Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

CTBsCOMSOfflCBBBT Hsitjertfcr- December’ 31-f szá­mában jelent meg a „Kell a jó könyv >83—65* civasópá- lyázat felhívása. Az ajánlott művek közül újabb hármat matatunk be olvasóinknak. A könyvismertetőket a Balassi Bálint Megyei Könyvtár «nm- katársai készítették. SOLOSOV, MIHAIL Csen­des Don. Regény. Bp. 1978. Európa. 1—4 kötet. A regényeposz a Meíjebov család életén keresztül mu­tatja be a doni kozákság, a katona rendbe tartozó pa­raszt«* sajátos helyzetét; az I. világháborút megelőző évek­ben indítva a cselekményt, hősei sorsát a háború front­jain, az I9T7-es forradalma­kon és a polgárháború csatá­in át T922-ig követi nyomon. A regény főhőse G-rigorij Meljehov, akit belső alkata és körülményei megakadá­lyozzák abban, hogy életét a forradalom ügyéhez kösse. A bámtrlatos gazdagságú re­gény alakjai plasztikusak, részletezése lírára és valóság­MtefG megjelenítésre egyaránt lehetőséget teremt. Solohov ezzel a művével is ars poeti­cáját igazolja: a valóságot az igazság rovására nem szabad megszépíteni. SZENKEVICS, JTTRIJ: Pa­piruszba jóval az Atöanti- óceánon át. Bp. Í983. ©on­dói at. 226 1. Szenkevics Thor Heyerdahl Ra-expedíciójának orvosa­ként számol be élményeiről az utazás új oldalát megvi­lágító könyvében. A szerző nem csak a tudományos cél szempontjából értékeli az ex­pedíció tagjainak teljesítmé­nyét, hanem az utazásokból leszűrhető lélektani megfigye­lések érzékletes, plasztikus rögzítésére is törekszik. Nap­lójában érdekfeszítőén, élve­zetesen mutatja be azt, hogy miként tudott az Atlanti­óceán közepén összezárva él­ni, dolgozni hét különböző nemzetiségű, világnézetű, val- Tású, műveltségű ember egy cél érdekében. Megfigyelte, hogy hogyan alakul a cso­port, az egyének egymáshoz való viszonya, alkalmazkodá­sa egymás feladataihoz. A mű cselekményességében egyenrangú párja lehet még a kalandregénynek is. PUSKIN, ALEKSZANDR: Anyegin: Verses regény. Bp. 1981. Európa. 208 L Puskin legismertebb alko­tása gyönyörű költői nyelvé­vel, átfogó társadalmi kor­rajzával. realista teljesség­ábrázolásával és jellemfesté­sével méltóan sorakozik a vi­lágirodalom halhatatlan mű­vei közé. A főhős alakjával a kor nemesi intelligenciájának alaptípusát mutatja be, az elégedetlenséget érző, de dön­tésre képtelen ifjút, a „fe­lesleges” életunt embert. Pus­kin ezzel a művével — „az orosz élet enciklopédiáiéval* — teremtette meg a XIX. szá­zadi orosz regénykompozíeió- nak Tolsztojig kibontakozó alapját. Az Anyegin minden néphez és minden korhoz szó­ló. egyetemes művészi alko­tás. "^crn&mßerT szerertcsejaféí fargytt.'* Mif féltünk? Beszélgetés ai Állami Biztosító megyei igazgatójával Automata Tulajdonképpen zseniális. Fölszállsz a helyijáratra és azonnal elkezdhetsz játszani. Első forduló: van-e nálad kétforiintos? Ha nincs, jön a következő játszma: találnak-e az utastársak a zsebükben ..bélést”? Tegyük fel, hogy összejön. Bedobod a jegyáru­sító automatába, lenyomod a kallantyűt — semmi. Elszé- gyelled magad: rossz helyre tetted be az érmét? Nem elég erős nyomást gyakoroltál a fémbiHentóre? Fordítva rak­tad a nyílásba a kettest, és nem tudtad, hogy már ez is számít? Zavarba jössz, az utasok kezdenek lesajnálni. Üjabb pénzdarabbal próbál­kozol — hiába. Izzadni kez­desz, segélykérőén nézel kö­rül, de hát mégiscsak a kár­öröm a legnagyobb öröm. Mi­re ezt is megtapasztalod, ki­nyílik az ajtó a következő megállóban, és kárvallottból magad is játékossá válsz új­ra. Vajon ki dobja be? Szól­nak-e neki, megelőzik-e a pénzbedobóst vagy...? S az újabb forduló: jön-e ellenőr? Ha igen, ki jár jól; aki be­dobta vagy aki nem? S vé­gül: hová lesznek a plusz- kétforintosok a perselyből? Talán az automaták megja­vítására fordítják ? — IF — Negyedszázada: Laterna Magica rStíb srflnft létezik a prágai Laterna Ma­gica. Kevesen tudják, hogy a nemzeti színház színpadai­nak egyike. 