők Szövetsége. A riadójáték tanulságai minden szempontból megerősítették az úttörővezetők VIII. országos konferenciáján megfogalmazott elgondolásokat. Az egységes cselekvés érzését adó egésznapos program nagy élményt jelentett a gyermekeknek. A gyermekek lelkesedése, lendülete nemcsak a pedagógusokat ragadta magával. hanem a felnőtt-társadalom szinte minden rétegét megmozgatta. Szinte felsorolhatatlan a gyermekek öntevékenységének. kezdeményezésének, rengetek tormája. Salgótarjánban például bevonták egésznapos munkájukba a Szőnyi Jövőre is lesz uttororiado Márton ejtőernyős partizáncsapat egyetlen élő tagját. A gyermekek viselkedését mindenütt az önként vállalt nagyfokú fegyelem jellemezte, s ez is bizonyítja a hasonló romantikus játékok létjogosultságát. Természetesen nem jelenthetett volna hosszú időre szóló élményt a résztvevőknek, ha a játék csupán egy napra korlátozódik. A „Riadó 19—65—84” egyik legnagyobb eredménye éppen az volt, hogy hetekre, hónapokra olyan értelmes feladatokat adott az úttörőcsapatoknak, amelyekkel a gyerekek azonosulni tudtak. Szerencsés volt a riadó időpontja abból a szempontból is, hogy ezekben a hónapokban készülnek mindenütt az úttörőcsapatok alkotmányai, s a jövő munkáját megalapozó dokumentumokban már hasznosítani lehet a játék tapasztalatait. Az akció napján az ország minden tájáról több száz telefon érkezett a riadóparancsnoksághoz: úttörők jelentették, hogy hol tartanak feladataik elvégzésében, s mindannyian kérték, hogy máskor is, akár évenként részt vehessenek hasonló játékban. Az úttörőszövetség a kérésnek igyekszik eleget tenni, a „Riadó 19—65—84” tapasztalatait felhasználja a következő úttörőévben és jövőre is megrendezi az úttörőmozgalom erejét demonstráló országos akciót. (MTI) TALÁLKOZÓ AZ ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN V. megyei kollégiumi napok Salgótarjánban a. Balassagyarmati, pásztói és salgótarjáni kollégisták vidám velődési központ rendezvényének szünetében. Nógrád megye kilenc középfokú kollégiumi intézményének mintegy hatszáz képviselője töltötte meg szombat délelőtt a salgótarjáni József Attila városi-megyei Művelődési Központ színháztermét, ahol ünnepélyes külsőségekkel vette kezdetét az V. megyei kollégiumi napok kétnapos rendezvénysorozata. A kollégiumi tanulóifjúság e kétévenként rendezendő találkozója — közismertebb nevén; a DON — idén egy másik évfordulóhoz, a szocialista kollégiumi rendszer szervezeti kialakításának huszonötödik évfordulójához is kapcsolódik. A rendezvény egyúttal megyei előkészítője a kollégisták negyedik országos konferenciájának. A kollégiumi küldötteket — a házigazdák nevében — dr. Szittner András, a Salgótarján város Tanácsának elnöke köszöntötte, utalva arra. hogy az ünnepi eseményt a diákotthonokban hosszas előkészítő munka előzte meg. Az évfordulók alkalmából kitüntetések átadására is sor került. Dr. Horváth István, a Nógrád megyei Tanács művelődési osztályának vezetője a kollégiumi nevelőmunkában elért eredmények elismeréseként a Művelődési Minisztérium, Pintér László, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára a KISZ KB és a Művelődési Minisztérium kitüntetéseit, illetve okleveleit nyújtotta át az arra érdemeseknek. Ezt követően a középfokú oktatási intézmények kollégiumaiban folyó nevelőmunka aktuális feladatairól Pintér László tartott előadást. Beszédében hangsúlyozta az iskolai demokrácia fejlesztésének fontosságát. Egyebek beszélgetése a megyei mű— kulcsár — mellett erről is szó esett a délelőtti program második