Nógrád. 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
ÚJ NÉV A TÉRKÉPEN BÁJONVTERENVE Szavak, mondatok csengenek fülemben. Még jól emlékszem a két évvel ezelőtti közhangulatra, a megannyi kétkedőre: mi értelme a kisterenyei és a nágybátonyi nagyközségi tanácsból közös tanácsot csinálni? Aztán az együttélés igazolta a döntést. Az őszi tanácsülésen, amikor a várossá nyilvánítási pályázat mellett szavaztak, már nem volt morgás. A javaslat a szívekhez talált, s a vágy elnyomta az értelem szelíd berzenkedéseit. Természetesnek vette mindenki a teljes egyesülést, csak az új nevet furcsál- lották. Nem is csoda: apáink, nagyapáink. m?g az övéik, sőt az azoké is Nagybátonvt. Kisterenyét, Szúpatakot mondtak, amikor lakóhelyük szóba került — január elsejétől pedig, ha hivatalosak, pontosak akarunk lenni, Bátonyterenyét kell említeni. A pályázat sorsa ismert. Bátonyterenye városi jogot kapott, de a városi címre várnia kell. Az új jogállású nagyközségben hogyan zajlik az élet? * — A település jelentős fejlődésen ment keresztül, amíg idáig eljutott — mondja Gyetvai Györgyné dr., a Bátonyterenye városi jogú nagyközség Tanácsának vb-titká- ra. — Gazdag ippva, eredményes mezőgazdasága, kiterjedt ísitolai, kulturális, egészségügyi hálózata van. Január elsejével régi kívánságuk is teljesült az itt lakóknak: két gyermekorvosi körzet nyílott. A tervezés felelősségteljes időszakát éljük. Nem titok, hogy viszonylag rövid idő alatt szeretnénk a települést városi rangra emelni. Ehhez sok munkára, alaposan átgondolt, tervszerű, együttes cselekvésre van szükség. Most tervezik a Mátra-lakótelep énitésé- nek második ütemét, ez kiinduló alapja lesz a következő ötéves tervnek. Tovább fejlődik a kisterenyei településrész József Attilalakótelepe is. •— Lakásépítési programunk az idén 129 lakás felépülésével számol — jegyzi meg Szabó Nándor tanácselnök. — A Mátra- iakótelepen átadjuk az OTP-beruházásban készülő 55 lakásos. középmagas épülete'. Kisterenvén a szintén OTP-beruházású 22 lakásos, telepszerű többszintes épületet. A Nógrádi Szénbányák ú.iabb tizenkét lakást ad át s úgy számítunk, hogy magánerőből negyven hagyományos családi ház is elkészül. * — Hol lakik? — kérdezem Soós Károly tanácstagtól, az SKÜ bátonyterenyei gyáregységének műszakvezetőjétől. — Kisterenyén, a Zrínyi utcában. A Bá- tonyterenyére sehogyse áll rá a szám. — De azért az egyesülés híve? — Mindenféleképpen jó dolog, hogy nar gyobbak lettünk, nőtt a lakosság száma és majd város lehetünk. Persze sok mindent meg kell még javítanunk. — Mire gondol’ — Például a vendéglátásra. Ezen a településen nincs egy valamirevaló étterem, zenés szórakozóhely. De említhetem a kereskedelmi hálózat fejletlenségét. Tele vagyunk apró, szétszórt üzletekkel, nincs egy komoly áruházunk. Aztán megoldatlan a helyi közlekedés. Ha már Kisterenye és Nagy- bátony egy település, akkor a közlekedést is ehhez kellene igazítani. Vanya Emilné, a bátonyterenyei harisnyagyár személyzeti osztályvezetője kisterenyei lakóhelyéről jár nágybátonyi munkahelyére. Az egyesüléssel bejáró dolgozóból helybeli lett. Máról holnapra. Munkahelyére azonban továbbra is a régi módon jár: várakozik a menetrendszerű távolsági autóbuszra. vagy vonatra. A helyijárat megszervezése számára és nagyon sok sorstársa számára könnyebbséget jelentene. — Otthon érzem magam mindkét helyen — mondja a személyzeti, osztályvezető. — A két település az én érzésvilágomban már régen szétválaszthatatlanul összeforrott. A valóságban maid a tanács célja. tartalmi munkája, a területfejlesztés kovócsolia egv- gvé Bátonyterenyét, s ez határozza meg a lakosság hangulatát, közérzetét. Tanácsaink-, két évig közösek voltak, ez volt a tanulóidő. A tanácsapparátus kiállta a oróbát. jó munkastílussal, politikával át tudta hidalni az egyesülésből fakadó feszültségeket. Bi- zom benne, hogy az új vezetés is megoldja á feladatokat. * Bátonvterenyén 15 és fél ezer ember él. vonzáskörzetében — Mátraverebélyben. Nem- ti, Mátramindszent, Nagybárkány környékén — hozzávetőlegesen ugyanennyi. — Legérzékenyebb pontunk a kereskede- lem és a vendéglátás — fogalmaz Gyetvai- né dr. — összehasonlítottam Bátonyterenye kereskedelmi forgalmát, egy lakosra vetítve. -Pásztóval, Szécsénnyel Rútsággal — mondja .Szabó Nándor. A miénk az említettek fele. Feltehetően az áruellátással van gond. Hiányoznak az áruházak, így a pénz innen elvándorol. Nagyon fontos lenne a közlekedést megjavítani: egyrészt a településen belül, másrészt a nagyközség és a vonzáskörzet települései között. Ez kulturális, kereskedelmi szempontból egyaránt fontos. Egyúttal központi funkciónknak is csak így tehetünk eleget. — A közoktatás feltételrendszere jó nálunk — állapítja meg a vb-titkár. — A Kossuth Lajos Általános Iskola — a nevelőotthoni gyerekek is itt tanulnak — ' ellátottsága különösen magas színvonalú. a! Mátra-lakótelep bővülésével a Bartók Béla Általános Iskola egyre szűkebbnek bizonyult, s már most gondolnunk kell a lakótelepen egy új iskola építésére. A fejlesztési elképzelések szerint egyébként is a ' - lepülés centruma a Mátra-lakótelep irány iba tolódik el. A kisterenyei könyvtár körzeti szerepkört, fog ellátni, az itteni kul- túrházat kultúrcentrummá szeretnénk fejleszteni. Beszélgetésünk során főleg a jövőről e.i-1 tettünk szót. Sok szép, reális tervet forgat-' nak fejükben a tanácsi szakemberek. Kívánjuk: lehetőségük legyen a megvalósítóira, és mindig tudják, érezzék maguk mellett a lakosság támogatását. Sulyok László