1958-ban, a brüsz- szeli világki állításra alakult. Az alapgondolata az volt, hogy kombinálni kellene a színpadi arc- és táncjátékot a filmvetítéssel. Ezt az ötletet Josef Svofooda rendező to­vábbfejlesztette. A Laterna Magtea rrándenűtt nagy fel­tűnést keltett és síkért ara­tott, amerre fellépett. 1977 óta „A varázslatos eirkusz” több mint 1500 előadást ért meg, s a mai napig műsoron van. 1981-ben az „Éjszakai próba* című játékban első ízben „szerepelt” a film he­lyett a televízió: az élő szí­nészt a saját képeirnyőfelvé- telével állította szembe. A Laterna Magica most reper­toárszínházzá alakul át Voronyezsi táncosok Negyvenéves működése alatt több mint 8 ezer kon­certet adott a Voronyezsi Ál­lami Orosz Népi Együttes, Első vezetője Konsztantyin Masszalitinov (1905—1979) volt, a kiváló zeneszerző és karmester, a Szovjetunió népművésze, aki sokat tett azért, hogy ez a népi együt­tes sajátos, utánozhatatlan arculatát elnyerje. Szevedé- lyesen kereste az új tehetsé­geket az arnatőregyüttesek­ben, zeneiskolákban, számta­lan kórusfeldolgozás fűződik nevéhez. Az együttes most útra ké­szül. India lesz a 28. ország, ahol a voronyezsi kórus sze­repel. A küszöbönálló vendég- szereplésen megismerteti in­diai közönségét a vidék tré­fás rítusaival, a népi szertar­tások jellegzetes énekeivel, né­pi körtáncaival, a modern folklórral és talpaiéval« éne­kekkel. Tánc a nyírfák alatt MÓGRAD - 1*984. február U„ szombat Meteorológiai előrejelzés, tsz-ben Mini meteorológiai állomás létesítését határozta el ia nagybárkányi Kis-Zagyva- völgye Termelőszövetkezet, amelynek vezetői a kedvezőt­len termőhelyi és időjárási viszonyok ellenére az évről évre eredményesebb gazdál­kodást szeretnék ezzel is megszilárdítani. A szövetkezet nagykeresztúri központjában rövidesen felállítandó állo­máson, egy erre megfelelően kialakított épületben talaj- hőmérőt, a napi maximális és minimális hőmérsékleti ér­tékeket rögzítő autamata mű­szert, valamint egy a levegő hőmérsékletét és páratartal­mát jelző berendezést, az épületen kívül pedig csapa- dékméro edényeket, továbbá széliránymérőt helyeznek el. A nógrádi tsz mini meteoro­lógiai állomása elsősorban az időszerű növénytermesztési és növényvédelmi munkához nyújt segítséget, a tehetősé­gek szerint megelőzve az esetleg megismétlődő aszály karós hatásait. Talán nincs is olyan ember, áld valamiképp ne lenne kapcsolatban bármiféle biztosítással, jóllehet legtöbben csupán a szerény mértékű befizetésekre szűkítik ezt a kapcsolatot a biztosítási szervekkel, ám — az élet dolgai kiszámíthatatlanok — jó néhányon rászorulnak az anyagi segítségre. És ilyenkor jól jön, ha van, nem is akármi­lyen biztosítási kötvény. A: Állami Biztosító Nógrád me­gyei Igazgatósága a napokban végezte el elmúlt évi számvetését, s ennek kapcsán beszélgettünk Balatoni Jó­zsef igazgatóval. — Kezdjük egy, megtehet nem is annyira abszurd öt­lettel; mi lenne ha a sors szeszélye folytán az egyik nap­ról a másikra az ügyfelek csaknem mindegyike