Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

Küldöttgyűlés Ludcnyhalászibcrn Bizalom és bizonyítás Rendszerek és hasznuk GITR-részközgyűlés Palotáshalmon Megyénkben több mint tucatnyi növénytermesztési és állattenyésztési termelési rendszer segíti a nagyüzemek me­zőgazdasági szakembereinek munkáját, évről évre hozzá­téve valamit a gazdaságok által elérhető eredményekhez. Jól látják ezt a nógrádi gazdaságokban is, hiszen alig akad egy-két üzem, amely nem tagja egyik rendszernek sem. Nógrádban 29 ezer hektáron Sutor Zsuzsa Hét vége Ludányhalásziban. Az első igazi tavaszias idő. A kertekben szaporamozgású földművelők, az utcákon lá­nyok, asszonyok bevásárló- táskákkal, mások pedig föl­pakolván az autóra valame­lyik kirándulóhely felé veszik útjukat. A KISZ-es fiatalok a művelődési házban adtak egymásnak randevút: küldött- értekezlet lesz. Valamiféle megilletődött- séggel kezdődik a rendezvény, ok éppen akad, hiszen két és fél év munkája kerül teríték­re. Sutor Zsuzsa bizottsági titkár nem köntörfalaz, ami­kor sorra veszi a gondokat és az eredményeket. Néhány rész­let az elhangzottakból: — Bizottságunk kádermun­káját javítani kell... össz­hangba kell hozni a vezető- képzést és a kádermunkát... a bizottság kapcsolata csak kampányszerű a párt-, álla­mi és társadalmi szervekkel, lépni kell annak érdekében, hogy a „falusi négyszög” mű­ködjön. .. jó a kapcsolat az úttörőcsapattal, az ifjúvezetők KISZ-megbízatásként tevé­kenykednek az úttörőcsapat­nál. .. az alapszervezetek köz­ségfejlesztő feladatai a társa­dalmi munkaakcióra szorít­kozott, de ezt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A fő ok: a tagság közömbös­sége. .. a fiatalok egy része érzékenyebb lett a politikai események iránt, ez tükröző­dik az ifjúsági vitakörök té­máinak megválasztásában és látogatottságában is... A te­rületen nem megfelelő a párt­taggá nevelő munka, eszmei­politikai nevelésünk nincs azon a színvonalon, hogy bátran tudnánk ajánlani... Szóval, ahogy KISZ-es ber­kekben mondani szokás, a tit­kár földobta a labdát. Kér­dés, persze, hogy ez a kriti­kus-önkritikus hangnem mennyire „ragadós”? Kelemen Rózsa, a nógrád-' szakáliak instruktora kér szót elsőnek, s meglepően pontos diagnózist rajzol a falusi KISZ-élet bajairól: — Nehezíti a helyzetet a gyakori titkárváltás, meg az­tán kissé öregszünk, több ti­zenéves kellene közénk! Az­tán a szigorú gazdasági hely­zet nálunk is érezteti hatá­sát: a fiatalok közül sokan vállalnak másodállást, hét­végi elfoglaltságot, s bizony nincsenek ott a rendezvénye­ken. .. Hogyan lehetne „visz- szacsalogatni” őket? Azt hi­szem, egy jó közösségi klub­életre lenne szükség, s ezen a szálon a mozgalomhoz is közelebb hoznánk őket. — Talán a fő forrás: az út­törőmozgalom — kezdte mon­dandóját Juhász Lujza, az ál­talános iskola csapatvezetője. — Ezen a téren, úgy érzem, nincs szégyenkeznivalónk, ott vannak a KISZ-esek az is­kolai rendezvényeken, kirán­dulásokon, akadályversenye­ken, ezáltal a gyerekekhez kö­zelebb hozzák a mozgalmi életet. Ezt a kapcsolatot kel­lene erősíteni! Puszta Béla beszéde afféle bemutatkozó hozzászólás is, hiszen a küldöttgyűlés előtt nyílt titok volt, hogy őt jelö­lik a titkári posztra. „Politi­kusabb közösséget akarunk” — ez volt mondandójának lé­nyege, s ezt támasztotta alá érvekkel. Bizonyára jelzi a jövőt is, hogy mit tart fon­tosnak: a párttaggá nevelést, a politikai jelleg erősítését, az igényességet önmagukkal és másokkal szemben. Puszta Béla Aztán nem fukarkodtak a szavakkal a meghívott vendé­gek sem. Szigeti Lászlónénak, a helyi alapszervezeti párt­titkárnak szavai ugyancsak megszívlelendőek: — Azt szeretnénk, ha jól éreznétek magatokat a falu­ban. jobban bekapcsolódnátok a községpolitikai teendőkbe! Adunk nektek, amit szeret­nétek, de cserébe kérünk is, tartós bizalmat úgy kaphat­tok, ha bizonyítotok is... — Ügy érzem, nem a szá­monkérés, hanem a segítő­készség jellemzi együttműkö­désünket. amely még koránt­sem ideális, azonban mi tisz­teljük az önállósági törekvé­seket is. nem akarunk min­den apró-cseprő ügybe bele­szólni, ugyanakkor elvárjuk, ha problémátok, gondotok van, gyertek! — folytatta a hozzászólások sorát a községi pártvezetőség titkára, Végh Andrásné. — Ami pedig a párttaggá nevelést illeti, kö­zösen kell lépnünk... Borenszky Ervin, a balas­sagyarmati járási KISZ-bi- zottság elismerő véleményét tolmácsolta, mert csüggedésre egyáltalán nincs okuk a lu- dányhalásziaknak. S az első lépést a fejlődéshez megtet­ték, azzal, hogy őszintén szem­benéztek önmagukkal, lehető­ségeikkel. A második lépés követke­zik: tenni! !& L. Egyik legjelentősebb ter­melési rendszer a megyében a szolnoki Gabona és Ipari­növények Termelési Rendsze­re — szakmai berkekben egy­szerűen GITR — amelynek meghatározó szerepe van Nógrád növénytermesztésé­nek alakításában. A GITR nemrégiben tartotta szokásos részközgyűlését palotáshalmi alközpontjában, ahol a terme­lési rendszer vezetői szá­moltak be 1983-ban elért eredményekről és az idei célkitűzésekről, a nagyüze­mek vezetőinek. — örvendetes, hogy a múlt évben újabb 35 ezer hektárral nőtt r— csaknem 408 ezer hektárra — a rend­szerbe bevont terület — mondta Bozsik Zoltán rend­szerigazgató. Ennek túlnyomó többsége abból adódik, hogy a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium felkéré­sére a GITR a szálastakar- mány-termesztést, valamint a rét- és legelőgazdálkodást is beiktatta az általa összehan­golt tevékenységek közé. Bővülő szolgáltatások Meg .kell őszintén mondani, hogy ennek elsősorban a Nóg­rád megyéi gazdaságok örül­hetnek, mert ezen a területen mintha valami baj volna a szakértelemmel... A megyében egyébként 26 taggazdasága van a szolnoki rendszernek, és az üzemek több mint 29 ezer hektárnyi területen veszik igénybe a GITR által nyújtott szolgál­tatásokat. Ezek pedig mind szélesebb- körűek. Íme ízelítőnek né­hány közülük: — Biztosítjuk a gyomirtó szerek közvetlen forgalmazá­sát taggazdaságainknak, igyekszünk általánossá tenni — gazdasági társulások ke­retében — a folyékony mű­trágyázást. Alkatrészraktá­rainkban bevezettük a számí­tógépes nyilvántartási rend­szert, mert gépalkatrész-for­galmunk már meghaladta a százmillió forintot. Megszer­veztük az intenzív gabonater­mesztési program gépsoraira a garanciális és ag ezen túli szervizellátást a hálózat bőví­tésével. Üj energia- és anyag­takarékos technológiát dolgoz­tunk ki a növényvédő szerek kijuttatására és bevezetjük a műtrágya hasznosulásának számitógépes elemzését. Szá­mos szakmai bemutatót és ta­nácskozást szerveztünk és biztosítottuk az erő- és mun­kagépeket üzemeltető szak­emberek továbbképzését. Ami ugyancsak nem mellé­kes a GITR taggazdaságai a tervezett kétmillió helyett csaknem 4 millió forintot kapnak vissza. Ami a jövőt, pontosabban az 1984-es esztendőt illeti, a célkitűzések közül a legfonto­sabbak a gabonatermesztés növeléséhez való hozzájáru lás, új növénytermesztési technológiák bevezetése és a szerződéses kapcsolatok to­vábbi bővítése, erősítése, hogy még nagyobb segítséget tud­jon a rendszer nyújtani a taggazdaságok eredményessé ge, gazdálkodási színvonala nak növelése érdekében. Az eredmények mérhetők A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei jó véleménnyel vannak a GITR munkájáról. Ez nem is lehet másként, hiszen az eredmények önrfiagukért be­szélnek. Erről szólt Gombo3 Antal, a rendszer palotáshal­mi alközpontjának vezetője. — Növekedett az üzemek­ben a technológiai fegyelem, s ezt tonnákban is le lehet mérni. Az őszi búza termőte­rület 2 százalékos gyarapodá­sa mellett a múlt évben 13 százalékkal nőtt a termés­átlag a taggazdaságokban Igen sikeresnek mondható a napraforgó termesztése, ahol 2,1 tonnát meghaladó hoza­mokat takaríthattak be a gaz­daságok. Elégedetten nyilatkozott a rendszer által nyújtott szol­gáltatásokról Varga Lajos, a káliói termelőszövetkezet el­nöke. — Kétszer ad, aki gyorsan segít — mondta Kurali Bé­la a romhányi közös gazda­ság elnöke. — Időben és jó állapotban álltak rendelke­zésre a gépek, a múlt évi eredményünkben nagy része van a GITR-nek. Zagyvái Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának helyettes vezetője így vélekedett a rendszerről: — A megye szántóterületé­nek csaknem kétharmadon gazdálkodnak a rendszer tagjai. Az eddigi, sokéves munka alapján elmondhat­juk, hogy a nagyüzemek jó partnerre találtak a GITR- ben, amely segít az adottsá­goknak megfelelő termelési szerkezet kialakításában, a gazdaságos termelésre való törekvésben. A rendszer te­vékeny közreműködését vár­juk a nógrádi tömegtakar- mány-termesztés színvonalá­nak javításában és az inten­zív rét- és legelőgazdálkodás elterjesztésében. önmagáért beszél az a tény, hogy a rendszer évente 5 százalékkal emelte a terméshozamot. Bi­zakodunk hogy a további jo együttműködéssel a közös munka ez évben és a követke­ző esztendőkben is újabb si­kereket hoz mind a népgaz­daságnak, mind az üzenek­nek. Mit lehet mondani? Így le­gyen! Z. T. Á forradalom katonája Csincsik Gábor születésének évfordulóján Anyagvizsgálat — röntgensugárral Elegendő burgonya, hagyma, zöldség a raktárakban Elegendő zöldség és gyü­mölcs van még a tárolókban az új termés piacra kerülésé­ig, így a következő hónapok­ban is jó színvonalú lesz az ellátás. Mint a hazai forgal­mazásban 40 százalékos arány­ban résztvevő Zöldker Egye­sülés tagvállalatainak leg­újabb összesítőjéből kiderül, a legfontosabb termékből — burgonyából — megközelítő­en 40 ezer tonna vár eladás­ra, s ez bőségesen fedezi a szükségletet. Van elég hagy­ma, sárgarépa és petrezselyem, fogyóban van viszont a kel­káposzta. Az almafajták kö­zül jonatánból kitart a kész­let, ám a tárolást kevésbé tű­rő starkingból már az utol­só tételeket szállítják Az egyesülés tagjai — Zöl- dért-vállalatok, áfészek —, megkötötték 1984-re szóló ter­melési szerződéseik zömét mezőgazdasági partnereikkel. A tavalyi aszályos év ellené­re az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek túlnyomó többségében nem csökkent a termelési kedv, általában meg­felelő mennyiségekre szer­ződtek. A megállapodások szerint, ha az időjárás is meg­felelő lesz, különösen gyü­mölcsből, elsősorban meggy­ből és almából ígérkezik bő­séges kínálat. Várhatóan uborkából, paradicsomból, sárgarépából és káposztából is elegendő kerül majd az üzle­tekbe. Ez idáig viszont a kí­vántnál valamivel kevesebbre szerződtek étkezési papriká­ból és görögdinnyéből. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1904. március 21-én született Bocsárlapujtőn, egy tizenkét- gyermekes család fiaként. Ap­ja Csincsik Mihály bánya­munkás, édesanyja Komlós Mária. Munkásmozgalmi te­vékenysége kora ifjúságáig vezethető vissza. Már 1918- ban tagja lesz a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának. A Magyar Tanácsköztársaság hősi napjaiban a Munkásta­nács felhívására részt vesz Salgótarján védelmében. Ál­landó munkaalkalom csak rit­kán adódik számára. 1917 nyarán falusi csordás, később kisegítő munkát vállal a sal­gótarjáni acélgyárban és se­gédmunkásként dolgozik több bányaüzemnél, majd Cseh­szlovákiába megy, ahol a rapp- romhányi kőszénbányánál csil­lésként alkalmazzák. Ez utóbbi helyen lesz tagja a Csehszlovák Kommunista Pártnak, majd következő munkahelyén, a Somoskőúj­falui bányaüzemnél, a Magyar Szociáldemokrata Pártnak. Az illegális KMP-vel Hegedűs Dezső, 1930 után pedig Lip- ták Béla bocsárlapujtői mun­kások révén tartja a kapcsos- latot. Közben rövid ideig dol­gozik még a budafoki és a fiileki zománcgyárban. 1929- ben kerül Rau-aknára, ahol munkások aknamegbízottnak választják. Az 1929-es rau- aknai sztrájkakció egyik szer­vezője és vezetője. A sztrájk tervét és részleteit 1929. no; vember 1-én Baglyasalján beszélték meg. Együttműködik többek között Pothornyik Jó­zseffel, akivel már korábban is voltak illegális munkás- mozgalmi kapcsolatai. A rau- aknai sztrájk letörése után a bányától elbocsátják. Is­mét Csehszlovákiába megy, ahol a losonci kommunisták a Belgiumba való kivándor­lást javasolják neki. Belgi­umból ázonban rövid idő után, még 1930-ban hazatér. Ezután állandó csendőri fel­ügyelet alatt tartották. A KMP-vel való kapcsolata át­menetileg megszakad. Az il­legális magyar kommunista párt munkájába Rozgonyi Lukács bocsárlapujtői lakos kapcsolja be újból. 1932 szep­tember elsején ismét sikerül elhelyezkednie a rau-aknai bányaüzemnél. Két hét múl­va azonban — máig tisztá­zatlan körülmények között — Csáky József bocsárlapujtői jegyző lakásán robbanás tör­ténik. Ennek ürügyén Csin­csik Gábort ~ többedmagával — köztük Miklós Gáspárral és Kozik Rajmunddal — Bag- lyasaljára viszik, ahol egy teljes hétig kínozzák, keresve az illegális kommunista kap­csolatokat. Később ismét a bánya alkalmazza, ahol azon­ban a lehető legrosszabb kö­rülmények közé kerül. Egész­sége tönkremegy. 1937 máju­sában ismét Belgiumban vál­lal munkát, ahol a spanyol polgárháborúban való részvé­telét tervezi. Erre azonban betegsége miatt nem került sor. így Belgiumban, majd hazatérte után itthon is egyik legtöbb feladatának a párt­szervező munkát, a háború el­leni agitálást, a börtönbe ke­rült elvtársak és családtag­jainak segítését tekintette. 1944 végén a katonai szolgá­latot megtagadja és tizennyolc éves fiával a Karancs hegye­iben bujkálva várja meg a felszabadító szovjet csapato­kat. A felszabadulást követően nyolcán — köztük Csincsik Gábor — alakítják meg Bo­csárlapujtőn a kommunista párt helyi szervezetét. Ezt követően részt vesz az újjá­építés munkájának és a föld­osztás feladatainak végrehaj­tásában. Vörösőrként teljesít szolgálatot, tagja a helyi földosztó bizottságnak. Aktí­van kapcsolódik be a párti­munka helyi gyakorlatába. 1946-ban és 1947-ben pártis- kolai tanfolyamokon vesz részt. Az 1956-os ellenforra­dalom Bocsárlapujtőn éri. Ö is fegyvert fog, és két fiával együtt aktív szerepet játszik az ellenforradalmi erők elleni harcban. 1956 decemberéig a bocsárlapujtői fegyveres cso­porthoz, majd a salgótarjáni karhatalomhoz tartozik, ahol nyugdíjba vonulásáig teljesít szolgálatot. Nehéz, küzdelmes élete 1979. október 13-án ért véget Karancslapujtőn. _ Bozó Gyula A roncsolásmentes anyag- vizsgálatok egyik jelentős es fontos eszköze a röntgenvizs­gálat. Alkalmazási területe napról napra terjed, s az ipa­ri gyakorlaton kívül a tudó mányos kutatásban is fontos fegyverré vált az utóbbi években. A gépgyártás terü­letén fontos a hegesztési var­ratok és az öntvények hi- bátlansága, így nem csodál­ható, hogy a röntgensugaras anyagvizsgálat elsősorban e területeken terjedt el. A he­gesztés utáni gyors röntgen- vizsgálat nagyban hozzájá­rulhat a további gyártás fo­lyamán keletkező selejt ki­küszöböléséhez. Ugyancsak jelentős a ké­nyes feladatokra szánt, eset­leg drága megmunkálást kö­vetelő acél- és könnyűfém­öntvények megmunkálás előt­ti röntgenvizsgálata. Tömeg­cikk jellegű gyártmányok ese­tében csupán átvilágítással válogatják ki a hibás mun­kadarabokat. Természetesen a kényesebb részekről az átvi­lágításon kívül időnként fel­vételeket kell készíteni, mert ezeken a részletek sokkal jobban megfigyelhetők, s do­kumentációra is felhasznál­hatók a képek. Nagyobb vastagságú szerke­zeti darabok vizsgálata eseten célszerűbb az átvilágításhoz radioaktív izotópok gamma-su garait felhasználni. Ezt teszi a képen látható angol gyárt­mányú csővizsgáló készülék is, amely a vizsgálandó cső­be helyezve görgőkön halad előre, folyamatosan végzi a varratok ellenőrzését, s a gya­núsnak ítélt helyeken meg­állva felvételek készítésével is regisztrálja a vizsgálatok eredményét. k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents