Nógrád. 1984. március (40. évfolyam. 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
NEGYVENÖT ESZTENDEJE Háborús előjáték Csehszlovákia hitlerista megszállásának évfordulója Negyvenöt évvel ezelőtt, 1939. március 15-én törtek be a hitlerista német hadsereg motoros egységei Prágába. Csehszlovákia megszállása a XI. világháború kirobbantásának előjátéka volt. Hitler, aki a Nyugat segítségével Kö- zép-Európában kiindulási bázist építhetett ki magának további agresszióihoz, megkezdte világhódító terveinek valóra váltását. Az árulásért, amit a nemzetközi burzsoázia Csehszlovákia népei ellen elkövetett, hamarosan sok millió ember fizetett igen drága árat az egész világon. Hogy megérthessük Csehszlovákia felszámolásának okait, nézzük meg, milyen összefüggés volt Csehszlovákia megalakulása és széthullása között. A Csehszlovák Köztársaság — mint ismeretes — 1918ban jött létre. A csehszlovák nagytőkések a nyugati imperialista hatalmak felé forduló orientációjukkal biztosították pozíciójukat. Csehszlovákia helyzete így egyenesen ezen országok jóakarától függött. E kapcsolatok a hitleri Né- n- etország megerősödésének 1- üvetkeztében hamarosan rosszabbodni kezdtek, mert a r nzetközi reakció ezt használta fel fokozatos szovjetéi cries agressziójának legfőbb t zközéül. Csehszlovákia az imperialista tervekben már a h úszás évek kezdetétől a ü '.ovjetunió körül megvont úgynevezett egészségügyi kordon egyik fontos láncszemeként szerepelt. Az volt a feladata, hogy feltartóztassa a forradalmi mozgalom beszivárgását a többi európai országba, s ugyanakkor szovjetellenes intervenciós háborút készítsen elő. A néptömegek nyomására viszont, amit Csehszlovákiának egyre rosszabbodó nemzetközi helyzete is fokozott, a csehszlovák kormány kénytelen volt közelebbi kapcsolatot teremteni a Szovjetunióval, így 1935-ben barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöztek egymással. De, ahogy azt az események későbbi fejleményei mutatták, a csehszlovák burzsoázia ezt csupán formális aktusnak tartotta, amellyel meg akarta erősíteni belső és külső pozícióját, s eszébe se jutott, hogy konkrét tartalommal töltse meg. Mikor 1938 márciusában a nácik megszállták Ausztriát, Csehszlovákia a fasisztáktól körbezárt fogóba került. Hitler 1938 májusában kijelentette: „Megmásíthatatlan elit ározásom Csehszlovákia rövid időn belüli katonai megsemmisítése.” A kommunista párt ezekben az időkben is harcot hirdetett meg, s minden haladó erőt a demokrácia és a köztársaság megvédésére toborzott. Harcát azonban egyre nehezebb körülmények között folytathatta. 1938. októben 20-án a burzsoá kormány be is szüntette a párt tevékenységét. Csehszlovákia kommunista pártja így illegalitásba vonult. Az a fasizáló kurzus, amire a cseh és a szlovák burzsoázia lépett, nem volt képes megállítani a Csehszlovák Köztársaság ’ felbomlását. 1939. március 15-én a Berlinből kapott utasításra megalakult az önálló szlovák állam, amely Németország vazallusává vált. Ugyancsak 1939. március 15-én a cseh területeket német katonaság szállta meg, a cseh-rnorva protektorátus néven közvetlenül a német birodalomhoz csatolták. A Csehszlovák Köztársaság megszűnt létezni. A nyugati hatalmak csupán formális tiltakozásig mentek el. A Szovjetunió azonban élesen tiltakozott a nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott önkényes aktus ellen és soha nem ismerte el azt. Csehszlovákia szétzúzása a burzsoázia államépítési koncepciójának végleges csődjét jelentette. A burzsoázia kül- és belpolitikája teljes mértékben meghiúsult. A csehszlovák nép levonta a tanulságot ezekből a tapasztalatokból. Megértette, hogy az új köztársaságban meg kell szabadulni a kizsákmányolástol és az országnak a Szovjetunióra kell támaszkodnia. Ez az elhatározás csak nőtt a fasiszta megszállók elleni nehéz és sok áldozatot követelő évek során, amely Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása után a Csehszlovák Köztársaság megújulásához vezetett. Ez a köztársaság a hazai reakciónak 1948 februári leverését követően, a szocialista építés útjára lépett. Dar. Vojtech Biodig Közlemény a Görög Kommunista Párt küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 12. és 14. között látogatást tett hazánkban a Görög Kommunista Párt küldöttsége, Hari- laosz Florakisz főtitkár vezetésével. A delegáció tagjai voltak: Oresztesz Kolozov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Yannisz Mavromatisz, a Központi Bizottság póttagja és Vasziliosz Georgiu-Szofi- asz, a KB munkatársa. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Harilaosz FioA nicaraguai kormány kedden sürgős felhívást intézett a világ államaihoz az országot fenyegető amerikai agresz- szió miatt. A Reagan-kor- mányzat hatalomra jutása óta Nicaragua az Egyesült Államok agresszív akcióinak áldozata katonai, gazdasági és politikai téren — mutat rá a felhívás, ameiyet Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Feiszabadítási Front országos vezető tanácsának tagja, a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó tanácsának koordinátora ismertetett a nicaraguai rádióban és televízióban. Jól ismert az az amerikai felforgató tevékenység, amelyHatvanhárom személyt tartóztattak le kedden este a Chile deli részén levő Funta Arenasban egy tüntetés során, l'öbb száz tüntető Jósé Ruiz di Giorgio, az olajipari munkások nemrég bebörtönzött vezetője szabadonbocsátésát követelte. A szakszervezeti vezetőt február végén tartóztatták Je, miután a városban nagyszabású tiltakozó akciók voltak az odaérkező Pinochet tábornok elnök ellen. rakiszt és a görög pártküldöttség tagjait. A GKP képviselőivel Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára folytatott megbeszélést a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek az MSZMP és a GKP együttműködése fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttség megbeszélést folytatott Horn Gyulával, az MSZMP KB külügyi ősziének célja a nicaraguai gazdaság destabilizálása, az ország nemzetközi hitelfelvételének meghiúsítása és Nicaragua nemzetközi gazdasági megállapodásainak megsemmisítése. Mindezt a nicaraguai gazdaság ellen végrehajtott katonai akciók kísérik. Az ezzel okozott károk értéke egyedül 1983-ban több mint az egész kivitel 30 százaléka. A Reagan-kormányzat gyakorlatilag megszállta Hon- durast, amelyet az amerikai csapatok bevetésével folytatandó fegyveres akciók kiA chilei egyetemisták bejelentették, hogy részt vesznek a dolgozók országos központja által március 27,-re meghirdetett országos tiltakozó nap megmozdulásain. A diákság ezzel egy időben, tiltakozásul a tandíjak ez éri 25 százalékos emelése ellen, havi tiltakozó napok tartását hirdette meg. Egy chilei magánszervezet a napokban cáfolta a lakosság életszínvonalára vonatlyának vezetőjével. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken részt vett Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A görög pártküldöttség látogatást tett a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban és a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületében, ahol Harilaosz Florakisz találkozott a hazánkban élő görögökkel. A Görög Kommunista Párt küldöttsége szerdán este elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegvi reoülőté- ren Horn Gyula búcsúztatta. (MTI) indulópöntjának szán. Washington utasítására a CIA továbbra is ellenforradalmi bandákat szervez és fegyverez fel — hangsúlyozza a dokumentum. Akkor, mikor Nicaragua történetének első szabad választására készül, az amerikai kormányzat újabb 21 millió dollárt kért a kongresszustól a nicaraguai nép elleni terrorakciók kiterjesztésére. A Nicaragua elleni fegyveres akciókkal egyidejűleg a Reagan-kormányzat több ezer amerikai katonát irányít Hondurasba és Közép- Amerika partjaihoz vezényli hadihajóit — elemzi a térségben kialakult helyzetet a dokumentum. kozó, a junta által nyilvánosságra hozott adatokat. Eszerint a chilei családok átlagos vásárlóereje 23 százalékkal csökkent 1982. decembere és 1983. decembere . között, nem pedig 4,2 százalékkal, mint azt a katonai kormányzat állítja. A létfenntartási költségek emelkedése esetében a kormányzat ugyancsak kisebb növekedést ismer el. Jelenleg Chilében a munkanélküliség csaknem 30 százalékos. Kádár János fogadta Harilaosz F'orakiszt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt az MSZMP KB széházában fogadta a Görög Kommunista Párt küldöttségét, amely Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Áz Arab Liga tanácskozása Az Arab Liga 19 tagjának képviselői — többségében külügyminiszterek — szerdán Bagdadban megkezdték rendkívüli tanácskozásukat az iraki—iráni háború befejezésének lehetőségeiről. Mint Tátik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter közölte, Irak azt várja a bagdadi kormány kérésére összehívott értekezlettől, hogy az hozzon határozatokat Irak aktív támogatásáról az Irán elleni háborúban és ítélje el Iránt háborús cselekményei miatt. Hazánkba étkezett Viktor Kulikov Szerdán hazánkban érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka; Bulgária, Románia, a Szovjetunió és Magyaré’ srág hadseregeinek Szojuz—84 fedőnevű törzsvezetési gyakorlata alkalmából. (MTI) Hicatagua felhívása a világ államaihoz Amerika támadásra készül Chilében történt Tüntetések, letartóztatások HaderS-csokkentési tárgyalások A szokásosnál hosszabb, háromhónapos szünet után Bécsben pénteken folytatódnak a tárgyalások a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Az új forduló a harmincket- tedik a Varsói Szerződés és a NATO országai között 1973. októbere óta folyó tárgyalásokon. A VSZ hét országa (köztük hazánk), valamint a NATO tizenkét állama részvételével több mint egy évtizede tartó tárgyalássorozat eddig semmi gyakorlati eredményt nem hozott. Ennek fő okát pártatlan megfigyelők is abban látják, hogy a NATO — Washington igényének megfelelően — eddig nemhogy a megegyezést, de még az érdemi tárgyalást sem tartotta érdekében állónak. Nyilvánvaló, hogy a NATO kezdeményezte sokéves létszámvita lényegi célja a tárgyalások halogatása és a hangulatkeltés volt. A nyugati fél ugyanakkor — legutóbb 1982-ben beterjesztett javaslataiban — önkényesen egyoldalúan értelmezi a bécsi tárgyalások korábban közösen kialakított mandátumát és a csapatok csökkentését helyezi a középpontba. A fegyverzetek csökkentéséről, azok „bonyolultságára” és „eltérő jellegére” hivatkozva, nem is kívánt tárgyalni. A NATOtervezet ezenkívül a VSZ egész területére ki szeretné terjeszteni egy esetleges megállapodás ellenőrzését — de a NATO-nak csak európai területére. Ez ismét csak egyoldalú előnyöket jelentene, hiszen míg a Szovjetunió (legalábbis európai) területét az ellenőrzés érintené, az Egyesült Államokat és Kanadát egyáltalán nem. A NATO ugyanakkor korlátlan helyszíni ellenőrzést is igényel mindenütt. A VSZ-országai januári, prágai tanácskozásukat követően februárban terjesztették elő Bécsben nagy jelentőségű új javaslataikat. Ezek szerint — félretéve a meddő létszámvitát — első lépésként vonják ki a térségből a Szovjetunió 20 ezer, az Egyesült Államok 13 ezer főnyi fegyveres erejét. E lépéssel a cél a politikai szándék kinyilvánításán, a bizalom építésén túl a csapatkivonás gyakorlati kipróbálása lenne. Ezt követően fagyasszák be a térségben a két szövetség ott állomásozó (s a VSZ álláspontja szerint lényegében egyenlő) haderőit, majd a csapatok létszámát mindkét oldalon (a kölcsönösen meglévő mintegy egymillióról) csökkentsék elsőnek 900—900 ezer főre, ezen belül a szárazföldi erők létszáma ne haladja meg a 700 —700 ezer főt. A VSZ júniusban részletes, konkrét egyezménytervezetet tett le a tárgyalóasztalra a csökkentéssel kapcsolatos kísérő intézkedésekről. Eszerint a részt vevő felek önállóan határozhatják meg, hol és milyen mértékben csökkentik a haderőket a megadott keretben. A csökkentésre kerülő nemzeti erőket leszerelnék, míg a szövetségek más országának területén állomásozó külföldi erőket. A NATO régi keletű javaslatait is figyelembe véve a szocialista országok javasolják: állítsanak fel állandó ellenőrzési pontokat a csökkentési körzet határain, hogy a másik fél pontosan figyelemmel kísérhesse a csapatok és a fegyverzetek mozgását. Emellett a felek kölcsönösen saját eszközeikkel ellenőrizhetnék, hogyan hajtja végre a másik fél a megállapodást, az ellenőrzés megzavarása tilos. Meghívás alapján mód nyílna nagyobb haderőkivonások Kölcsönös helyszíni ellenőrzésére is (az állandó határellenőrzés mellett), ugyanakkor a felek — a bizalom építése érdekében — köteleznék magukat a nagyobb hadgyakorlatok előzetes bejelentésére, megfigyelők meghívására. A VSZ álláspontja szerint mindezek az intézkedések három éven belül végrehajthatók. 1983. második felében a NATO taktikája arra irányult, hogy „bizonyos haladásról” beszéljen a tárgyalásokon — így például elvben elfogadta a csapatok 900 ezer főre való csökkentései — de változatlanul folytatta a létszám- vitát, kitartott egyoldalú ellenőrzési igényei mellett, ugyanakkor nem volt hajlandó érdemben tárgyalni a fegyverzetek csökkentéséről, sem arról, hogy a légierő létszámát (az összlétszámon belül) kölcsönösen 200 ezer fűben maximálják. E fejlemények tükrében a szocialista országok az új forduló megkezdésekor — akárcsak az előző végén — hangsúlyozzák: a magr.k részéről változatlanul készek a komoly tárgyalásokra s ehhez jó alapnak tekintik részletes, gyakorlatias, kompromisszumokat tartalmazó szerződés- tervezetüket. Washington és szövetségesei a jelek szerint maguk is érzik, hogy lépés- kényszerbe kerültek, hiszen a világközvélemény igerf nyugtalanul fogadta, amikor az őszi bécsi tárgyalási forduló befejezésekor — ezúttal — nem tűzték ki az új forduló időpontját. Kiszivárogtatások szerint az amerikai kormány, amely — egyes szövetségesei igényei ellenére — mindeddig megbénította a bécsi fórumot, most mérlegeli, nem szolgálná-e jobban bel- és külpolitikai érdekeit, ha végre komolyan tárgyalna. A kérdésről hír szerint washingtoni kormánykörökben még folyik a vita. így április-május előtt aligha várhatók érdemi fejlemények a bécsi tárgyalásokon. Heltai András 5ZUPERNAP Előválasztás Gary Hart és Waiter Mon dale győzött, Jesse Jackson jól szerepeit a keddi amerikai előválasztásokon. John Glenn szenátor a „szuper- kedd” eredményei alapján a visszalépés gondolatával foglalkozik, McGovern volt szenátor már be is jelentette ezt a szándékát. Kedden tíz amerikai államban tartottak előválasztásokat. Gary Hart colorádói szenátor, aki a New Hampshire-i diadal után a nagyobb tétért folytatott választási csatában is vereséget mért Mondals volt alelnökre néhány fontos államban, a „szuperkedd” estéjén közölte: jelölését bizonyosra veszi. Mondale azonban maga Is győzelmet ünnepelt kedden este. Az alabamai és georgiai előválasztások megnyerésével és szoros helyezéseivel a volt alelnök megmutatta, hogy továbbra is esélyes a párt jelöltségének elnyerésére. Vereségnek számít a keddi eredmény John Glenn, a voit asztronauta számára. Glenn sehol sem tudta megszerezni az első két hely egyikét. Ünnepeltek Jesse Jackson néger lelkész táborában is. Jackson alabamai, georgiai és floridai eredményével bebizonyította: valóban képes a déli néger lakosság jelentős tömegeit mozgósítani. A „szuperkedd” előválasztásain nem végleges adatok tíz államban szerint államonként a következő eredmények születtek. Massachusettsben Gary Hart a szavazatok 39 százalékával lett első, Mondale 27 százalékot, McGovern 20 százalékot szerzett. Jackson 16, Glenn 12 százalékkal követi őket. Floridában Hart 41 százalékkal vezet a 31 százalékos Mondale elölt. Glenn és Jackson 12 százalék körüli eredménnyel végezhet. Alabamában Mondale győzött a szavazatok 35 százalékával, a második helyért kialakult holtversenyben Karinak és Jacksonnak van esélye a felzárkózásra húsz százalékon felüli eredménnyel. Georgiában rendkívül szoros küzdelem után végül is Mondale nyert, a szavazatok 31 százalékával, mögötte Hart végzett a szavazatok 28 százalékával. A küldöttjelölő-gyűlések eredményeit nem számítva a „szuperkedd” Gary Hart szenátor számára 153, Walter Mondale számára 120 delegátust szerzett. Mivel azonban Mondale már korábban megkapta a demokrata párti konvención részt vevő orszáe s pártvezetők és törvényhez k egy részének támogatását, a volí alelnök jelölőküldöt*' - nek teljes száma 312, Hart 217 delegátusával szemben. John Glenn 41 delegátussal áll a harmadik helyen. Jack- son 34 delegátussal a negyedik. 2 NÓGRÁD - 1984. március 15., csütörtök