részében megtartott szekcióüléseken, melyeknek a Bolyai János Gimnázium adott otthont. A kollégiumi küldöttek ezeken a tanácskozásokon a diákönkormányzatok szerepét, az iskolák és kollégiumok kapcsolatát, a kollégiumi hagyományok ápolásának lehetőségeit vitatták meg. Az V. megyei kollégiumi napok résztvevői délután 15 órától — ugyancsak a művelődési központ színháztermében — színes kulturális műsorösszeállítással reprezentálták a diákotthonokban folyó művelődési munkát. Ma délelőtt a városi sportcsarnokban pedig a kollégiumi sportélet legjobbjai mérik ösz- sze ügyességüket délelőtt 9 órától. Ugyanitt kerül sor a rendezvénysorozat záróünnepségére is. Kommunista szombat Nóarádban A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár munkáskollektivája műszakbeosztásától függően az elmúlt szombaton, most és a következő hét végén vesz részt a kommunista műszakokon. A gáztűzhelyeket szerelő c-arnokb-'n tegnap az Oláh Béla és Lipták Jánosné aranykoszorús szocialista brigád vezet ók munkacsapatai —, összesen felszáz fő —, kétszáz darab gáztűzhelyt szereltek a hazai piacra. ~ kj — Több mint háromezer munkás, mérnök, művezető és irodai dolgozó vett részt a nógrádi üzemek szombati kommunista műszakjában. Az összesen megtermelt áruk értéke meghaladja a kilencmillió forintot, a társadalmi célokra felajánlott munkabér kevés híján félmillió forint. A Salgótarjáni Rádiótele- fongyárban szombaton hat- százan szerelték a szovjet és NDK exportra készülő URH adó-vevö készülékeket, antennákat, összesen egymillió forint értékben. Megszolgált hatvanötezer forint bérüket a salgótarjáni szabadidő-központ megépítésére ajánlották fel. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában a Szovjetunió számára készülő epoxigyanta, valamint festékgyár szállításra esedékes készülékeit állították elő a szombati kommunista műszakban. Dolgoztak ezenkívül a paksi atomerőmű négyszáz köbméter térfogatú bórsavoldó óriás tartályán, Kőbányának és Nagykanizsának sörtartályok készültek. A társadalmi munkában előállított termékek értéke másfél millió forint. A dolgozók a szombati. munkáért járó bért — nyolcvanezer forintot — a vállalati dolgozók lakásépítésének megsegítésére engedték át. Társadalmi műszak volt szombaton a Salgótarjáni Ru- hqgyárban is. amelynek három gyártelepén háromszázötvenen dolgoztak NSZK és svájci exportra, valamint a hazai megrendelések kielégítésére, összesen háromszázötvenezer forint értékű árut előállítva. Szombati huszonötezer forint munkabérüket a ‘ruhagyáriak a vállalat berekfürdői üdülőjének korszerűsítésére költik. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál az amerikai kooperációban gyártott hűtőtönk, a csehszlovák exportra szánt alumínium bányatámok és más termékek előállításán munkálkodott a kommunista műszak négyszáz résztvevője. A megtermelt áruk értéke megközelíti a kétmillió forintot. A szombatra jutó százezer forintnyi bérből a vállalat szociális létesítményeit fejlesztik. Folytatódott a kommunista műszakok sorozata a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Nógrádi Szénbányák külszíni és mélyművelésű bányáiban. Ezen a szombaton hatszáz kohász dolgozott, munkájuk eredménye csaknem kétszázötven tonna hengerét áru, huzal, kovácsolt gé&alkaS rész, összesen négy és fél millió forint értékben. A bányákban nyolc- százán dolgoztak, ötven vagon szenet küldve aZ erőműveknek. A kommunista műszak résztvevői mindkét munkahelyen a vállalati szociális létsitményekre ajánlották fel mintegy kétszázezer forintnyi munkabérüket.
