Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
Kertész-kiállítás a Pesti r---------------------------------özmilvelődésünk, kulturális életünk gyarapodását, hiteles előre- hálaadását átgázolják az ország minden táján létrejött új múzeumok, galériák, állandó kiállítások. Ez elsősorban művészi fejlődést jelöl, amelyet gyorsan követett az egészséges lokálpatriotizmusban oiy érzékeny városaink és az országos művelődéspolitika közös fáradozása. Az •elmúlt évtizedekben az a folyamat figyelhető meg, hogy festőink, szobrászaink munkássága a múzeumi szférában hat immár tovább, helyi és országos figyelem, összefogás jó* voltából. A képzőművészek — mondhatni — országos elosztásban dolgoztak, minden talpalatnyi helyet megszentelt a gondolat. Ezért épült, épülhetett Gyulán Kohán György, Szombathelyen Derkovits Gyula, Badacsonyban Bgry József, Pécsett Csontváry, Vásárhelyi Győző, Szentendrén Kovács Margit, Barcsay Jenő, Kmetty János, Ceóbel Béla, Vácott Hincz Gyula, Zebe- gényben Szőnyi István, Dunaújvárosban Domanov- szky Endre, Kaposvárott Rippl-Rónai József, Debrecenben Medgyessy Ferenc múzeuma, állandó gyűjteménye, képtára. Külföldön élő hazánkfiai is adakozásukkal jeleskednek, így jött létre Sárospatakon Dómján József, Kalocsán Nicolas Schöffer gyűjteménye. Páratlan gazdagsággal állunk szemben, a kérdés csupán Új köz- gyűjteményekben az, hogy használjuk-e eléggé e kincstárat, e pompát. A közönség hazai és külföldi látogatókra osztódik, múzeumaink fogadókörzete a szomszéd háztól a nagyvilágig terjed és nem is akármilyen mértékben. Természetesen legnagyobb örömünk az, hogy rendre növekszik az ifjúság, az iskolák vendéglése. sok munkáscsoport és tsz-busz érkezik az üdülőkből, falvakból. Itt már egyre jobban felismerték a múzeumok, az ú) gyűjtemények köznevelési lehetőségeit, boldogító közérzett tényezőjét, tudatgya- rapitó energiáit. Ahol akadozik a bővülés, bővítés, az a propaganda hiányaiban keresendő. Ide tartozik, az is, hogy ami régebben kivételes volt, napjainkra általános jelenséggé vált, mégpedig az, hogy műalkotások dúsítják az oktatási intézmények küllemét és szellemi környezetét. Az iskola homlokzatára került mozaikok — így Kecskeméten Csík István, Esztergomban övári László, Tokajban Bakallár József alkotása —• a belső térben elhelyezett szobrok — így Ráckevén Varga Imre Ady portréja, Budapesten Vilt Tibor Kaesz Gyuláról mintázott arcmása, a salgótarjáni Madách Gimnázium előtt álló plasztika „Az ember tragédiája" írójának fenn- költ alakjáról, a váci gépipari szakközépiskola aulájában felavatott Juhász Gyula-dombormű, vagy a nagykőrösi Arany János Gimnázium mellett felállított Stróbl Alajos-szobor — nemcsak a tér esztétikumát fokozza, hanem magatartást indítványoz, nevelő energia. Városaink versengenek e téren, így a képzőművészet lesz a győztes, pontosabban az ifjúság nevelése, amelyet a szobrászat és a festészet is segít. M a már egyre több olyan általános iskolát, gimnáziumot és egyetemet látogathatunk, ahol a környezet képzőművészeti- leg is gondozott. Elég a gödöllői agráregyetemre utalni, ahol Amerigo Tot, Kiss István plasztikái. Fóth Ernő, Domanovszky Endre mozaikjai. Pátzay Pál portréja szerez gyönyörűséget, Ve- csési gyönki seccója az általános iskolások szemléletét alakítja a fóti gyermekvárosban, Nagy Sándor. Szur- csik János, Csohány Kálmán és mások monumentális alkotásai szolgálják esztétikummal a jó közérzetet. Tanári státust jelent, ha az intézet névadóját jelöli szobor, festmény. Ebből a Szempontból fontos megvizsgálni a műalkotások esztétikai, nevelő hatását. Losonczi Miklós André Kertész 1804-ben született Budapesten. 1912. óta fényképez. Az Érdekes Űjság 1917 március 25-i számában jelentek meg először fotói, melyeket az I. világháborúban, katonaként készített; 1925-ben Párizsba utazott, fo- t’óriportokat készített több újság (pl. Frankfurter Illustrierte, Uhu, Berliner Illustrierte, Times stb.) számára. Első nagy sikerű egyéni kiállítása 1927-ben nyílt a Saere de Printemps Galériában. 1928- ban vásárolta első Leica kameráját. 1936-ig (New Yorkba távozásáig) három könyve jelent meg (Enfants, 1933. Paris Vu Par André Kertész 1934, Nos Amis Les Bétes 1936) Amerikában először a Keystone képügynökséggel került kapcsolatba, majd különböző lapoknak dolgozott (Hapers’Bazaar, Vogue stb.) 1963-ban a velencei nemzetközi fotóbiennálén aranyérmet nyert, a következő évben a New York-i Museum of Modern Artsban nyílt önálló kiállítása. Ezt kiállítások és könyvek sora követi. 1972-ben jelent meg a Sixty Years of Photography című könyve, mely - hatvan év fotómunkáinak reprezentatív válogatása. Budapesten 1971-ben a Magyar Nemzeti Galériában mutatta be képeit. 1972-ben könyv jelent meg róla a „Fo- tó”-sorozatban. A világ egyik legjelentősebb fotóművészeként tartják számon, Jelen kiállítás anyaga a művész által küldött, illetve a Magyar Képzőművészek Szövetsége és Magyar Nemzeti Galéria által kölcsönzött Vigadóban képekből állt össze. ReproJ dukcióink ezekből mutatnak! be néhányat. A művelődés (iró)eszközei, avagy egy „irodaszerfogyasztó" töprengései Kulturális szolgáltatások a megyében r Ä Statisztikai Hivatal jóvoltából időről időre megtudhatjuk, hogy egy adott évben átlagosan hány kilogramm húst, kenyeret, cukrot, miegyebet fogyasztottunk, de készül kimutatás arról is, hány darab mozi-, hangverseny- és színházjegyet váltottunk. Ez utóbbiakból nem nehéz kiolvasni, hogy társadalmunkat egyelőre nem fenyegeti a kulturális javakból való túlfogyasztás veszélye... Jómagam régóta figyelemmel kísérem a közművelődésünk számokban kifejezhető eredményeit tartalmazó statisztikákat, s bár tudom, hogy e |éren semmiképp sem tulajdonítható túlzott jelentőség az összesített adatoknak, szívem szerint mégis megtolda- nóm a művelődésünk helyzetét reprezentáló statisztikai rovatok számát. Mégpedig a papír-írószer boltok forgalmának adataival. Meggyőződésem ugyanis, hogy a „papír-írószer fogyasztás” közvetve éppúgy egyfajta fokmérője közművelődésünknek — pontosabban önművelődésünknek —, mint mondjuk a könyvtári tagok száma. Hiszen, aki papírra ír, vagy rajzol valamit, az valójában meglevő ismereteit rögzíti, avagy új ismereteket szerez esetenként pedig maga hoz létre új ismereteket, légyen a papíron a tanulmányaihoz szükséges könyvek jegyzéke, egy matematikafeladat, netán megálmodott házának' tervrajza. Szerkesztőségünk — nem utolsósorban olvasóink jóvoltából — abban a szerencsés helyzetben van, hogy az elsők között értesül a Nógrád megyei hiánycikkekről. Mi tagadás kollégáim sem emlékeznek olyan esetre, hogy valaki azért reklamált volna, mert mondjuk hetek óta nem kap szövegkiemelő filctollat, vagy Student gyűrűsfüzetet. Pedig megyénk boltjaiban mindkettő gyakran hiánycikk. No, persze egyik sem tartozik a létfontosságú termékek közé, már csak azért sem, mert hasonló jellegűekkel helyettesíthetők. Mégis megkockáztatható a kijelentés, hogy akik az írószerboltokban az igényesebb cikkeket keresik, azok munkájukban is igényesebbek, illetve feltételezhető, hogy munkaidejükön túl is bővítik, rendszerezik ismereteiket. De térjünk vissza a statisztikákhoz! Ha az előbbiek alapján valaki azt hinné, hogy a papír-irószer boltok, illetve áruházi osztályok forgalma nálunk alacsony, az bizony téved. Csalchát a forgalom adatai mégsem vehetők figyelembe közművelődési szempontból! Mert igaz ugyan, hogy a papír-írószer fogyasztás alapján hazánkat a legműveltebb országok közé lehetne sorolni, de aki három darab iratgyűjtő mellé kéretlenül is kapott már közületi jegyzéket, az feltehetően