Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

BIZALMI VÁLSÁG? TANULSÁGOKKAL ECYWEN ESZTENDEJE Hazánk hitlerista megszállása Negyven éve már, hogy az ahogy azt Ribbentrop német ország lakossága német tan- birodalmi külügyminiszter a kok lánctalpainak csikorgá- háborús főbúnösök perében sara ébredt. A Magyarorszá- egyik kihallgatásán el is got megszálló hitlerista csa- mondta. patokkal együtt érkező Ges- így érthető, hogy Hitler tapo-alakulatok azonnal meg- miért nem akart várni, miért kezdték az ellenzéki politiku- tartotta a szakemberek által sok és az árulónak tartott eredetileg március végére ter- kormánytisztviselők letartóz- vezeti akciót túl későinek, s tatását. Túszokat szedtek a miért döntött március 19-e gazdag zsidók közül, ellenőr- mellett. Az is világossá válik, zés alá vették a telefonvoná- hogy március 12-i hadműve- lakat a városokból kivezető leti parancsában miért adta utakat és vasutakat. A meg- ezt az utasítást: „az első had­szállás még az államappara- műveleti zóna, amelyet a né- tust, a tisztikart és az ellen- met Wehrmacht megszáll: zéki politikai erőket is oly Nyugat-Magyarország a Ti- váratlanul érte, hogy a meg- száig. Ezt a zónát a további­szállók akadálytalanul bír- akban Kelet-Magyarországtól tokba vehették az országot és el kell zárni. A politikai ese- hozzáláthattak hazánk teljes ményektő] függ, hogy később katonai és gazdasági erejének Kelet-Magyarországot is meg- céljaik szolgálatba állításé- szálljuk-e”. hoz, a baloldali vezetők inter­nálásához, majd a zsidók Ma már is tudjuk, hogy százezreinek deportálásához, a hitlerista megszállás bizo- A magyar kormány az aktív nyos értelemben összefüggött ellenállásra nem volt felké- a szövetséges hatalmaknak a szülve, a társadalom pedig teheráni konferencián elhatá- még kezdetleges fokon sem rozott félrevezető akciójával, volt erre megszervezve. amely az Operation Bodygu­ard (Testőr hadművelet) fe- dőnevet kapta. Ennek az volt a célja, hogy eltereljék a né- Évtizedek múltán sem lehet met hadvezetés figyelmét a ezt keserűség nélkül leírni, francia partoktól, ahol az an- Különösen, ha ma már tud- goi—amerikai partraszállást juk: a német vezetésben is tervezték, és azt sugalmazzák sokan szerettek volna politi- Hitlernek: a Balkánon, vagy kai megoldást találni Ma- az Adriai-tenger térségében ezt a hangvételt remélhetőleg a napi munka „kis” fórumaira is átvisszük, és közös mun­kánkban az újságban folyó vita jó tapasztalatait haszno­sítani fogjuk. Mindezeken a megállapításokon túl szabad­jon kitérnem néhány további tapasztalatra is. Mindezt nem a kizárólagosság igényével te­szem, hanem magatartásunk, felfogásunk pontosítása ér­dekében, nyilvánvaló az ol­vasott cikkek által inspirál­taivá. Néhány hónapja, tartalmas vita cikkeit olvashattuk a NÓGRÁD hasábjain. Az isko­la és a család viszonya lénye­gében azóta meglévő, alakuló összefüggés mióta szervezett oktatás folyik. A korábbi tár­sadalmi szituációk tapaszta­latainak meghaladása a jövő célkitűzéseinek napjainkban megvalósuló — alapozó gya­korlata, azaz szocialista való­ságunk számára kiváltképp fontos e kapcsolatrendszer. A megyei lap feladatvál- SgP lalása az oktatásügy —, de .................. ... t ágabban is mondhatnám: a Munkánk jo színvonalú veg- művelődésügy — apró mun- zésekor nem hagyhatjuk fi- kálataiban létrejöttétől jel- gye!men kívül a mai család lemzője. Az általa kezdemé- körülményeit. Talán a legjel- nyezett „véleményegyeztetés” icmzőbb vonása e fontos, tár- ezt a gyakorlatot túlhaladta: sadalmi alapintézménynek, fórumot biztosított mindkét hogy sok oldalról differenci- félnek a mai oktatási körül- Mint minden társadalmi mények, feladatok jellemzé- képződmény, a folyamatok ál- sére, körbejárására. Az motivált: a napjainkra együttgondolkodásra serken- jellemző hatások kohójában tő megtartását más esetben változik, alakul, romlik és is szívesen fogadjuk. fejlődik. A szülők jövedelem­A megszólalók — szülők és szintje, képzettsége, nevelte- pedagógusok —■ véleménye tése, világnézete, kora és más azt igazolja, és ez lehet az tényezők koordinátarendsze- első es igen fontos tanulsága rében értékelhető helyzete és is a vitának —, hogy azok a a vel® való kapcsolat reáli- nézetek az uralkodók mind- san­két póluson, amelyekből kitű- ® “ nagyvonalakban jel­űik a valóságosan meglévő kmzett — szituációban fogai- gondok sokasága. Ezt látva mazódnak meg a szülők feia- is a higgadt, a nagyobb együtt- datai gyerekeik nevelésével működésre utaló hangvétel, kapcsolatban is. A családok a ma és a jövő feladatainak többségében ^helyesen, de el- és felismertetése általános gyakran feszítő tényezőként jellemzője volt a megjelent ielenik meg az iskolai okta- cikkeknek. Érzékelhető volt tós úí követelményeinek so- az a helyes nézet, ami szerint ra- ^ szülők nagy része jól a család központi helyet fog- látia> ismeretmegújulásra lal el a gyermeknevelésben, törekvő, vezető oktatási törek­kólái élettel kapcsolja össze, és a szülői háznak differen­ciált támogatást nyújt. o J. Gy. 1944. március 19-én a hitlerista csapatok megszállták Ma­gyarországot. A képen: motorosegység a Budai várban gyarország teljes alárendelé- várható a partraszállás. Így e sére, mert megszállás esetén térségben jelentős német had­komoly ellenállásra számítót- erőt köthetnek le. tak. Mindezek után az a kérdés is felmerül, miért rendelte el Mindenesetre Európa nem Hitler Magyarország megszál- semleges országai közül Ma- lását, s miért éppen március gyarország volt az egyetlen, harmadik hetében követke- ahol 1944 elején nem tartóz- zett az be. kodtak német csapatok. Hit­ler számára ilyen körülmé­Ma már elegendő bizonyí- nyék között a kockázat túl tékunk van arra, hogy Hitler nagy voltt s 1944 március egy váratlan angol inváziótól, ]9-en a megszállás bekövet- s ennek következtében Ma- keze+t. gyarország átállásától tartott. Ezt a hiedelmet nemcsak a Kállay-kormány általános politikájára alapozta, hanem arra is, hogy Horthy febru­ár 12-én levélben kérte tőle a keleti fronton harcoló ma­gyar haderő hazatérésének , engedélyezését. Arról is in­formációk jutottak el hozzá, hogy a magyarok március közepére angol és amerikai légi missziót várnak. (Az amerikai március 17-én meg is érkezett, az angolt — amelyet március 23-a körül vártak — a megszállás miatt már nem tudták fogadni.) Ezek csak néhány tagú kato­nai delegációt jelentettek ugyan, de a velük kapcsolatos híresztelésekben már a Du­nántúlon rövidesen 1‘rzállÖ hadosztályokról volt szó, mint Pozitívnak tartom, hogy e té' ren nem volt egymásra mu­togatás a vitában részt vevő változásokat pedagógusok és szülők között. véseket. Azokkal egyet is ért, de az újra és újra megjelenő nehezen viseli — jogosan. Az új követelmé­nyek közt a korábban meg- Bevezetőben szólok arról is, szerzett szülői ismeret gyerek hogy örömmel tapasztaltam előtti presztízse erősen le- — és ez a vitát figyelő-ol- csökkent, azaz sokfelé hallha- vasó pedagógusokra is kedve- tó, hogy a szülők például ma- zően hathat — az óvónők, ta- tematikából, biológiából egy­nítók, a tanárok iránt érzé­kelhető nagy megbecsülést, tiszteletet. Ügy vélem ez nap­jaink társadalmi méretekben re kevesebbet tudnak segíte­ni. Ez a tény a szülőtől a gyerek és végső soron az is­kola, a pedagógus irányába is meglévő magatartása, kisugárzó türelmetlenségben, amelynek jelenléte bennünket később pedig a nemtörődöm- is bizalommal tölthet el. ségben ölt testet. Mondjuk meg őszintén: sokszor — ■ég a jószándék megléte ese­tén is — van reális alapja e magatartásnak. A tömegmé­retű változás — amelyet a szülők egy része nem is kísér tételesen figyelemmel — a , ,, felvetes forrasa a pedagógusok' iránti igazságát elismerve hangsu- érzékenyebb, kritikusabb lyozni kell az ez irányból szü]őí magatartásnak. A mun- megfogalmazott cikkek hasz- kahelyén, az otthoni munká­-A vita általános megítélé­sénél azt a — pedagógusok irányából is — megfogalma­zott véleményt is fontosnak tartom, amely további, szü­lői reagálásokat szívesen ol­vasott volna. A nosságát. A szülői ház alapjá­ról kiindult cikkek nem az iskola által sugalmazottak, hanem önálló véleményként íródtak le, nagy felelős­ban elfáradt szülő rosszabbul tolerálja az új követelménye­ket: azt egyéni pedagógiai törekvésnek minősíti, nem is szólva arról, az egyes peda­séggel. Ez nagyon^ lényeges gógusok esetenként tényleg ” “ - ' túlzó, maximalista igényeiről. Az egyedi feszültségek — a változások okozta bizonyta­lan helyzetben — hangulatot ronthatnak. Nem sok kell már jellemzője a vitának. Mutatja azt, hogy — feszültségeink közepette sem — beszélhetünk család és iskola válságáról. Ez a szülői felfogás, azt jel­zi, hogy ebből a szemszögből a józanul gondolkodók nem ahhoz, hogy elinduljon a szü- akarják ellentmondásainkat lő—pedagógus egymásra mu- válságossá mélyíteni. Azt hi- fogató körtánca. A megoldást szem, ezt megnyugvással ol- az a törekvés hozza meg, vasta mindenki, a pedagógu- amely a művelődési kormány­sok is, és azonosulnak ezzel zattól kiindulva az indokolat- a magatartással. Valószínű lan változásokat lefékezi, el­egyetértünk azzal a tanulság- tünteti, amely a túlzásokat gal is, hogy a közfórumon fo- kiiktatja az oktatás gyakor- lyó véleményegyeztetés gya- latából. Vagyis a család tár- korlatát még mindannyiunk- sadalmi, megélhetési feszült- nak gyakorolni kell. A sajtó ségeit a kiegyensúlyozottabb, nemcsak az egyetlen lehetőség, követelményeiben tartós is­Képes-e az iskola, a mun­kával túlterhelt pedagóguskar e követelménynek megfelel­ni? Azt hiszem a kérdés fel­vetése tovább visz problémá­ink más része felé, az iskola belső életének jellemzőit fe­szegeti. A kérdésre adandó válasz * mai tényt rögzíti: iskoláink, pedagógusaink többsége nem­hogy megfelel e követelmé­nyeknek, hanem lelkiismere­tes munkával fáradozik szel­lemi, fizikai kondíciójának ápolásán, fejlesztésén. Ez a többség az iskolák, az oktatás motorja, ez a többség az, aki szövetségest keres és talál az együttműködésre kész szülők­ben, aki minden eszközzel a gyerekek neveléséért, ismere­teinek gyarapításáért dolgo­zik. Az intézményeink alaptö­rekvését így ítélem meg. Ez­zel nem azt akarom monda­ni, hogy az iskolai élet minő­sége nem szorul sokoldalú ja­vításra. Az eredmények alap­ján, annak tudatában, lehet érdemben szólni azokról a gondokról, amelyek a témák szerint — a pedagógusok és a család kapcsolatát kedvezőt­lenül alakíthatják. Ezek kö­zül két — véleményem sze­rint — fontos kérdést kívá­nok csak kiemelni. Az egyik: iskoláink, pedagógusaink sok­szor úgy érzik, hogy bizonyos, a közösségi nevelés szempont­jából káros környezeti hatá­sok leküzdése ellen eszközte- lenek, kiszolgáltatottak. A korábbi normatív pedagógia egyre kevésbé alkalmazható forma kialakulatlan magatar­tásminták alacsony hatásfo­ka erősítheti ezt az érzést. Innen már nagyon közel va­gyunk ahhoz, hogy egy újabb „ördögi kör” elinduljon — és ez a második tényező — vagy­is a hatástalanság, eszközte- lenség érzete alaphiányossá­gokat indukálhat a pedagógiai munkában. Ez a szituáció is forrása lehet a szólamszerű nevelésnek, más oldalról a nevelési, a pedagógiai általá­nosságok okai lehetnek, — iskolán belül — a külső ked­vezőtlen hatások. Mindezek odáig vezethetnek, hogy az intézmények követelményrend­szere, fegyelme leromlik, hogy a személyiségfejlesztés a gyakorlatban alacsony szin­ten folyik. Intézményeink mindezekből következően „rendezik sorai­kat”. Egyre több igazgató, pedagógus munkálkodik a napjainkban elviselhető, de­mokratikus iskolamodell és magatartás konkrét alakítá­sán, azon fáradozva, hogy a tanulók iránti követelmények pontos megfogalmazását, azok következetes betartása is kö­vesse. A munka haszna álta­lános érvényű, de a szülők­kel, az egyes családokkal ki­alakítandó kapcsolat alapját is ez képezi. zik. Ez a viszonyrendszer kialakult, tartós. Belső ál.a'a- kulásával, átrendeződésével egyidőben a minőség javulá­sával is számolunk. A két póluson lévők együttműködé­sükben ezután sem lesznek magukra hagyatva. Az alap­fokú képzésben, a középfokú intézményekben is több szer­vezet tevékenykedik a feladat megoldásán. MindenekeiőU az ifjúsági mozgalmat es szervezetet említem elsőként. Az úttörőmozgalom nevelő ha­tásának megőrzése, tartóssá tétele különlegesen fontos fel­adata a pedagógusoknak is. Kiváltképp megnő a kamasz­kor éveiben a KISZ hatása. Általános és középiskolása­inkban a munka színvonalas e téren is, az iskolai keretek­ben a nevelési hatásrendsze­rekben beépült és közösségi orientáltságú. Az utóbbi évek­ben a szülői munkaközössé­gek patronálását, munkájának segítéséi a HNF-mozgaiofn végzi. Ez a gyakorlat egy újabb eleme lehet a szülői házzal kialakult, differenci­ált kapcsolatok sokaságának. Mindezeken túl nem hagyha­tó figyelmen kívül közműve­lődésünk egész rendszere. A szabad időben átélt hatások tartóssága, gyerekeink helyes szokásainak alakításában vál­lalt funkció és eljátszott sze­repe fontosságát csak aláhúz­ni tudom. Az „Együtt a csa­lád szabad időben, hétvége­ken” ideája remélhetőleg kö­zös akarat eredményeképp realizálódik. A vitában segítő­ink nem kapcsolódtak be. Ügy gondolom azonban nélkülük! e téren sem várhatunk tartós eredményt. Ezért tértem ki tevékenységük felvillantására. Intézményeink, pedagógusa­ink továbbra is számítanak a szervezetekkel, a mozgal­makkal közösen végzett mun­kára. © © A szülők és a pedagógusok kapcsolatának a feltételeit a közölt vélemények jól tükrö­A vita zárásaként- azt fo­galmazhatom meg: -az iabban résztvevők segítőkészségét azért is meg kell köszönnöm, mert aktivitásukkal, vélemé­nyük közreadásával segítettek a nem könnyen, nem egy csapásra megoldható feladat megvalósulásában. Oktatásügyünk nem kis fel­adat előtt áll. A tartalmi ten­nivalók gazdag feladatsort adnak mindannyiunknak. Az általános iskolákban napja­inkban — örömmel mondhat­juk — megnövekedett a tanu­lólétszám. Ez a gondos előké­szítő munka mellett is első­sorban városainkban — kü­lönösen Salgótarján egyes körzeteiben, Balassagyarma­ton, — okoz feloldásra váró feszültséget. Nyugodtan állít­hatom, hogy a feladat elvég­zésére a városi szerveink megfelelően felkészültek. De megnyugtató rendezéséhez szükségünk van a szülőkkel, az eddigi jó tapasztalatokra épülő kapcsolat fenntartásá­ra, ápolására, a szülői segít­ségre, megértésre. Bízom ab­ban, hogy mindazok akik ol­vasói voltak a vitának, akik részesei gyerekeink nevelésé­nek, a körülmények változó rendszerében is — épp gye­rekeink érdekében — egymás­ra találnak. Dr. Horváth István Márciusi Kritika A Kritika márciusi száma- társadalom, a szocialista de- könyvet ismertet a folyóirat: nak kiemelkedő közleménye mokrácia fejlődése hozhatja Deák István - Kossuth Lajos Aczél György: A nemzetiségi jogegyenlőség — törvény a szocializmusban címmel a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének VI kongresszusán, a múlt év december 3-án elhangzott hozzászólása. A hozzászólás Pál emlékezik meg, „Egy lényeget egy idézettel lehet é]et tanulságai>. cim. legiobban erxoKeltetrn: „Vall- - 4 , „ juk. hogy a nemzetiségi kér- meL A honaP na§y. tortenel­dés igazságos és tartós meg- mi évfordulói közül 1848 meg. A szocializmus egyik és a magyarok 1848—49-ben alapvető jellemzőjének tart- és Varga János Kereszttüz- ,iuk a nemzetiségi politika ben a Pesti Hírlap. — Az lenini elveinek maradékta- 1919-es évfordulóval össze- lan érvényesítését.” függésben „Osvát és a Ta­Rajk László születésének nácskoztársaság” címmel 75. évfordulójáról E. Fehér oldását csak szocialista márciusára emlékezve Jkét idézi. Fráter Zoltán tanulmányát közli a Kritika. — 1944. már­cius 19., a német megszállás napját' és ennek következmé­nyeit Nagy Kázmér „Az a márciusi hajnal” című írása BÉNYEI JÓZSEF: Majd elfárad Majd elfáradnak a folyók, medrük sárgára szárad s otthontalanul kering Majd elfárad a két kezem tartani egy világot s a zajba roppant fülemből fölöttük megrabolt sirály-had szelíden vér szivárog. Majd elfáradnak a szelek s kiszikkad az olajfa, virága illattalanul omlik szomjas avarba. Majd elfáradnak az esők s a mechanizált űrből fáradt olaj pereg csak s égető sugár-tüz jön. Majd elfárad az énekem, rekedt kolomppá romlik * a szivdobbanás ritmusa fásultan meghasonlik, s ha a világ ember megszakad viselni terhed élet, — utolsó búzánk szétpereg: szívben őrzött remények. felÓGRÁD - 1984. március 17., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents