Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
t Lengyelország Befejeződött a országos értekezlete A vasárnap délelőtti plenáris ülést követően határozatok elfogadásával, majd Woj- ciech Jaruzelski zárszavával befejezte háromnapos országos értekezletét a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Az 1981-es rendkívüli kongresszus küldötteinek részvételével megrendezett tanácskozás eleget tett a kongresszus által ráruházott feladatoknak: értékelte a kilencedik kongresszuson elfogadott politikai vonal és az ebből adódó konkrét feladatok végrehajtásának helyzetét, kijelölte az aktuális tennivalókat egészen a következő, tizedik kongresszusig. A plenáris üléseken és a munkabizottságokban elhangzott felszólalások hiteti tettek a kilencedik kongresszus határozatainak helyessége mellett és azok következetes érvényesítését szorgalmazták a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A küldöttek különös hangsúllyal szóltak a párt egysége, vezető szerepe, a demokratikus centralizmus és a LEMP ideológiai offenzívája erősítésének szükségszerűségéről. Az országos pártértekezlet nagy teret szentelt a gazdasági kérdéseknek és támogatásáról biztosította a gazdasági reformot. A legtöbb türelmetlen hang is itt a gazdasági gondok felszámolásának ütemével kapcsolatban hangzott el. Számos felszólaló éles szavakban ítélte el azokat a közép- és felső szintű vezetőket, akik kényelemből, szűklátókörűségből eddig még nem tették magukévá a gazdaság megújításának új elveit, sőt helyenként egyenesen akadályozzák az előrelépést e téren. A tanácskozás befejező napján, vasárnap elfogadott határozatok és dokumentumok közül kiemelkedő jelentőségű az a programnyilatkozat, amely a „Miért harcolunk, merre tartunk” címet viseli es a LEMP rövid távú célkitűzéseit foglalja össze. A programot több mint kétéves vita után, többszöri módosítást követően fogadta most el egyhangúlag a pártértekezlet. Ezt követően fogadták el a. küldöttek azt a terjedelmes vitaanyagot, amely a tizedik kongresszus elé kerülő hosz- szú távú programjavaslat előkészítését segíti elő. A pártérteke ' °t határozatban rögzítette . LEMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának feladatait az értekezleten elhangzott javaslatok kivizsgálásával és megvalósításával kapcsolatban. Egyúttal jóváhagyta a Központi Bizottság s a Politikai Bizottság tevékenységét a kilencedik kongresszus óta eltelt időszakban. Külön határozatban szabta meg a pártértekezlet a LEMP tagjainak feladatait az idén sorra kerülő országos tanácsi választások kapcsán. A küldöttek elfogadták a LEMP új választási szabályzatát. Sor került két nemzetközi jelentőségű felhívás elfogadására is. Az egyik felhívás a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista országok testvérpártjaihoz, az egész nemzetközi munkás- mozgalomhoz szól és megerősíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt hűségét a marxiz- mus-leninizmushoz, a szocializmus eszméihez. A másik felhívás a LEMP- nek, a Lengyel Népköztársaságnak, az egész lengyel népnek azt a szándékát hangoztatja, hogy minden erejével a világbékét és a világ népeinek biztonságát kívánja szolgálni. Wojeiech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára zárszavában sikeresnek minősítette az országos pártértekezletet. Megállapította, hogy helyesek voltak a kilencedik kongresszus határozatai, s a párt konszolidálódott a szocialista reformpolitika körül. A pártértekezlet a LEMP vezető szerepét bizonyítja — utalt rá Jaruzelski. A párt a biztosítéka a szocialista megújulás folytatásának, mondta, s a megújulást úgy határozta meg mint szakadatlan dialektikus folyamatot, amelyben megszüntetik, ami rossz, megreformálják azt, ami elavult, megtartják, ami bevált. Jaruzelski külön kiemelte, hogy a szocialista megújulás nem ideiglenes és átmeneti megoldás, hangsúlyozta, hogy a párt feladata új lendületet adni e megújulási folyamatnak. Jaruzelski kulcsfontosságúnak nevezte a pártnak a tömegekkel, mindenekelőtt a munkásosztállyal való kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy a párt vezetőinek főleg a munkásság érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A párt legfontosabb feladatai ma a gazdaságban vannak, mondta, és elégedetten nyugtázta, hogy a felszólalók egyértelműen támogatták a gazdasági reform folytatását. Azzal kapcsolatban, hogy az értekezlet után a pártban megkezdődik a vita a LEMP hosszú távú programjáról (melyet majd a következő X. kongresszus fogad el), Jaruzelski hangsúlyozta, hogy ma már szükség van a távlatibb gondolkodásra, és Lengyelországban már nemcsak az égető napi kérdésekre kell összpontosítani, de lehetőség van már arra is, hogy a távolabbi jövőre gondoljanak. Megkezdődött a Közös Piac csúcsértekezlete Kubai—angolai tárgyalások Az EGK miniszteri tanácsának épületében hétfő délután megkezdődött a kormányfők értekezlete. A tanácskozáson, amelyen Francois Mitterrand francia államfő elnököl, részt vesz Helmut Kohl kancellár (NSZK), Margaret Thatcher (Nagy-Britan- nia), Bettino Craxi (Olaszország), Ruud Lubbers (Hollandia), Wilfried Martens (Belgium), Pierre Werner (Luxemburg), Poul Schlüter (Dánia), Andreasz Papandreu (Görögország) és Garret Fitzgerald (Írország) miniszterelnök. Jelen vannak a külügyminiszterek is. Mitterrand javaslatára a kormányfők a következő sorrendben fogtak a napirendi pontok megtárgyalásához: a legkorszerűbb iparágakban megvalósítható közös fejlesztések és kutatások, a közös mezőgazdasági politika reformja, a közösség szociális és területfejlesztési alapjának bővítése, Spanyolország és Portugália belépése, a nagyobb költségvetési fegyelem (vagyis a kiadások csökkentése minden téren), végül a „költségvetési teherviselés kiegyensúlyozatlansága” (a követelt brit visszatérítések problémája). Ez utóbbi függvényében keríthetnek sort a költségvetési források (a közös kassza) múlhatatlanul szükséges bővítésére. A kormányfők és a külügyminiszterek este a belga kormány Val Duchesse-i vendégházában „kandalló melletti beszélgetés” formájában megtárgyalják az időszerű nemzetközi kérdéseket is, hogy megfogalmazhassák külpolitikai nyilatkozatukat. Havannában Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások szombaton Havannában Jósé Eduardo dos Santos és Fidel Castro között. Az MPLA-munkapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság államfője aznap érkezett háromnapos látogatásra a kubai fővárosba párt- és kormányküldöttség élén. Eduardo dos Santos a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának, az állam- és minisztertanács elnökének, Fidel Castrónak a meghívására utazott a szigetországba. A hivatalos tárgyalások megkezdése előtt az angolai küldöttség megkoszorúzta Kuba nemzeti hősének, Jósé Martinak az emlékművét. Borúlátó megítélés A stockholmi A svéd fővárosban a múlt hét végén befejeződött az európai országok, valamint ai Egyesült Államok és Kanaua képviselői több évesre tervezett tanácskozásának első fordulója. A kéthónapos ülésszakon elhangzottakat a részvevők most csaknem kéthó-. napos „hazai elemzésnek” vetik alá, hogy május 8-tól ennek alapján folytassák a munkát. Bár a stockholmi konferencia első fordulójának kommentálása nem kevésbé kockázatos, mint egy marathom futó első száz méterének értekelése, bizonyos következte- fesek a „mezőnyre vonatkozólag már levonhatók. A január 17-én megnyílt értekezlet legfőbb meglepetése, hogy a biztonság már a startnál megelőzte a bizalmat, holott Madridban meg úgy látszott, hogy Stockholmra 1986-ig egyetlen feladat var: a nagyobb hadgyakorlatok kordában tartása. Való igaz — és ezt már 1975-ben Helsinkiben felis merték —, hogy Európában a katonai erők nagyobb arányú mozgatása gyanakvást kelthet, és ha ez a gyanakvás alaptalan, el kell oszlatni. Ennek módja, ha a nagyobb hadgyakorlatokról az államok és a szövetségek előzetes tájékoztatást adnak és azokra pártatlan külföldi megfigyelőket hívnak meg Ezt már a helsinki záróokmány előírta, igaz, nem kötelező erővel. Stockholmban a nyugati hatalmak azzal indítottak, hogy az Atlanti-óceántól az Urálig mindenféle katonai tevékenységet „átlátszóvá” kell tenni. Két dolgot hagytak figyelmen kívül. Az egyik az hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amelyet a NATO teremtett „euroraké- tái” Európába telepítésének megkezdésével, a szocialista országok nem tehetik „átlátszóvá” védelmüket. A másik az, hogy ha a Szovjetunió egész európai területére kiterjednek a Stockholmban megfogalmazandó kötelezettségek, az Egyesült Államok területére viszont nem, akkor olyan „átlátszósági asz- szimmetria” keletkezik, amely sérti az egyenlő biztonság kö vetelményét. A szocialista országok ezért a stockholmi konferencián Kijelentették, hogy a katonai bizalomerősítő intézkedéseket biztonságerősítá intézkedések keretében kell foglalni. Annak a légkörnek a megteremtéséhez, amelyben csők kenthető a katonai tevékeny ség helytelen értelmezésének a veszélye, a helsinki záróokmány mind a 35 részvevőiének le kell mondania a katonai erőszak alkalmazásáról illetve az azzal való fenyegetésről, az Európában közvetkonferenciáról lenül érdekelt négy atomhatalomnak le kell mondania az európai térségben az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról. A szocialista közösség nagy- formátumú erkölcsi kötelezettségvállalásoknak rendelte tehát alá a technikai jellegű katonai inte/kedéseket és ezzel új dimenziót adott a stockholmi tanácskozásnak. A NATO választás elé került' vagy kijelenti, hogv lemond az erőszakról, és akkor nem növelheti az erőszak eszköztárát. vagy jelzi, hogv ilven kötelezettséget nem vállalhat és akkor lelenleződnek amúgy sem túl meggyőző békeszólamai. tárgyalási és megegvezé- -i fogadkozásai Minthogy a Szovjetunió már lemondott a? atomfegyver elsőként való alkalmazásáról, az Egyesült Államoknak. Nagv-Britanniá- nak és Franciaországnak is követnie kellene a példát vaev úgv maradnak meg a világ tudatában, mint olyan atomhatalmak, amelyek készek atomháborúi kirobbantani. Az atlanti diplomácia az elmúlt két hónapban mindent megtett, hogy a katonai bi- zalomerősités folyamatát elszigetelje az európai országok jogos biztonsági érdekeitől Pedig már a madridi találkozón megfogalmazódott a2 az elv, hogy a bizalomerősítő intézkedések nem mehetnek az egyes államok biztonságának a rovására. Genf tapasztalata rávezethette volna az Egyesült Államokat, hogy katonai fölényszerzési törekvései aláássák nemcsak a megegyezést, hanem magái a tárgyalások folytatásának lehetőségét is. Mégis, Stockholmban annak voltunk a tanúi hogy Washington és szövetségesei lehetőséget kerestek a Pershingek és a robotrepüiő- gépek célpontjainak helyszíni felkutatására, olyan „ellenőrzési deszant” előkészitésére, amely Kelet felé „meghosz- szabbíthatná” a NATO-had- gyakorlatok támadó ékeit. Borúlátó megítéléssel „süketek párbeszédének” nevezhető Stockholm első szakasza. Nyugat egyszerűen nem hajlandó javaslatnak elfogadni a szocialista országok elképzelő seit. A Varsói Szerződés nem tart igényt javaslattételi mo nopóliumra. Delegátusai nemcsak azért jöttek Stockholmba, hogy beszéljenek, hanem azért, hogy mások véleményét is meghallgassák. A jelenlegi európai realitások azonban nem engedik meg, hogy a bizalom és a biztonság kérdésében a kocsi kerüljön a lovak elé. Európában ki kell zárni mindenféle háború, de különösen egy atomháború lehetőségét, a véletlenből kirobbanó, de különösen a szándékosan előkészített háború veszélyét. Pirityi Sándor Hollandia Robot- repülőgépek ellen tiltakoznak 21 holland kereszténydemokrata választott képviselő (parlamenti képviselők, megyei és városi tanácstagok) a robotrepülőgépek telepítését ellenző bizottságot alakított — jelentette be hétfőn a csoport egyik tagja. A bizottság felhívást és kiáltványt fogadott el a rakéták ellen. A kiáltvány bírálja a kormányzó kereszténydemokrata tömörülés (CDA) parlamenti csoportját és vezetőit, mert a liberális párttal szövetségben a telepítések mellett foglalnak állást. NSZK-ban: Bajor községtanácsi választások Az Ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt jelentős sikerét eredményezték a vasárnap megtartott bajor községtanácsi választások. Az SPD elsősorban Bajorország nagyvárosaiban tört előre. így a fővárosban, Münchenben, az SPD főpolgármester-jelöltje, Kronawitter, 48,3 százalékkal legyőzte a CSU jelöltjét, Kiesi hivatalban levő főpolgármestert, aki csak 44,3 százalékot kapott. Mivel azonban az S^D jelöltje nem érte el az abszolút többséget, két hét múlva újabb választást tartanak Münchenben. Ugyanakkor Franz Josef Strauss Keresztényszociáiis Uniója megőrizte fölényét Bajorország mezőgazdasági területein és kisebb városaiban. Az eredményekkel elégedetlen CSU az alacsony választási részvétellel magyarázta az SPD korábbinál jobb eredményét. A választás végeredményét csütörtökön hozzák nyilvánosságra. Brit bányászsztrájk Hétfő hajnaltól nagy rendőri erőket mozgósítottak Nagy-Britanniába a sztrájkolni nem kívánó bányászok támogatására. A múlt hét végén tíz szénmező bányászai szavaztak a munkabeszüntetés ellen, s a sok ezer rendőrre azért volt szükség, hogy ezek zavartalanul, vagyis a máshonnan érkezett sztrájkőröktől nem akadályozva leszállhassanak a tárnákba. Az országos szénhivatal szerint az akció sikeres volt; mindenki eljutott a munkahelyére, aki akart. Egyes esetekben a rendőrség a „repülő sztrájkőröket” az általuk kiválasztott bányák előtt mar több tucat kilométerrel feltartóztatta és visszafordította; ilvesmire még soha nem volt példa munkaügyi vitákban. A minőség — kulcskérdés Március 22—23-án tanácskozik Szófiában a termékek minőségi kérdéseivel foglalkozó országos pártértekezlet. A bolgár gyártmányú termékek kiváló minőségének kérdése éveken át követett, tervszerű társadalmi-gazdasági stratégia részét képezi. Ezt az országos feladatot a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusa hirdette meg 1981-ben. Hangsúlyosan szólt erről tavaly ősszel Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke Várnában, a párt-, állami, társadalmi és gazdasági aktíva tanácskozáson. A probléma lényegét összetettsége ellenére tömören is ki lehet fejezni: az ország fejlődésének jelenlegi szakaszában a minőség kulcskérdéssé válik. Közgazdasági szempontból nézve a kiváló minőség az egységnyi termékre fordított kevesebb élő- és holt munkát, a rendelkezésre álló nyersanyagból, anyagból, üzemanyagból és energiából, mind több használati érték kihozását jelenti. Ha figyelembe vesszük nyugtalan évszázadunk nyersanyag- és energiahordozókkal kapcsolatos nehézségeit, akkor tudjuk csak igazán értékelni egy-egy ország hasonló takarékossági törekvéseit. Bulgáriának különösképp figyelembe kell ezeket a gondokat vennie, hiszen több a természeti szépsége, mint a nyersanyaga. Nincs kőolaja, földgáza, érclelőhelyekben sem gazdag, a Duna kivételével jelentős folyója sincs. Így az ásványkincsek, anyagok, energiahordozók és az élőmunka pazarlása megengedhetetlen és értelmetlen luxus. Ugyanakkor Bulgária termelési kapacitása számottevő, amely különösen a bolgár—szovjet együttműködés és a szocialista gazdasági integráció eredményeképp fejlődött. Mind barátaink, mind pedig ellenfeleink egyaránt elismerik, hogy Bulgária, a szocializmus építésének négy évtizede alatt az iparilag fejlett országok sorába került. Társadalmi szemszögből nézve a kiváló minőség a társadalmi és egyéni igények, szükségletek mind jobb kielégítését jelenti. Az árucikkeknek ma már fokozottabb kritériumoknak kell megfelelniük, eleget kell tenniük a tartósság, a használhatóság és az esztétikusság követelményeinek is. Hajtóerőt képvisel a nemzetközi piac dinamizmusa, telítettsége és a konkurrencia. Így ismét ahhoz a kötelezettséghez jutunk: a bolgár termékeknek a kiváló minőség hordozóivá kell válniuk. Mindebből kiviláglik, hogy az értekezlet elméleti alapvetése közvetlenül érinti az anyagi érdekeltséget, a tekintélyt, a nemzetközi- presztízst, valamint a bolgárok nemzeti és internacionalista önérzetét. Ha Bulgária a termékek minőségében nem éri utol a legfejlettebb országokat, akkor lassul fejlődése. Következésképp széles fronton kell tevékenykedni, minden tartalékot mozgósítani a technika, a technológia, az egyéni anyagi érdekeltség, a szakismeret, a munkafegyelem területén. Törekedni kell az ország szellemi és anyagi energiáinak mind jobb hasznosítására és ez érvényes az irányítás minden szintjére, a tudományos életre, minden szakemberre, minden munkásra. Az országos pártértekezlet elkötelezett cselekvésre kiván ösztönözni, komplex és hatékony cselekvésre. Több helyen már megmutatkozik ennek a szelleme, így például több helyen gyorsítják a termelés korszerűsítését, keresik és meg is találják a sikeres műszaki és technológiai megoldásokat, elsősorban gazdasági ösztönzőkkel segítik elő az egyéni felelősségvállalást a minőség javítása érdekében, a munkaszervezés korszerűbb formáit alkalmazzák. 1983 második felétől kezdve — amikor bejelentették az országos pártértekezletet — jelentékenyen növekedett azoknak a száma, akik egyéni minőségbélyegzővel dolgoznak, több az élenjáró, nőtt a kiváló minőségű áruk mennyisége és választéka. Rendkívülien érdekes az Elprom, a várnai háztartási gépeket gyártó üzem komplexbrigádjának javaslata: „Minden terméket kettős minőségi garanciával bocsátunk ki!” Ezt a megkétszerezett garanciát a brigád tagok vállalják magukra. Amennyiben az általuk termelt árucikkek a megkettőzött garanciális .idő lejárta előtt meghibásodnak, a szankciójuk. Az ösztönzést meg az szolgálja, hogy a garanciális javítási költségek csökkenésével az üzemben kiegészítő béralap képződik, amelyből növelik a brigád k felosztható pénzügyi alapját. Következésképp érdemes kockázatot vállalni. Természetesen ez komoly munkát kíván az egész munkafolyamat alatt. A kezdeményezést lelkesen üdvözölte az üzem vezetése, továbbá a kombinát vezetősége is és számos követőre talált. Csatlakoztak gépgyártó üzemek, épitőipari vállalatok, gépkocsijavító műhelyek, könnyűipari vállalatok stb. mur kásái. Hasonlóképpen az országos pártértekezlet tiszteletére a Vorosilov Gyár kollektívája elhatározta, hogy eléri a tv-készülékeik 3000 órás hibátlan működését. Arra törekszenek, hogy a konferencia előtt kibocsátásra kerülő Szófia—85 és 4201 típusok 4500 órát üzemeljenek hiba nélkül. Az ilyen szellemű kezdeményezések mozdítják konkrétan elő a társadalmi-gazdasá2 NOGRAD - 1984 március 20., kedd javítási költségeket a brigád- . tagok fedezik a közös brigád- S1 fejlődést, alapból. Ez az önként vállalt Evelina Georgieva j i