egészen másra gyanakodna az adatok láttán... Mindenesetre jó volna egyszer kimutatni, hogy a közü- letek és az iskolai tanulók vásárlásai nélkül mennyit tesz ki az „irodaszerek” magánfogyasztása. Félő, hogy abból Salgótarjánban még azt az egyetlenegy — kifejezetten papír-írószer boltként nyilvántartott — üzletet sem volna érdemes fenntartani. Ugyanakkor örvendetes tény, hogy az utóbbi években jó néhány korszerű, praktikus, speciális igényeket is kielégítő „irodaszer” jelent meg a tucattermékek között. Bár a. magánvásárlók többségének csupán a legalapvetőbb eszközökre — írólapra, ceruzára, tolira, esetleg füzetre — van szüksége, tény, hogy a speciális termékek is napok alatt elfogynak a nógrádi üzletekből. (Ami mellesleg bátrabb rendelésre kellene, hogy indítsa az illetékeseket.) E cikkek hiánya ma még talán keveseknek okoz boszszúságot, de meglétük talán többeket késztetne igényesebb „papírmunkára”. p. k. Űj szolgáltatási pögramot készít elő a salgótarjáni József Attila megyei-városi Művelődési Központ. Az intézmény az elmúlt években számos nógrádi település kulturális életét színesítette változatos szolgáltatásaival; kiállítások, amatőr művészeti csoportok, esetenként hivatásos művészekkel rendezett műsorok közvetítésével. A kistelepülések kulturális ellátásáról a jövőben sem kívánnak lemondani, de a nehezebb gazdasági körülmények miatt a .jelentősebb önálló költségvetéssel rendelkező községi művelődési házaknak némi térítés ellenében tudnak csak biztosítani programokat. A most készülő programterv ugyanakkor szélesíteni igyekszik a szogáltatások skáláját, elsősorban a mindennapi élethez szorosabban kötődő művelődési formákkal. A megyei művelődési központ munkatársai ezekben a hetekben ismét felkeresik a már régóta működő és az újonnan alakult öntevékeny művészeti csoportokat, hogy a legszínvonalasabb együtteseket felvegyék a szolgáltatási ajánló listára. A megyei intézmény egyúttal a körzeti művelődési központokat is arra ösztönzi, hogy maguk is állítsanak össze szolgáltató programterveket, melyekkel a közelükben levő települések igényeit elégíthetnék ki. Gondot jelent viszont, hogy a körzeti művelődési központok többségének idei munkatervében eredetileg nem szerepel ilyen célra anyagi fedezet. Miközben készül az új programterv, a szolgáltatások keretében már év elején elkezdődött az „Élőzenét a falusi iskoláknak!” sorozat. A zeneiskolai tanárok közreműködé- vel rendezett hangversenyek tizennyolc település általános iskolásait ismerteti meg az élőzene szépségeivel. A év folyamán községenként négynégy koncertet tartanak, rövid zenei ismeretterjesztéssel egybekötve. műsor KOSSUTH RÁDIÓ! 8.27: Vllágablak 8.5«: Beszélni nehéz 9.08: Kamarazene 9.41: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra *0.35: Válaszolunk hallgatóink- nak 10.50: Szokolay Sándor: A tűz márciusa — oratórium Ady Endre verseire 12.30: Ki nyer ma? 12.43: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Képek és jelképek 15.28: Országos úttörőriadó 15.58: Hallgatóink figyelmébe 16.03 Nótacsokor 16.49: Kritikusok fóruma 17.03: Ml legyen a salak salakjával? 17.30: Dietrich Fischer-Dieskau dalfelvételeiből 19.15: Máglyák énekelnek 19.55! A zenéről 20.3«: Leo Fali operettjeiből 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Richard Strauss operáiból 83.00: Purcell-művek 0.10: Havasi Viktor táncdalalból PETŐFI RADIO: 8.05: Dalok a Tanácsköztársaságról 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán , 9.30! Népzenekedvelflknek 10.00: Zenedélelőtt 11.351 A Szabó család 13.05: Bussay Antal nótákat énekel. láger Balázs János gordonkáik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nádi hegedű 13.45: Zenés délután H.oo: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Petress Zsuzsa operett- felvételeiből 14.35: Slágermúzeum 15.24: Szovlet dzsesszfelvételek- ből 15.39: A XV. kér. Polák Károly Üitörőház fűvószenekara játszik, vezényel Gergely Gyula 16.00: Mindenki Iskolája 16.40: Munkásszállók változó szerepkörben 17.10: Zenés látékokból 4 NÓGRAD - 1084. március 21., szerda 17.30: Ötödik sebesség 18.35! Újdonságainkból. — Magyar könnyűzenei felvételek 19.00: Népdalkörök pódiuma 19.25: Intermikrofon 19.45: Kim Carmes és Duran Duran felvételeiből 20.35: Magyarország 1994. Gyári asszonyok 21.30: Közvetítés az Aberdeen— Ü. Dózsa labdarúgó KEK- mérkőzésről 28.20: Fél óra népzene 22.50: A lipcsei rádió archaikus hangszeregyüttese Játszik 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STűDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Hangversenykró- nlka. 17.20: Ablak az országra. Fodor László Jegyzete. 17.30: In- de*. Gazdaságpolitika magazin (A tartalomból: Minőségi törekvések a gázszilikátgyárban — Tavasz a külfejtésen — A NOMI fajtakísérlett állomásán Abaúiszántónl Felelős szerkesztő: Paulovits Agostön. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Eszak-magyar- országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mflsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna (Ism.) 9.05: Éneklő ifjúság! ftsm.) 9.15: Delta 9.40: Reklám 9.45: A faláda és a kísértet. Francia film (ism.) 11.15: Képújság 15.50: Iskolatévé: Aki mer, az nyer! 4. matematlkavetél- kedö az ált. isk. 5—0. osztályosainak (Ism.) 16.3«: Hírek 10.30: Legenda a páncélvonatról. Tévéfilm (ism.) 17.55: Képújság 10.00: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.03: Egészségünkért! 18.20: A megtalált fonál. Riportműsor 19.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.19: Esti mese 19.30! Tv-hlradó 20.0«: Jogi esetek. 20.30: Aberdeen—O. Dózsa KEK labdarúgó-mérkőzés. Szünetben: Reklám. 22.13: A hazai agykutatás műhelyeiből 3. 22.30: Tv-hlradó 3. 8. MŰSOR: 17.SI0: Képújság 17.85: Fabula. A barátság (Ism.) 18.15: szülők Iskolája (Ism.) 18.45: a nyelv világa 19.30: Schubert: tmpromtus Op. 90. 2U.«0: Csendóra. Gyártás Miklós novellájának tv- változata. (Ism.) 20.85: Mesterdaüamok. Alom (Ism.) 21.00! Tv-híradó 81.20: Az értelmes szem. Angol dokumentumfilm 82.05: KéD’Ús«» BESZTERCEBÁNYA t 19.30: Tv-hlradó 20.00: Irodalmi műsor. I. 20.20: Kambodzsa: sebek és remények 21.00: Tarendol, 3. rész 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az operák világából 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hlradó 20.0«: Ma este nyolckor 2l.«0: Bratiszlavai Líra, ’82. (ism.) 31.30: Időszerű események 22.00: Dr. Sei kettős élete MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált USA western. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Átkozottak. szeretlek benneteketl (16) Színes, olasz film. — Nagybáto- nyi Petőfi: Szenzáció. Színes, amerikai film. — Pásztói Mátra: Szeretők. (14) Színes magyar ?ilm. — Szécsényl Rákóczi: Filmklub: Cablria éjszakái. T4) Karancslapujtö: Sugarlandi hajtó- adászat. (14) Színes. amai’ka) Um — Jobbágyi! 'adö ö. Szivvizsgálat ultrahanggal Jelenleg még nem eléggé pontosak azok a módszerek, amelyekkel egy szívinfarktus súlyosságának a fokát az orvosok megállapítják. Most egy olyan szonda készítésén dolgoznak amerikai szakemberek, amellyel a működőképes szövet pontosan megkülönböztethető az elhaló, illetve a vér- és oxigénellátás megszakadása következtében elhalt szövettől A szonda ultrahanggal dolgozik. Működésének alapja az a felismerés, hogy a szív élő szövete másképpen nyeli el az ultrahang energiáját, mint az elhalt szövetek. Ezt a jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy a szövetben lévő fehérjemolekulák elégtelen oxigénellátás vagy az oxigénellátás megzavarása esetén megváltoztatják \z alakjukat. /