jogos biztosítási igényt nyújtana be önöknél? Vagyis, mennyi­ben függ a kifizetések ará­nya a díjbevételtől? — A példa a valóságban nemigen fordulhat elő, habár eléggé nehéz helyzet elé állí­tana bennünket egy ilyen eset. Leegyszerűsítve gazdálkodá­sunk mechanizmusét, a díj­bevételből bonyolítjuk le a kifizetéseket, valamint ebből adózunk, fizetjük a szükséges kiadásokat. Az idei díjbevé­telünk több mint 240 millió forint, ebből a lakossági rész 142 millió forint. S feltétle­nül írja le, hogy minden köz­beszéddel ellentétben, dolgo­zóink érdekeltségi rendszere egyedül a díjbevételek növe­léséhez fűződik, nem pedig a kifizetések csökkentéséhez. Magyarán: egyetlen dolgozó­nak sem lesz több a pénze azzal, hogy valakinek, mond­juk az alsó biztosítási kate­góriát állítja meg. Éppen ezért, azt hiszem a maximá­lis körültekintéssel, alapos­sággal igyekezünk fölmérni, hogy fci-tei a kötött biztosí­tása és tényleges kára ará­nyában kapja meg a neki járó összeget. Munkánk egy­fajta mércéje az is, hogy az n többi négy esztendőben rendszeresen az ország há­rom légi óbb igazgatósága között szerepeltünk. — A bírtoírftól iminrka fcét Bta^y területe, a lakosság? és a vállalat!, intézményi bizto­sítás. Nézzük előbb a lakos­ságot, mit fiéltünk a legjob­ban? — Természetes dolog, hogy az emberek egészsége, vagyo­na olyan „kincs”, amely meg­különböztetett törődést érde­mel. Ügy szokták mondani, hogy igazából csak akkor érezzük értékét, ha valami baj van vele. Nos, a megye lakásainak háromnegyed ré­szét bebiztosítják, nagyon nép­szerű a CSÉB, vagyis a cso­portos élet- és baleset-bizto­sítás, ebben az országos át­lag fölött vagyunk, úgyszin­tén a személy biztosítások te­rén. — És az úgynevezett „rizi- kóbiztosítás”? Amelynek tra­gikus lehetőségét éppen a nemrégiben tárgyalt debrece­ni Gombos-ügy tette híres- hirhedtté.M — Ez a biztosítási forma eléggé új a magyar biztosí­tási rendszerben, a lényege, hogy igen magas összegű té­telei vannak. Azonban nem mindenki, és nem mindegy, hogy mennyire köthet! Ennek díjtételét, illetve jogi kon­zekvenciáit a központi mate­matikus-, orvos-, statisztikus-, jogászcsoport kalkulálja ki. Korábban a megyében senki nem próbálkozott vele, je­lenleg is mindössze négyen vállalták a havi több száz forintos befizetési kötelezett­séget. Minit ahogy a nevében is benne van, túl sok a rizi­kó, s hát az emberi élet nem lehet szerencsejáték tárgya. — Mint olvashattuk, emelték a cascót... fö!­— A hír így nem igaz. vi­szont úgy igen, hogy a jövő­ben a gépkocsi cascodíját a jármű,új értéke és a vál­lalt önrészesedés alapján álla- oftják meg, tehát a január 23-a után vásárolt autókra már a megemelt összeget kell befizetni. — Térjünk át a vállalati, intézményi biztosításokra, hi­szen a megyében működő 29 vállalat mindegyikével, a kü­lönféle intézményeknek pedig zömével kapcsolatuk van. — Az úgynevezett szocia­lista szektorbeli biztosítást* elmúlt évi díjbevétele meg­haladta a kilencvenhatmil­lió forintot. Újszerűség, hogy a kisvállalatok, kisszövetke­zetek közül is egyre többen keresnek föl bennünket. A többi között ezek állóeszköz-, betörési, cascobiztosátáS sok. Jelentős tételt jelentett a kányási bányaszerencsétlen­séggel kapcsolatos kifizetés, közel tizenötmillió forint ősz- szegben. — Miként hatott; az aszályos nyár a biztosítási ügyekre? — Szerencsére, megyénkbe» nem voltak jelentős károk ezzel kapcsolatban. Egyébként, az elmúlt évben mintegy ti­zennégyezer hektárt jelentet­tek be károsodott területként, ennek valamivel több mint a felét illette térítés, közel ki­lenc és fél millió forint ér­tékben. Ha már a mezőgaz­daságról esett szó, megemlí­tem. hogy tavaly harmincegy­millió forintot fizettünk ki állatkárokra. — Milliók, kemény ezresek „forognak kockán” mind a lakossági, mint a vállalati, intézményi biztosításban, ez olykor kinália a lehetőségeket a félrevezetésre, a biztosítási csalásra. Gyakran vannak ilyen ügyek? — Akadnak. Egyesek úgy gondolják, megéri a kiska­puzás, az ügyintéző félreveze­tése, aztán később rádöb­benek, mégsem éri meg, hi­szen minden ilyen ügynek folytatása van! És. már nem az Állami Biztosítónál, ha­nem a rendőrségen... Különö­sen a gépkocsi-biztosításoknál vannak különféle próbálko­zások, nem mondom, hogy minden esetben tökéletesen meg lehet állapítani a káro­kat. ám meglehetősen pontos eszközök állnak rendelkezé­sünkre. hogy megközelítően megállapíthassuk a valós ér­tékeket. Amelynek alaniát az a biztosítási szerződés képezi, amelyet megkötöttünk. s amely szerint mindkét félnek nemcsak jósai, hanem köte­lezettségei is vannak! Mint­ha az utóbbiról néha meg­feledkeznének az emberek. A" megvei igazgatóság mintegy másfél száz dolgozója nem könnyű feladatot lát el, ezt mindenki tapasztalhatja. Bő­vültek a tárgyi feltételek is^ ez év január elsejétől Nagy: bátouvban és Szécsérryben új önálló fiókok kezdték meg működésüket — mondottá be-' felezésül Balatoni József, az ATlámi Biztosító Nógrád me­gyei Igazgatóságának vezető­je. Tanka László Régiekre alapozott, újító szándék Új vezető Ä megyei moznbsemi válla­lat, már egy évtizede, elké­nyeztet bennünket. Nem csak teljesíti, de túlszárnyalja ki­tűzött tervét, s kifogástala­nul eleget tesz a vele szem­ben támasztott forgalmazási követelményeknek. Kiváló vállalati címek, minisztériu­mi elismerő oklevelek jelzik a diadalmas utat. S a-z út nem futott zsákut­cába. A moziszakmában szo­kásos, központilag meghatá­rozott kiváló vállalati köve- telményszintet a vállalat dol­gozói derekasan teljesítették. A magyar filmek nézőszámát az előírtnál 7,7 százalékkal haladták meg; a szovjet fil­mekét 9,7, a politikai, mű­vészi szempontból kiemelt filmekét 12 százalékkal. így a kollektíva újra pályázik a kiváló cim elnyerésére. Az eredmények, mint utal­tunk rá, ennél a vállalatnál már megszokottak. Odaadó, kedvvel végzett munka van mögöttük. S értéküket még növeli a puszta tény: a ta­valyi évet javarészt megbí­zott igazgatóval dolgozták végig. Kiss Imre igazgató egészségét betegség ronpan- totta meg, s a korábbi sike­rek egyik fő kovácsolója idő előtt nyugdíjba kényszerült. Az új direktor szeptember 15-én foglalta el helyét a vállalat élén. Korill Ferenc nem jött idegen helyre. — Tizenöt évvel ezelőtt ke­rültem a fővárosból Salgó­tarjánba, a megyei moziüze­mi vállalathoz. Filmpropagan­dával foglalkoztam, munkám tehát közművelődési jellegű volt. A filmet még gyerekko­romban szerettem meg. Ba­lassagyarmaton. Budapesten > születte'!», és életem néhány egy sikeres vállalat élén évét később ott is töltöttem, de a gyermekkorom Balassa­gyarmaton telt. 6yakori ven­dége voltam az ottani mozi­nak. — Mi vonzotta ’a sötét né­zőtérre? — Mint általában minden gyereket, engem is a kaland, a látványosság ragadott meg. A filmvászon, a mozi jelen­tette számomra a világot. Ak­koriban még nem volt tele­vízió, kulturális rendezvény is kevés. A mozin „éltünk”. Nyilván nem nagy filmtör­téneti, művészi értékekre kell gondolni egy-egy élmény kapcsán. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha kimon­dom : gyermekkori filmélmé- nyeim elsősorban szovjet munkák voltak, jelentős rész­ben a második világháború­ról szóló alkotások. Az akko­riban kialakult érzelmi kötő­désem vált később a filmhez való tudatos. intellektuális kötelékké. Korill Ferenc öt esztendeig dolgozott a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalatnál, az+án elhívták a József Attila Me­gyei Művelődési Központba igazsatóhelvettesnek. Közben tanult, politikai és szakmai ismereteit gyarapította, egye­temi diplomát szerzett. A kul­túra. a közművelődés kérdé­sei. tennivalói foglalkoztat­ták. Politikai munkatársa volt a Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsának, a balassagyarmati városi párt- bizottságnak, Húszéves munkaviszonyából tízet a filmszakmában töltött, az el­ső öt évet még a Magyar Te­levízió kötelékében. A beszélgetés fonalát az íz­lésesen kialakított, berende­zett igazgatói szobában szö­vögetjük. Múlt és jelen ösz- szekavarodik, sajátos szövetet alkot. Visszafelé csak akkor tekintünk, amikor a szemé­lyes életűiről, annak egyes állomásairól esik szó. így ért­hetőbb a választás — az igaz­gatóé és azoké, akik kinevez­ték. — Sikeres, jól működő vál­lalat élére került. Ez sokak­ban görcsöt okozna. Önt aka­dályozta-e a felkérés elfoga­dásában? — Említettem, hogy gyer­mekkorom óta egyre erőseb­ben kötődöm a filmszakmá­hoz. Voltaképpen sohasem szakadtam el tőle teljesen. Amikor más munkaterülete­ken dolgoztam, a filmmel ak­kor is foglalkoztam: filmklu­bokban és másutt előadásokat tartottam, cikkeket publikál­tam. Kezdettől fogva tisztá­ban vagyok azzal, hova lőt­tem, mit választottam. Nem volt nehéz dönteni. Hiszek a moziban. — És nyilván abban, hogy — mert így értem hitét — ez a vállalat továbbra is si­keresen és jól fog működni. Nem fél a „holnaptól”? — Mai munkánkat az eddi­giekre építjük. Ugyanakkor tisztában vagyok vele: változ­tatnunk kell — módszerek^ ben, munkastílusban, formák­ban. Az igazán érdekes fel­adatot éppen az adja, hogy elfogadtassuk az egész kol­lektívával, a tegnap még si­keres módszerek, stílusok nem elegendőek mára, hol­napra viszont egyáltalán nem. Újítanunk kell, belső és külső, társadalmi kényszer által. A belsőt, gondolom, nem kell magyarázni. A külső pedig kettős kihívást jelent: egy­részt a közönség, másrészt a művelődéspolitika oldaláról. A művelődéspolitika eszmei, művészi, egyéb szempontból magasra teszi a mércét, míg a közönség egy jelentős ré­sze a könnyebb szórakozást igényli. Nekünk ebben kell megteremteni a harmóniát. Olyan műsorpolitikát kívá­nunk kialakítani, amelyik egyaránt megfelel a kettős követelménynek, ugyanakkor nem jelent számunkra sem­miféle megalkuvást. — Ezek a gondolatok lénye­gében vezetői ars poeticájá­hoz vezetnek el... — Igen, így van. A mozi­üzemi vállalat — nevében is benne van — gazdálkodó egység, de a film természe­ténél fogva. művelődéspoli­tikai missziót is betölt. En­nek figyelembevételével dol­gozunk. Célunk a magas szín­vonalú kulturális szolgáltatás. Az idei moziüzemi tervek már ennek megfelelően fo­galmazódtak. Tartalmazza a gazdálkodási, műszaki-fenn­tartási, irányítási-szervezési elképzeléseket. Korszerűen, jól. Már „csak” egy marad hátra: a végrehaitás, Sulyok László „Kei! a jó könyv '83—85"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents